Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-14 / 312. szám

1974. november 14. Szokolai (ehr. Jó ízlés — harmónia Családi házak IV. Kidobott gáztűzhelyek A tulajdonosok robbanás­biztosak? Mintegy háromezer levél szer­zett örömet pécsi szövetkezeti lakások tulajdonosainak, amely­ben arról értesítették őket, hogy a 22/73 VII. 28-ón kelt ÉVM—PM együttes rendelet értelmében gázkészülékeiket — a tűzhelyet — ki kell cserélni, vagy át kell alakítani robbanásbiztosra. Alat­ta a fontosabbik vége a dolog­nak: az átalakítás ennyibe, a csere annyiba kerül... Az ősz- szegek nem kicsik, ezer és öt­ezer forint között mozognak. Többen megkerestek, gondolom, még többen maguk robbantak fel. Mi hiányzott erről az értesítés­ről? Sokminden. Itt az alkalom, hogy pótoljuk. Tehát: hadd kezdjem mindjárt a pénznél, az a legfontosabb. Megegyeztek a Pénzügyminisztériummal, hogy a szövetkezeti lakóknak nem kell egy összegben kifizetniük ezt a viszonylag nagy összeget, hanem ezt — mivel a lakás felszerelési tárgyai közé tartozik — hozzá­csapják a lakás árához, s an­nak törlesztésével együtt fizethe­tik. így tehát havonta öt-hat forinttal több lesz a törlesztés összege. Az átalakításról, illetve készülékcseréről a lakó számlát kap, s ezzel tizenöt napon belül el kell menni ahhoz az OTP fiókhoz, ahová a lakástörlesztést fizetik. Ott rávezetik a számlára és el is van intézve a dolog. Aztán az is hiányzott arról az értesítésről, hogy mi lesz a régi gáztűzhely sorsa. Elviszik? Ma­rad? Kifizetik? Feldarabolják? A lényeg: a tulajdonosnak nem kell felrobbannia. Ha­csak ... Hacsak nem kezd el gondol­kodni a rendeletben és az érte­sítésben rejlő információkon. Mert csak nem azt akarták mon­dani, hogy egy gázrobbanástól összedől egy egész ház, mint a kártyavár? Vagy, ha igen, rémes még elgondolni is, hogy tíz esz­tendeje lakunk a panelokban — robbanásbiztos gáztűzhely nél­kül ... Viszont üröm sincsen öröm nélkül. Örömmel közölték ugyanis, hogy a tulajdonos el­adhatja régi, robbanásbiztosta- lan — nem találok jobb magyar szót rá, mit tegyek — gáztűzhe­lyét Pécsett épülő, hagyomá­nyos téglalakásokba. Eszerint a közeli jövőben háromezer ha­gyományos lakás fog épülni Pécsett, aminek őszintén örülök személyesen magam is. Hiszen ebben az ötéves tervben össze­sen mintegy öt és félezer lakás épül Pécsett, amelyből néhány száz mindössze a hagyomá­nyos ... Eladhatja hát a gáztűz­helyét a tulaj, ha tudja. Minek kommentálni mindezt? Csak egy apróság: nemrégen bizonyították be nekem, hogy hallatlanul nagy mennyiségű pa­pírhulladékot dobunk ki, amikor a cellulóz világpiaci ára igen magas. Amerikában a papírhul­ladék negyven százalékát juttat­ják vissza a cellulózgyárakba, nálunk hatot. Dehát nem kell nekünk a két éves gáztűzhely sem. Mert egy-két ezret abból is kidobunk. — tampjs — Készülődés a mohácsi csata 450. évfordulójára Tisztázatlan körülmények # Végzetes csata másfél óra alatt? # A török harci sikereinek titka # Milyen szerepe volt Tömöri Pálnak? # Hogyan halt meg II. Lajos király? A mohácsi csata 450. évfordulójára emlékezünk 197<-ban. Érthető, hogy fokozódik az érdeklődés az 1526-os események iránt, s a történettudomány is mindent elkövet az eddig még tisztázatlan körülmények felderítésére. Legutóbb dr. Szakály Fe­renc, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa tar­tott előadást Mohácson a csatával kapcsolatos kutatásainak leg­újabb eredményeiről. A csatavesztés okainak kutatása — Miért vált szükségessé • csata eddigi történetének ala­posabb felülvizsgálata, s jelen­tett-e segítséget Nemeskürty István Ez történt Mohács után című könyvei — Igen hosszú ideig hajla­mosak voltunk arra, hogy egy nap kudarcának tekintsük mindazt, amit pedig több mint egy évszázad készített elő. Itt volt jelentősége Nemeskürty Ist­ván könyvének, ugyanis szám­talan, eddig lényegtelennek tartott körülményre hívta fel a figyelmet. Ennek ellenére le kell szögeznem, hogy alapjaiban nem értek egyet a nevezett munkával. A mű szerzőjével együtt abban azonban én is ké­telkedem, hogy másfél óra alatt végzetes csatát vívhatott egy or­szág, amely akkor még nagyha­talomnak számított Európában. Nos, mindezek tudatában kezd­hettünk az újabb kutatásoknak, jócskán szem előtt tartva a megelőző események politikai, társadalmi és gazdasági hátte­rét Hangsúlyozom azonban, hogy nem mint hadtörténész foglalkozom a csatával. — Említette, hogy másfél év­századdal korábbra kell vissza­tekintenünk, ha a csatavesztés igazi okait akarjuk megérte­ni... — Valóban, már az 1360-as évek körül megtörténtek az el­ső török—magyar összecsapá­sok, valahol a Balkánon. S et­től kezdve, amint a történelem- könyvekből ismert, mindinkább térvesztésre kényszerült Magyar- ország. de sorra estek el az üt­közőállamok is. Jónéhányan fel­tették már azt a kérdést, hogy miként sikerülhetett ez a kato­nai siker egy olyan államnak, amely nyugat-európaj mércével mérve ugyancsak elmaradott­nak számított. A válasz: éppen ez az elmaradottság ..., a Tö­rök Birodalom belső, despoti­kus viszonyai, amelyek kiválóan alkalmasak voltak a katonai po­tenciál állandó fenntartására. Nagyban hozzájárult mindeh­hez a szpáhi-nendszer, mint idő­leges birtokos réteg, valamint a janicsárság. Mindezzel szemben nálunk a feudális anarchia, s nélkülözhetetlen zsoldossereg helyett az elavult nemesi fel­kelés. Hozzá kell tennünk azon­ban, hogy ennek ellenére hoz­tak anyagi áldozatokat is a honvédelemre, s egyedül a vég­vári katonák zsoldja az állami bevétel kétharmadát tette ki, eb­be» azonban még nincsenek berme a dologi kiadások. Em­líthetném a végvári rendszert is, amelynek célja alig lehetett több, mint a háborgatás és az időleges feltartás. Mozgóhad­sereg nélkül szerepe a minimá­lisra csökkent. Nándorfehérvár elestétől már szinte akadályta­lanul vezet az út Mohácsig, hi­szen elvész az al-dunoi védel­mi rendszer, majd a második védővonal is, amely már jóval gyengébb is volt. A katonai vé­delmi leépülés döntő pontja a mohácsi csata. Azt pedig a leg­határozottabban kijelenthetem, hogy bárhol zajlott volna is le 1526. augusztus 29. mindenképp vereséggel végződött volna. — Engedjen meg néhány kér­dést közvetlenül a csatával kapcsolatban. Az érdeklődők nagy része az első pillanatban az után érdeklődik, hogy miért Mohácsot, a stratégiailag leg­alkalmatlanabb helyet választot­ta a magyar tábori — Lehet, hogy nagyon egy­szerűnek tűnik, de nem maga­sabb szempontok miatt, mint a rossz beidegződés, egy évszáza­dokra visszamenő hagyomány. S ez nem fe ritka a magyar hadvezetésben. Itt volt ugyanis az egyik gyülekező helye a ma­gyar seregeknek a déli hadjá­ratokhoz, és ennek megfelelően ha jó volt elődeinknek, jó lesz nekünk is meggondolás alapján történhetett ez a választás, bár mint említettem másutt sem vár­hattunk volng nagyobb sikert. Semmi mással nem tudom ma­gyarázni a jóval kedvezőbb Száva, Dráva védővonalak, vagy akár a Karasica mocsarainak feladását. — A korabeli leírások a ma­gyar sereg kezdeti sikereiről számolnak be ... — Feltétlenül izgató kérdés, hogy vajon a magyarok törték-e át a törökök sorait, vagy pe­dig cselnek lettek áldozatai. Hi­telt, sajnos inkább az utóbbi nézetnek kell adnunk, már csak azért is, mert Lask| Jeromos 1541-ben azt írta, hogy a török­nek ez igen gyakran alkalma­zott szokása volt. —- Tömöri Pálnak volt-e oly „bűnös" szerepe, mint ezt idáig hittüki — Korábbi történelmi Isme­reteink alapvető tévedésének tartom Tömöri Pál Indokolatlan elmarasztalását és bűnbakként állítását. Jó hadvezér volt-e Tömöri? Szerintem az. Csak nem ott és nem úgy. Gondol­junk csak arra, hogy már tíz éve csatározgatott a törökkel s egyedül ő volt az, aki 1523-ban győztes csatát tudott vívni Szá- vaszentdemeternél. De nevéhez fűződik többek között a máso­dik védelmi vonal kiépítésének terve is. Anélkül, hogy különö­sebben felmagasztalnánk ezt a korának egészen új modellű férfiját, hibája az összes had­vezér hibájának tekinthető. Amiben felelős, hogy egyálta­lán elvállalta a fővezéri megbí­zatást Széthúzás a hadvezetésben — Katasztrófát jelentett-e ff- Lajos király elestei — Nem II. Lajos személyének elvesztése volt a baj, hanem az uralkodóhiány, mert lehetőség nyílt a trónharcokra. Akadt is jelentkező azonnal, akik külön­böző jogcímeken formáltak igényt a magyar koronára. Ez a kettősség juttatta oda Ma­gyarországot 1526—1541 között, ahova jutott. Itt jegyezném meg, hogy Szapolyai Jánosról ugyan­csak hamis képet alakított ki a korábbi történetírásunk. Sű­rűn érték a vádak, miszerint au­gusztus 29-én szándékosan ma­radt távol és hogy összejátszott a szultánnal. Ma már csaknem biztosan tudjuk, ez sem egészen így volt. Csupán annyit, hogy Szapolyainak legalább olyan ne­héz volt egy intakt, ütőképes sereget felállítani, mint bárki másnak. — Milyen tényezők segíthet­nék a csata kimenetelének to­vábbi tisztázásán — Mindenféle csatarend és elhelyezkedési hipotézis dugába dőlhet, vagy beigazolódhat, ha a forrásokban oly titokzatosan homályban maradó Földvár pon­tos hollétét sikerülne kideríteni. Ezzel talán közelebb juthatnánk a csatatér minden eddiginél alaposabb körülhatárolásához, s talán megoldódna annak rej­télye Is, hogy hol találhatók az elesett magyar harcosok tömeg­sírjai. Hiszen emlékezzünk csak rá, hogy Papp László is csak egy kisebb tömegsírt talált meg. — Végezetül mennyiben ad­hatunk hitelt Szerémi állításá­nak, amely szerint a király nem a csatát követő meneküléskor veszítette életét, hanem később Szekcsőn gyilkosság áldozata letti — Szerémi közismerten a tör­ténetírás nagy pletykásának szá­mít, gyakran leírta azt is, ami crak szóbeszéd formájában élt Ennek ellenére egyértelműen sem ellene, sem pedig mellette nem lehet állást foglalni, mert az eqykori agnoszkóló bizottság csupán egy erősen oszlásnak in­dult hullát azonosított II. La­jossal. Dr. Szakály Ferenc eddigi ku­tatásainak eredményét könyv formájában is megírta. A hama­rosan kapható kötet még ala­posabb elemzése lesz az 1526- os mohácsi csatavesztésnek és az azt megelőző korszaknak. Füzes János A Ferihegyi repülőtéren Indulás előtt a TU—154-es repülőgép. Kék-fehér kényelmes koros­székek, szépen formate vezett belső berendezés, kellemes ha­tású lámpák, kedves mósolyú egyenruhás lányok — a MALÉV most újjáalakított Dorottya ut­cai jegyirodájában. Röv desen átadják a MALÉV Air Tours Ki­utazási Csoportjának ugye ncsak Dorottya utcai helyiségét. A té­len átépítik a Váci utcai MALÉV irodát, s folyik a Ferihegyi re­pülőtér utasfogadó épületeinek bővítése, korszerűsítése is. Mindez nem független attól, az egyre bővülő, gyarapodó forgalomtól, amelyet a MALÉV lebonyolít. Csak számokkal il­lusztrálva: 1973-ban 394 ezer utast és 6,6 millió kiló árut szállítottak a MALÉV gép ii. Az idén október 1-ig 387 ezer utast és 6 millió kiló árut S ez re­kord teljesítménynek számít. Ugyancsak kiemelkedő a Feri­hegyi repülőtér forgalma is: ta­valy 984 ezer utas fordull meg itt, s az idén az év első 9 hó­napjában máris több mint egymillió volt az utasforgalom. Érthető tehát, hogy a I^ALÉV Nemzetközi Úttörőtábor növeli repülőgépállományát is. A jövő nyári forgalomra szá­mítva még az idén két TU—■ 134/A gép kezdi meg a repü­lést. S jövőre újabb három TU—154-es repülőgépet vásá­rolnak. Már megkezdték a föl­di- és légiszemélyzet képzését, oktatását. S mert egyre töob az áruszállítási igény, — né­hány gépet átalakítanak ilyen célokra. Újdonság lesz a rövidesen életbelépő automatizált hely- foglalási rendszer, — amely az utazóközönség gyors, kulturált kiszolgálását segíti. November elsején a világ valamennyi repülőtársaságánál áttérnek a téli menetrendre. A MALÉV és 19 partner légitársa­sága hetenként öszesen 167 menetrendszerinti járatot indít ez időszakban Ferihegyről. (Kö­zülük 72 MALÉV járat.) A némileg csökkentett téli forgalom mellett már készül a vállalat a jövő évi nyári forga­lomra, műszaki rekonstrukció­val, szakember-képzéssel egy­aránt eszperantó Iánkon A Magyar Úttörők Szövetsé­gének főtitkára. Szabó Fsreoc elvtárs, és a Magyar Eszper Szövetség elnökségének' képvi­selői tanácskozást folytattuk a két szövetség között már rábban meglevő együttműl ödés kiszélesítése céljából. A Magyar Eszperantó Szövet­ség pécsi Területi Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövelsége Baranya megyei elnöksége ál­tal ez évben már hetedik al­kalommal megrendezett rem- zetközi eszperantó úttörőtábor igen kedvező tapasztó latai alapján Szabó Ferenc elvtars 1975-től kezdődően Zánká í az úttörővárost jelölte ki két hetes időtartamra az eszperantó : zak- tóbor színhelyéül. A Magya r Út­törők Szövetsége hivataloson kéri fel a szocialista országok úttörő szervezeteit egy-egy húsz fős eszperantista úttörőcsapat küldésére. A szaktábor napi programja az úttörőtáborol evői azonos, csupán az érintkezés történik majd eszperantó nyel­ven, a reggeli zászlófelvonástól egészen vacsoráig. Ilyen mó­don, valamint a tréfás vetélke­dők. társasjátékok és kirándu­lások során játszva, szórakozva adhatnak számot a pajtások a felügyeletet ellátó eszperantista szaktanároknak, hogyan sajá­tították el tanulmányaik során a nemzetközi nyelvet, A két országos szövetség a Magyar Eszperantó Szövetség pécsi Területi Bizottságát, va­lamint a Magyar Úttörők Szö­vetsége Baranya megyei elnök­ségét bízta meg a zánkai nem- zetközi szaktábor megszervezé­sével és lebonyolításával. A magyar úttörők, akik eszperan­tista tagsági igazolvánnyal ren­delkeznek, 250 Ft-os kedvez­ményes részvételi díj és útikölt­ségtérítés ellenében vehetnek részt a táborozáson, — az esz­perantó nyelv tanulásában elért jó eredményük jutalmául r t MALÉV Űj gépek 1- új menetrend

Next

/
Oldalképek
Tartalom