Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-17 / 315. szám

7974. november 17, DUNANTOLI NAPLÓ 3 A jelen már mutatja a jövő faluképét is. Bolyban emeletes házak épülnek. Tanulmány a településfejlesztésről Cél: a központi községek fejlesztése Baranyában a társadalmi­gazdasági adottságok és a ter­mészeti-földrajzi tényezők a kishatárú és alacsony lélekszá­mú községek kialakulásának kedveztek. Ennek következmé­nyeként igen sűrű településhá­lózat jött létre, s az egy négy­zetkilométerre jutó települések száma kétszerese az országos átlagnak. Ezzel a megállapítással kez­dődik Czente Gyulának, a Ba­ranya megyei Tanács elnökhe­lyettesének Baranya megye ál­lami területi beosztásának ala­kulása g településhálózat-fej­lesztési koncepció tükrében cí­mű tanulmánya. Ellentmondások — Miért szükséges megyénk aprófalvas jellegének vizsgála­ta? — volt első kérdésünk a megyei tanács elnökhelyettesé­hez. — Az utóbbi időben számos ellentmondás alakult ki me­gyénkben is az aprófalvas te­lepüléshálózat miatt — kezdte válaszát Czente Gyula. — El­lentmondásba került település­szerkezetünk a termelő erők egyre gyorsuló és megyénkben is tapasztalható térbeli kon­centrálódásával és a korszerű helyi irányítás elveivel. Ellent­mondás van a megye lakossá­gának a településekkel támasz­tott növekvő igényei és az alsó­fokú szerepkört betöltő telepü­lések tehetőségei között. A kis­községek nem tudnak lépést tartani a lakosság sokrétű igé­nyeivel. Speciális gondok jelent­keztek, olyan vonatkozásban, hogy az aprófalvas községek­ben a népesség jövedelmi és ellátási viszonyai elmaradnak □ megye többi településéhez képest. Ezért válik szükségessé időnként a megye fejlesztési politikájának felülvizsgálata. Társadalmi változások — Megyénk aprófalvas jelle­gét bizonyltja: 316 községünk van, — ebből 500 fő alatt 167 település. Az aprófalvas jelle­get tekintve, az országos jellegű társadalmi változások hogyan jelentkeznek? Gondolok itt a mezögazdasagban és az ipar­ban foglalkoztatottak arányá­nak alakulására. — A megyére is jellemzőek azok a folyamatok, amelyek az országban végbementek. Még 1949-ben 76 százalék volt a mezőgazdaságban dolgozók aránya, most 30 százalék. A mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő az iparban helyezke­dett el. Jelenleg az iparban foglalkoztatottak 60 százaléka falvakban él. Ez számos prob­léma megoldására késztette a megye vezetését. Meg kellett oldanunk a jó közlekedés fel­tételeit, bekötőutat kellett épí­teni a 200 főnél nagyobb lélek­számú községekbe, biztosítani kellett a rendszeres közlekedést az ingázóknak. Például a mo­hácsi járásban a kereső népes­ség 25 százaléka nem a lakó­helyén dolgozik. A foglalkoz­tatási struktúra-változás számos egyéb köve kezményekkel járt. Megváltozott a falu összetétele, változtak szokásaik, igényeik, ellátásban, a szolgáltatásban, lakásviszonyaikban egyaránt. A községekben levő lakóházak mintegy 40 százaléka a felsza­badulás után újjáépült. Ez a kö­rülmény mégha ározza hosszabb időre a társadalmi mozgást is. A községekben élők jobban kötődnek falujukhoz, mert ugyanazokat a lakáskörülmé­nyeket teremtették meg maguk­nak, mintha a városban élné­nek. Egyre több a közművesített lakás, propán-bután gáz a ház­Felsxabadulási emlélcműépítés Kiiencszázezer forint a szénbányászoktól Ismét várják a társadalmi munkásokat A Mecseki Szénbányák és a Pécs városi Tr ' . vezetőinek e heti tárgya'.*, jj-í - .i.varcz ló- zsei, a oá •‘túlzottság titkárhe­lyettese örömmé] közölhette: a szénbányák ortóbs; 19-] kom­munista műszakjának és a dol­gozók eqyéni feiajánlásainak eredményeként 901 500 forintot fizetnek be a felszabadulási emlékmű építésére. Az e heti összesítés szerint egyébként ed­dig 153 vállalat, intézmény és magánszemély összesen 2 340 996 forintot fizetett be, a város emlékműépítési számlájá­ra, s ez még nem tartalmazza az említett összeget. tartások 50 százalékában talál­ható, a villamosítás befejezté­vel áitaiánossá vált a háztar­tási gépek használata falun is. Igényesebb a lakosság a keres­kedelmi ellátás vonatkozásá­ban is. A fogyasztás összetétele nagyon közelít a városéhoz. Egészségügy, kultúra — Természetesen nagyobb az igény falun az egészségügyi és kulturális ellátottságra is ... — Igen. A közlekedési háló­zat fejlődése lehetővé tette,' hogy a körzeti orvosi hálózat úgyszólván minden településről elérhető. A körzeti betegápolók a mellékfalvakban lakók ellá­tását is megoldják. Valameny- nyi községben az egészségház az orvosok helyszíni vizsgálatát is lehetővé teszik. Orvosi ren­delő azonban csak a központi községekben van. Kétségtelenül nehezíti az egészségügyi ellá­tást, hogy a körzeti orvosnak sokszor hét—nyolc község la­kosságát kell ellátni. Az általá­nos iskolai oktatás színvonalá­nak javítása érdekében körzeti általános iskolákat hoztunk lét­re. A felső tagozatosok 96 szá­zaléka ma már szakrendszerű oktatásban részesül. Ez azt is jelentette, hogy a tanköteles korú gyermekek hasonló arány­ban végzik el az általános is­kolát a községekben, mint a városokban. Kiépült a közmű­velődési intézmény-hálózat is, a tárgyi feltételek nagyjából adottak. A szakemberek hiá­nya miatt azonban a művelő­désügyi munka színvonala nem mindenütt kielégítő. Kereskedelem — A kisközségekben többször hallani kérést a kereskedelmi ellátás javítására. Mit tervez a megyei vezetés ennek a jogos igénynek a lehetőség szerinti megoldására?-— Ez a gond is az aprófalvas jellegből adódik. A megye va­lamennyi településén vegyes­boltok elégítik ki a lakosság napi szükségleteit. A kereske­delmi vállalatok és az ÁFÉSZ-ek gazdaságossági szempontok alapján a szakbolthálózatot a nagyobb, centrum-települése­ken létesítik. A kisközségekben a problémát az áruellátás rend­szertelensége okozza. Indokolt­nak véljük a túrajáratok számá­nak növelését az áruellátás rendszeressége érdekében. Ez­zel együtt az üzlethálózat to­vábbi szakosítását is tervezzük a nagyobb községekben. fokozatosan létrehozzuk a kon­centráltabb, a magasabb fokú ellátás gazdaságosságának fel­tételeit biztosító településháló­zatot. Erre vonatkozóan a me­gyének — összhangban az or­szágos településhálózat fejlesz­tési koncepcióval — külön terve van. Különös gondot fordítunk az alapfokú oktatási, egészség- ügyi és szociális eiiatás színvo- ! nalában meglévő különbségek , csökkentésére. Az alapfokú el- I látáshoz szükséges intézménye- | két a centrumközségekben hoz- ! zuk létre. Kedvező feltételeket szeretnénk teremteni ahhoz, hogy a kisközségekből a cent­rumközségekbe beköltözhesse­nek. Kedvezményes házhelyet biztosítunk a beköltözni szándé­kozóknak. De foglalkozik a ta­nács azzal a gondolattal is, hogy áttelepülési segélyt ad azoknak, akik önként a nagyobb települések felé orientálódnak. Tudomásunk van arról, hogy kedvezményes lakásépítési felté­teleket is biztosít a kormányzat. A centrum községeket viszont erőteljesebben közmuvesítjük és a szolgáltatást olyan színvona­lon szervezzük meg, hogy a mel­lékfalvak, a kisközségek lakos­ságát is kielégítsék. A központi szerepkörű településeknél a hierarchiát továbbra is fenn­tartjuk. Erőteljesebben fejleszt­jük a kiemelt alsófoku központo­kat —, ezek a jelenlegi és a leendő nagyközségek —, ugyan­csak fejlesztjük a centrumközsé­geket, amelyek intézményháló­zata, ellátó és szolqáitató sze­repköre a környező kisközségek­re is kiterjed. A vezetőfülke üres volt Összhang- Szó esett a termelőerők tér­beli koncentrálódásáról. Vajon a gazdasági és az igazgatási körzetek összhangjának kialakí­tása szerepel-e a tervidőszak­ban? — Az ötödik ötéves tervben egyik fontos feladatunk lesz, hogy a gazdasági, az igazgatási és az egyéb ellátási körzeteket a lehetőség szerint összehangol­juk. Ma még túl sok a.z átfedés, sok bosszúságot okoz a lakos­ságnak, hogy másutt van a ta­nácsszékhely, mint a termelő- szövetkezet központja, másutt van az orvos mint a gyógyszer­tár. Ennek összhanqbahozása jelentős anyagi eszközöket igé­nyel a tanácsi szervektől, de ép­pen a lakosság jobb ellátása érdekében számítunk a társszer­vek és a lakosság megértő tá­mogatására is — fejezte be nyi­latkozatát Czente Gyula. Garay Ferenc A Budapesti József Attila ; Hídépítő Vállalat úszódaruja Mohács alatt a Gabriella-szi- getnél várta, hogy a Dunába j csúszott DT-traktor és vezetője Végi Andor felkutatására no­vember 14-én a munka újra megkezdődjön A matrózok centirői-centire haladtak a bú­vártaggal, hogy a feltételezett helyen megtalálják a Dunába csúszott traktort. A meder al­ján drótkötelet húztak végig, remélve, ez megakad a munka­gépben. Kántor Károly nehéz­búvár háromszor merült vfz aló — eredménytelenül. A létrától nem tudott eltávolodni a sod­rás miatt. Ebéd után Haraszti Tamás merült le. Megtalálta a kilenc napja keresett munkagépet. Mindenki megkönnyebbült. . . A nehézbúvár órákat töltött víz alatt, amíg drótkötélre rögzí­tette a lánctalpas traktort Besötétedett, mire végre megkezdődhetett a kieme'és. Lassan, nagyon lassan fordult az óriási úszódaru. A traktor megközelítette már a parti kő­rakást, amikor rakodólapja le­csapódott, lánctalpa elmozdult, és a fogaskerék elszakította a tartóköteleket. A tíztonnás -monstrum-gép visszaesett a Du­nába. Minden kezdődött elölről. Haraszti Tamás tizedszer Is lemerült. A daru lassan, óva­tosan fordult újra rögzített ter­hével, két munkás a víz fölött ladikból drótkötelet is erősített hozzá. Kilenc óra. A daru kompra tette terhét. A vezetőfülke üres volt... Gyógyszer timföldből Tervek — Érdekelné olvasóinkat, hogy a megyei vezetés a most készülő V. ötéves tervben miként veszi figyelembe a megye aprófalvas szerkezetét a községpolitika to­vábbi kialakításában? — Az ötödik ötéves terv készí­tése még kezdeti stádiumában van, a követendő községpolitika elvei azonban már kialakultak. Fő célkitűzésünk a városok és falvak közötti ellátási különbsé­gek csökkentése, valamint az életkörülmények közelítése. Me­gyénkben ez azt jelenti, hogy GÉPKOCSIVEZETŐKET (191 óra munkaidő), AUTÓSZERELŐKET, SEGÉDMUNKÁSOKAT és TAKARÍTÓNŐKET KERESÜNK FELVÉTELRE. POSTAI GÉPJÁRMŰ SZÁLLÍTÁSI ÜZEM PÉCS, DIÓSI ÚT 51. SZÁM. Az aimásfüzitői Timföldgyár néhány évvel ezelőtt rendezke­dett be a különleges timföldek gyártására. Ez a rendkívül ér­tékes termék egészen más tu­lajdonságokkal rendelkezik, mint a kohósításra készülő „kö­zönséges" timföld. Egyebek kö­zött a kőolaj és a különféle nö­vényolaj-származékok, ezenkívül a levegő és az ipari gázok víz­telenítésére alkalmas speciális timföldeket készítenek Almásfüzi­tőn, Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárnak olyan timföld- hidrátot szállít az aimásfüzitői üzem, amelynek (elhasználásá­val a gyomorbántalmak enyhí­tésére alkalmas, nagy hatású I savmegkötő gyógyszert készíte­nek. A rendkívül finom szem- j cséjű, különleges timföldeket egyes iparágakban fa, kerámia, alumínium, réz és más anyagok csiszolására használják. A Zsi­guli személygépkocsik egyes al­katrészeit ezzel a timfölddel po­lírozzák. Az importot pótló speciális timföldet egyre több ipari üzem „fedezi fel", s így Almásfüzitőn az igényekhez igazodva fokoz­zák a gyártást. Tavaly 500 ton­nát készítettek, ebben az év­ben már ennek háromszorosát állítják elő. A Mineralimpex pi­ackutatása nyomón külföldön is felfigyeltek az aimásfüzitői ter­mékre. Elsőként Olaszorszóaból, az NDK-ból, az NSZK-ból és Ausztriából érkezett nagyobb mennyiséq szállítására megren­delés. Az év végéiq 500 ton­na speciális timföldet exportál­nak. [ A hosszú esős hetek után i végre Huzamosabb 'ó idő .3- ! szöntött ránk, s e; nemcsok a j mezőgazdaságnak kedvez, na- i nem Pécsett segítséget jelent j az emlékmű építéséhez is. A j társadalmi munkát éppen 3 j rossz időjárás miatt kellett hasz* S szabb ideje szüneteltetni. Szep- i tember 9-től összesen 85C fő dolgozott az emlékmű területi­nek tereprendezésén és 5161 ké­zi, valamint 806 gépi üzemórá­ban 163 185 forint értékű mun­kát végeztek. Most az idő job'o- raíordultával ismét van lehető­ség a társadalmi munkavég­zésre, Jelentkezni továbbra is a városi tanács tervosztályon (Tóth Bélánál), vagy a Kerté­szeti és Parképítő Vállalatnál (Nagy Lajos művezetőnél) te­het. Az emiékműépítés kiviteli munkáinak gyorsítására Cl Beruházási Vállalatnál két­hetenként koordinációs megbe­széléseket tartanak, hoqy a fel­merülő problémákat gyorsan, az írásbeliség mellőzésével tudják rendezni. A kezdeményezés hasznosnak bizonyult. Az elke­rülhetetlenül felvetődő qondok, nem egyszer akadályok sokkal simábban terelhetők a megol­dás útjára, mintha a hagyo­mányosan „bevált" módszerek­re hagyatkoznának. (Másutt va­jon nem tehetne ugyanezt a módszert hasonló sikerrel alkal­mazni?) Az e heti megbeszélé­sen elhangzottak közül az aláb­biakban ismertetünk néhányat. A közelmúltban megírtuk ml is, hogy az emlékmű környeze­tének vízvezeték-építése nem meqy megfelelő csőanyag hiá­nyában. Most bejelentették, hogy a Beruházási Vállalat be tudott szerezni 800 méter TÖ0- as átmérőjű műanyagcsövef. ,Á Vízmű ennek ismeretében vál­lalta, hogy november 25-iq tár­sadalmi munkában lefekteti a vezetéket. A DÉDÁSZ képviselői azt jelentették be, hogy az em­lékmű energiaellátásának és díszkivilágításának tervét és magát a kivitelezést társadalmi munkában végzik ei a vállalat műszak! és fizikai dolgozói, csu­pán o szereléshez szükséges anyagokat kérik. A kábelfekte­tést egyébként ugyancsak no­vember 25-re vállalták. Módosították az építmény szerkezetét, ami szintén a kivi­telezés gyorsítását szolgálja. Eredetileg helyszínen készült vasbetonszerkezetet terveztek. A téli hónapok időjárása bizony­talanná tette volna, hogy idő­ben elkészüljön az emlékmű, ezért előregyártható elemekre bontották a szerkezetet. Az ele­mek qyártására a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat vállal­kozót^ Korábban nem tisztáz­ták azonban, ki készítse a sab­lonokat az elemekhez, Miután nem találtak erre vállalkozót, az idő pediq sürget, a BÉV el­vállalta a sablonok készítését is azzal, hogy az elemek gyár­tását december 15-ig megkez­dik, a kezdéstől számított egy hónapon belül pediq indul a szállítás is. — Uj tapéták. A megnöve­kedett tapétaigény kielégítésére a PIÉRT Vállalat Pécsi kiren­deltsége áruforgalmi osztályán hétfőn 10—16 óráig tapétabe­mutatót tartanak belga, olasz, angol tapétakollekciókból. A boltvezetők, valamint a szakem­berek most rendelik meg a jö­vő évben boltokba kerülő ta­pétákat — Hézsö Ferenc festőművész kiállítása. Hódmezővásárhelyi művész festményeinek kiállítását nyitja meg ma 17 órakor a ' Fegyveres Erők Klubjában Lan­tos Ferenc főiskolai adjunktus. Hé-'ő F? -ne festőművész tár­latát a FÉK és a Pécs-Baranyai Népművelési tanácsadó közösen rendezi. A kiállítás november - 30-ig lesz nyitva. Korszerűbb Zsigoli-alkairészek ' A veszprémi Bakony Művek — amely a magyar—szovjet államközi egyezmény alepjem Zsiguli alkatrészeket szállít, q gyártás mellott részt vállal a fejlesztésből is. Jjabban ötle­tesen kiegészítették, módosítot­ták a kormánvzárat oly módon,, hogy ez figyelmezteti a szóra- kozott gépkocsivezetőket. Amennyiben ugyanis a slusz- kulcs o műszerfalban marod ajtónyitáskor, fényjel vagy kürt hangja jelzi a feledékenységet. Módosították a két fokozatú ab­laktörlő berendezéseket is. Az időjárástól függően percenként 0—52 mozdulatot végez az ao- laktörlő lapát az új meghaj­tással. Foglalkoznak az elekt­ronikus gyújtás elosztó előál­lításával is. k 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom