Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-18 / 316. szám

n főtér ....................... r ■ ui arca a régi házzal Új városközpont Nagykanizsán „Pályázatot hirdetett a közel­múltban a nagykanizsai Váro­si Tanács, az Építési és Város- fejlesztési Minisztériummal együtt, Nagykanizsa Szabad­ság téri városközpontjának ki­alakítására. A zsűri az ötven­ezer forintos első díjat a Pécsi Tervező Vállalat mérnökei, Er­délyi Zoltán és Uherkovich Ág­nes pályamunkájának ítélte.1” (Újsághír) Erdélyi Zoltánnak nem új fel­adat a pályázati terv készíté­se. Eddiq hatszor nyert díjat, a kaposvári városközpont ter­vével első lett. Most ez a má­sodik első helyezése. Hogyan kezdenek hozzá egy ilyen terv elkészítéséhez? — Felkérték vállalatunkat a pályázaton való részvételre. Én kaptam a munkát, gondolom azért, mert jól ismerem Nagy­kanizsát, Tíz éve tervezek oda épületeket, például a sörgyár új üzemépületeit, vagy a most épülő művelődési komplexu­mot. Erre a pályázatra olyan tervet kellett készíteni, amely részben városrendezési, részi­ben építészeti feladatokat je­lentett. Ezen kívül kétféle vál­tozatot kértek. — Ez bizony elég nagy tá­lát. Hol kell beleharapni? — Az építész mindig térben gondolkodik. Lelki szemeivel előre látja a kész épületet, vagy városrészt. Én rendszerint hetekig, ha van időm, akár hó­napokig is hordozom magam­ban az ötletet. Már kész elkép­zelésekkel ülök rajzasztalhoz, akkor „lezongorázom" azt, ami a fejemben megszületett. — A nagykanizsai pályázat­ra mi született? — A főtér meghatározója egy nagy de igen rossz álla­potban lévő műemléképület. A terv egyik változatát úgy készí­tettük, hogy megmentjük az épületet. A lehető leggazdasá­gosabban felújítjuk, a föld­szintre üzletek kerülnének, az emeleten egy turistaszálló kap­na helyet. A tömbbelsőben meghagytuk a piacot, amelyet a főtér felől gyalogosan több irányból, járművel pedig egy mellékutcából lehet biztonsá­gosan megközelíteni. A mű­emlék mellett kétszintes lakó­házak lennének, külső építé­sükben harmonizálva a régi házzal, ügyeltünk arra, hogy megmaradjon a belváros ere­deti hangulata, helyet hagy­tunk egy csendes, parkos terü­letnek. De a közeibe terveztük a bevásárló központot is. — M; volt a ,,B" variáció? — E változat szerint szanál­ták volna a műemléképületet, helyére egy modem szállodát terveztünk. A zsűri az első vál­tozatot ítélte legjobbnak, de a második sem volt hiábavaló munka, úgy hallottam, hogy a város egy másik pontján fel akarják építeni a szállodát. — Hányán dolgoztak a ter­veken? — Uherkovich Ágnessel ket­ten vezettük a tervezést, a kö­zös munkáról csak a legjobbat tudom mondani. Az ilyen pá­lyamunkák során alakul ki a legjobb, legcélratörőbb munka- kapcsolat. Egyébként vagy ti­zenöten készítettük a részletter­veket, - nagyon munkaigényes volt. — Milyen érzés tudni azt, hogy egy városrész több em­beröltőn keresztül magán viseli a tervező tudását, fantáziáját, és ha arra jár, eszébe jut: én akartam, hogy ilyen legyen? — Csodálatos és egyben nyomasztó érzés. — örül a sikernek? — Természetesen igen. De — és most is ez a helyzet, — a tervet csak annyira becsü­löm, amennyi megvalósul belő­le. A nagykanizsai Városi Ta­nács megbízta a Pécsi Tervező Vállalatot a kivitelezési tervek elkészítésével. Ez már szerepel is a vállalat jövő évi tervében. Kurucz Gyula n megyei NEB ez évi vizsgálatairól A rokoni kapcsolat nem jelenthet előnyt ühol szükséges, kérjék az erkölcsi bizonyitványt Mit csinált a Népi Ellenőrzé­si Bizottság idén? Milyen ügyek­ben kértek vizsgálatot, segítsé­get a dolgozóik? Erről adott tájékoztatót dr. Szabó József megyei NEB- elnök. — Még nem vagyunk az év végén, de mintegy 20 országos és megyei témából, több mint 150 közérdekű bejelentés és panasz vizsgálatából, intézésé­ből reánk háruló tennivalókat kellett végrehajtanunk. Nehéz ősz után a téglaipar Nincs téglahiány — örülnénk, ha vinnék a téglát — mondták a Bara­nya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat vezetői. Szállingóztak ugyanis kósza hírek, hogy az őszi esőzés miatt nem tudtak kellő mennyiséget gyártani. Az igaz, hogy nemcsak a mezőgazdaság került válságos helyzetbe. A nyerstéglák közül másfél millió ázott szét, hasz­nálhatatlan volt a vizes agyag, így a tervezettnél összesen 5 és fél millióval kevesebb késztéglát tudtak gyártani. A szállító és földmunkagépek egy részét a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátották, A bátaszéki gyárban égető kocsikra rakják át az automata szalagról a sajtolt tetöcserepet és az Alfa kézi falazóblokkokat. Egy négyzetméternyi tetőre 15 darab cserép elegendő, szebb és ellenállóbb, mint a hagyományos. Az Alfa falazóblokk jó hő- és hangszigetelő, felhasználása olcsóbb a kisméretű tég­láénál. Fűzik a szegedi paprikát A néhány napos száraz időt kihasználva, a Szeged környéki házak eresze alatt megjelentek a piros paprikafüzérek. Gyár épül Dombóváron Szakember kerestetik Már állnak az épületek Első volt a Láng Gépgyár, s most egy újabb országos nagy- vállalat veti meg lábát Dombó­váron. Az iparszegény Dél-Du- nántúl és a városkörnyéki, munkaalkalmat kereső közsé­gek egyaránt örömmel fogad­ták a Csavaripafi Vállalat dön­tését: új gyárukat Dombóváron építik fel. A döntésből már egyre in­kább szemmel látható valóság válik. Tető alatt van a három- szintes szociális épület. Egy ré­szében az irodák lesznek, na­gyobb részében kapnak helyet a fürdők, öltözők és az egyéb szociális létesítmények. Elkészült a hatalmas üzem­csarnok, jelenleg a nagy mű­anyag világító kupolákat sze­relik fel, készül a fűtés- és a villanyszerelés. A mintegy 5100 négyzetméter alapterületű gyár­ban helyet kap még egy ga­rázs és egy kazánház. A gyár építészeti munkálatait a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat végzi, a költségvetés sze­rint 57 millió forint értékben. Mint az építésvezetőségen el­mondták, a jövő év második felében átadják az új létesít­ményt. Még több, mint másfél év van vissza az üzem beindulá­sáig, de már most gondoskod­ni kell a megfelelő szakem­bergárdáról. Hurai László, a gyár képviselője elmondta, hogy a jövő év vége felé 120—140 dolgozója lesz a gyárnak. 240 termelő és 42 karbantartó gépet kell kezelni, beállítani. Erre képezik ki a budapesti gyárban a „kezdő csapatot” mintegy nyolcvan szakembert. Dombóváron is elkezdődött az oktatás. Azt is elmondták a Csavar­ipari Vállalat képviselői, hogy még további jelentkezőket várnak. Hozzátették azt is, hogy a szakemberigényt nem a többi üzem rovására kíván­ják kielégíteni. A technológia lehetővé teszi, hogy többség­ben női munkaerőket foglal­koztathatnak. Ez nagy segít­ség a környékbeli községek asszonyainak, akik megfelelő munkaalkalmat keresnek. A gyárban facsavarokat, szegecseket, acél belövő sze­geket, különböző méretű anyáscsavarokat gyártanak majd. A terveket úgy készítet­ték — a hely is biztosított — hogy a későbbiekben bővít­hessék a gyárat. Az elképze­lések szerint 1978-ban több mint ötszáz dolgozót foglalkoz­tatnak. K. Gy. — A fontosabb, illetve a la­kosságot közvetlenebbül érintő témák közül csak néhányat em­lítek: így a belső turizmus felté­teleinek (közlekedés, szállás, el­látás és egyéb szolgáltatások) helyzetét, ebből adódó további tennivalókat: a külföldi tanul­mányutak tervezésével, szerve­zésével, azok hasznosításával és költséghatásával figlalkozó vizs­gálatunkat: a vidéken élő munkás-paraszt és értelmisé­giek gyermekei továbbtanulása szempontjából is jelentős kol­légiumi férőhelyek alakulását és helyzetét s az ember érde­kében végzett tanácsi és egyéb kivitelezői munkák tapasztala­tait. Ez utóbbinál megállapítot­tuk, hogy komoly mulasztások vannak. Ugyanis a IV. ötéves tervben programozott 400 fős kollégium nem épült fel. Ez a beruházó, a szakigazgatási szervek vezetői és a kivitelező Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat rovására írandó. — Vizsgáltuk, hogy a szocia­lista erkölcs normáit és a jogot sértő összefonódások, a má­sodállások és mellékfoglalkozá­sok helyzete hogyan alakult megyénkben. Kilencvenöt gaz­dálkodó, hivatali és intézményi szervet kerestünk meg. Meg­állapításainkról a tények be­szélnek. A 95 vizsgált helyen a vezető beosztásúak közvetlen családjai, egyeneságú rokonai közül 963 személyt alkalmaztak. 156 esetben jogszabályok sze­rint is összeférhetetlenség áll fenn. 821 személy részére en­gedélyeztek, 113 személy szá­mára szereztek másodállást, mellékfoglalkozást. Az előírt és bizonyos munkakörök betöltésé­hez szükséges tiszta erkölcsi bizonyítványok 615 esetben hiá­nyoztak. Egyébként ezt a témát a megyei Párt-végrehajtóbizott­ság is megtárgyalta és ennek alapján jelentős intézkedések történnek. Ellenőrzéseink során vizsgál­tuk, hogy az épülő új lakások­ban milyen a szakipari munka minősége, a garanciális javítá­soknak hogyan tesznek eleget, milyen további tennivalók van­nak a munkák minőségének javítására, az új lakásokba költözködő emberek örömeinek gyarapítására. A NEB megálla­pította, az esetek többségében a gyártó vállalatok munkája ki­fogásolható. Közérdekű téma napjaink­ban az egyre qyorsabban sza­porodó, növekvő személyi tulaj­donban lévő gépkocsik javítá­sának kapacitása, kihasználá­sa, s a végzett munkák minősé­ge és elszámolási rendje. Társadalompolitikai szempont­ból érdekes, közérdekű téma a magánkiskereskedők tevékeny­ségének megítélése és az ezzel kapcsolatos tennivalók. E té­mában a NEB most folytat vizsgálatot. összegezésképpen elmondom, az a több mint 150 közérdekű bejelentés és panasz, annak körültekintő vizsgálata nem­csak annyi személy közvetlen érdekeit szolgálta, véleményét, bosszúságát vagy jogos igé­nyeit tartalmazta, hanem sokkal többet. — A vizsgált gazdálkodó szervek, hivatalok, intézmények vezetőivel megállapításainkat és helyi javaslatainkat közöl­jük. Ezeket döntő többségében kedvezően fogadják, köszönet­tel segítő hatásúnak értékelik és intézkedéseket tesznek a helyi munka javítására, hatásfoka növelésére, esetenként a sze­mélyes felelősség érvényesíté­sére. Nagy István tiétföi □ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom