Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-19 / 317. szám
Í974. november 19. DUNANTOll NAPIO 3 Bérezésről, gyári támogatásról, munkakörülményekről Nőpolitika - munkásközellien Ankét a Pécsi Dohánygyárban Egy kollektíva véleményét kértük a nőpolitikái határozat megvalósulásáról, azokról a változásokról, amik összességükben a fejlődés kilométerkövei. Nőpolitikái ankétünk résztvevői a Pécsi Dohánygyár előkészítési osztályának dolgozói, az Ady Endre I. szocialista brigád tagjai: Hiv Mihályné brigádvezető, Nagy Józsefné IV. bontónő, Molnár Jánosné bontónő, pártcsoportbizalmi, Uher Györavné bontónő és könyvterjesztő, Farkas Jánosné félgyártmány-átvevő és Bartos Ilona adagoló. Az ankéton részt vett Várhelyi József főmérnök, a csúcsvezetőség termelési felelőse, Kárpáti Károlyné oárttitkár és Széli Gyuláné nőfeleiős, párt-csúcs- vezetőségi tag. Egyenlő munkáért egyenlő bér Azt mondják az asszonyok, ha közülük valaki valamit mond, azt úgy kell tudomásul venni, hogy az a brigád véleménye is. Egyébként ha valamivel nem értenek egyet, azonnal reklamálnak. Néhány mondatváltás után kávét kapunk s a kérdés máris adott: mindig ilyenkor kávéznak? Az asszonyok összenéznek, mosolyognak. Kiderül, hogy régi vágyuk a kávéfőzés megoldása. Az ígéret már elhangzott: az egri gyár példájára a pécsi asszonyoknak Is megfőzik majd a kávét külön presszógépen. Ezen megnyugodva már jóval komolyabb dolgokról folytatják a beszélgetést, szinte csak egymásnak címezve a mondanivalójukat Sokan közülük már évtizedek óta itt dolgoznak s ma a fiatal, azaz a nem régen idejött lányokkal, asszonyokkal azonos fizetést — 1700—1900 forintot kapnak havonta. Hiv Mihályné: — Hogy ez szokatlan és meglepő? Miért lenne az? Egyforma munkáért egyforma bért kell fizetni. Ha férfiakat helyettesítünk, ugyanazt a pénzt kapjuk, mint ők. Egyébként is azt, hogy közülünk nagyon sokan évek óta itt dolgoznak, egészen másként köszönik meg. A törzs- gárdatagsággal, a több nyereséggel. Nem vagyunk vándormadarak. Amíg egészségileg bírjuk, itt maradunk. Ha kezdetben győztük emelgetni a 30— 50 kilós ládákat, akkor most a szalag mellett csak-csak jobbon eiegy. Nagy Józsefné IV.: — Na persze az is igaz, hogy nem kevesen vannak olyanok is, akik szinte csak azért jöttek ide dolgozni, mert felvették a gyereküket óvodába, bölcsődébe. Most már évek óta két műszakban dolgozunk — csak a férfiaknak van három műszakjuk — és az egyik legnagyobb gondunk a gyerekek elhelyezése. Érdekes, hogy az utóbbi években egyre inkább. A lényeg persze az: kinőttük az óvodát Most már építjük az újat. Hatvan gyereket lehet majd itt elhelyezni. Sokat dolgozunk érte társadalmi munkában is. Azok az asszonyok, akik jelenleg otthon vannak a kicsikkel, már az új óvodába hozhatják majd az apróságokat Néhány hónappal ezelőtt jelent meg az első gyári újságunk, azóta rendszeresen küldjük nekik is haza. Ismerjék meg, mi minden történik a gyárban, ne legyen nekik furcsa a vissza jövetel! _ A most várandósok Is kérik, hogy ne feledkezzünk meg róluk — veszi át a szót Molnár Jánosné. — Nagyon sokan végig akarják dolgozni a terhességüket Igaz, a művezetőnk még egy vödör vizet sem enged nekik emelni. Azokról az asszonyokról sem feledkezik meg a gyár, akiknek ugyan már nagyobb a gyerekük, illetve ahol sok a gyerek. Ősszel a tanévkezdéskor és év közben is támogatják őket pénzzel. Ugyanez érvényes a gyereküket egyedül nevelőkre k, Bevásárlás a gyárban Könnyebbség az b, hogy ftt a gyárban van egy boltunk —, folytatja a gondolatot Farkas Jánosné. —■ Itt vesszük a friss reggelit, vagy uzsonnát, s egykét dolgot még az otthoni főzéshez is bevásárolhatunk. Űsz- szel meg alma- és krumplivásárlást szervez a gyári szakszervezet _ szál közbe Bartos I lona. — Ebédet « vihetünk haza a gyárból. Hív Mihályné: hz «clőban nem rossz dolog, hiszen sok idő elmegy a bevásárlásra, különösen azoknak, akik Kertvárosban laknak. Ott legtöbbször pont azt nem lehet kapni, amit az ember éppen keres, vagy ha igen, akkor csak hosszú sorbán- állás után. — Sok idő elmegy a fodrászra Ss — szói szinte egyszerre Uher Györgyné és SzéW Gyufámé. — Az bizony nem ártana, ha a gyárban lenne egy üzlet Ügy tudjuk, akarták már, csak nincs megfelelő helyiség. Igaz, hely kellett az orvosi rendelőnknek is, de talán nincs ilyen szép rendelő és ilyen já üzemorvos mindenütt mint a miénk. De a gyár is megteszi, ami tőle telik. Kapjuk a védőitalt az osztályokon hűtőszekrények, pihenők vannak, s ha nagy a meleg, naponta többször is zuhanyozhatunk hideg-meleg vízzel. — Különben ml amolyan lépcsőzetes munkakezdésben dolgozunk — mondja Széli Gyuláné. — Reggel negyed héttől háromnegyed kettőig és délután háromnegyed kettőtől háromnegyed tízig. Nagy Józsefné IV.: A kesztyűsök is sokan vannak, mi bizony sokszor nem fértünk fel esténként a buszokra. Ők ugyanis az előbb lévő megállóknál tudtak felszállni. Este pedig ugye mindenki rohan haza. Sokszor még főzni is kell másnapra. Ilyenkor azért legtöbbször félkész ételből vagy kon- zervből csinálunk valamit. — Patyolat és más szolgáltatás? Nem, nem vesszük annyira igénybe, mint azt gondolja — mondja Uherné. — Legtöbben csak azért, mert nincs hol szárítaniuk. Azért sokszor eszünkbe jut, hogy nem ártana. A mosás helyett még többet tudnánk olvasni, tanulni. Bartos Ilona: Lesz egy szakmunkásképző tanfolyamunk is. Hivné: — El akarjuk végezni, mert az új gépekhez új tudás is kell, de pénzben sem mindegy. Továbbképzés politikailag Lassan kifogynak a szóból, Kárpátinénak azonban még eszébe jut valami: — Egyéves marxista középiskola is indult a gyárban idén két osztállyal. Tavaly még csak egy osztály volt, jövőre pedig mór most előjegyeztették magukat a tanulni akarók. A párttagok részére külön szerveztünk ismeretbővítő tanfolyamot Nem is tudjuk pontosan felsorolni, hogy az elmondottak mellett mi minden van még a gyárban a könyvtáraktól a KISZ klubig, a kispályás női focicsapattól a polgári védelmi oktatásig. Lassan persze minden az eszünkbe jutna, de ahhoz idő kellene. Talán méfl több, mfnt „amennyi idő alatt mindezt elértük! Törők tva Odilfifalaidonok bejelentése A Me* vérasf Yemdc* pénzügyi osztálya a H. kerületi tanácshivatal pénzügyi osztályának nyilvántartásából megállapította, hoqy az állampolgárok csak részbem tettek eleget a 45/1971. (XII, 30.) PM számú rendelet előírásának, amely szerint be kell jelenteni az egynél több üdülőtulajdont. A Dunántúli Napló 1974. november 5-I számában megjelent cikk tartalmazta, hogy Pécs területén az érvényes jogszabályi előírások mit minősítenek üdülőnek. Ennek alapján hívja fel a pénzügyi osztály a város lakosságát, Hogy azok, akik bejelentési kötelezettségüknek eddig nem tettek eleget, azt legkésőbb 1974. november 30-!g pótlólag tegyék meg. A mulasztók ellen — akik a módosított határidőig sem teszik meq a bejelentést — szabálysértési eljárást kezdeményeznek. adottságú tsz-ekben Irta: dr. CSIZMADIA ERNŐ, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője Termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége közepes és jó qdottságok között gazdálkodik s termelésük gyors ütemben, kielégítően fejlődik. A közös gazdaságok csaknem egyharmada azonban rossz termőképességű, kedvezőtlen domborzatú földeken működik, ahol esetenként meg a munkaerő is több annál, mint amennyi ezekből a földekből átlagos színvonalon meg tudna élni. Helyenként a hozzánemértő vezetés, a munkaképes korú dolgozók vagy éppen a szakmunkaerő hiánya nehezíti a helyzetet. Zalában, Somogybán, Nógrádban, Borsodban és; Szabolcsban a termelő- szövetkezetek túlnyomó többsége kedvezőtlen adottságú és elég jelentős az ilyen gazdaságok szánig Hajdú, Csongrád, Bács-Kiskun, Pest, Veszprém és Vas megyében is. A párt vezető szervei még a nyáron foglalkoztak a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetével és állást foglaltak a tennivalókról. A kormány most Intézkedéseket dolgozott ki, amelyek alapján megindulhat a program-készítő munka ar érintett megyékben és te rrrve I őszővetkezetek ben, A munka fő irányai Az első és leglényegesebb tennivaló az adottságok és a kialakult helyzet reális felmérése. Mivel ez megyénként, sőt megyéken belül tájkörzetenként is eltérő, ezért a helyi szervekre hárul a fejlesztés konkrét céljainak és ütemezésének a kialakítása. A központi szervekés intézményiek minden tőlük telhető segítséget megadnak ehhez, omit a megyék bizonyára igényelni I* fognak. A központi döntések oíopjén e munka fő Irányai máris kijelölhetők. Ilyen mindenekelőtt az, hogy népgazdaságunkban az elkövetkező években nemcsak több, hanem hatékonyabban előállított élelmiszerre, merőgazdasági eredetű nyersanyagra van szükség. Az élet által támasztott új követelmény tehát a szövetkezeti gazdálkodással szemben is — és ez egyaránt érvényes a kedvezőtlen adottságú nagyüzemekre — a többtermeléssel egyidőben a gazdaságossáq fokozása. A kiegyensúlyozott élelmiszertermelés és ellátás pediq megfelelő alapot ad ahhoz, hogy a gazdaságtalan termelést a mező- gazdaságban bs fokozatosan visszaszorítsuk. Korábban — ® termelés alacsonyabb színvonalén — elkerülhetetlen volt, hogy a helyi ellátás számára a kedvezőtlen adottságú vidékeken is lehetőleg minden alapvető élelmiszert megtermeljenek, sőt ezekből Miért csak az Idősebbek? A nagyközségnek csaknem kilencven véradóját tüntették ki a minap Pécsváradon, a tiszteletükre rendezett ünnepségen. Az okleveleket és az ajándékokat — vagy mondjuk így: apró kis figyelmességeket — dr. Gergely László, a járási Vöröskereszt elnöke adta át. A véradás jelentőségéről egy igazi illetékes szólt, olyan ember, aki nap mint nap láthatja a vér fontosságát, — dr. Kummerländer Lajos onkológiai főorvos. Az ünnepség után Balázs Józsefiével, a Vöröskereszt Baranya megyei Szervezetének titkárával beszélgettünk. — Nem először veszek részt többszörös véradók kitüntetésén és ilyenkor mindig várom, hogy a hosszú sorban megVéradók kitüntetése Pécsváradon lássak néhány fiatalt rs, aki kilép és átveszi jutalmát. De ez csak a legritkább esetben fordul elő. A legtöbben a 40 és 60 év közöttiek vannak — mondja Balázs Józsefné. — Ez azt jelenti, hogy a fiatalok kevésbé tekintik szívügyüknek a véradást? — Korántsem így gondoltam, nem is ilyen egyszerű a dolog. Hiszen a főiskolák, felsőfokú intézmények, vegy mondjuk a honvédség egyszeri megmozdulásával máris helyrebillen az egyensúly. A fiatalokat a vállalati, üzemi véradásokon, vagy a különböző területeken megrendezett véradónapokon hiányoljuk. Mint itt Pécsváradon is láthatjuk, közel száz ember között nem akadt fiatal. — Mi lehet az oka? Nehezebb meggyőzni, beszervezni a fiatalokat? — Sokat töprengtünk rajta. A fiatalabb generáció tanultabb, fogékonyabb, — hamarabb megérti, hogy rrfi miért szükséges. Talán az volt a baj, hogy propagandaakcióink során eddig elsősorban érzelmekre kívántunk hatni. Ez az idősebbeknél bevált. A fiatalságnál talán inkább értelmi síkon kéne próbálkoznunk. Talán ... Pedig mindenképpen meg kell nyernünk őket mihamarabb, mert a mostani véradók lassan kiöregednek. A fiatalok pedig sokan vannak, vérük is egészségesebb. Valóban. Á 20—30 évesek körében még kevesebb a betegség, használhatóbb a vérük, és sok területen megmutatták, bizonyították, hogy lehet rájuk számítani. A véradómozgalomban predig mindinkább rájuk kell hogy számítsanak, — a huszonévesekre. Bízunk benne, hisszük, hogy rövidesen itt is bizonyítanak. A kishojmási termelőszövetkezet agyagipari üzemének gépi ko- rongozó részlege. Erb János felvétele ' méq a központi árualapokhoz Is hozzájáruljanak. Ebben az időben a mezőgazdasági termelésben is még a mennyiségi követelmény volt az első, de hogy ez mibe került, csak másodlagos szempont lehetett. Ez a kedvezőtlen adottságú vidékeken, a termelés szétaprózásához és egyúttal kisebb hozamot adó, gazdaságtalan termeléshez vezetett. Fejlődésünk mai szintjén már változtathatunk ezen. Célul tűzhetjük ki, hogy minden nagyüzemben olyan élelmiszereket termeljenek, amelyek ott termelékenyen, gazdaságosan előállíthatok. Mindebből világosan kirajzolódik a kedvezőtlen adottságú vidékek élelmiszertermelésének fejlesztési iránya: az adottságnak nem megfelelő gazdaságtalan termelés fokozatos felváltása a helyi adottságokat jól hasznosító, a helyi erőforrásokat minél jobban kiaknázó gazdaságos élelmiszertermeléssel. Az előállításra megfelelő termékek választéka természetesen változó lesz: oz egyik vidéken a juh és a húsmarha, máshol valamilyen gyümölcs vagy zöldségféle, de lesz olyan hely is, ahol csak a legelősítés, erdősítés »eg it. Az Is egésze* világos, hogy « kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdaságos termelésének kialakítását nem mindenáron, hanem csakis a népgazdaság erőforrásaival és a jobb adottságú nagyüzemek fejlesztésével összehangoltan lehet megvalósítani. így kerülhető el, hogy valamely élelmiszerből tartós hiány keletkezzék és az Is, hogy a kedvezőtlen adottságú vidékek fejlesztésére indokolatlanul lekössük a népgazdaság egyébként sem bőséges forrásait Komplex fejlesztési programokat Pártunk politikájának határozott törekvése, hogy nem valamiféle szociális segélyezés útján, hanem a gazdálkodás rendbetételével, a lehetőségeken alapuló fejlesztésével mozdítsa k| mai állapotukból a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteket. A fő cél tehát a gazdaságos termelés kialakítása, amelynek bázisán a személyi jövedelmek is arányosan emelkedhetnek, javulhat az ott dolgozók életszínvonala. Ennek megfelelően a központi intézke- désekbe'n a termelés fejlesztéséhez kötődő feltételek, a helyi szervek munkájában pediq a termelési koncepciók, programok kidolqozásq és megvalósítása kerül előtérbe. Korábban nem egy megyében készültek már fejlesztési programok a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetének megváltoztatására. Ezek megvalósításával születtek eredmények, gyökeres változás azonban kevés helyen következett be. Ennek több oka is volt. A korábbi programok eovik legszembetűnőbb foqyatékossága a komplexitás hiánya volt. A legtöbb fejlesztési elgondolás elszigetelten, egy-egy qqzdaság helyzetéből, adottságából és lehetőségéből indult ki A tervezők rendszerint egyenként egy- egy termelőszövetkezet keretei között maradva igyekeztek megoldást keresni, ahelyett, hogy nagyobb körzetek adottságaiból, lehetőségeiből kiindulva, nagyobb összefüggő területek —• egész tájkörzetek — átfogó (mezőgazdaságot, ipart, kereskedelmet, szolgáltatást, infrastruktúrát egyaránt felölelő) fejlesztésébe illesztették volna az elgondolásokat. Részben a komplexitás hiányával magyarázható a korábbi tervek nagy beruházásigénye is, amely gyakran irreálii volt. Mindebből le kell vonnunk a tanulságokat. A helyi adottságokkal és népgazdasági forrásokkal reálisan számoló, egy- egy tájkörzet átfogó feljesztésé- be jól illeszkedő komplex fejlesztési koncepciók és programok készüljenek, mégp^ig olyan ütemezésben, ahogy azok az ötödik ötéves tervben, és prt követően megvalósíthatók («legyenek. Állami támogatással és öntevékenységgel A megye! szervek által kidől- gezott komplex fejlesztési programok képezik az üzem fejlesztési tervek alapját, amelyek elkészítése az üzemi vezetők feladata. Ezek jelöljék ki részletesen a termelésfejlesztési célokat és üzemi tennivalókat Az üzemfejlesztési tervekkel szemben támasztott alapkövetelmény, hogy azok a termelés gazdaságos megszervezésére egyértelmű és végrehajtható feladattervet adjanak. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek feljesztését szolgáló gazdasági ösztönzők oz ötödik ötéves terv szabályozó rendszerének szerves részeként, csak a következő esztendőben kerülnek részletes kimunkálásra. Az elvek azonban már kialakultak, ezért a komplex helyi programok és üzemfejlesztési tervek kial-' ításában azokra már építeni lehet. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek továbbra is megkülönböztetett állami támogatásban részesülnek, amelynek fő formái a rosszabb adottságok miatti nagyobb költségeket ellensúlyozó árkiegészítés és a gazdaságos termelés kialakítását segítő fejlesztési hozzájárulás. Átmenetileq fennmarad a jövedelemkiegészítő állami támogatás is, ennek szerepe azonban fokozatosan csökken. A szociálpolitikai célú támogatás Helyébe fokozatosan a termelés fejlesztését szolgáló támogatás lép. Mindezt kiegészítik azok az adó és egyéb feljesztési célú kedvezmények is, amelyek egy része az eddigi ayakorlatból jól ismert. Fontos követelmény lesz azonban a következő években, hogy állami támogatás csakis a népgazdasági célokkal összehangoltan folytatott termeléshez, továbbá a népgazdasági és területi fejlesztési programokba illeszkedő koncepció megvalósításához nyújtható. A jó hagyományokat és a tapasztalatokat felhasználva célszerű felkarolni az olyan kezdeményezéseket, amelyek eredményeként egy-egy „erős" gazdaság rendszeresen segíti a „gyengébbet“,. V Á jövő útja a kedvezőtlen
