Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-19 / 317. szám

Wt wmmfcai 1«. DUNÁMTÓL! NAPIG S Hétvége a földeken ffú/ytatós at l-et oldalról.) m(k«ras kombájnok eddig csak e szárazabb foltokat tudták te- enatnL S bár az Idén kétszer Is kaptak árvizet, a termés így Is 40 mázsa hektáronként A tsz, hogy a termését meg tudja menteni a szolnoki AGROKER- nél vásárolt egy 5ZKD—5 R tí­pusú szovjet lánctalpas rizskom­bájnt A közel 8 méter hosszú és 4,9 méter magas kombájn vasúti szállításához a nagy mé­retei miatt különleges engedély kellett, de november 14-én a gép mégis megérkezett Sására és szombaton már munkába Is állt Vasárnap már 6 vagon kuko­ricát arattak a rizskombájnnal, rendes tempá mellett napi 10— 12 vagonnal teljesít a gép. Hét­főn délelőtt vizes területen dol­gozott a rizskombájn. Sima mo­csár jó rá lánctalpával könnyen halad, alig nyomja meg a föl­det A gumikerekes kombájno­kat a tsz már le Is állította. Il­letve Kishajmásra irányította. A rizskombájn 10 nap alatt meg­birkózik éjjel-nappali műszak­ban a kukoricával. Aztán köl­csön adják o koposszekcsáj és vásárosdombói tsz-eének. Ünnepség a gyermekkórházban A Baranya megyei Gyermek- kórház fennállásának 20. évfor­dulója alkalmából jubileumi emlékünnepséget rendeztek teg­nap délután Pócsett, a POTÉ Szülészeti Klinikájának tanter­mében. A valamikori menhely- ből lett kórház dolgozóit dr, Jány Lajos, a megyei tanács egészségügyi osztályának Osz­tályvezető helyettese köszöntöt­te, s üdvözölte á megjelent vendégeket, így Csiga Istvánt, az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának munkatársát dr. Kóbor Józsefet a Baranya megyei Ta­nács egészségügyi osztályának vezetőjét dr. Petz Adó mot, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei titkárát és dr. Pilaszanovich Imrét « Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának elnökét Ezt kö­vetően dr. Horváth Mihály fő­orvos, a kórház igazgatója mon­dott ünnepi beszédet. Méltatta az intézmény szakosításának je­lentőségét az itt dolgozók ál­dozatkész tevékenységét és el­ismeréssel szólt o személyi és technikai felkészültség jelentő­ségéről. A megyei gyermek­kórházban évente átlagosan öt­ezer gyermeket gyógyítanak s ez A kisipari szolgáltatás gondjai Mint már annyiszor, most is: a szolgáltatások feljesztése, a csökkenő létszám, a kontárko­dás elharapózása, az egyes szakmák igen rossz alapanyag­ellátása, a továbbképzés és a szakmai utánpótlás — ezek vol­tak a főbb témái a baranyai kisiparosok megyei választmá­nyi értekezletének, amelyet teg­nap tartottak Pécsett. Az el­múlt félév munkáját áttekintő értekezleten, amelyen megje­lelem dr. Geiva) Béla, a Kis- iparosok Országos Szervezeté­nek elnöke fs, Lőrinc Károly, a KIOSZ megyei titkára tartott beszámolót, majd tucatnál is több hozzászólás hangzott el. Visszatekintve az év eleje óta eltelt időre, a kisiparosok szá­ma tovább csökkent, méq ak­kor is, ha az utóbbi három hó­napban némi növekedés tapasz- tolható, amit a kongresszusi munkaversenyhez való hozzájá­rulásként könyvelhetnek el. Erő­Ki állít ás Hézső Fer&nc képeiből év októberétől a megye egész területéről ide hozzák a sú­lyosan beteg kisgyerekeket. A továbbiakban szólt arról is, hogy a betegellátás tökélete­sítésére természetesen a jövő­ben is töretlen fejlődésre, ki­váló munkára lesz szükség. Az ünnepi beszéd után dr. Kóbor József osztályvezető ki­tüntetéseket adott ót. Az Egész­ségügy kiváló dolgozója kitün­tetést kapta Dani Sándor, pénz­ügyi csoportvezető, Bana Já- nosné intézetvezető főnővér és Bokrovics László, piaci beszer­ző. Miniszteri dicséretben része­sült dr. Péley Iván igazgatóhe­lyettes főorvos, dr. Halmos László osztályvezető főorvos és Tamuridisz Nikiforoszné élelme­zésvezető. Hárman megyei fő­orvosi dicséretben, tizenkettőn pedig kiemelt igazgatói dicsé­retben részesültek. ízes vetélkedő... A hódmezővásárhelyi festő­iskola fiatal művésze, Hézső Ferenc képeivel ismerkedhet meg a baranyai közönség az elkövetkezendő két hétben. A művész huszo’nnégy, alkotásai­nak legjavát reprezentáló kiál­lítás tegnap este nyílt meg Pé­csett, a Fegyveres Erők Klubjá­ban. Lantos Ferenc, a ,cPécsi Tanárképző Főiskola adjunktusa ismertetőjében vázolta a hód­mezővásárhelyi és a pécsi kép­zőművészek eltérő ábrázolás- módját, s egyben utalt az em­berformáló művészi azonossá­gokra is. Hézső Ferenc zömmel figuró- lis alkotásain a parasztokat, az Alföld jellegzetes kétkezi mun­kásait ábrázolja, de már kilépve a hagyományos „vásárhelyiséa- ből” elhagyva a régi paraszti világ nosztalgikus fe'dolgozását. Úgy lép túl a petróleumlámpós életképeken, hogy bizonyos mér- tékig hű marad az iskola mű­vészeti hagyatékához Is. Olaj- és temperaképein dekoratív színhatásokra törekszik. Gyak­ran tűnnek fel állandó szimbó­lumok is, mint oz időt megsze- | mélyesítő csiga és a sorsot áb- 1 rázoló madár. Alkotásaira jel- j lemző, hogy jelentős része akár textil, vagy papírkivágásos tech­nikával is készülhetett volna. A collage technikai megoldást többször maga is alkalmazza. Hitvallása szerint is nemcsak festő, és így szívesen nyúl más anyagokhoz: kerámiához, tex­tilhez, fához és zománchoz is. Hézső Ferenc festőművész ki­állítását november 30-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. Soli látogatót, kirándulót vomott o ragyogó napsütéses Őszi hét- véae Pécsre. A képen: kiránduló kisdiákok egy csoportja a Dóm téren, ***’ ^b Jón« Tanácselnökök továbbképzése Egyhetes továbbképzés kez­dődött tegnap Pécsett a bara­nyai községi tanácselnökök ré­szére. Az első előadást Horváth Lajos megyei tanácselnök tar­totta: A tanácstörvény végre­hajtásának tapasztalatai Bara­nya megyében címmel, majd konzultáció következett. Dél­után dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkára adott tájé­koztatót a tanácsok pártirányí- tásártök és kádermunkájának tapasztalatairól és feladatairól. A tanácselnökök ismertetést kapnak — többi között — az V. ötéves terv előkészítésével kapcsolatos feladatokról, a népfront és a tanácsok együtt­működéséről, a törvényességi felügyeletről, időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről, műve­lődési és egészségpolitikánk feladatairól, a döntések előké­szítéséről és a határozatok végrehajtása szervezésének idő­szerű kérdéseiről. Zsűrizett a vendég is... Aki tegnap este a pécsi Olimpia Étteremben vacsorá­zott, egyben félhivatalos zsűri­tag is volt: a külön erre az al­kalomra készített étlapokon fel­tüntetett ízes falatokat ez alka­lommal az Olimpia kombinát szakácsa versenyben készítette és a nyolc szocialista pincérbri­gád két-két tagja, szintén vei- senyben szervírozta. Az esit és a vetélkedő érdekessége volt — a vendégek talán nem is vették észre —, hogy a terítés­ben egyébként csak az admi­nisztrációval foglalkozó négy irodista is részt vett... A „versenyvacsorára" az Olimpia szakácsai, felszolgálói, egy hónapja készülnek már, — a vendéglátóipari kombinát vezetői a szakmai képzés, to- vábbkép^ps érdekében akkor hirdették meg, hazánk felszabo- dulásának évfordulójához kap­csolódva — ezt a sajátos, szak­mai házi vetélkedőt, melynek védnökségét az Olimpia KISZ- szervezete vállalta. Erre az al­kalomra több specialitás is ké­szült, többek közt a gyerek zsúrasztal, vadászvacsora, es­küvői ételsor és teríték, arany- lakodalmi lakoma ... A héttagú vendéglátóipari szakemberekből álló zsűri és az Olimpia Étterem vendégei lap­zártakor még ízlelgette a ver­senyműveket, s a verseny ered­ményét is reméljük, hosszú ideig tapasztaljuk. Bódi Agnes Schiller László (Olimpia Étterem) „Ormánsági vacsora 4 személy­re" elnevezésű versenyasztala Az erdei facsemeték termőhelyén Borvörős és aranysárga lö­vetek fénylenek a Bátyi Állami Gazdaság csemetekertjében. Katonás sorrendben várják itt a tölgy, fűz, juharcsemeték, hogy kiemeljék őket és maj­dani otthonukba szállítsák. Beck Antal, a Mecseki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság előadója, a csemeték szakér­tője, amerre csak jár Bara­nyában, az ő Irányításával telepített fiatal erdőkkel ta­lálkozik. — Mennyi Idő kell egy ilyen alig húsz centis, vékony­ka hajtásnak, hogy fává nő­jönt — Ez különböző, ahány fa, annyi féle. A fenyőt például kétéves korában telepitjük ki és 60—70 év is beletelik, míg fűrészre megérik. Nem így a fűz, az már 20—25 év alatt felnő, míg a tölgy 80—90 év alatt válik csak levágásra al­kalmassá. — Fakitermelés után új er­dőt telepítenek. Van-e más terület Is, ahol csemetét ültet­nekI — Kevesen tudják, hogy a fakitermelés után mindig na­gyobb értékű erdőt ültetünk. Például a csertölgy helyére kocsánytalon tölgyet. Azon­ban ez csak az egyik módja a csemetézésnek. Igen jelen­tős a mezőgazdasági célokra már alkalmatlan területeken történő erdősítés, mert itt a további talajpusztulást is megakadályozzuk. — Olyan szép, friss hajtá­sai vannak ezeknek a kis töl­gyeknek, hogy biztosan ked­vet kapnak az erdei vadak is, hogy megkóstolják őket. — Elvesszük a kedvűket, mert speciális Szerekkel ken­jük be, vagy ahol szükséges, bekerítjük a kis csemetéket, igy már messziről elriadnak a szagot érezve. — Meddig kell védeni, óvni az állandó lakhelyükre ülte­tett csemetéit —• Amíg a vád siója alól ki nem hő. Ha már nem éri fel, akkor nem fenyegeti ve­szély. az új hajtásokat. Egyéb­ként főleg a cserjét kedvelik, itt a gazdaság területén több­fajta, főleg fásításra alkalmas cserjét is nevelnek, galago­nyát, fagyait, késői meggyet. — Látom, vetnek is. Mi­lyen magokat vetnek ősszel? — Az őszi időszakban a lombmagvakat vetjük, a ju­harokat, kőrist, gyertyánt. Csak tölgymakkból 11 vagont vetünk el. Van itt a gazda­ságban egy finn tőzegtöltő­gép is, mely japán papírba tölti a tőzeget, ebbe kerül a mag, gondos öntözéssel, így kihúzódik az ültetés időszaka. A kis farekeszekbe helyezett tőzegcsemetéket lóliaházak- ban védik a fagyok ellen. A Mecseki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság évente 27—28 mii- i j Hó csemetét nevel, mintegy \ J 92 hektár terjedelmű terüle­téé. H. M. i feszítések mindenesetre tőrtéiS- ! tek, többe* között 169 kontár- j kodó szakemberrel váltattak iparjoyosítványt, 49 nyugdíjost sikerült megnyerniük Iparuk to­vábbi gyakorlására, a fiatal szakmunkásak közül 1ó-an vál­tottak ipart, a működési enge­déllyel rendelkezők közül pedig 24-en tettek mestervizsgát. Ugyanakkor egyre több a kon­tár. Velük kapcsolatban oz ál­láspont: legalizálni tevékenysé­güket, de ha ez nem megy, szigorúan fel kell lépni ellenük. Sajnos, ebben az évben is alig- allq történt feljelentés, mind­össze 12 kantárt vonlak felelős­ségre. Csökken a szakmunkástanulók száma, ebben az évben az Igénylők közül 31 mester ma­radt tanuló nélkül. Mi is több­ször megírtuk, a helyzet most Is változatlan: egyáltalán nincs tanuló a kádár, a kárpitos, a kalapos, a cipész, a gumijavító, az üveges és több más szak­mában. A KIOSZ országos ve­zetősége most elhatározta, 11 szakmában a tanulóknak havi 250, a mestereknek pedig hoví 300 forint juttatást biztosít. A tervezet szerint a következő szakmákról van jelenleg szó: cipész, faszobrász, hangszerész, intarzia készítő, kesztyűs, könyv­kötő, mű- és gépihimző, ötvös, sütő éj tetőfedő. Az idei évben romlott a kis­iparosak anyag- és alkatrészel­látása, egy sor cikk kerüit a hiánycikk-listára. Kevés a fe­nyőfűrészáru, a farostlemez és a színes lemez, a méq meglé­vő kevés cipész is hiányolja a mikrogumit, a javításhoz szüksé­ges olcsóbb hulladókárut, a szíjgyártók a húzóbőrt és a csukát, de a bőrös szakmában még az aranycsiríz is hiánycikk. Nehéz a helyzetük a villany- szerelőknek, akik a legnélkü­lözhetetlenebb szerelvényekhez sem tudnak hozzájutni, A leg­inkább hiánycikk: a fazonacé­lok és a cső-anyagok. Mindez hátráltatja a javításokat. Az ér­tekezleten ugyanakkor art sem titkolták el, panoszok is — eb­ben az évben ^63 esetben — érkeztek be a kisiparosak mun­kájára, különösen Pécs körzeté­ben, A szakmai bizottságoknak a jövőben erélyesebben kell fellépniük ellenük. UNIVERZUM Szövetkezet Jobb áruválaszték A tag szövetkezetek ellátásá­ról, a határmenti áru- és vá­lasztékcseréről, az áruellátás bővítéséről tárgyalt tegnap, hét­főn délelőtt az UNIVERZUM Szövetkezeti Közös Vállalat ve­zetősége. A most ötéves vállalat az 1974-es évben a tag szövetkeze­tek ellátása és a kereskedelmi forgalmazás területén kiemelke­dő eredményt ért el. A ruházati és a vegyesiporii cikkeken kí­vül hűtőszekrényt, porszívót és más tartós fogyasztási cikket, valamint építőanyagokat is for­galmaztak. További fejlődést várnak a szakbizottságok be­kapcsolásával, akiknek az a feladatuk, hogy közvetlenül in­formálódjanak a megye szövet­kezeti kereskedelmi hálózatá­nak problémáiról. Az ipari te­vékenységről szólva a hidasi, konyhabútorokat előállító faipa­ri üzem áttért a Mecsek típusú bútorok gyártására, ípv növelni tudták az üzem kapacitását A kesztyűüzem áttért a bőrruhá­zat gyártására, a bőrkesztyű gyártását csökkentették. A külső tényezők miatt jelentkező p-ob- lémákat az év végéiq valószí­nűleg sikerül elhárítani. — A legszebb téli veHAszmód. A baranya' erdőkben az egyik legszebb és legizgalmasubb téli vadászmód: a vaddisznó­hajtás kezdődött meg. Egy ilyen hajtáson általában ötven —hatvan ember vesz részt. Egyébként a vaddisznók bu­gása most folyik az e^deí sűiűk ben és éz az időszak kedvez a nagy hajtóvadászatoknok is. I k

Next

/
Oldalképek
Tartalom