Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-27 / 325. szám

1974. november 27. szerda Dunántúli napló 3 . Nagy téli 165 mű 4,5 millió példányban Tájékoztató életpálya-ügyben Az idei év még a tavalyinál is bőségesebb könyvválaszték­kal szolgál a tél küszöbén, hiszen 165 mű jelenik meg négy és fél millió példányban. Ezek között négy lexikon, hat politikai, társadalomtudomá­nyi kötet és tizenhárom isme­retterjesztő könyv kerül az üz­letekbe. A magyar lírát ezút­tal hét, a .szépprózát pedig harmincöt kötet reprezentálja. A téli könyvvásáron a világ- irodalom kedvelői harminckét kötetből válogathatnak. Az ifjú olvasókról sem feledkeztek meg, akiknek negyven kötet­ből kereshetjük a legmegfe­lelőbbeket. ízelítői csupán néhányat so­rolnánk fel, amely szép aján­dék, s egyben hasznos szóra­kozásnak is bizonyulhat. A szép kiállítású könyveiről is­mert Corvina Kiadó ezúttal is számos albummal jelentkezik, melyek közül kiemelkedik B. Supka: Életképek a Magyar Nemzeti Galériában, valamint Kovács: Árpádkori ötvösség című kötete. Az Európa Kiadó ismét a világirodalom legja­vát nyújtja válogatásaival. Megjelent köteteik között sze­repel többek között a Három testőr, a Holt lelkek, s a ná­lunk is igen rövid idő alatt népszerűvé vált Merle újabb műve, a Mesterségem a halál. A Steinbeck kedvelők pedig az író két kötetét, az Egerek és Emberek, valamint a Lement a hold-at olvashatják. A kiadó ajánlatában szerepel még Tolsztoj monumentális életrajzi és történelmi regénye, az Első Péter és Sienkiewicz Tűz­zel vassal című kötete is. Heyerdahl világsikerű köny­vével jelentkezik a Gondolat Könyvkiadó, melynek címe a Kon Tikitól a Rá-ig, s bizonyá­ra olvasva is kellemes szóra­kozást nyújt a rádiókabaréból ismert Tímár György Nevető lexikona. A Kossuth Könyvkiadó is számos, sokakat érdeklő művet ad olvasói kezébe. Bővített változatban jelenik meg a Po­litikai Kisszótár, s kiadták a regényben, filmen egyaránt nagysikerű Hetedik kereszt írónőjének, Anna Seghersnek a Karib-tengeri történetek cí­mű művét. Három baranyai költő köte­tével is jelentkezik a Magvető Könyvkiadó, ezek Bárdosi Né­meth János A lélek lángjai, Csorba Győző Anabázis és Pákolitz István Koronák. A Móra Kiadó tovább gaz­dagította a rövid idő alatt népszerűvé vált lgy élt'... sorozatát. Most Arany János­ról, Nagy Péterről és Marco Pólóról készült izgalmas élet­rajz. A műfajában és stílusje­gyeiben egyaránt különböző két együttes zsúfolt házat vonzott hétfőn este a Pécsi Nemzeti Színházba. Pege Aladár nevét elsősorban a jazz-kedvelők ismerik nagyon jól. Ö maga és az idők -fo­lyamán át-át alakított együt­tese több hazai és nemzet­közi jazz-fesztivál győztese. A pécsi közönség örvende­tes módon lelkes vastapsok­kal fogadta az együttes új műsorát. A soul-beatne,k és rocknak vallott számok tulaj­donképpen a jazz fundamen­tumára építkeztek. A brilli- áns technikával megoldott improvizációk valami sajátos belső feszültségéből kipatta­nó jazz-beat-ötvözete magá­val ragadta a fiatal közön­A legnagyobb múzeumok őrzik képeit A portrék királya Törékeny termetű, halkszavú ember Bezdán József. Műhelye ajtaján az iparművész szó jelzi az itt tevékenykedő asztalos­inasból lett intarzia-művészt, akit a portrék királyának hív­nak. A friss fa illata keveredik a nehéz enyvszaggal, miközben beszélgetünk. Feketekeretes szemüvege mögül acélkék sze­mei hihetetlen erőt és határo­zottságot sugároznak. Egy mun­kásélet jó lelkiismeretével szól alkotásairól. Inas, hosszú ujjú kezét kinyújtva bizonygatja, hogy már közel a nyolcvan esz­tendőhöz sem remeg. Ez a biztosság volt a velen­cei műhelyben kitörő lelkesedés egyik okozója is, amikor a vi­lágjáró mester először vágott a számára teljesen új gépekkel. Párizsban, Rómában, Moszkvá­ban, Törökországban a legna­gyobb múzeumok őrzik magas művészi szinten elkészített asz­talait, dobozait, képeit. Aranysárga, sötétbarna tónu­sú dobozok kerülnek elő, a fa­lakon ébenfából, rózsafából ké­szült portrék, többalakos kom­pozíciók. Az idős mestert el­halmozzák megrendelésekkel. Kodályról, Leninről készített portréi élnek. Egy gazdag élet tapasztalatai, emberismerete tükröződik belőlük. — Tudja-e, ez a Lenin kép nagyon sok helyen keltett fel­tűnést, mert azt modták, hogy olyan élő, erő és értelem su­gárzik belőle. Most készült el egy nagy, 110x160-as kép ma­hagóniból és jávorfából, a Szovjetuniónak fogjuk ajándé­kozni. Nemrégiben itt jártak a Pravda tudósítói, sok fotót ké­szítettek erről a Lenin képről. Azzal búcsúztak, hogy én va­gyok az utolsó mohikán. Igazuk volt, ilyen képet már többet nem tudnék csinálni, ez volt az utolsó. Beszélgetés közben doku­mentumok kerülnek elő a min­dig szerény, soha nem hivalko­dó ember ellenálló, antifasiszta múltjából, egy-egy mozzanat. Halkan tesz-vesz mellettünk a felesége, negyven év egymásra- hangolt mozgásával, rezzené­seivel adja férje kezébe a fo­tókat, szövi tovább gondola­tait. — Ö az inasom. Nem lehet egyedül dolgozni, ő meg any- nyira tudja már, mire van szükségem, hogy szó nélkül is megértjük egymást. Jártak itt nálam fiatalok is, de velük ne­héz megértetni, hogy az anyag biztos ismerete mellett rajztu­dás és valami nagy-nagy lélek kell ehhez a munkához, mert ezt nem lehet iparosként vé­gezni. — .,Táplálkozzunk helyesen!" címmel egészségügyi vándorki­állítás nyílott Pécsett, a Gár­donyi Géza Művelődési Ház­ban. A tárlat november 29-ig tart nyitva. Mikor, hol, hogyan lehet jelentkezni W száz lehetőség továbbtanulásra A Locomotív GT és Pegéék Pécsett séget. Különösen nagy tet­szést aratott a spanyol ih­letésű Toledo című szám, melynek líraion szép dalla­mát sűrű ritmus-kombináci­ók kontrasztja kísérte, és a Népdalszvit, melyben három közismert magyar népdal szó­lalt meg más-más szóló- hangszereken. (Németh Já­nos, — fuvola, szoprán, és tenorszakszofon: Balogh Je­nő — fenderzongora; Pege Aladár — basszusgitár; Kő­szegi Imre — dob.) Amilyen fergeteges taps­vihar újrázta Pegéék hang­szeres zenéjét az első rész­ben, olyan közömbös fogad­tatás buktatta meg a Loco­motív GT külsőségeket eről­tető vocalis műsorát. Érde­kes dolog a tömegpszichó­zis. A Locomotív GT ugyan­is egyáltalán nem rossz együttes. Presser Gábor, Somló Tamás szerzeményei, Laux József és a „Generál”- bó| átvett Karácsony János jól alkalmazható játéka is figyelemre méltó. Hogy még­is megbuktak Pécsett, an­nak oka a külsőségek eről­tetésében, a tapsot kiprovo­kálni kívánó zenén túli ,,hü- lyéskedések” örvendetes nem tetszésében keresendő. Úgy látszik, a Locomotív GT túl sokáig turnézott kül­földön, mert amíg ők Ame­rikában, Angliában és Len­gyelországban jártak, a töb­bi együttes felismerte, hogy a hazai közönség ma már csak a jó zenét „eszi meg" Bornemissza Géza da, a vegyipari-gépészeti sza­kon végzettek fele nem tudott végzettségének megfelelő mun­kakörben - elhelyezkedni. Még több gondot okoz a gimnázium­ban érettek (kb. 60—70 száza­lék) elhelyezkedése. A pályaválasztási tanácsadó füzet hasznos olvasmány gye­reknek, szülőnek, nevelőnek egyaránt. De önmagában ke­vés: ezekről a kérdésekről sokat kell beszélgetni, vitatkozni még. Most ennek az ideje következik. W. E. örömmel adjuk hírül: megje­lent a Baranya megyei Pálya- választási tájékoztató, 1975., a Baranya megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet kiadvá­nya. Idejében jelent meg, bő­vebben és részletesebben, mint a korábban. Minden során érezni: messzemenő segítséget szeretne nyújtani a fiatalok éle­tének ebben a rendkívül fontos, sokaknál döntő szakaszában. Útbaigazít ' a tájékoztató Fellapozva mindenki köny- nyen rátalálhat az őt érdeklő szakmák, iskolatípusok helyére, követelményeire, leírására és főleg a hiány- illetve „divatos” szakmáknál azok előnyeire és hátrányaira. A kiadvány eliga­zítja az érdekelteket a jelentke­zés mikéntjében, hasznos taná­csokat ad a jelentkezési nyom­tatvány kitöltéséhez, különös te­kintettel a hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok választá­saira. A korlátozott munkaképessé­gű fiatalok segítése érdekében külön kiadványt bocsátanak közre még az idei évben. A vá­lasztás segítésére, illetve a vá­lasztott szakma közelebbi meg­ismerésére igen gazdag diafilm, magnetofonszalag és hangos­film jegyzéket sorakoztat fel az idei pályaválasztási tájékoztató füzet. A továbbiakban a szak­munkásképzés, a szakközépis­kolai, a gimnáziumi, majd a felsőoktatási, illetve az egyéb iskolákon és tanfolyamokon va­ló továbbtanulás több ezer le­hetőségét kínálja pályaválasztó fiataljainknak ez a kiadvány. Az információk sora munkavál­lalási tudnivalókkal zárul. Jóllehet bevezető részében ez a tájékoztató füzet is igen hasz­nos elgondolkoztató adatokat közöl a korábbi évek tapaszta­latairól, néhány gondolatot en­nek kapcsán mi is szeretnénk itt elmondani. Mindenekelőtt a szülői ház és az iskola felelős­ségéről. Minden évben, minden élet­pálya vagy akárcsak iskolatí­pus, illetve továbbtanulási irány megválasztásakor hangsúlyosan vetődik fel ebben a szülők hely­zete és szerepe. Nem véletlenül. Felmérések igazolják, hogy a gyerekek pályaválasztására a legnagyobb hatással a szülők vannak. És ahány szülő, annyi jó vagy rossz elképzelés gyere­kének további jövője felől, ami ebben a szakaszban már konk­rét, a választást általában dön­tően befolyásoló tényező. Ezek az elképzelések minden eset­ben függvényei a szülők élet- tapasztalatának, foglalkozásá­nak, sikeres vagy sikertelen éle­tének, iskolai végzettségének. Szándékuk minden esetben jó, a befolyásolás iránya viszont annál ritkábban .. . Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a pálya- választási döntést előkészítő időszakban az iskola megfele­lően foglalkozzék a szülőkkel is. Tavaly a VII. osztályosok kö­rében pályaválasztási szándék­felmérés készült. Eszerint Pécs- Baranyában a jelenlegi 8. osz­tályos tanulók (5436) közül 5183-an kívántak továbbtanulni. A szakmunkásképző intézetekbe mintegy ezerrel, az általános gimnáziumba a lehetőségnél mintegy kétszázzal kevesebben kívántak beiratkozni. A szak- középiskolákba és a tagozatos gimnáziumi osztályokba viszont 180-nal illetve 200-zal többen szeretnének bejutni, mint amennyi hely van. Valószínű, hogy a közel 900 addig még határozatlan tanuló is ezt a két utóbbi számot növeli. Ajánlatos tehát kiemelten fontolóra venni a szakmunkásképzés kínálta le­hetőségeket. Beszélgessünk a gyerekekkel! Annál is inkább, mivel a ko­rábbi években végzett fiatalok munkavállalásáról készített fel­mérések adatai is ezt hangsú­lyozzák. 1973 nyarán például a közgazdasági szakközépiskolá­ban végzettek nagyobb hánya­Don Juan a pécsi színpadon Tizenöt év óta először A kripta közepén jókora posztamensen álló szobor most megemeli vörös lebernyegét, s enyhe félfordulattal gálán­sán biccent egyet gázálarcfor­ma szürkésviaszos tar fejével. Ez már azért ő gátlástalansá­gának is sok egy kicsit... Don Juan egy pillanatra össze- borzong, és bár fittyet hány mindennek és mindenkinek, most nem harson fel maga­biztos öntelt kacagása, mind­össze ennyit mond frászban vacogó szolgájának: „Most menjünk innen...” A színpad elsötétül, a néző­tér, ahol', most mindössze a rendező és munkatársai ülnek, kivilágosodik. — Az utolsó kép szereplőit kérem vissza. Megnézem lent­ről, álljunk be világításra!... — hangzik az instrukció. A főpróba előtti utolsó simí­tások tanújaként látom és hal­lom mindezt a Pécsi Nemzeti Színház színpadán, ahol Molie- re halhatatlan művének, a Don Jüannak a bemutatására készülnek. Nógrádi Róbert rendező a színpadra siet és megbeszéli, kiigazítja a szobor beállítását: a Parancsnok szobra (Paál László) takarva álljon, csak a fejbólintáshoz emelintse meg ijesztő arca elől a lebernye- get. A világirodalomnak ez a jól ismert különös misztikus moz­zanata itt valami egészen sa­játos szerephez jut, hiszen ez a fantasztikus horrorfigura több ízben is felbukkan, sőt funkciót kap a játék során; az ö intésére indul el maga a cselekmény is. Ez is arra utal, hogy a Don Jüant új, az eddi­giektől — a Moliere-darabok- nál megszokott „hagyomány­tól" — eltérő felfogásban állít­ják színpadra Pécsett. A darab rendezője így nyilatkozott: — Igen, mindenben újat sze­retnénk adni ebben az elő­adásban. A Don Jüant derű­sen filozofáló drámának te­kintjük, tehát a színpadra vitel középpontjában alapvetően a mű filozófiai igazsága áll, ez a döntő. Minden más: a dísz­let, a jelmez, az előadás stí­lusa ennek következményeként, ennek szolgálatában áll .. . Moliere-t egyébként legalább 15 éve nem játszott a Pécsi Nemzeti Színház. Sok Shakes- peare-bemutatónk volt, de a klasszikusok körét bővíteni sze­retnénk. Ebben a címszerepben mu­tatkozik be a pécsi közönség­nek a színház új tagja: Bá­rány Frigyes. Szolgáját Szegvá- ry Menyhért, Donna Elvirát Vaj­da Márta alakítja. További sze­replők: Harkányi János, Pákoz- dy János, Faludy László, Vári Éva, Galántay Alice, Koroknay Géza, N. Szabó Sándor, Ko­vács Dénes, Horváth István és Paál László. Moliere Don Jüanját pénte­ken, november 29-én mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház. Pénteken premier Don Juan (Bárány Frigyes) és Sganarel, (Szegváry Menyhért), a darab két kulcsfigurája llllililipl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom