Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-21 / 319. szám
Vifáa proletárja!, egyesüljetek! Felszabadulási ünnepség Ivándárdáu Dunántúlt naioio XXXI. évfolyam, 319. szóm 1974. november 21., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kultúra és korszerűség L éteznek mindig időszerű témák. Ezek közé tartozik a kultúra és a korszerűség viszonya is. Mi avult el abból, amit régen általános kultúrának tekintettek és mi minden új járult az általános kultúra "törzsanyagához? Mindezek olyan\ problémák, melyeket csaknem minden időszakban felvet »agának minden társadalom. Nem olyan rége« éles vitákban , megkíséreltek e kultúra és; korszerűség új megfogalmazásút nyújtani. Veit olyun álláspont, — például Snow angol író képviselte ezt —-, mely szerint két egymástól szétszakítható kulturális terület van: az egyik a humán, a másik a technikai-kultúráé.. S ez utóbbi egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül. Más álláspontok viszont éppen uzt mulatták ki: a technikával semmire sem megy ez ember olyankor, amikor életének döntő fordulatairól kell határoznia. Máz Frisch svájci író Homo Faber című regénye azt bizonyítja, hogy az elektrotechnikai szakember g dőntő életkérdésekben felkészületlennek mutatkozik, s ezért képtelen elviselni a legegyszerűbb megrázkódtatásokat is. A vita természetesen nem lezárt Az az érzésem, hegy von egy bizonyos szóit ahol a vfto már értelmetlen. Emlékeztetem az olvasót arra, hogy nem olyan régen a televízióban több Nobel díjas tudós is megszólalt Aki akár Wignar Jenő, akár pedig Szent-Györgyi Albert szavart hallgatta, a két kultúra dilemmáját mindenképpen ál- riilemmár.ak kellett tekintenie, Miért? Mert Wigner Jenő, aki az első atomreaktor megteremtésének részese volt tiltakozott az ellen, hogy a tudományt a fizika és kémia fejlődését Newtontól, Illetve Da lton tói datálják. Éppen arra hivatkozott bogy e nagy klasszikus filozófusok, Platón és Arisztotelész sok tekintetben több Indítékot ndtak a modem tudományos gondolkodás számára, mint a legkiválóbb újkoriak. Továbbá nzt fejtette ki, hogy valószínűleg azért szokták Newtontól illetve Daltontól számítani a természettudomány úgynevezett kezdetét mert azóta használják fel gyakorlatilag is a tudományt Hasonlóképp«* Szent-Györgyi Albert számára Is elválaszthatatlan e természettudományos kutatás fejlődése és az e munka, amit egykor Szegeden egyetemi tanárként pL a színjátszás, vagy a szabadtéri játékok terén kezdeményezett Levonhatjuk tehát a következtetést: az igazán magas tudományos szint számára .nem lehet kérdéses a kultúra egysége, nem lehet kérdéses az, hogy c művészeti fejlődés ösz- szefügg a tudományos fejlődéssel és semmiféle szembenállás nem létezik úgynevezett klasszikus és úgynevezett modern kultúra között A korszerű kultúra fogalmán belül csak azok gondolatvilágában jöhet létre egymást kizáró ellentmondás a kultúra különböző területei között, akik a kultúrát és a tudást a közvetlen hasznosíthatósággal azonosítják: Nyilvánvaló, hogy például egy sokoldalú és amatőr zenei ismeret, vagy egy sokoldalú történeti ismeret közvetlenül nem váltható át semmiféle pénznemre és közvetlen alkalmazhatósága egyáltalán nem evidens. Azonban a kultúra mindig azt jelentette, hogy az ember olyan dolgokkal is foglalkozik, melyeknek értékesítése a közeljövőbe« nem lehetséges. Foglalkozik tehát azzal is, ami a napi szükségletekből fakad, de folytat olyan megismerő vagy más aktív tevékenységet, melynek látszólag nincs megtérülése. Nem térül meg például az, ha valaki megtanul a maga élvezetére zongorázni; ha átnéz egy értékes képzőművészeti albumot, — mindez csak akkor válik számára fontossá, ha egy adott élethelyzetben az az intelligenciafinomodás, mely a művészettel való kapcsolatából született, érzékennyé teszi differenciálásra. Látszólag jelentéktelen árnyalatokat is meg tud, különböztetni egymástól emberi, munkatársi viszonylatokban is. Nagyon „korszerűtlenül" hangzik mindez, pedig a kulturált embert minden időben az jellemezte, hogy olyan dolgok felé is érdeklődéssel fordult, melyek közvetlenül nem az ő „profiljába” vágtak vagy kívüi- estek munkakörén. Nemcsak saját feladatait akarta tehát megismerni, hanem a világot is. Vagyis a kulturált ember ozonos a valóság iránt érdeklődő emberrel. A korszerűséget tehát nem az jelenti, hogy valamiféle hasznossági elv, utili- tarisztikus szemlélet alapján válogatunk a megismerés különböző területei között Egyre inkább bebizonyosodik, hogy az elavultnak, a klasszikusnak „becsmérelt" ismeretek minden szempontból szükségesek a ma embere számára. Mégis, mi az a plusz, ami a korszerű kultúra-felfogást jellemzi? A legfontosabb e téren az, hogy egyáltalában nem ismer leszűkítést tehát nem ismer olyan műveltség-anyagút amelyet — a műveltség más területeitől elszigetelten — mértéknek jelenthetne ki. Volt időszak, midőn a klasszikus nyelvek ismerete ilyen kizárólagos mértéket jelentett, s ha ezzel valaki rendelkezett, akkor el lehetett tekinteni például a legelemibb egészség- ügyi, biológiai ismeretektől. Ma ez a kör nagymértékbe^ bővült Tehát nem lehet művelt embernek tekinteni azt, oki például nagy nyelvtudással rendelkezik, de fogalma sincs például az elektromos berendezésekkel kapcsolatos elővigyázatosságról. Vagyis a műveltség köre a modem időkben rendkívül kitágult Ezért van szükség egy egyre erőteljesebb és dinamikusabb köz- művelődésre. Ezért lehetetlen még a műveltség szempontjából is a tokba bújt ember figurája, s ezért lehet a korszerű műveltséget a múlthoz viszonyítva sokoldalúbb műveltségnek tekintem. A fentebb leírtak egyszerűen az élet követelményei. Új fogalmak százai rohanják meg az embereket, $ ezek között a fogalmak között — mint amilyen például az urbanizőlódás, az ökológia, a sugárveszély stb. — az embereknek tájékozódniuk kell. S ezzel már ki is mondtuk: a korszerű műveltség nem más, mint a mai világban, a mai életben való tájékozódás előfeltétele és képessége. S a művelt emberre is vonatkozik a régi latin mondás: docendo discimus vagyis tanítva tanulunk. S ez azt jelenti, hogy a művelt ember önkéntelenül is, beszélgetés közben, embertársaival való érintkezés közben terjeszti a műveltséget, vagyis terjeszti a valóságban való orientáció (eligazodás) feltételeit Röviden így is kifejezhetnénk: magábanvaló műveltség nincs. A művelt ember az, cki művel. Műveli önmagát és művel másokat Hermann isissé» Kibivftett ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Az ülésről közlemény jelenik meg A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 20-án kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottságnak az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatóját, valamint a párt XI. kongresszusának politikai és szervezeti előkészítésével kapcsolatos dokumentum tervezeteket. Az ülésről közlemény jelenik meg. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és kíséret* Indiába utazott A Ferihegyi repülőtéren dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese búcsúzik Fock Jenőtől. Fock Jenő, q Minisztertanács elnöke Indira Gandhi miniszterelnök meghívására szerdán hivatalos látogatásra az Indiai Köztársaságba utazott A Minisztertanács elnökével együtt Indiába utazott felesége. Fock Jenő kíséretében elutazott dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal államtitkára, Rácr Pál külügyminiszterhelyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, dr. Kós Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője és Kovács Sándor, a Minisztertanács elnöke titkárságának vezetője. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Huszár István és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnök- helyettesei, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Dé- gen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt a búcsúztatásnál Lal Thanzaua Pudaite, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint B. D, Sevikln, a Szovjetunió nagykövetségének követ-tanácsosa. Foak Jenő, úton Oj-Delhj felé szerdán az Ozbéq Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába, Taskentbe érkezett. A magyar miniszterelnök a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió területe felett repülve, táviratban üdvözölt© a román és a szovjet vezetőket A délután folyamán « magyar miniszterelnök gépe rövid technikai pihenőt tartott Tbilisziben, A taskentí repülőtéren a magyar miniszterelnököt és kíséretét M, R. Hudajberdijev, az Ozbéq SZSZK miniszterelnöke és más magasrangú hivatalos személyiségek fogadták. Fock Jenő és kísérete m éjszakát Taskentben tölti és csütörtökön reggel utazik tovább az Indiai fővárosba. Brezsnyev Mongőüába látogat „Meggyőződésünk, hogy a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet pórt- és kormányküldöttség mongollal látogatása új, nagyszerű lapja' lesz az országaink közötti kapcsolatok történetének” — jelentette ki keddi sajtóértekezletén H. Banzragcs, a Mongol Népköztársaság maszkra nagyköveteNovember végén, közvetlenül a vlagyivosztoki szovjet- amerikai csúcstalálkozó után az SZKP KB főtitkára szovjet pártós kormányküldöttség élén Ulan-Batorba utpzik, hagy jelen legyen a Mongol Népköz- társaság kikiáltásának félévszázados jubileumával kapcsolatos ünnepségeké». mV'WiWWmlvi * r. , - - ■ Harminc éve szabadul! iel Baranya első községe Megkoszoráziák a felszabadulási emlékművet Ivóndórdát, megyénk határ- menti települését szabadították fel Baranyában elsőként 30 évvel ezelőtt, 1944, november 20-án a 3. Ukrán Front katonái. Erre á napra emlékeztek tegnap mindazok, akik részt vettek a falu határában lévő fel- szabadulási emlékműnél rendezett ünnepségen. Délelőtt 10 órakor ünneplőbe öltözött úttörők hozták a Batto- nyán meggyújtott lángot, a „Felszabadulás Tüzét”, majd a majsi úttörőzenekar a szovjet és magyar Himnuszt játszotta. Ezt követően Mészáros Károly, a Lippói Tanács Végrehajtó Bizottsága titkára köszöntötte Baranya megye és a mohácsi járás párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselőit, köztük Czégény Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, Ambrus Lajost, az MSZMP Mohács járási Bizottságának első titkárát, Czente Gyulát, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesét, Németh Elemért, a Megyei Tanács Mohács járási Hivatala elnökét, Krasznai Antalt, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkárát, Petőhöz/ Szilvesztert, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárát, Halasi Lajosné ország- gyűlési képviselőt. Felszabadítóink — barátaink hréndórda feiszabadulásanak évfordulója alkalmából Ambrus Lajos mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a magyar nép sok áldozatot hozott történelme során a szabadságért, az igazi szabadságot azonbon a szovjet hadsereg hozta számunkra. A 30 évvel ezelőtti dátum pedig azért nevezetes, mert Baranya megye és a mohácsi járás lakói itt találkoztak először a Vörös Hadsereg katonáival, s az ivándárdaiak barátságos kézfogással, étellel, itallal kínálva fogadták őket. Beszédét így folytatta: — A felszabadító Vörös Hadsereg áldozatai nem voltak hiábavalók. Népünk tudott élni a szabadsággal. Harminc év alatt többet, nagyobbat alkotott országunk, mint a megelőző 100 évek alatt. Az olyan kis ország, mint a miénk, csak más országokkal együttműködve, más országok baráti támogatásával tud boldogulni Mi óbban m megtisztelő helyzetben vagyunk, hogy a Szovjetunió nemcsak a szabadságot hozta el számunkra, hanem igazi barátra is leltünk benne. Ambrus Lajos ezt követően szólt a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikájának jelentőségéről,, az MSZMP alkotó lenini politikájának sikereiről, népgazdaságunk tervszerű és qrányos fejlődéséről, majd befejezésül a következőket mondta: — Azokra emlékezünk, akik a tőlünk földrajzilag messze- eső Szovjetunióból hozták hazánk, megyénk, járásunk, Iván- dárda község számára is a szabadságot. Felhívás az ittirűkhiz Az ünnepi beszéd, valamint a lippói iskola irodalmi színpadának műsora után Czégény József és Ambrus Lajos at MSZMP Baranya megyei, illetve Mohács járási Bizottsága, Czente Gyula és Németh Elemér, a Megyei Tanács és a Mohács járási Hivatal, Petőházi Szilveszter és Nemeshegyi Beatrix, a KISZ Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Úttörő Elnökség nevében megkoszorúzta az ivándárdai felszabadulási emlékművet. Elhelyezték koszorúikat az emlékműnél a lippói csúcsvezetőség, a termelőszö- , vetkezet, a KISZ-szervezet, a ; Hazafias Népfront, a Határőrség, a KISZ Mohácsi járási Bizottsága és a lippói iskola képviselői is. A koszorúzást követően fanfárok harsantak, majd a Magyar Úttörők Szövetsége Baranya megyei Tanácsának díszparancsát olvasta fel Nemeshegyi Beatrix. A díszparancs felhívással fordul a megye úttörőihez és kisdobosaihoz: — Gyűjtsétek a fasizmus elleni harc hőseinek emlékeit, kutassátok a szovjet és bolgár hadsereg, a legendás Petőfi partizán-brigád útjait. Élményeket megörökítő fotókkal, vagy rajzokkal nevezzetek az „Én hazám" pályázatra, csatlakozva a moszkvai és a berlini Oleg Kosevoj-rói elnevezett csapatok felhívásához. Ezt követően a majsi úttörők vették át a felszabadulási lángot. Az ünnepség az Internacio- náléval fejeződött be. T. I. A í
