Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-13 / 311. szám

é DUN ANTOLI NAPLÓ 1974. november 13. Diplomamunkák Négy év lepergett: az akkori gólyák most első fecskék, az idén kapnak először diplomát a Marx Károly Közgazdaság- j tudományi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozatának hallgatói. Sok-sok tanulás és szakmai gyakorlat, kollokviumok és szigorlatok sora vezetett az államvizsgáig, majd a diplo­máig, amelyet most pénteken kapnak kézhez a végzősök. Igen, szakmai gyakorlatot is emlitettünk, a hallgatók az utolsó két évben minden nyáron kimentek az „Életbe”, szakmai gya­korlatot töltöttek a vállalatoknál. Az ott szerzett tapasztalatok felhasználásával, a téma elméleti tanulmányozásával és sok­sok elemzéssel készült el a szakdolgozat, amelyet az állam­vizsgán sikeresen meg is védtek. A diplomamunkák, amelyek most előttünk vannak, némi betekintést nyújtanak, mivé is értek fiatal közgazdászaink. Lehet, megállapításaik, javas­lataik szakmai szempontból olykor vitathatók, de nem is ez a lényeg, hanem a munka és az igyekezet, amellyel a min­dennapok gazdaságát foglalkoztató kérdésekhez hozzányúltak. A gondolatok még csiszolódhatnak, gazdagodhatnak, hiszen a szakdolgozat doktori disszertációnak, további kutatásoknak lehet kiinduló alapja. Ennek is, annak is a gazdaság látja hasznát, A diplomamunkákat, amelyekből az alábbi válogatást közöljük, dr. Hoóz István, a tagozat vezetője és a két tanszék vezetője, dr. Komjáti Zoltán és dr. Zeller Gyula bocsátotta rendelkezésünkre. Marketing a Centrumban Marketing tevékenység a Centrum Áruház Országos Vál­lalat pécsi önálló egységében ez a címe Hrubi László piac- szervezési szakos hallgató dip­lomamunkájának. Fejezetei e'é- re mottókat választott, íme az elsőé: Azt kell mondanunk, hogy a magas fogyasztás a mai vi­lágban és társadalomban (a műszaki-technikai forradalom idején, a tudományos kutatás példátlan ütemű fejlődésének évtizedeiben) éppúgy az alap­vető emberi jogok közé tartozik, mint a művelődéshez vagy az egészséghez való jog. (Dr. Bog­nár József.) íme, a dolgozat be­fejező sorai: Lehetne még vég nélkül so­rolni a feladatokat, de úgy ér­zem, e vázlatos összefoglalás elégséges ahhoz, hogy a legfon­tosabb teendőt — immáron so­kadszor — összefoglalóan ki­emeljem: intenzív piacpolitikát kell folytatni, s ez ama változó piaci helyzet felvetette szükség- szerűség, amelyhez a vezetésnek alkalmazkodnia kell! A Konzum Aruház egy újfajta piaci hely­zettel megteremti a fejlettebb kiskereskedelem megvalósításá­nak szükégességét. Amelyik fél nem tudja ezt a vevőknek nyúj­tani, az lemarad a versenyben. A Centrum Áruház jelen objek­tív körülmények között nagyon nehezen tudja. Sürgető szükség­let az új áruház építése. „A vá­ros .centrumában Centrum Áru­ház.” Ez a je!en!dejű sloqan a jövőidőben inkább kérdőmon­dat! A szarvasmarha­ágazat az Új Barázdában Balogh Rózsa tervező-elemző szakos hallgató a szarvasmarha ágazat gazdálkodását elemez­te a Mohácsi Új, Barázda Tér­A orgóesxköi-ffeilesités »robrémái Kővári János tervező-elemző szakos hallgató diplomamunká­jának címe: A forgóeszközfej­lesztések néhány problémája az iparvállalatoknál. A hely, ahon­nan tapasztalatait szerezte, a Pécsi Kesztyűgyár. íme, egy megállapítás a Következtetések, javaslatok című fejezetből: A vállalatok közti erőviszo­nyok — amelyek qyakran nem a hatékony gazdálkodás ered­ményeképpen alakulnak ki — alapvetően meghatározzák a készlettartás helyét és arányait. Nálunk a piaci viszonyoknak megfelelően a monopolhelyzet­ben lévő és a szállító vállala­tok érvényesíthetik akaratukat. Ennek eredményeképpen a kész­lettartás terheit elsősorban a gyengébb pozícióban lévő vál­lalatok viselik. A jelenlegi sza­bályozás a forgóeszközök növe­kedésének következményeit ki­zárólag azzal a vállalattal szemben érvényesíti, amelyik­nél a mérés időpontjában a nö­vekmény kimutatható. Nem teszi lehetővé a vállalatok közös ér­dekeltségének kialakítását, pe­diq a népgazdasági szintű op­timális készletállomány csak az egymással kapcsolatban lévő vállalatok összehangolt cse­lekvése révén alakulhat ki. Az egyik bíráló a Kesztyűgyár osztályvezetőle, a másik a ta­gozat oktató/a. A bírálatokban ilyen összegezéseket olvashatunk. A szerző igen komoly munka árán kiemelkedő teljesítményt nyújtott, ami széleskörű ismere­tekről és igen jó felkészültség­ről, tájékozottságról tanúsko­dik ... Ez a munka például áll­hat a jövendő végzős hallga­tók előtt. Piacszegmentáció versenypiacon Termelési módszerek a mezőgazdaságban A ZsoSnay-gyár értékesítési rendszere Varga Péter tervező-elemző szakos hallgató szakdolgozatá­ban a mezőgazdaság műszaki fejlesztésével, termelési rendsze­reivel, ezen belül pedig a CPS kukoricatermesztési rendszerrel foglalkozik a boksái Ezüstkalász Termelőszövetkezetben, ahol szakmai gyakorlatát töltötte. A CPS előnyeit taglalva ezt írja: A rendszer előnye, hogy na­gyobb anyagi befektetés nélkül fejlett technika és technológia birtokába jut a gazdaság, nem kell megvásárolnia a gépeket. A bérleti díjat a költség terhé­re lehet elszámolni, ezzel fel­szabadul kb. 5,5 milliós amor­tizáció, amiből a termelőszö­vetkezet meg tudja teremteni a műszaki feltételek egy ré­szét. Megmarad a saját erő, a fejlesztési alap, amelyet szin­tén kiegészítő beruházásokra fordíthat. Az egyik bíróié, g budapesti anyaegyetem tanárának megál­lapításai: A szerző Igen aktuá­lis, ugyanakkor kevésbé kidol­gozott téma tanulmányozására vállalkozott... A dolgozatnak igen értékes része az a fejezet, Kertészné Bittó Róza piac- szervezési szakos hallgató a Zsolnay Porcelángyárban talált témát, a gyár értékesítési rend­szerét elemezte. Javaslatot is tesz az értékesítési tevékenység bővítésére. Egy részlet: A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere a Zsolnay-gyárra vo­natkozóan is lehetővé tenné, sőt megkövetelné, hogy az ér­tékesítés mind jobban előtérbe kerüljön, fontos szerepet kapjon a gazdálkodás rendszerében, feladata ne csak a bonyolítási tevékenység legyen. Az értéke­sítési tevékenység bővítése azért is szükséges, mert amikor az értékesítés feladatát a népgaz­dasági elvárásoknak megfele­lően határoztuk meg, világosan kitűnt, hogy az értékesítés hosz- szú távon fontos szerepet ját­szik az optimális eredmény rea­lizálásában, valamint a társa­dalmi szükséglet kielégítésében. Az értékesítés folyamatát a kö­vetkező tevékenységekkel látom szükségesnek kibővíteni: terve­zés, marketing tevékenység, elemzés. Az egyik bíráló, a gyár igaz­gatója szerint a dolgozatíró fel­adatát teljesítette, dolgozatá­ban bebizonyította, az egyete­men tanultakat a gyakorlatban hasznosítani tudja. A másik bí­ráló, a tanszékvezető értékelése h hasonló: A jelölt témaválasz­tása és a téma megközelítése jónak mondható. A Porcelángyár helyzete és értékesítési problé­mái a jövőben feltétlenül inten­zívebb szervezőtevékerrységet igényelnek és ehhez a dolgo­zat segítséget nyújthat Az értékesítés és a marketing szervezése amely egy konkrét üzemi példa alapján a termelési rendszer vállalati bevezetésének közgaz­dasági kérdéseivel foglalkozik.„ Nagy Mária tervező-elemző szakos hallgató témája: Az ér­dekeltség néhány kérdése a belkereskedelemben. Ahonnan pedig tapasztalatait szerezte: a BARÁNYAKER Vállalat. A bér- szabályozást illetően többok kö­zött ezt javasolja: A termelékenységi mutatónak eddig alkalmazott egyenrangú szerepét több ok miatt Is elha­nyagolhatónak tartom a keres­kedelemben. A kiskereskedelem- oen, de még a nagykereskede­lemben sincs tulajdonképpen „termelékenységi mutató”. A termelékenységi mutatóban sok tényező tükröződik, ami az ipar­ban mért termelékenységi muta­tóban nincs meg. Az ún. keres­kedelmi termelékenységi mutató fokozására nincs lehetőség, a technikai eszközölt bővítésével, Érdekes párhuzam: hasonló témát választott Horváth Ágota piacszervezési szakos hallgató, mint Kertészné Bittó Róza, a mutató műszaki emelkedésé­ben inkább tükröződik az ár­színvonal alakulása (ez nem je­lent termelékenységváltozást), valamint a forgalom belső struk­túrájának változása, valamint számtalan egyéb tényező is, mely alatt például a leterhelt­ség és az intenzitás növekszik, ami egy bizonyos szint elérése után már nem mondható pozitív jelenségnek. Idézetek a bírálatokból: Meg­felelő kritikai érzékkel dolgozta lel a jelenleg érvényes szabály­zók indokoltan megváltoztatan­dó és továbbfejlesztendő részié-. rüieteit... Kritikai elemzései az érvényben levő szabályozó rend­szerrel kapcsolatban helytállóak, megalapozottak, a továbbfej­lesztésre tett javaslatok újsze­rűnk,. mindketten ugyanazon a he­lyen, a Zsolnay Porcelángyár­ban töltötték nyári szakmai gya­korlatukat. Egy javaslat A vál­lalat értékesítési és marketing tevékenységének szervezése ci- wü szakdolgozatból: Az értékesítési munka to­vábbfejlesztésének másik iránya a gyár kifelé Irányuló tevékeny­ségének, a piac alakulására gyakorolt befolyásának fejlesz­tése. Ide sorolható a reklám- és propagandatevékenység, ami nemcsak a vállalat termékeinek megismertetését segíti elő, ha­nem a gyár hírnevének növelé­sét is. Kezdetben a kereskedel­mi osztállyal és a különböző bel- és külkereskedelmi válla­latokkal együttműködve folyat­ná tevékenységét az értékesítési osztály, a későbbiekben pedig önállóan is. A reklámcélok ér­dekében hatékonyan felhasz­nálható a gyár saját boltja, ki­állításokon, vásárokon való rész­vétel. A bírálók ugyanazok. A gyár igazgatója: Jók és hasznosi'ha- tók az értékesítési munka javí­tását szolgáló javaslatok. Külö­nösen az elméleti alapon ki­munkált alternativ javaslatok le­hetnek majd hasznosak a gya­korlati megvalósításban. A tan­székvezető bírálata ezzel össze­csengí Érdekeltség a belkereskedelembe melőszövetkezetben. Idézet az összefoglaló értékelésből: A gazdaság helyesen ismerte fel a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének szükségességét és aktívan kapcsolódott be a szarvasmarha programba. Véle­ményem szerint ez a fejlesztési koncepció — több pozitívuma mellett — sok esetben hátrá­nyos helyzetbe sodorta á gaz­daságot. Gondolok itt a túl­zott mértékű tehénselejtezésre, a későbbiek során pedig az alacsony termelőképességű állo­mány beállítására ... A költsé­gek csökkentése és a hozamok növelése terén akad még ten­nivaló, de remélhetően a te­nyésztői munka komolyabb be­indításával, az állomány megfe­lelő szelekciójának elvégzésé­vel ezen a téren Is javulás fog bekövetkezni és néhány éven belül a szarvasmarhe ágazat állami támogatás nélkül is jö­vedelmezővé válik. Részletek a bírálatból: A je­lölt már hosszabb Ideje tart kapcsolatot a vizsgált mezőgaz­dasági üzemmel és így annak szervezeti rendszerét, az alkal­mazott termelési eljárásokat, üzemi problémákat, fejlesztési elképzeléseket jól ismeri... A dolgozat egyik legjobban sike­rült része az „összefoglaló ér­tékelés, amelyben összeioglolja a tsz-ról és ezen belül a szarvasmarha ágazatról szerzett tapasztalatait és lettárja a gaz­dálkodás pozitív és negatív ta­pasztalatait ... Külön érdeme, hogy önálló következtetések le­vonására tud és mer vállalkoz- «1 Ez a témája Lengyel Emőke piacszervezési szakos hallgató szakdolgozatának. Bevezetőjé­ben ezt írja: A dolgozat témá­jának kiválasztásakor az veze­tett, hogy olyan problémát vizsgáljak és elemezzek, amely közvetlenül — a magyar gaz­daság-' mai fejlettségi szintjén — jól felhasználható a válla­lati gyakorlatban. Lengyel Emő­ke a Pécsi Kesztyűgyárban szerzett tapasztalatai alapján a munkavédelmi kesztyűk piacát vette ncgyító alá. Javaslatai kö­zül idézünk: A munkavédelmi kesztyű fo­lyamatos termelésének biztosí­tósára célszerű lenne <j válla­latnál profilírozni egy kisebb üzemet és felszerelni g munka- védelmi kesztyű gyártására leg­alkalmasabb gépekkel. Erre ezért is szükséq lenne, mert szemben a divatkesztyűvel, a Ugyancsak a Pécsi Kesztyű­gyárban töltötte nyári szakmai gyakorlatát és itt választott té­mát — A vállalatok dinamikus érdekeltsége — Pólyák Zoltán tervező-elemző szakos hallgató. Az év végi részesedés szerepét illetően egy vélemény a jelesre minősített dolgozatból: Nem értünk viszont egyet a bérek és a munkaviszonyban el­töltött idő arányában történő felosztásával. Ugyanis nem va­lószínű, hogy a dolgozók ennek függvényében járultak hozzá a vállalati eredményhez. A Kesz­tyűgyárban Is ilyen megoldást alkalmaznak, bár itt módosít a munkavédelmi kesztyű nem sze­zoncikk, egész évben folyama­tosan termelhető és értékesít­hető. A gyár ezt az üzemet akár betanítóműhelynek is hasz­nálhatná. Az újonnan beindult bőrruházati üzemben keletkező hulladékbőr feldolgozását is ez a2: üzem végezhetné, s mivel a bőrruhára használt bőr vasta­gabb, mint a divatkesztyűk bő­ié, így a belőle készült mun­kavédelmi kesztyűk újabb terü­leteken lehetnének alkalmazha­tók. Részlet az egyik Uráli, a Kesztyűgyár igazgatójának ér­tékeléséből: A piacszegmentá- dó elvi kifejtése mellett olyan témakört tárgyal és elemez sok­oldalúan, amely a Kesztyűgyár egyik éppen napirenden levő gazdasági problémája. Ennél­fogva számos hasznosítható gondolatot és javaslatot tártál­MOZ oas rendszeren az. hogy a tőrz** gárdatagok 5 évenként Jubi­leumi jutalomban részesülnek. Helyesebb lenne csak a bérek arányában elvégezni a felosz­tást Bár ez Is megkérdőjelezhe­tő, hogy a bérek kifejezik-e az elvégzett munka mennyiségét és minőségét, tehát a vállalati eredményhez való hozzájárulás mértékét A csak bérarányos fel­osztás mellett szól, hogy egy­szerű és megszünteti a fiata­labb és az idősebb dolgozók közötti, az eltérő részesedésből fakadó konfliktusokat Ezzel még nem mondtuk azt hogy nem kell elismerésben részesíteni a tőrzs- gárdatagokat A vállalatnál el­töltött idő arányában természe­tesen Jutalmazni kell őket de az év végi részesedéstől függetle­nül. Azért, hogy tudja a dolgo­zó. mit miért kapott Egy lehet­séges megoldás például, hogy a dolgozó a vállalatnál ettöítőtt idő függvényében 5-10 évig plusz 1 heti, 10-15 és 15—20 évig plusz 2—3 heti fizetést kap év végén. Továbbá az 5., 10. stb. évfordulókon jubileumi tolómban részesítjük őket Az egyik bíráló Rt Is kesztyű- gyári voR, a másik tagozat egyik oktatója. Rövid részletek az értékelésből: A munkaerő átképzéssel foglalkozó fejezet megállaoltásal a jövőt Illetően meghatározó jelentőségűek le- hetnek a vállalat életében ... összességében sok önálló gon­dolatot tartalmazó, érett, szín­vonalas dolgozat A diplomamunkák aiapján összeállította: Miklóséért Zoltán, Az AGROKER vállalatok marketing tevékenysége Bártfay Mária piacszervezési szakos hallgató szakdolgozatá­nak címe: A termelőeszköz-ke­reskedelem fejlődése, az AGRO­KER vállalatok marketing szem­léletű tevékenységének érvénye­sülése a mezőgazdaság anyagi­műszaki ellátásának területén. Részlet a dolgozatból: A gazdaságoknál nagy prob­lémát jelent a műtrágya kezelés, tárolás, szállítás, de még a fel- használás Is. Egyes helyeken óriási mértékű a pazarlás: öt­letszerűen hasrnáliók fel, vagy nagyon nagyvonalúan és kevés­bé szakszerűen. Az előbb emlí­tett problémák megoldásában naav seqítséqet nyújthat az AGROKER vállalatok szakembe­re — a növényvédelmi szakfel­ügyelő. Már most meg kellene kezdeni annak a gandölataak m megismertetését, miszerint az ipar, a kereskedelem és az üze­mek együttműködésével agroké­miai telepek, centrumok létre­hozása válna szükségessé. Ezek az agrokémiai centrumok tulaj­donképpen a szakmai szolgálta­tás mellett a tárolást, kezelést, bizonyos fokig a műtrágya gra- nulálását is megoldanák. Az egyik bíráló, az AGROKER pécsi igazgatója többek között ezt írja: A szakdolgozat téma­köre beillik azokba a gazdaság- politikai, közgazdasági problé­mákba, amelyek főleg az új gazdaságirányítás után az áru­pénzviszonyok, a piaci mecha­nizmusok elismerése (elfogadá­sa) folytán alakulhattak ki és lettek hosszú vita tárgyai. A téma megválasztását éppen ezért igen wéletízűnek“ tar- to«—. A vállalatok dinamikus érdekeltsége ♦ s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom