Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-01 / 300. szám

Vffég proletárjai, egyesüljetek! Dunäntült IlQPlÖ XXXI. évfolyam, 300. wám 1974. »©«ember fe péntek Ara: 00 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Á család szerepe az erkölcsi nevelésben Losonczi Pál hazaérkezett Lengyelországból KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO A Sofcslksfc fejlődése, *e szempontjából a társadalmi kapcsolatáé közül legnagyobb Hentósége a családi közösség­ben uralkodó viszonyoknak ve»«,. Itt szerzik első benyomása lkai, az egészséges emberi közös­ségről, a világról, a csalód ve­zeti be a gyermeket lépésről- lépésre a társadalomba. A ki­egyensúlyozott jó) szervezett családi közösség, a „jó csalá­di légkör” ideális lehetőséget ad e legkisebb kollektíva ki­alakulásához, a gyermekek leghatásosabb erkölcsi nevelé­séhez. Ha a szülők egymás Iránti megbecsülése magas fo­kon áll, ha a családi terhek viselésében igazságos munka­megosztás érvényesül, ha a „házi" munka minden gondja nem szakad lavinaszerűen csak az édesanyára, mint rabszol­gára, — miközben fáradságá­ra hivatkozó vagy éppen iszá­kos férje úgynevezett „szabad­idejét" élvezi, és még gyerme­kei nevelésére sem jut ener­giájából, — ha minden csa­ládtag, így a gyermek is ké­pességei szerint osztozik a na­pi tennivalókban, csak akkor remélhető, hogy családi közös­ségeink helyes irányban fej­lődnek. Az ellentmondásokkal terhelt, vagy a szétzilált csa­ládi otthonok, a mindennapi családi veszekedések, a durva bánásmód a gyermekkel, a helytelen nevelési módszerek, a nevelés elhanyagolása stb., mind olyan tényezők, amelyek károsan befolyásolják a fiatal­korú fejlődését, sőt könnyen bűnözéshez Is elvezetnek. Reprezentatív felvétel adatai szerint az együttélő édes szü­lők közül az apa az esetek 40 százalékában, az anya pedig az esetek 22 százalékában dur­ván bánik gyermekével, vagy nem törődik vele. Még söté­teb b képet kapunk a mostoha szülőknél: az adatok szerint o mostohák 70 százaléka bánik durván a fiatalkorúval, vagy nem törődik annak nevelésé­vel, gondozásával. Pedig a ne­velés ma még elsősorban a család feladata és a szülői erkölcsi nevelés hiányát alig tudja pótolni a társadalom. A család azoknak a társas erényeknek első és legfonto­sabb iskolája, amelyekre min­den közösségnek szüksége van. így pl. az önfeláldozás is azok közé az erkölcsi jellemvonások közé tartozik, amelyek elsősor­ban a családon és a házassá­gon belül bontakozhatnak ki. A házastársak és a családta­gok egymásért való önfeláldo­zása az emberi történelemben mindenkor a humánum legra­gyogóbb megnyilvánulása volt és maradt. Az áldozatvállalás­nak azonban legyen józan ha­tára és értelme, mert az érte­lem és határ nélküli áldozat- vállalás negatív hatású és er­kölcsileg romboló is lehet. A gyermek érdekeinek tűl- *otí figyelembe vétele, az ún. „gyermekcentrizmus”, a „csak o gyermeknek és csak a gyer­mekért élni” felfogás több vo­natkozásban is megbosszulja magát. Ha a szülő túl nagy áldozatot hoz a gyermekéért, ha lemond mindenről, miköz­ben gyermekét túlhalmozza és elkényezteti, azt érj el, hogy c gyermek előbb természetes­nek veszi, majd jogosnak ér- ki, hogy ő állandóan csak kap­jon, később már követel is, hisz g szülő lemondását és ön- feláldozását nem képes meg­felelően méltányolni és viszo­nozni. Az ftyen gyermek felnőtt korában sem segíti az esetleg rászoruló szüleit, mert csak ah­hoz szokott hozzá, azt tartja normálisnak, hogy őt támogas­sák a szülei. Makarenko, akit méltán we- wzhetünk © modern szocialis­ta pedagógia egyik legki­emelkedőbb alakjának, a szü­lői szeretet és felelősség kér­désével foglaikozvc, egyene­sen körösnek „szörnyűséges méregnek” nevezi a gyermek számáré a „mindent a gyer­mekért" szülői felfogást és életvitelt. „Általában az a fel­fogás dívik, — írta Makaren­ko —, hogy mi szülőik mindent feláldozunk a gyermekért, min­dent, méq saját boldogságun­kat is. Hát ez a legszörnyűbb ajándék, amelyet szülő gyer­mekének adhat! Olyan ször­nyűséges ajándék, hogy úgy mondhatnák: Ha meg akarjá­tok mérgezni gyermekeiteket, itassátok vele nagy adagban a saját boldogságtokat, ezzel feltétlenül meg mérgezitek az egész életét!” A családi közösség nem kí­vánatos hatása az egyén életére — a túlzott beszűkülés és önzés js. Nagyon gyakori eset, hogy a fiatalok miután családot alapí­tanak, elvesztik barátaikat, sőt a társadalom ügyei és érdekei iránti érzéküket is. Nem törőd­jek senkivel és semmivel, csak a szűk kis családi érdekeikkel. A korábban társadalmi, közös­ségi munkát is vállaló fiatalok, egy része minden olyan tevé­kenységből kivonja magát, ami túl van a kis „házi” érdekein. Az ilyen házastársak egy része anyagiassá, harácsolóvá, egois­tává válik, másik része pedig minden iránt közömbös kispol­gár lesz és így neveli boldogta­lanná gyermekét is. Az egymás iránti kicsinyesség és gyanakvás a családi közös­ség egyik leggyakoribb jelen­sége. A nagymérvű családi be­szűkülés szükségszerűen elvezet ezek kialakulásához. A családi légkört mérgező kicsinyesség és gyanakvás azután, mert az egyén nemcsak a családnak, hanem a nagyobb közösségnek is tagja, áttevődik a társadalom­ra is, elsősorban a munkahelyre, ahol tovább folytatja bomlasz­tó hatását, további kicsinyessé­get és gyanakvást szüL A kicsinyesség és beteges gyanakvás szülőanyja lesz a családon belüli bizalmatlanság­nak, az állandó civakodásnak, veszekedésnek, az érzelmi el- hidegülésnek. Ez a „rossz csalá­di légkörnek” nevezhető állapot, szükségszerűen gátat emel a fiatalok sokoldalú kibontakozá­sa, eredményes erkölcsi nevelé­se elé. A rossz családi közösségen belül felléphetnek, olyan további nem kívánatos jelenségek is, mint a zsarnokság, a bizalom és önbizalom hiánya, az alat­tomosság, a neurózis, a bosszú­vágy stb. Mindezek áttevődnek a családon kívüli szférákra is. A családi közösségek erősíté­se, az ifjú nemzedék családi nevelése, ifjúságunk családi életre való felkészítése nemcsak egyéni érdek, hanem össztársa­dalmi ügy is. Ezért társadal­munknak jó határozatai végre­hajtása során sokkal jobban oda kell figyelnie a családi kö­zösségek gondjaira, bajaira és lehetőségeinkhez mérten egyre nagyobb terhet kell átvállalni a családtól, mindenekelőtt a gyermeknevelés gondjait kell a jövőben igazságosabban meg­osztom Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lengyelországi hivatalos baráti látogatásának utolsó napján, csütörtökön délelőtt Varsában, a LEMP KB székha­zában találkozott a lengyel párt és állam vezetőivel. A szívélyes és baráti légkörben lefolyt meg­beszélésen lengyel részről részt vett Henryk Jablonsky, a LEMP KB tagja, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewícz, a LEMP PB tagja, miniszterelnök, Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Mieczyslaw Jagielski, a LEMP PB tagja, mi- niszterelnök-heiyettes, az Állami Tervbízottság elnöke, Stefan Ol- szovski, a LEMP PB tagja, kül­ügyminiszter és Tadeusz Hanu- szek budapesti nagykövet, ma­gyar részről pedig Sóska István külügyminiszter-helyettes és Né­meti József varsói nagykövet Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, aki Henryk Jablonskinak, a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének meghívásá­ra hivatalos, baráti látogatást tett a Lengyel Népköztársaság­ban, csütörtökön — feleségével és kíséretével együtt — hazaér­kezett Budapestre. Kíséretében volt dr. Polinszky Károly oktatá­si miniszter, Bodoriyi Pólné, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront budapesti bizottságá­nak titkára, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, Tazdqi Jenő külkereskedelmi miniszter- helyettes és Nagy Lajos, a kül­ügyminisztérium protokoll osztá­lyának vezetője. A fogadtatásra a ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Jerzi Zielinski, a Len­gyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Lengyel Népköztársaság­ban tett hivatalos, baráti látogatásáról október 31-én délután — teleségével és kíséretével — hazaérkezett Budapestre. Képünk a Ferihegyi repülőtéri logadtatáskor készült; (balról) Losonczi Pál és Púja Frigyes külügyminiszter. Októberben megvalósult Oráva-híd, új vasútvonal, áj lakások Az októberi mostoha időjárás sok helyen késleltette o mun­kát. Baranya és Pécs mégis több új létesítménnyel gazda­godott. Átadták a Drávaszabolcs— Donji Mihoijac közötti magyar —jugoszláv közös közúti Drá- va-hidat. A híd alapjait a ma­gyar, felszerkezetét jugoszláv vállalatok építették 23 millió forintos költséggel. Az új híd 317 méter hosszú, szélessége több mint 10 méter. Korszerű, kétszintes beton­épület várja az utasokat az udvari határátkelőhelyen. A magyar—jugoszláv határállo­más új épületének méq csak a műszaki átadása volt meg. Elkészűtt a sumonyi tóre­konstrukció. A Sellyéi Vízgaz­dálkodási Társulat átadta a 8 millió forintos beruházással ké­szült új létesítményt a Bikali Állami Gazdaságnak. A kor­szerűsítés után a sumonyi tó várhatóan megkétszerezi hal- termelését. A napokon ót szakadó eső miatt sok helyen leálltak az Budapestre érkezett a Finn KP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun- j Saarinen-nek, a párt elnökének káspárt Központi Bizottságának vezetésével. A küldöttséget a meghívására október 31-én Bu- j Ferihegyi repülőtéren Biszku dapestre érkezett a Finn Kom- i Béla, a Politikai Bizottság tag- munista Párt küldöttsége Aarne ‘ ja, a KB titkára fogadta. utak aszfaltozásával, A rossz I idő ellenére elkészült Bikaion a Hunyadi utcai 240 méter hosszú beton bekötőút. Mohá­cson bitumen burkolatot kapott a Vörösmarty utca. A Pécsi Közúti Építő Vállalat jelentős munkát végzett a mohács—pé­csi úton, mohács—udvari és a pécs—kaposvári úton. Bolyban a Tanács Költségvetési Ozeme kivitelezésében elkészült az 1800 folyóméter hosszú kerti út, mintegy 100 ezer forintos költ­séggel. Már közlekednek a vonatok a 10 kilométer hosszú godisa— abaligeti vasútvonalon. A 325 millió forintos költséggel fel­épült vasúti pálya ünnepélyes forgalomba helyezésére csak novemberben kerül sor. Új cseretelepet épített Mohá­cson a Dél-dunántúli Gázgyár­tó és Szolgáltató Vállalat csak­nem 2 millió forintos beruhá­zással. A 6000 négyzetméteren elterülő telep 2 ezer gázpalack befogadására alkalmas. Elkészült az új üzemanyag- töltő állomás Görcsönyben. A csaknem kétmilliós beruházást a görcsönyi Mecsekvölgye Tsz építette saját rezsiben. Gödrében 300 ezer forintos költséggel bővítették az óvodát, Sásdon az iskola napközi ott­honát korszerűsítették 500 ezer forintos költséggel. Szágyon a tanácsi kirendeltséget újították fel 100 ezer forintos költséggel. Elkészült a dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépisko­la új, központi épülete Mo­hácson. A város központjához közel fekvő Tompa Mihály ut­cában épült fel, több mint 10 millió forintos beruházással. Az ünnepélyes avatásig már csak a berendezések felszerelése és néhány szakipari munka van hátra. Pécsett októberben adták át a megszépített, felújított Éger­völgyet, ahol szalonnasütőt, esőhózakat, 5 kilométeres zú­zalékkal borított sétautat épí­tettek. Ugyancsak itt készült el a 870 méter hosszú köralakú tornapálya, melyen korlátok, nyújtók, súlyemelők, mászórúd várja a mozogni vágyó fiatalo­kat é$ idősebbeket. Átadták az új megyei túzol- tópályát is Pécsett, az Engel János úton. Kicserélte az el­avult gázvezetéket a Dél-du- nánfűlí Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalat e Kaposvári ut­cában. Munkáslakás építést akció­ban épült lakás kulcsait kap­ta meg a közelmúltban 30 csa­lád. Ä kertvárosi Enyezd utca 28. és 30. számú panel épüle­tekben másfél, kettő és kettő és fél szobás lakásokba köl­töztek a tulajdonosok. Hat hónap alatt, több mint 100 ezer forintos költséggel újí­tották fel g pécsi Gárdonyi Géza Művelődési Házat. A fel­újítás költségeihez hozzájárult a Pécsi Városi Tanács. A nagy­teremben modern villany fűtő­testeket szereltek fel, és új bú­torok kerültek a klubba. ünnepélyesen átadták a kertvárosi új iskolát. A 16 mil­lió és 200 ezer forintért elké­szült iskolában 300 napközi otthoni férőhelyet teremtettek, egymillió forintért a legmoder­nebb felszereléssel látták el. Megnyitották a Római sír­kápolna állandó kiállítást a Geisler Eta utca 14. sz. alatt, a múzeumi és műemléki hónap keretében. A későrómai-óke­resztény sírkápolna nemzetkö- zíleq is jelentős kultúrtörténeti érték. Helmut Schmidt elutazott a Szovjetunióból KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja csütörtökön befejez­te szovjetunióbeli látogatását A nap folyamán a kancellár. Kádár János, az MSZMP K3 alső titkára október 31-én hivatalában íogadta a Német Kommu­nista Párt küldöttségét, amelyet Herbert Mies, a párt elnöke vezet. A megbeszélésen jelen volt Pyllai Árpád, az MSZMP KB titkára. Képünk a tárgyalásról késiük Hans-Dietrich Genscher külügy­miniszter és a kíséret tagjai K-i- jevből repülőgépen hazautaztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom