Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-16 / 314. szám

cm DUNANTOLI NAPLÓ Nagyobb szerepet m lUSZ-fiataloknak Ifjúsági parlament A Baranya megyei Ton<5cs szokigazgotási szerveinél, vala­mint a megyei Illetékhivatal­ban, az llletményhivatalban, a Pályaválasztási Tanácsadó . In­tézetben és a Módszertani és Továbbképzési Intézetben dol­gozó 404 főből 86-an 30 éven aluliak. Az ifjúsági törvény rendelkezéseinek megfelelően Ifjúsági parlamentet rendeztek részükre a minap Horváth La­jos tanácselnök elnökletével Bevezetőként Takács Gyula tanácselnökhelyettes először a járási hivataloknál és a vá­rosi tanácsoknál megrendezett hasonló parlamentek tapasz­talatairól szólt, majd tájékoz­tatott a Megyei Tanács appa­rátusa fiatal dolgozóinak hely­zetéről, munkájáról. Megálla­pította, hogy míg országosan 17,4 százalék a tanácsi hiva­tali szervezetekben dolgozó felsőfokú iskolai végzettségű ügyintézők aránya, addig *tt az előadók, főelőadók 45,4 százaléka rendelkezik egyete­mi és főiskolai végzettséggel. Jelenleg is 10 fiatal tanul a munka mellett egyetemen, fő­iskolán. Ez további színvonal­beli javulást hoz a személyi összetételben. A bevezető referátumot kö­vető vitában több fiatal szó­lalt fel. Főként — a fiatalok számára általános problémát jelentő — lakásgondok meg­oldását sürgették, és a mun­kaidő utáni szórakozásukhoz, sportolásukhoz kértek segítsé­get. Piti Zoltán, a KISZ csúcs­vezetőségének titkára beszá­molt a közelmúlt szervezeti vál­tozásairól és tájékoztatott az ifjúsági szervezet eredményei­ről, feladatairól, kérve az utób­biakhoz a tanács vezetőinek anyagi támogatását. A parlamenten ismertették annak a tanácselnöki utasí­tásnak a tervezetét, amely oz ifjúsági törvény helyi intézke­dési tervéül szolgál majd a Megyei Tanácson, miután ja­vaslataikkal kiegészítették azt a KISZ-alapszervezetek és a szakszervezeti vezetők. A több órás tanácskozás összefogla­lásában Horváth Lajos tanács­elnök hangsúlyozta o találko­zás időszerűségét és hasznos­ságát. Egyetértett azzal, hogy a jövőben a KISZ-szervezetek kapjanak nagyobb szerepet, és megígérte, hogy a vezetők a jövőben jobban igénylik a fia­talok segítségét, közreműködé­sét a tanács előtt álló felada­tok végrehajtásához, sport és kulturális tevékenységükhöz pedig több anyagi támogatást nyújtanak. A fiatalok tanácskozásán részt vett dr. Sziráki Ferenc, a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének megyei titkára és Mol­nár Tiborné, a KISZ Pécs Vá­rosi Bizottságának titkára, va­lamint a tanácsi tömegszerve­zetek több vezetője. —ghj— I Számvetés kongresszus előtt Erősödő pártegység A XI. kongresszusra készülve, az elmúlt hónapban tárgyalta első ízben önálló napirendként a pártegység helyzetét, tovább­fejlesztésének feladatait a Megyei Pártbizottság. A napirend vi­tájának az adott különös jelentőséget, hogy segítséget nyújt a párt XI. kongresszusára, a megyei pártértekezletre való felkészü­léshez. A napirend vitájának előké­szítése során a Megyei Pártbi­zottság mellett működő pártépí­tési munkabizottság, a párt- és tömeg szervezetek osztálya ala­pos felmérő és elemző munkát végzett, melynek során a párt­bizottságok vezetőivel, a párt­tisztséget viselőkkel tanácskoz­tak, kikérték a közbeeső párt­szervek, alapszervezeti vezetők véleményét, fegyelmi bizottsá­gok vizsgálati anyagait, azok­hoz kapcsolódó dokumentumo­kat tanulmányozták. A felmérés és a vita eredményeként álla­pította meg a Megyei Pártbi­zottság, hogy megyénkben fej­lődött, erősödött a pártegység, jelölte ki a pártszervek és párt- szervezetek soronlévő feladatait Marxista életszemlélet A pártegység fejlődésének egyik fontos előrevivője, hogy megyénkben is erősödött a párttagságnak a marxizmus— leninizmus tanításain alapuló gondolkodása, életszemlélete, a napi feladatok elvégzésének elvszerű megközelítése. A párt­tagság marxista képzettségének növekedését bizonyítja, hogy az elmúlt négy évben 6.8 száza­lékkal növekedett a politikai iskolákat végzettek száma. Ja­vult a párttagok általános és szakmai műveltségi színvonala, csökkent a 8 általánost el nem végzettek száma. Megállapít­ható, hogy olyan fontos kérdé­sekben, mint a munkásosztály és a párt vezető szerepe társa­dalmunkban, a szocialista haza- szeretet és internacionalizmus értelmezése, párttagságunk egységes. A pártbizottság ülésének vi­tájában többen szóvátették, hogy világnézeti, politikai kér­désekben vannak olyan meg­nyilvánulások, melyekkel az alapszervezetekben komolyab­ban kell foglalkozni, fellépve a tévedések, a torzítások ellen. Elvétve ugyan, de még mindig lehet találkozni olyan nézetek­kel, melyek kétségbevonják az osztályharc tényét, úgy véleked­nek, hogy nem érvényesül ma­radéktalanul hazánkban a párt, a munkásosztály vezető szerepe. Ezen nézetek talaja a politikai tisztánlátás, a marxista felké­szültség hiánya. Nem elég igé­nyes a pártszervezetekben az ateista nevelő munka, s ennek következménye, hogy nem tör­ténik szigorú felelősségre vo­nás az egyházi szertartásokon való részvétel miatt. A pártegység erősödésének fontos megnyilvánulási formája a kommunisták cselekvési egy­ségének megteremtése, melynek több megnyilvánulása tapasz­talható megyénk pártalapszer- vezeteiben. Mindenekelőtt a párt általános politikája elfo­gadásában, a felsőbb párthatá­rozatok végrehajtásának egysé­gében mérhető ez le. A cse­lekvési egység kifejezésre jut abban is, hogy a párttagok részt vállalnak a pártmunká­ból. Jelenleg a párttagok közel 70 százalékának van állandó megbízatása, melynek elvégzé­séről mind rendszeresebben be­számoltatják őket A Megyei Pártbizottság vitája rámutatott arra, hogy magasabb követel­ményeket kell állítani a kommu­nisták elé, megkövetelni tőlük, hogy mindenhol és minden eset­ben álljanak ki nyíltan és bát­ran a párt politikája mellett, visszautasítva azokat a tenden­ciákat, véleményeket, melyek az ellen hatnak. A cselekvési egység nem el­lentétes a nyílt vitával, a kritika lehetőségének biztosításával. Megállapítható, hogy a kommu­nisták jelentős része él a bírá­lat lehetőségével, különösen a termeléshez közelebb álló párt- alapszervezeteknél tapasztalha­tó konkrét bíráló hang. Ugyan­akkor a lehetőségek, a megfe­lelő fórumok biztosítása ellené­re egyes alapszervezetekben kevés a nyílt vita, a vélemények őszinte kifejtése. A Megyei Pártbizottság fel­hívta minden pártszerv és párt- alapszervezet figyelmét arra, hogy rendszeres és állandó fel­adatának tekintse a pártegység fejlődésének elemzését, erősí­tését Hangsúlyozta, hogy a pártegység erősítésének legfon­tosabb útja a kommunisták marxista—leninista ismeretei­nek, műveltségének gyarapí­tása, a párthatározatok elfogad­tatása, azok végrehajtására való mozgósítás. Pártcsoportok létrehozása Azok a jelenségek és tenden­ciák, melyek a pórtegység to­vábbi erősítésének fontosságá­ra, a káros megnyilvánulások elleni fellépésre hívják fel a fi­gyelmet, megkövetelik néhány fontos kérdéssel való alaposabb foglalkozást. Ezek közül a Me­gyei Pártbizottság felhívta a fi­gyelmet arra, hogy minden olyan felsőbb szerv határozata, amelynek végrehajtása az alap­A környezetemet szeretném jobban megérteni Prózamondó vetélkedő —. A környezetemet ■sxovei­ném jobbon megérteni és eh­hez eligazodást nyújt a köl­temények gondolat- és érze­lemvilága. Hitet ad a szép hangulat, a lelkesítő érzés, hogy bízzam az emberekben és tehessek valamit a jó ér­dekében, az önzés ellen — mondja Markó Ferenc máso­dikos, aki a pécsi Széchenyi István Szakközépiskolát kép­viseli a „Dr. Kolta Ferenc“ — prózamondó versenyen. Lá­zár Ervintől a »Társas játé­kot” mutatja be, mert mások­nak is el akarja mondani az igazságokat, amelyeket éppen ebben az alkotásban fedezett fel. így mennyire is fontos a kedves együttélés minden ro­hanás ellenére. Horvtáh Zoltán alig 20 éves, dekorációs a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál és a Pécsi Amatőr Színpad tag­ja. A versenyre Lázár Ervin „Hétfejű tündérét” választot­ta, ezt a szatirikus hangvé­telű írást mely arról szól, hogy akik megölik a szerete- tet későn veszik észre, eset­leg bánják meg, milyen ke­gyetlenek voltak. — Igazán az amatőr szín­játszó mozgalomban ismer­kedtem meg a verssel és a szépprózával. A próza köze­lebb von a társalgási nyelv­hez, ezért biztosabban tudom tolmácsolni az író vallomása­it Van, akit a zene segít ön­maga megértésében, kifejezé­sében, engem viszont az írók, költők ötlete és nyelve. Meg­foghatóbb lesz a dolgok lé­nyege, könnyebben eligazo­dom a szerelem, barátság problémáiban is — magya­rázza Horváth Zoltán. A prózamondó versenyen rajtuk kívül több mint húszán vettek részt és mindnyájan a magyar szatirikus széppróza remekeiből mondtak el rész­leteket. Nyolc pécsií középis­kola, a Tanárképző Főisko­la és a Pécsi Amatőr Szín­pad küldte el csapatát a Doktor Sándor Művelődési Házba, ahol a társadalmi ve­zetőségnek volt az elnöke közel két évtizeden át dr. Kolta Ferenc főiskolai tanár és önzetlenül, rendkívül so­kat fáradozott a sikeres köz- művelődésért Munkássága emlékére, tiszteletére hirdette meg idén először a művelő­dési intézmény ezt a próza­mondó vetélkedőt, melynek a november 13-i városi döntő­jén első Holdosi József (Ta­nárképző), második Nagy Ag­nes (Janus P. Gimn.) és Ba- lajthy Zsuzsa (Tanárképző), a harmadik pedig Kocsis Jó­zsef (Gépipari Szakközépis­kola), illetve Berta Zsuzsa (Tanárképző) lett szervezetekre is tartozik, Írásos formában álljon azok rendelke­zésére. A jövő esztendőben megyénk valamennyi pártalap- szervezetében megvitatják a. párt egyházpolitikai határozatát és az abból adódó helyi fel­adatokat megjelölik. Nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a párttagokat mind na­gyobb számban vonják be a pártmunkába. Ennek érdekében a 20 főn felüli alapszervezetek­ben pártcsoportokat kell létre­hozni, rendszeresíteni a párt- megbízatásokat, kidolgozni an­nak rendszerét, hogy a közsé­gekben lakó, de másutt dol­gozó kommunisták bekppcsolód- janak a lakóhelyi politikai mun­kába. A Megyei Pártbizottság vitá­ja, határozata, a XI. kongresz- szusra készülés szellemében elősegíti, hogy megyénkben a párt politikája maradéktalanul érvényesüljön, állásfoglalásai megvalósuljanak, erősödjék és fejlődjék a pártszervezetek po­litikai, szervezeti és cselekvési egysége. Mitzki Ervin ORSÓ NÉLKÜLI FONODA: A Pamutnyomóipari Vállalat Kispesti Textilgyárában kicserélték a régi gyűrűs fonógépeket a legkor­szerűbb csehszlovák gyártmányú berendezésekre. Az új típusú orsónélküli fonógépeken a régi üzem termelése megháromszo­rozódik. Képünkön: Részlet az új orsónélküli fonodából. Fuvaroztatók és szállítók párbeszéde A vasút gondjai jövőre sem enyhülnek Befejeződött a regionális fuvarpiaci fórum Otjaink indokolatlanul zsúfoltak. A motorizáció jelenlegi szintjét figyelembe véve, ésszerűbb szervezéssel csökkenthetnénk a gépkocsik „üresjáratát”. A fenti megállapítást dr. Tőzsér Ist­ván, a KPM autóközlekedési főosztályvezetője tette a pécsi fuvar­piac fórumán. Elmondotta, hogy egy vizsgálat alkalmával, ame­lyet a 3-as főközlekedési úton tartottak, a tehergépkocsik negy­ven százaléka üresen közlekedett: következésképpen a közúti fuvarozásban résztvevő szállítójárművek kapacitását jobban ki kellene használni, mint ahogy azt tesszük. A közúti szállítás időszerű kérdései Az ötödik fuvarpiaci fórum második és egyben záró nap­ján a KPM főosztályvezetője tartott előadást a közúti szál­lítás időszerű kérdéseiről, a megoldandó feladatokról. Dr. Tőzsér István többek között a következőket mondotta. — A közúti gépjárművek évente 450 millió tonna árut továbbítanak, amely az össz­teljesítmény több mint negyed­részét teszi ki. A mintegy 150 000 szállítóeszköz ma ele­gendőnek látszik a feladatok ellátásához. Mindezt az tette lehetővé, hogy 1968 óta ugrás­szerűen emelkedett a közúti áruszállítási kapacitás. Az évi fejlesztés mértéke megközelíti a 9 százalékot, s az a véle­ményünk, hogy ez a tendencia a következő tervciklusban is ilyen arányú lesz. Ma a VO­LÁN vállalatok mintegy 16 000 szállító járművel rendelkeznek, és ezek a vállalatok, — bele­értve a célfuvarozókat is —• sokkal jobban kihasználják a tehergépkocsikat Szemléletes példája ennek a következő: a VOLÁN tröszti szinten ebben az esztendőben három százalékkal fejlesztette szállítóparkját, ugyanakkor tizenhárom százalékkal nőttek a teljesítmények. Ez a szám­adat is hűen bizonyítja azt, hogy még a VOLÁN-nál is vannak belső tartalékok. Mi­előbb meg kell oldani a komp­lex szállítási láncot, az éjsza­kai fuvarozást, amelyek a kor­szerű árutovábbítás fontos ele­4 jármupazdálkodás korszerűsítése Dr. Tőzsér István ezek után a járműgazdálkodásról, a most folyó rekonstrukcióról beszéit. Elmondta, hogy ebben a terv­ciklusban 78 000 tehergépjár­mű beszerzését tervezték, de sajnos a vállalatok többsége 1974-ben, illetve 1975-ben kí­vánja kicserélni elavult teher­autóit Dr. Tőzsér István befejezésül a személyszállítás időszerű kér­déseiről adott tájékoztatást Elmondta, hogy a kormány a jövőben magára vállalja azt a 25—30 százalékos költség- növekedést, amely az energia- hordozók áremelkedéséből fa­kad. A személyszállítás díjszo­bása tehát nem emelkedik. A munkásszállítást illetően szólt arról, hogy két éven belül több mint ezer Ikarus gyártmányú —- a tavaszi BNV-n kiállított — munkásszóllító autóbusz járja az utakat Száz kérdés a tárca vezetőjéhez A KPM főosztályvezetőjének tájékoztatóját követően Juhász Miklós, a MÁV kereskedelmi igazgatója válaszolt a fórum résztvevői által feltett kérdé­sekre, amelyek többsége az őszi esúcsforgalom gondjaival foglalkozott A MÁV kereske­delmi igazgatója elmondta, hogy az utóbbi években jelen­tősen megnőtt — mintegy rrjáSt,, félszeresére — a tranzitforga­lom, s ezzel párhuzamosan- a szomszédos országokban is ’ emelkedett az elfuvarozandó áruk mennyisége. Ennek követ­keztében novemberig 155 eset­ben nem tudtuk továbbítani export-szerelvényeinket s 134 import vonatnál kellett alkal­mazni forgalomkorlátozást. A vasút gondjai a tájékoztatás értelmében a közeljövőben sem csökkennek: nem számolha­tunk a kapacitás ugrásszerű emelkedésével. A problémákon a rakodási idő betartásával, az ütemesebb rakodásgépesítes- sel, az egységrakományok kép­zésével, valamint a konténert záció szélesebb körű elterjesz­tésével enyhíthetünk. A kétnapos fuvaroztató! fő­rumot Csoltó László, a Közpon­ti Szállítási Tanács titkára zár­ta, aki elmondta, hogy a mint­egy kétszázötven résztvevő száz kérdést intézett az orszá­gos szervek képviselőihez. Azok többsége a díjkiszabás- poiitikával, a fuvaroztatók és szállítók kapcsolatával foglal­kozott. A KSZT titkára végeze­tül köszönetét mondott azért az összefogásért, amely az utóbbi hónapokra jellemző a szállítások minél ütemesebb lebonyolítása érdekében. Salamon Gyula BARANYAMÉK PÉCS, BAJCSY-ZSILINSZKY ÖT 6. SZÁM ALATTI FELVASARLÓ-TELEPÉN megkezdte a héjas dió, dióból PÉCS száraz babok felvásárlását

Next

/
Oldalképek
Tartalom