Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-16 / 314. szám

Felsőoktatásunk jelentős állomása Mondjunk véleményt! A térsége* * többségében az idén harmadízben rendezik meg a falugyű­lést Mi is a célja, funkciója a falugyűléseknek? Négyévenként, amikor a tanácsok újjáválasz- tására kerül sor, jelölögyülése ken, választói gyűléseken talál­koznak a lakossággal a ta­nácstagok, s beszámolnak ar­ról, hogyan tettek eleget vá­lasztóik megbízatásának. Ilyen­kor gyűjtik csokorba a lakosság javaslatait, panaszait is, ame Ivek részben a megválasztan­dó tanács tennivalóit is meg­határozzák. Négy év azonban hosszú idő, sok minden válto­zik, alakul közben, az állam­polgárok is igénylik, hogy el­mondhassák véleményüket, a tanácsnak is szüksége van rá, hogy lemérje, elégedettek-e a választók az intézkedésekkel, határozatokkal, s nem utolsó­sorban menetközben is felvető­dik számos probléma, megol- r' -■ndó feladat, amit feltétlenül jó a lakosság többségével magbeszélni. Az ókori városállamokban a fő­tér jelentette a fórumot, ahol a vezetők megkérdezték a polgárok véleményét, s hirtelenjében vég­rehajtott szavazással döntöttek egy-egy kérdésben. Napjaink­ban a dolgozók véleménye n törvényhozásban Választott kép­viselőiken keresztül érvényesül. A tanácstagok nevükben mon­danak véleményt, szavaznak meg határozatokat. Ez o rend­szer biztosítja a demokratiz­must állami életünkben, s ha a tanácstag és választói között igazi, közvetlen kapcsolat van, az garancia arra, hogy kíván­ságuknak megfelelően vesz részt a fontos kérdések eldön­tésében. De a hivatását leg­jobban betöltő tanács sem nélkülözheti azt a' lehetőséget, h->gy közvetlenül az emberekkel vitassa meg a terveket és gon­dokat. Itt van mód arra, hogy elképzeléseket korrigáljanak, ez igényeket és lehetőségeket összevetve formáljanak, hogy a tanács és vezetői bátorítást kapjanak a tervek végrehajtá­sához, de legalább ennyire fon­tos a bíráló szó is. Ezt ismer­ték fel a községi tanácsok és vezetőik a megyékben, amikor két-három évvel ezelőtt hoz­zákezdtek a falugyűlések szer­vezéséhez. Aligha tettek volna némelyik nagyközségben több millió fo­rint értékű társadalmi-munka- felaiánlast, ha a falugyűlésen nem a megfelelő súllyal és hangulatban beszélik meg az elképzeléseket, mint ahogy tet­ték. Ennek a megalapozott egyetértésnek lehet bizonysága az is, hogy 1973-ban a me­gyékben sok millió forinttal volt nagyobb értékű a társadalmi munka, mint az előző eszten­dőkben. A tanácsok ónálfósága az utóbbi években alapo­san megnövekedett, a korábbinál sokkal több és je­lentősebb kérdésben tartozik hatáskörükbe a döntés. A ta­nácsi vezetők és a községek­ben élő emberek is tudják; a felelősséget helyben kell vállal­ni, a gazdálkodás nehéz mun­káját is az adott közösségben kell elvegezni. S bár a felettes szervek, a megyei tanács ör­ködnek, hogy törvénysértés ne történjék sehol, az igazi ellen­őrzést mégis a lakosság végzi. Számos formában — amire az állampolgári jogok adnak le­hetőséget — többek között a falugyűlések keretében. Ahol lehet, kérdezni és véleményt mondani, sőt nemcsak lehet, hanem kell, mert ezért van a Jubileumi ünnepségsorozat Pécs város felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére Harminc éve vagyunk szakadék # Felszabadulási filmnapok Q Testvérvárosok fotókiállítása 0 Irodalmi műsorok ® Lángstaféta, koszorúzási ünnepség O Szocialista brigádok találkozója Az ünnepi események, ren­dezvények elsősorban a felsza­badulás óta eltelt három évti­zed történetének fejlődését, eredményeit hangsúlyozzák. A jubileumi ünnepségeket, ren­dezvényeket, eseményeket a Ha­zafias Népfront Pécs Városi Bizottsága koordinálja. jubileumi ünnepségsorozatot szerveznek Pécs város felszaba­dulásának 30. évfordulója tisz­teletére. Erről az ünnepi ese­ménysorozatról tartott tegnap, november 15-én sajtótájékoz­tatót Antal Gyula, az MSZMP Pécs Városi Bizottságá­nak osztályvezetője. A rendezvények mór novem­ber 3-án megkezdődtek, ugyan­is ekkor zajlott le az MSZBT felszabadulási vetélkedő Bara­nya megyei döntője a József Attila Művelődési Házban. Ezt követte a Kisgalériában 4-én megnyílott Szovjet Kisgrafrkai Tárlat és a Pirin Bolgár Állami Népiegyüttes szereplése a Nem­zeti Színházban. A Pirin Állami Népi Ének- és Táncegyüttes műsorát Baranya felszabadítá­sában elesett bolgár hősök em­lékére adta. November 18-ón a Pécsi Fil­harmonikus Zenekar ünnepi hangversenyére kerül sor a Nemzeti Színházban, majd 24- én a Csontváry Múzeumban hangversenyezik a tízéves ju­bileumát is ünneplő Mecsek Fúvósötös. A Felszabadulási Filmnapok díszelőadását tartják meg 28-án a Kossuth Filmszín­házban, ahol a Hószakadás cí­mű filmet vetítik. Ezen kívül ké­sőbb a nézők láthatják egye­bek között a „Ballada a kato­náról”, az „Emberi sors", a „Talpalatnyi föld”, a „Buda­pesti tavasz” és az „Alba Re­gia” című nagy sikerű filmalko­tásokat Pécs felszabadulásá­nak napján, november 29-én délelőtt tíz órakor a Szovjet Hősök Emlékművénél koszorú­zási ünnepség lesz, a Batto- nyáról elindult „Lobogó Láng” felszabadulási lángstafétát ün­nepélyesen fogadják . a Szabó István Úttörőházban, A test­vérvárosok: Lvov, Eszék, Lahti, Pécs fotókiállítását nyitják meg a Doktor Sándor Művelődési Központban. A fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Me­cseki kultúrparkban pedig Far­kas László Napóra című szob­rát avatják. Ügyancsak 29-én a Doktor Sándor Művelődési Központban a művelődési intéz­mény művészeti csoportjai egy műsoros esten bemutatkoznak a pécsi szakmunkásképző inté­zetek tanulóinak. A jubileumi hónapban a „Virrad" című műsorral szere­peinek a pécsi amatőr színját­szó csoportok a KPVD5Z Petőfi és a meszesi József Attila Mű­velődési Házbon. Az irodalmi színpadok számára elkezdődik a „Hazánkról szóljatok szép szavak” című országos bemu­tató-sorozat. A pécsi gyárak, üzemek szocialista brigádjai a felszabadulási vetélkedő-soro­zat elődöntőit bonyolítják le. A Városi és Megyei Könyvtár köz­ponti és fiókkönyvtáraiban „Har­minc év irodalma” címmel könyvkiállításokat rendez. A TIT Baranya megyei Szervezete és a művelődési házak ismeret- terjesztő előadásokat tartanak. Pécsi festő- és rajzművészek alkotásait tartalmazza a meg­jelenő Felszabadulási rézkarc­album. November 28—29-én a Puskin, a Szabolcs falui és Va­sas II. Művelődési Ház a szín­helye a „Harminc éve vagyunk szabadok” baráti összejövete­leknek, melyeken a szocialista brigádok tagjai találkoznak. Diplomaátadás Pécsett közgazdászoknak Minthogy ősz van, adódik a párhuzam: betakarítás. Fiatal felsőoktatási intézményünk, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozata négy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, s most elkövetkezett a termés betakarítása: diplomát osztottak az elsőként végzett közgazdász hallgatóknak. Hetvennégy fiatal vállalati közgazdász áll most munkába, hogy részt vegyen — amit mindnyájan akarunk — egy még értelme­sebb és virágzóbb magyar gazdaság megteremtésében. A díplomaátadó ünnepségre — a tanári kar, a hallgatók, a szülők és ismerősök jelenlétében — az egyetem aulájában teg­nap délután 2 órakor került sor. Megjelent dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titká­ra, Szentirányi József, az MSZMP pécsi titkára, Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Papp Imre, Pécs város tanács­elnök-helyettese, Lukács László, a KISZ pécsi titkára. A Himnusz hangjai után dr. j Berend T. Iván akadémikus, a budapesti Marx Károly Közgoz­• daságtudományi Egyetem rek- | tora mondott megnyitót. A négy évvel ezelőtt meqkezdett munka első gyümölcsei — mondta a rektor, s az eseményt a közgaz­dasági felsőoktatás, de a felső­fokú képzés hazai fejlődésének is jelentős állomásaként köny­velte el. A megnyitó után dr. Hoóz Ist­ván, a pécsi kihelyezett nappali tagozat vezetője mondott ünne­pi beszédet. Emlékeztetett a pécsi tagozat létrehozásának I szükségességére, az indulásra, íjabb lakásokkal gazdagodik Szigetvár. Az utóbbi években új lakónegyedet építettek Szigetvá- on, a Radován téren. Az úgynevezett kockaházak déli részén most újabb lakásokat építenek, tzek háromszintes társasházas “ Szokolai feiv. — Pécs segítségére, áttekintette az elmúlt négy év gondjait és örö­meit, az oktatók törekvéseit. A tagozatvezető joggal állapíthat­ta meg, egyetemük a dél-dunán­túli régió gazdasági életének szerves része lett Hoóz István után dr. Szüks Pál, a tagozat pártszervezetének titkára és Göndöcs István KISZ- titkár köszöntötte a székek mel­lett felsorakozott végzős hallga­tókat. Ezután dr. Nagy József első titkár szólt és kívánt sok sikert útravalóként, miközben megjegyezte, továbbra is segítik és támogatják a pécsi közgaz­dasági felsőoktatást gondjai megoldásában. A köszöntések után került sor a végzős hallgatók fogadalom­tételére, a szöveget dr. Szűcs Pál olvasta fel. Holl István, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Váci Mihály Még nem elég cí­mű versét mondta el, majd dr. Hoóz István tagozatvezető át­adta a diplomákat. A tagozati tanács döntése értelmében hat végzős kimagasló eredményei­ért 1000 forint tanulmányi pré­miumban részesült, a diplomát elsőként ők vették át. Végezetül a diplomás hallgatók nevében Hrubi László búcsúzott a hall­gatóktól, az oktatóktól és az egyetemtől. A diplomaátadó ün­nepség a Szózattal ért véget, a tagozat énekkara énekelt. Az ünnepség véget ért, de az események korántsem. A tago­zat délután fél ötkor a pécsi Fegyveres Erők Klubjában foga­dást adott, amelyen dr. Berend T. Iván rektor mondott pohár­köszöntőt. Megjelent dr. Nagy József is. Este az Olimpia Étte­remben került sor a végső bú­csúra. amely égyben az első évesek gólyaavató bálja volt. Dr. Kamarás Károlytól, az est főrendezőjétől megtudtuk, mű­sor: az étterem zenekara és Dörömböző Géza népi zenekara gondoskodott a közgazdászok jó hangulatáról. Miután e tudó­sítás már jóval az események után kerül az olvasóhoz, lévén szombat és munkanap, hadd számoliunk be egy mai ese­ményről is: a tagozat hallgatói­nak egy csoportja ma Eszékre utazik. Annak a testvérintézmé­nyi szerződésnek az értelmében, amely a pécsi tagozatot és az eszéki közgazdasági fakultást összefűzi. Akik mennek — majd jövőre végeznek, — «1* -s Szovjet —osztrák tanácskozás Pénteken Moszkvában at Osztrák Kommunista Párt kül­döttsége találkozott az SZKP Központi Bizottságának képvi­selőivel. A megbeszéléseken részt vett Mihail Szuszlov, Bo­risz Ponomarjov, Vlagyimir Dolgih, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, osztrák részről ..pedig. Frartz .Hn^rj, az osztrák KP elnöke, Erwin Scharf és Hans Kalt, ja Központi Bi­zottság titkára. A kéi párt közös közleményt adott ki, amely szerint kijelen­tették, hogy tovább küzdenek a kommunista világmozgalom egységének és összeforrottsá- gának erősítéséért. Ugyanakkor kinyilvánították azt a közös tö­rekvésüket, hogy minden lehető módon előmozdítják az euró­pai kommunista és munkáspár­tok konferenciájának előkészü­leteit és megtartását a varsái konzultatív találkozó ajánlása alapján. lugoszláv-magyar együttműködés Aláírták a közlekedési és hír­közlési albizottság ülésszaká­nak jegyzőkönyvét Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes és Henrik Toncsics, a Jugoszláv Szövetségi Közlekedés- és Pos­tai Bizottság elnökhelyettese pénteken Budapesten aláírta a magyar—jugoszláv közlekedési és hírközlési albizottság VII. ülésének jegyzőkönyvét. Az ülésen megvitatták a sza­badkai és a murakeresztúri kő- f zös vasúti határállomások ki­építésével összefüggő feladato­kat, és tárgyaltak még más kérdésekről, amelyekkel hozzá­járulnak a magyar és a ju­goszláv vasutak együttműködé­sének erősítéséhez, a két ország közötti és azokon áthaladó vasúti személy- és áruszállítá­sok meggyorsításához. Megálla­podtak abban, hogy egyez­ményt kötnek a drávai hajó­zásról, s kidolgozzák a mo­hács—bezdáni közös folyami határellenőrzésre vonatkozó egyezmény tervezetét is. Az albizottság megállapodott azokban az intézkedésekben, amelyekkel növelhetik a két or­szágon áthaladó tranzit-szállí­tásokat és tovább szélesíthetik az együttmműködést. VJláp proletárjai, egyesüljetek Dunántúlt napló XXXI. évfolyam, 314. szám 1974. november 16., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom