Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-12 / 310. szám
Kihasználják a jó időt Megújul az újító- mozgalom H ogy ei újító mozgalomban mekkora alkotói energia rejlik, arról esetről esetre némi képet kapunk egy-egy tekervényes ügy hullámverése kapcsán... Mi tagadás, az elmúlt esztendőkben aligha csak az elszánt újítók túlzott vehemenssége, vagy a kelleténél bürokratikusabb vállalatvezetői szemlélet miatt keletkeztek konfliktusok a jót, a korszerűt - a társadalom számára hasznosat - akarók törekvése nyomán. Nem, mert az idő mintha eljárt volna az 1967-ben született rendelet fölött is, amelynek az eredeti célja éppen e mozgalom kibontakoztatása, társadalmasítása volt. Talán ennek következtében lettnk egyre szolidabbak az újítási statisztikák, kisebbek ez újítók seregének és az újítások mery- nylségének alakulását bizonyító számok. Tény, az újító mozgalom nem fejlődött kellőképpen. A helyzet láttán az illetékesek, éppen a mozgalom elhiwa- totlainak tevékeny közreműködésével, igyekeztek megoldást keresni, jobb körülményeket teremteni. Hosszas és alapos előkészítés után így került a Minisztertanács elé a Szakszervezetek Országos Tanácsának és az Országos Találmányi Hivatalnak a fejlődés előmozdítása szándékával készített rendelet tervezete. Méghozzá úgy, hogy a jogi megfontolások mellett ezúttal fokozottabban helyet kaptak a társadalompolitikaiak és a közgazdaságiak is. Azzal a nem titkolt szándékkal: az új rendelet orvosolja a korábbi előírásokban levő fájó pontokat. A kulcs a társadalmasítás igényében von - az új rendelet az újításokat a gazdasági élet minden területébe kiterjeszti, ugyanazok az elvek vonatkoznak valamely gyárban készített új műszaki megoldásra, illetve annak beterjesztésére, elbírálására, mint valamely termelőszövetkezet do'ao- zójának javaslatára. A rendelet megszünteti az újítók kategorizálását is (efőtte „A”- és „B”- kategóriát ismert) és egységesen rendezi az erkölcsi és anyagi elismerés módozatait, egységes szabályokat ir elő. Itt érdemes megjegyezni azt az újdonságot, hogy az 1975. január 1-től érvényes jogszabály egyszerűsíti a díjazásra vonatkozó módszereket is. Külön fejezetet érdemel at az érdekes megoldás, hogy a balesetveszélyes körülmények, módszerek megváltoztatására, illetve a munkakörülmények javítására beadott újításokat bérköltségként fizethetik a vállalatok, szövetkezetek, de ezeket az összegeket progresszív odó nem terheli, mert a bér- színvonalba nem számítják be. A rendelet kedvezményesen bírni ja az úgynevezett beruházási újításokat - az állami erőből fiiianszirezett beruházásokról von szó az újítási díjat itt a fejlesztési költség-megtakari- tás terhére kell elszámolni. E rövid gondolatsor aligha terjedhet ki mindazokra a célszerű módosításokra, amelyekkel újítási jogszabályunk a mához igazodott Azt azonban móg érdemes megjegyezni; a rövidesen megjelenő minisztertanácsi rendelet egységesen meghatározza a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek feladata^ az újítások kezelésével, elfogadásával kapcsolatban; rog- fítí a felelősséget, mindaiokat a f-endőket, amelyek az újítások kibe-áléi* terhelik, A nemzetiségek helyzete a Megyei Tanács ülésének napirendjén Segít a lakosság A búzavetést néhány mezőgazdasági nagyiizem már befejezte. Most a kukorica és a cukorrépa betakarítására összpontosítják az erőket és természetesen a mélyszántás elvégzése a legfontosabb feladatok egyike, Szokolai felv. Gromiko fogadta a szocialista oiszágok diplomatáit Vita a társadalmi munkáról Mázaszászvár néven új nagyközség alakul Tegnap a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának aulájában tartotta soronlévó ülését Baranya megye Tanácsa. Az ülésen megjelent dr. Jerszi István, a Megyei Párt- bizottság titkára és a megye több országgyűlési képviselője. A tanácsülés megvitatta Takács Gyula tanácselnök-helyettes előterjesztése alapján a megyében élő nemzetiségek helyzetét, dr, Krauth János bizottsági elnök előterjesztésében pedig a nemzetiségpolitikai bizottság munkájáról szóló beszámolót Ennek a napirendi ponthak a vitájában részt vett Garamvölgyl József \ kulturális miniszterhelyettes, Bocz > József, a Megyei Pártbizottság titkára. Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára és Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára. Ezután Czenfe Gyufa tanácselnökhelyettes terjesztett jelentést a tanácsülés elé a megyében folyó, településfejlesztést szolgáló társadalmi munkáról. Megállapította egyebek között: — A lakosság önzetlenül segít mindenben, ha segítségét kérjük és munkájának értelmét látja. Tanácsaink nagy része tisztában van már a társadalmi munka gazdasági Jelentőségével, de nem ismerte fel még kellőképpen annak tudatformáló szerepét — A továbbiakban elmondta, hogy megyénk az ősz- srehosonlitásban nem állja a versenyt más megyék társadalmi munkában elért eredményeivel, s a lemaradást semmi nem indokolja, legkevésbé a lakosság lelkes hozzáállása. Egyik legkomolyabb hibaként említette. Hogy mind a beruházók, mind e kivitelezők rendszeresen tiltakoznak a társadalmi munka igénybevétele ellen, holott ennek esetenként — jó szervezéssel — jelentős költségkímélő szerepre is lehetne. Végezetül felhívta a helyi tanácsok figyelmét arra, hogy a kongresszusi előkészületek, hazánk felszabadulásának 30., valamint a tanácsi szervezet létrehozásénak 25. évfordulója nagyszerű alkalmat kínálnak a.társadalmi munka fellendítésére - kihasználva a társadalom fokozódó politikai aktivitását. A jelentés rámutat a megyében folyó társadalmi munka néhány pozitív vonósára, így arra, hogy a munka értéke nem egy helyen meghaladja a tanácsok fejlesztési alapjának a mértékét, valamint arra, hogy az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 1973-ban az előző évinek csaknem a kétszeresére emelkedett. A megye 103 forintos átlaga azonban messze elmarod a 150 forintos országos átlag mögött. A napirendi pont vitájában elsőként dr. Patla Károly pécsi tanácstog szólalt fel. Annak megállapítása után, hogy a társadalmi munka szervezésében és Irányításában a tanácsoknak van a legnagyobb szerepük, kijelentette: — A társadalom mozgalmának a gyermekintézményeik fejlesztésében vannak legnagyobb eredményei. Ezt mutatja a pécsi „Építsünk óvodát" mozgalom sikere is. amely több száz új óvodai hely létrehozását tette már eddig is lehetővé. Új színt adott Pécsett a társadalmi munkának a Felszabadulási Emlékmű építése, amit eddig több mint 800-an, csaknem 5 ezer társadalmi munkaórával segítettek. A jövőre nézve javasolta, hogy a tanácstagok bevonásával készítsenek tervet a társadalmi munkára, a szervezésénél pedig legyenek figyelemmel arra, hogy ki»ki a képzettségének megfelelően, tehát a leghasznosabban vehessen részt a munkában. Dr. Máthé Győző sombereki taoácstaq indítványozta: — Helyes lenne, ha a társadalmi munka kötelezően beépülne a községi tanácsok fejlesztési terveibe, de ez alaposabb szervezést és mind a feladatok, mind a megoldás lehetőségeinek feltétlen ismeretét kívánja. Kasza Ferenc felsőmindszenti tanácstag a sósdj járási tanácstagi csoport vizsgálata alapján mondta: — A járás fejlesztésében jelentés szerepet játszik a lakosság önként, ellenszolgáltatás nélkül végzett társadalmi munkája, ami új óvodai helyeket, járdákat, parkokat stb. hozott létre. Növekszik a társadalmi munka, értéke, a községek saját fejlesztési bevételeihez képrest. Sokszor gondot okoz azonban a községekben, hogy a termelő- szövetkezeteknek a gépi társadalmi munka után adózniok kell. Dr, Horváth Lajos siklósi tanácstag a nagyközség kórházának korszerűsítésére tervezett társadalmi akcióról szólt, Vukl- csevics Géza komlói tanácstag predig azt fejtegette, hogy a bányászvárosban célszerűbben kí(Fofytatás az 5-ös oldalon) Andrej Gromiko, e Szovjetunió külügyminisztere vasárnap fogadta Dimitr Zsulevet, a Bolgár Népköztársaság moszkvai nagykövetét, Jan Havelkát, a Csehszlovák Szociálisig Köztársaság moszkvai nagykövetét, Pák Szí Gvont, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövetségének követtanácsosát, Severo Aguierre Del Cristót, a Kubai Népköztársaság moszkvai nagykövetét, Zénón Nowa kot, a Lengyel Nép- köztársaság moszkvai nagykövetét, Rapai Gyulát, a Magyar i Népköztársaság moszkvai nagykövetét, Hajangijn Banzragost, a Mongol Népköztársaság moszkvai nagykövetét, Arno Goede-t, a Német Demokratikus Köztársaság moszkvai nagy- követségének ideiglenes ügyvivőjét, Gheorghe Badrust, a Román Szocialista Köztársaság moszkvai nagykövetét, valamint Nguyen Huu Hieut, {^..y.iptnami Demokratikus -■ Köztársaság moszkvai nagykövetét. A baráti megbeszélés során Gromiko tájékoztatta a szocialista országok diplomáciai képviselőit az SZKP és a szovjet kormány külpolitikai lépéseiről, amelyeket a Szovjetunió a szocialista országoknak a nemzetközi feszültség enyhítését és a béke megszilárdítását célzó közös irányvonalával összhangban hajt végre. A megbeszélés szívélyes és baráti légkörben folyt le. Döntetlen Várnában Izgalmas mérkőzések az NB ll-ben és NB lll-ban Az NB l-ben a magyot—bolgár válogatott mérkőzések miatt nem volt forduló. Várnában döntetlenül végződött a Bulgária—Magyarország összecsapás. A magyar csapatban nagyszerűen helytállt a PMSC labdarúgója, Tóth J. Debrecenben a magyar utánpótlás 2lire nyert Bulgária ellen. A labdarúgó NB ll-ben a Komlói Bányász a 89, percben lőtt góllal győzte le hazai pályán a Budafokot Az NB III. rangadóját a PVSK nyerte. A vasutasok Pécsett győrték le a BVSC-t Véménden a szigetváriak nem várt győzelmet arattak a hazaiakkal szemben, a Maze-Szászvári Bányász magáEgy magyar támadás a bolgárok 16-osánál, Halmosi, Fazekas és Tóth. ra talált 5 gólt lőtt a Sashalom kapujába. A megyebajnokságban újabb pontot adott le Mógocs, ezúttal Pécsbónyatelepen a Kesztyűgyár harcolt ki döntetlent a mágocsiakkoí szemben. A röplabda NB ll-ben eldőlt a bajnokság sorsa. A sorsdöntő mérkőzésen Budapesten a N!M 3:2 arányban győzött a Pécsi Vörös Meteor ellen, s ezzel magának biztosította a baj« noki címet. V»iág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXI. évfolyam, 310. szám 1974. november 12., kedd Ara: 80 filléi Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja * « *
