Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-03 / 302. szám
I 1974. november 3. DUNANTOLI NAPLÓ Kegy megye összehangolt fejlesztése Dél-D unántúl nagy lehetősége Beszélgetés Bőhm József elvtárssal, a Somogy megyei Tanács elnökével „Az enyim, a tied mennyi lármát szüle...” — Csokonai szemrehányó szavait éppen ott szívlelték meg elsők között, ahoi a költő oly sokáig élt. Somogy megye tanácselnökével, Böhm József elvtárssal a vármegye rendszer őröklétét, sérthetetlenségét szimbolizáló műemlék megyeházán a dél-dunántúli megyék együttműködési készségéről, összehangolt fejlesztési elképzeléseiről beszélgetünk. Együtt, _ eredményesebben — Áprilisban megalakult Baranya, Tolna, Somogy és Zola összehangolt tervezési és fejlesztési tevékenységét szorgalmazó bizottság. Az MSZMP megyei gazdaságpolitikai titkáraiból és a megyei tanácsok elnökhelyetteseiből álló konzultációs testület kaposvári megbeszélésén elhatározták, hogy még a tavasz- szál ajánlást tesznek Oél-Du- nántű! jövőjét meghatározó legfontosabb tennivalókra. Megvalósult ez? — Apritlsbam Dél-Dunántű! négy megyéjének párt- és tanácsi vezetői valóban tárgyalásokat folytattak a dél-dunántúli tervezési-gazdusági körzet helyzetéről, összehangolt fejlesztése érdekében teendő Intézkedésekről. Az áprilisi értekezlet mégsem volt alakuló ülés. A megyéink közötti együttműködés korábbi keletű. Másfél évvel ezelőtt megvizsgáltuk, milyen szervezeti és egyéb intézkedésekkel segíthetjük elő a tervezési-gazdasági körzet összehangolt, eredményesebb fejlesztését. Ez év tavaszán érkeztünk az előkészítésnek abba a szakaszába, hogy megalakítsuk a körzet szervezeteit Az együttműködést összehangoló szervezet az alábbiok szerint épülhetne fel; A dél-dunántúli tervezési-gazdasági körzet koordinációs bizottságának feladata a körzetet érintő előterjesztésekkel kapcsolatos döntések meghozatala, tágjai a megyei pártbizottságok első titkárai és gazdaságpolitikai titkárai, a megyei tanácsok elnökei, a gazdálkodási, területi és településfejlesztés: tevékenységet felügyelő tanácselnök- helyettesek, valamint <g tervosztályok vezetők A dél-dunántű!í tervezési-gazdasági körzet konzultációs bizottságának fő feladata a körzetet érintő döntések előkészítése, a tervezeteknek a koordinációs bizottság elé való terjesztése és az elfogadott döntések végrehajtásának szervezése, A bizottság tagjai a körzethez tartozó megyei pártbizottságok gazdaságpolitikával foglalkozó titkárai és gazdaságpolitikai osztály vezetői, a megyei tanácsok gazdálkodási, területi és településfejlesztési tevékenységét felügyelő tanócselnökhelyet- tesek, valamint a , terv- és a pénzügyi osztályok vezetői. A négy megye együttműködését függetlenített vezető, tervező vagy szervező nem irányítja. A koordinációs feladatok ellátásával kapcsolatos titkársági munkára a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete mellett Pécsett munkabizottságot hozunk létre. Távlati tervtanulmány Elkészítettük az Országos Tervhivatal részére javaslatainkat. Az Országos Tervhivata'tól az összehangolt távlati tervtanulmány készítéséhez kértünk segítséget. Javaslatunkra az OT elnöke kedvező választ adott. — A tavaszi megállapodások szerint már a nyáron kívánták létrehozni a koordinációs testületet. A megvalósulás késik, ön nemrégiben Pécsett járt: ez a látogatás tekinthető a második lépésnek? — A dél-dunántúli tervezésigazdasági körzethez tartozó megyék területfejlesztési tevékenységének összehangolását elősegítő intézkedéseink nem késtek, azok ütemszerűen megvalósultak. A megyék együttműködésének megszervezése nem csupa látványos rendezvényből áll, sok apró, hétköznapi munkával jár együtt. Az összejövetelek az együttműködésnek csak egyik megnyilvánulási formája. Az elmúlt hetekben például Pécsett folytattunk előkészíti tárgyalásokat dr. Berend T. Iván efvtárssal, e Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorával, valamint dr. Bihari Ottó elvtárssal, e Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Tudományos Intézetének vezetőjével. Felkértük őket a körzet távlati fejlesztési tervtanulmányának elkészítésére. A körzet legmagasabb szintű összehangoló szervezete, a koordinációs bizottság november 20. körül ül össze. Ekkor beszéljük meg a megyék társadalmi, állami és gazdasági szervei, szervezetei közötti együttműködés rendjét. A körzet 1975—1990. évi távlati fejlesztési tervtanulmányának elkészítésére javaslatokat teszünk. Javasoljuk az egyes megyék között a két- vagy többoldalú együttműködések előkészítését és szervezeti kérdésekről tárgyalunk. — Melyek azok a testületek, amelyekben már összefonódik a négy megye? Van olyan program, amelyet Baranya és Somogy közösen valósit meg? Voltak esetek, amikor a szomszédos megyék összehangolták elképzeléseiket? Az együttműködés első eredményei — A megyék testületé; sem most, sem a jövőben nem fonódnak össze. Jogrendünkben a megyék testületéi önállóak, területük fejlesztéséért maguk felelősek. Ez nem jelenti art. hogy a megyék társadalmi, állami és gazdasági szerveinek tevékenységét nem lehet és nem kell összehangolni. Szeretném ha a megyék vezetőiből álló koordinációs és konzultációs bizottságot nem valamilyen csúcsszervként kezelnék. E bizottságok döntései csak akkor válnok valóra, ha az illetékes vezetők azokat a saját testületükkel megismertetik és elfogadják. Közismert, hogy megyéink között a kapcsolat nem újkeletű. Például művészeti bemutatók, kiállítások, színházi programok szervezése, együttműködése a kórházi ellátásban, a főiskolai beiskolázásokban hosszú esztendők gyakorlata. Több példa van arra is, hogy Baranya és Somogy közösen valósított meg különböző feladatokat. Ezek közül is kiemelkedő az építőipari kapacitás biztosításéra való együttes törekvés, vagy a kaposvári Megyei Kórház oktatókórházzá való fejlesztése. — Az ötödik 5 éves tervben milyen területeken lehetséges az együttműködés? Szó esett arról, hogy a négy megye közösen kéri egy házgyár építését — Az együttműködés fejlődését bizonyítja, hogy az ötödik 5 éves terv időszakában a kulturális és egészségügyi-szociális kapcsolatok fenntartása és erősítése mellett az együttműködést a társadalmi és gaz- «iasági élet minden főbb területére kiterjesztjük. A távlati fejlesztési tervtanulmány tartalmazza majd a dél-dunántúli tervezési-gazdasági körzet fejlődésének közös irányát. Törekvésünk az is, hogy házgyár épüljön a Dél-Dunántúlor>. É reális igényünk elfogadtatására a tárca vezetőivel tárgyalásokat folytattunk és folytatunk. Végleges döntés még nincs. Mi azt szeretnénk, ha a házgyár építése legalább az ötödik 5 éves terv időszakában elkezdődhetne. — Milyen fokozatai vannak az együttműködésnek? — Ä kooperáció, a fejlesztések összehangolása már megvalósuló folyamat A tervezés és a közös beruházások előkészítése most van folyamatban. — Az utóbbi hetek eseményeiből arra következtethetünk, hogy most kerülnek az elképzelések ismét napirendre. Reméljük, az akadályok elhárultak, és Dél-Dunántúl megyéi szövetkezhetnek gondjaik megoldására ... — Hangsúlyozni szeretném, hogy a megyék együttműködésére vonatkozó elképzeléseink nem ismét kerülnek napirendre, hanem az ütemtervnek megfelelően a legmagasabb szintű szervünknek, a koordinációs bizottságnak az ülésére kerül sor. Együttműködésünknek jogi vagy közgazdasági akadályai nincsenek, problémát inkább az e téren való járatlanságunk, illetve a gyakorlat hiánya okozhat Csak a lakosság támogatásával Emellett még egy nagyon fontos kérdésre szeretném felhívni a figyelmet A megyéink közötti együttműködés céija, hogy a területen élő lakosság életkörülményeit javítsuk, saját eszközeinket hatékonyabban használjuk fel. Ez azonban csak az egyes megyék vezető apparátusokban dolgozóknak egyetértésével és a lakosság támogatásával valósulhat meg. Együttműködésünk csak akkor bontakozhat ki és lehet eredményes, ha a négy megye te^ rületén működő politikai, társadalmi, állami és gazdasági szervek, valamint az itt élő emberek elfogadják ért a törekvést, értelmesnek tartják és érzelmileg is támogatják azt Lombos! Jené Újrakezdés Sellyén Habár g felszámolás^ eljárás még jó ideig eltart, végül is nyugvópontra jutott a volt Sely- lyei Építőipari Szövetkezet ügye. A tavaly veszteséggel zárt és felszámolás alatt levő szövetkezet tagjainak zöme a Szigetvári Építőipari Szövetkezetnél helyezkedett el, illetve oda kérte tagfelvételét. Ma már ott tartanak, hoqy létrejött és dolgozik a szövetkezet sellyei építés- vezetősége, ahol az ipari tanulókkal és q felsőszentmárto- niqkkal együtt több mint százhúsz tagot foglalkoztatnak. Úgyszólván mindenki azon a helyen dolgozik, ahol korábban. Deák Károly, a szigetvári szövetkezet elnöke szerint a sellyeieknek a sok bizonytalan- sáq után megjött q munkakedvük, meg akarják mutatni, nem rajtuk — fizikaiakon — múlott, hogy tönkrement szövetkezetük. Az elmúlt hónapok legfontosabb teendője volt, munkát biztosítani a munka nélkül maradt tagoknak, s ebben — e . KISZÖV vezetésével — az ipar? szövetkezetek összefogta:- toy jellemző momentum ebben az igyekezetben: q volt szövetkezet katonai szolgálatukat töl.ő fiataljait és gyermekgondozási segélyen lévő asszonyait is kiértesítették, hói állhatnak majd munkába Sellyén. Egyetlen nyitott kérdés van :nég, a volt sellyei tagok visz- szakapják-e azt az összeget, amit pótrészjegy címén jegyeztetett velük a veszteségekből így kilábolni igyekvő szövetkezet. Ezt q pénzt ugyanis — a rendeletek értelmében — mast havi részletekben levonja tőlük Szigetvár. A kérdésre ma aligha tudna valaki válaszolni, m g kell várni a felszámolás végét, marad-e valami o volt szövet- / kezet vagyonából. Sőt, eközben még bírósági ügyek elé nézni, hiszen a volt sellyei szövetkezetei számos építtető kártérítésért, perli. Mindez türelemre int és semmiképp sem szabad, hogy befolyásolja az újrakezdést. Felzárkóznak a hegyháti tsz-ek • Gyenge adottságú járás a megyei harmadik helyen $ jól használták fel az állami támogatást Baranya legrosszabb mező- gazdasági vidéke a volt hegyháti, jelenlegi sásdi járás, ahol q termelőszövetkezetek 90 százaléka kedvezőtlen termőhelyi adottságú, köznapi szóhasználattal gyenge tsz. A járás 15 közös gazdasága közül tulajdonképpen csak Mágocs és Kaposszekcső nincs besorolva ebbe a kategóriába és nem kap árkiegészítései állami támogatást. A támogatás szói itt nem is helyes használni, mivel a közvéleményt félrevezetheti. Az árkiegészítést azok az —■ alacsony aranykorona értékű, rossz minőségű földeken nehéz domborzati viszonyok között gazdálkodó ■ — szövetkezetek kapják, amelyeknél a termelési ráfordítások q jelenleg érvényben levő termelői árakban nem térülnek meg. Az árakat nálunk e közepes adottságú üzemekre állapítják meg, a közepesnél vagy sokkal gyengébb adottságú tsz-eknól az ár nemhogy tiszta nyereséget nem tartalmaz, de még a termelési ráfordítást sem téríti meg. Ezeket a területeket mégsem lehet kivonni a termelésből, mert a népgazdaságnak még az itt előállított termékre is szüksége var\ Növekvő terméshozamok Ezekben a gyenge adottságú hegyháti tsz-ekben az utóbbi években nagyon keávező változások történtek. Terméshozamokban a járás felzárkózott a megyei második-harmadik helyre. Búzatermelésben ez évben a mohácsi járás után közvetít JASZKfSÉRI MÁV ÉPÍTŐGÉPJAVfTÖ ÜZEM FELVÉTELT HIRDET: nehézgépkezelői MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE Jelentkezési feltételek; a) 18. életév betöltése, b) 8 általános iskolai végzettség, c) autószerelő vagy géplakatos szakmunkás bizonyítvány, d) MÁV igazgatósági főorvosi és pályaalkalmassági vizsgálat eredményessége a jelentkezés után. A jelentkezők 4 hónapos — az üzemben megrendezendő — 1975. március 1-én induló tanfolyamon vesznek részt és Dunántúl térségében lesznek foglalkoztatva. Kereseti lehetőség: a tanfolyam sikeres elvégzése és eredményétől függően 3600—5800 Ft között. Eredményes orvosi vizsgálat után azonnali alkalmazás. A MÁV dolgozókat megillető kedvezmények biztosítása. Jelentkezés: személyesen az üzem munkaügyi osztályán. Vasútállomás: Jászkisér-felső. Jenül « másodikok (ettek. 1970- ben még hektáronként csak 29 mázsa búzát termeitek átlagosan, az idén 41,2 mázsát. A termelés felfutása a felvásárlásban is jelentkezik. A kenyérgabona felvásárlás 49 százalékkal, a vágósertés 12,2, a vágómarha 38, a baromfi 4,2 és a tejfeivásárlás 19,3 száza-' íékkal emelkedett ezekben a szövetkezetekben az elmúlt négy-öt év során. Árbevételüket a járás. közös gazdaságai az okkori 38Q millió forintról fél miliiárdra vagyis 120 millióval növelték és ennek csak 8 —10 százaléka az árkiegészítés. A valamikor utolsó helyen kullogó sásdi járás szövetkezeteiben a tagok részesedése elérte sőt meg is haladta q szigetvári és siklósi járás átlagát, A járás szövetkezeteire nem jellemző a veszteséges gazdálkodás. 1971-ben szanálták <3 rtagyhajmási tsz-t és 1972-ben az a ba ligeti szövetkezetét, 1973-ban nem volt veszteséges tsz a járásban, s ebben az évben sem várható. Magasabb fokú szervezettség A sásdi járás szövetkezetei ez elmúlt évek során nagyon sokat ledolgoztak kezdeti hátrányukból, s ma már nem Is lepődünk meg, hogy a hegyesdombos sásdi Búzakalász Tsz- ben is tudnak termelni hektáronként 50—55 mázsa kukoricát. A műtrágya felhasználást 1970 és 1974 között hektáronként 212 kilóról 313 kilogrammra növelték — hatóanyagban ■— a járás szövetkezetei. Hat szövetkezet már rendszerben termeli a kukoricát, felépítettek egy sor szakosított telepet, a gépberuházásokra fordított ösz- szeget évi 29 millió forintról 3ő millióra növelték. Nem állíthatjuk, hoqy mindezt a helyes célokra biztosított hathatós állami támogatással érték el csupán. Jóval szervezettebbek ezek a tsz-ek, mint <a hatvanas években voltak, nemcsak a területek, de a szellemi erők is koncentrálódtak, kiváló szakemberek dolgoznak ma ezekben a tsz-ekben. Megváltozott a tagság munkafegyelme. Mégsem becsülhetjük le az állam szerepét A meliorációs munka itt a Baranya csatorna vízgyűjtőjében 1962- ben indult meg.-egy 370 milliós programmal, 100 százalékos állami támogatássál. Nem minden szövetkezetben ismerték fel annakidején a munka igazi jelentőségét, íqy a programból csak 40 százalék valósult meg. A melioráció igazi jelentőségét ma kezdik megérteni a szövetkezetek, amikor látják, hogy a táj termelési kultúrájában miiyen komoly változásokat idézett elő. A túvendezésset « mélyfekvésű réteket lecsapolták, feltörték és szántóföldi művelésbe vonták. Ma ezekben megtermelik az 50 mázsa kukoricát hektáronként. A dombokon legelőket telepítettek és a legmeredekebb oldalakat fásították. Ej a változás elősegítette a szarvasmarhatenyésztés fellendülését. A kormány 1972- es Intézkedései, melyek helyre tették az ágozot jövedelmezőségét, további lökést adtak itt a tartási kedvnek. Új beruházások Az állami támogatások 5s»> szege — q meliorációt nem számítva — 1968 előtti 20 millió forintról, 1973-ban 36 millió forintra emelkedett, s 1974- ben várhatóan el fogja érni a 40 millió forintot. Ezen belül az árkiegészítés —- amit az áruértékesítés után kapnak a szövetkezetek — 6 millió forintról 18 millió forintra nőtt. A támogatás új formája a fejlesztési alap kiegészítés. Ezt először tavaly kapták meg azok a szövetkezetek, amelyek a termelés fejlesztése érdekében valamilyen nagyobb beruházásba kezdtek saját erőből. A sásdi Búzakaiász Tsz szárítóüzem építéséhez 1,1 millió, a nagy hajmás! tsz szakosított szarvasmarha telep kompletti- rozcsához tavaly 1 millió, az idén újabb 1 millió, az egyháza skozári tsz hízómarha-telepének kialakításához tavaly 900 000, az idén 1,1 millió, a felsőmindszenti tsz q HSZV telepének építéséhez ebben az évben 1,1 millió, a magyarhertelendi tsz hústípusű tehenészeti telep építéséhez tavaly fél millió, ebben az évben újabb 1 millió, a kis- hajmási tsz kerámia üzemének rekontstrukciójáhaz, bővítéséhez 1 millió forint fejlesztés! alap kiegészítést kapott. Ezek a támogatások nagyon hasznos célokat szolgálnak, hisz a természeti adottságok ezekben a szövetkezetekben egyedül a szarvasmarha tartósra, tenyésztésre kiválóak és az állami segítség is abbé az irányba kívánja leginkább ösztönözni e közös gazdaságokat. Az 1975. évi fejlesztési támogatások odaítélését fejlesztési tervekhez köti a rendelet. Ezt q tervet már minden érintett szövetkezet elkészítette. A tervek megalapozottak, sőt némelyik tudományos igénnyel készült. A sásdi Búzakaiász Tsz például q Keszthelyi Agrártudományi Egyetemnél rendelte meq fejlesztési tervét. A Hegyhát fejlesztése és fejlődése naqv lendülettel indult meg és ma mór senki nem beszél úgy erről a vidékről, hogy jobb is lett volna kikapcsolni a mezőgazdasági termelésből. Az itt termelt áruval egyre nagyobb mértékben számolhat Baranya qazdaságo. . — Rné —