Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-12 / 280. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. október 12. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei a házassági bontóperekről A Legfelsőbb Bíróság legutób­bi teljes ülésén — figyelemmel a családjogi jogszabályok közel­múltban történt módosítására — új irányelveket állapított meg, s módosított több családjogi vo­natkozású elvi döntést. Ezek so­rába tartozik a most közzétett 9. számú irányelv, amely a házas­sági bontóperekben követendő általános szempontokat sum­mázza. Az irányelv nyomatékosan le­szögezi: népköztársaságunk jo­gi és erkölcsi rendje védi, szi­lárdítja a házasság és a család intézményét. A házasságot azon­ban nem tekinti felbonthatat­lannak, a teljesen és helyrehoz­hatatlanul megromlott, társadal­mi rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált házasság fel­bontását megengedi. A család­t ogi törvény úgy rendelkezik, logy a házasságot bármelyik házastárs kérelmére fel kell bon­tani, ha a házasélet közöttük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A gyermek érdeke Az irányelv kimondja: a bíró­ságnak körültekintően vizsgálnia kell, hogy a házasság felbontá­sa, vagy a kereset elutasítása milyen hatással járhat a gyer­mekek sorsának alakulására. A családi élet szétesése súlyos vál­ságot okozhat a gyermekben. Abban az esetben, ha a gyer­mek ragaszkodik szüleihez, és a szülők is szeretik gyermeküket, sorsáért felelősséget éreznek, a házasság válságba jutása ese­tén is lehet még remény a há­zasélet helyreállítására. A szü­lői felelősség felkeltése ezért a bíróság fontos feladata. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy a gyer­mek érdeke a teljesen és helyre- rehozhatatlanul megromlott há­zasság fenntartását is megkíván­ná. A durva, iszákos életmódot folytató, erkölcstelen életet élő házastárs mellett kialakult csa­ládi helyzet károsabb hatást gyakorolhat a gyermek testi és szellemi fejlődésére, mintha az egyik szülő egyedül, kiegyensú­lyozott körülmények között neve­li fel a gyermeket. A gyermek érdeke, hogy az egymástól el­szakadt szülők lehetőleg olyan kapcsolatban maradjanak, amely mentes indulatoktól, gyű­lölettől. A szülők kötelessége, hogy gyermekeiket a lehetőség szerint óvják meg házasságuk válságba kerülésének következ­ményeitől. Mikor kell felbontani a házasságot? A bontást kérő házastárs kö­telességsértő magatartása ese­tében is fel kell bontani a há­zasságot, ha az már teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott­nak tekinthető. Ha viszont a há­zastárs a bontást kérő másik házastárs kötelességsértő maga­tartását megbocsátja, a házas­ság fenntartásához ragaszkodik, és még van remény a házasság megmentésére, akkor a kerese­tet el kell utasítani. A házas­ság fenntartásához való ra­gaszkodás esetén azonban kö­rültekintően vizsgálni kell a nyi­latkozat őszinteségét A feleknek a házasság felbon­tására irányuló, végleges elha­tározáson alapuló, befolyásmen­tes, egyező akaratnyilvánítása esetén — ha a törvényben meg­határozott egyéb feltételek is fennállnak — a házasságot a megromlására vezető okok és kö­rülmények vizsgálata nélkül kell fe'bontani. A bontásra irányuló szándék véglegességére lehet következtetni — többek között — abból, hogy a házastársak az életközösséget megszakítot­ták, az együvé tartozást minden vonatkozásban felszámolták, és tartósan új életre rendezkedtek be. Ha a házasfelek bontásra irányuló, egyező akaratnyilvání­tása nem őszinte vagy nem vég­Kumorfesztivál a rádióban ■— pécsi sikerrel A Rádió- és Televízióújság 38. száma közölte a tavasszal meg­hirdetett Humorfesztivál első for­dulójában sikerrel szerepeltek névsorát. A nevek között olvas­ható volt egy pécsi pályázóé: Tiszay Lászlóé is. írását az első adásban mutatták be Psota Irén és Major Tamás tolmácsolásá­ban, „Amíg a Tv-híradá megy" címmel. — Témámat a képernyőről vet­tem — mondta Tiszay László. — Elég régóta elhatározott szándé­kom volt, hogy egyszer isteniga­zában megmondom a vélemé­nyemet a híradóról. Azt persze nem gondoltam, hogy erre al­kalom adódik ország-világ előtt. A Humorfesztivál meghirdetése jó alkalom volt rá. Azt írtam le, amit sokmillió nézőtársammal együtt látok, hallok. Igazam be­bizonyosodott akkor, amikor a nyilvános rádiófelvételen — fel- felcsattant a taps, felnevetett a közönség. És én valahogy úgy éreztem, hogy Major és Psota te élvezi a játékot. — Milyen volt a mezőny? — Ahogy a rádióban tartott tájékoztatón hallottam Marton Frigyestől, összesen 2117 írással jelentkeztek az amatőr humoris­ták. Ebből az előzsüri 60-at ha­gyott „állva'’, vagyis ezek kerül­tek felvételre. Aztán ezek közül válogatta ki a zsűri azt a ti­zennégy írást, amelynek szerzőit továbbjutásra ítélte, vagyis fel­kért bennünket újabb írás be­nyújtására. Hát ha én előre tu­dom a zsűri összetételét, bizony be nem küldöm anyagomat, mert olyan nagy nevek szerepel­tek a zsűriben, mint Dobozi Im­re, Simon István, Kellér Dezső, Major Tamás, Tabi László ... Tiszay László a Meesek-Tou- rilstnál dolgozik. — Hogy jutott eszébe a pá­lyázaton résztvenni? — Mint mondtam, véleményem a nyilvánosság elé kívánkozott. Ez csak alkalom volt. Ha már adva van egy jeligés pályázat, ahol az ember nem veszíthet, miért ne próbáljam meg? A szerencsés emberek közé tarto­zom, mert olyan helyen dolgo­som, amit szívesen csinálok, és olyan a hobbym — a rádióripor- terkedés —, amit szintén szíve­sen csinálok. Talán 10—15 éve már egyszer megkönnyékeztem a humort, vagy ő környékezett meg engem, mert egy önálló hu­moros műsorom volt a Pécsi Rá­dióban. Nos, akkor a szerkesztő mint fiatal humoristát mutatott be. De régen is volt Galambos György, Avar István, Tomanek Nándor adta elő jeleneteimet, amin én nagyon jól szórakoz­tam. Mármint a színészek játé­kán. — Azóta ez az első újabb pró­bálkozása? — Humor-ügyben igen. Átél­ni, elmondani könnyebb, mint leírni. Mert téma akad bőven, több mint kellene. Fehér Klára mesélte egyszer, hogy van olyan hónap, amikor hatszáz levelet kap, és ezek nagyrészében meg­történt esetet ajánlanak részére, megírásra. A nyáron velem is sok ilyen eset történt meg, de a legkirívóbb, tollvégre kívónko- zóbb egy étteremben történt Vác fölött, a csehszlovák határ közelében. Brassói vendégeim­mel utaztam Csehszlovákiába, és egész úton azt magyaráztam nekik, hogy még egyszer ennünk kell Magyarországon, mert se­hol ilyen jó konyhát nem talá­lunk, mint itt. Jött is a pincér, akitől hideg almalevest kértem. Azonnal hozom felkiáltással el­rohant, majd néhány pillanat múlva jött is, és közölte, hogy már kiöntötték. Mondtam, jó, most hűl vagy melegszik? Mire ő bocsánatkérően: Kérem, a disznóknak öntötték ki, mert teg­napi volt és megromlott. Mind­ezt a magyarul értő, külföldi vendégek előtt Persze, ilyesmi fordult elő a budapesti Feneket­len-tónál is, a körúti presszóban is, s megnyugtatásul: Pozsony­ban is. — Mi a Humorfesztivál folyta­tása? Résztvesz-e a továbbiak­ban is a versenyben? — Az október 14-i adásban megy néhány villámtréfám, és ezzel befejeztem. Két „szerelem" is sok egyszerre, harmadikat va­lamelyik kárára lehet csak mű­velni. — nt — leges, különösen ha kényszer, tévedés, megtévesztés, vagy va­lamelyik házasfél helyzetének kihasználása idézte elő, ezt mint a házasság teljes és helyrehoz­hatatlan megromlására utaló körülményt nem lehet figyelem­be venni. Fokozott gondosság­gal kell ügyelni arra, hogy a felek megegyezése a közös gyermek elhelyezéséről, tartásá­ról, a szülő és a gyermek közöt­ti érintkezésről, továbbá a há­zastársi tartásról, valamint a kö­zös lakás használatáról megfe­leljen a valóságos akaratuknak. A megegyezést perbeli egyez­ségbe keil foglalni. A különélés időtartama A különélés időtartamának jelentősége van a bontóperek­ben, de még a tartós külön­élés sem minden esetben bi­zonyítja a házasság teljes meg­romlását. Erre általában csak a házastársaknak a különélés alatti magatartása ismeretében lehet alaposan következtetni. A bíróságnak tehát nemcsak a különélés időtartamát, hanem a házastársak közötti viszony min­den jelentős mozzanatát vizs­gálnia kell. Halásszák a „látott halat“ A Balatonon a hűvös idő beálltával megkezdődött az év legnagyobb halászati ese­ménye, a gardafogás. Ré- gente „látott halnak" nevez­ték a gardát, mert a tiha­nyi „kút” környékén késő ősszel rendszerint olyan tö­megben verődött össze, hogy a megfigyelők a tihanyi hegyről nyomon kísérhették az egyes rajok vonulását. Az utóbbi tíz évben lénye­gesen megváltozott a garda­halászat: csupán egyszer vonult be a garda a tihanyi „kútba”. Az elmúlt napok megfigyelései szerint a na­gyobb rajok még kerülik a tihanyi szoros vizeit. Mint­hogy a halászok nem várhat­nak a bizonytalan zsákmány­ra, a légvalószínűbb vonulá­si helyeken vetik ki hálóju­kat. Az öt balatoni halász­brigád ezekben a napokban 6 kilométernyi hálóval „szű­ri” a Balaton vizét. Az utób­bi napok zsákmányainak nö­vekedése — ha nem is látni a „látott halakat”, már azt jelzi, hogy telelőre gyülekez­nek a gardák. A kisebb ra­jok is minden nap tovább segítik a halászokat abban, hogy teljesítsék őszi tervü­ket Tejvizezők, borhamisítók Pécsi eljárással könnyebb leleplezni a csalást Miből állapítható meg a tej- és borhamisítás? — Két elő­adás foglalkozott ezzel a köz­érdekű kérdéssel a héten Pé­csett, a Technika Házában ren­dezett tudományos kollokviu­mon. A tejjel könnyű dolguk van a szakembereknek: a Magyar Szabvány matematikai képleté­be be kell helyettesíteni a tej néhány összetevőjét, s a szám­szerű eredmény többé-kevésbé pontos tájékoztatást ad, vize­zett-e a tej vagy sem. A Me­gyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet munkacso­portja (Csák Alán, Kovács Lász­ló és Kacskovics Miklós) gyor­sabb és kevésbé műszerigényes eljárást dolgozott ki közel két- esztendős kísérletezése során. Ezt minél előbb a gyakorlat­ban is alkalmazni kellene: a vizezett tej ugyanis a tejfeldol­gozó üzemekben már nem ja­vítható, valamennyi tejtermek magával viszi a meg nem en­gedhető haszonra törekvő ha­misítók manővereinek következ­ményeit. A Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet munka- csoportja az új módszerrel a tej zsírtartalmának, fajsúlyának, fehérjetartalmának, száraz- anyagtartalmának, zsírmentes szárazanyag-tartalmának és re- frakciójának vizsgálatával már az 5—10 százalékos vizezést is kimutatja. A fajsúly, a zsírmentes szá­razanyag és a refrakció, a szab­— Naptár csúcsforgalom a PIÉRT-nél. Október elején már megjelentek a színes nyomású asztali és falinaptárok a boltok­ban. Idén is nagy érdeklődésre számítanak a falinaptárokat szí­nesítő festmények, fotók, grafi­kák miatt Az asztali naptárok­ban is nagyobb a választék, összesen 42 fajta naptárból vá­logathatnak a vásárlók a boltok­ban. A PIÉRT raktáraiba augusz­tus végére már a naptárok két­harmad része megérkezett, e hó­nap közepéig pedig minden igénylésnek eleget tesznek a szállítók. A színes falinaptáro­kat a vásárlók csomagolva kap­ják meg, az ünnepekre postára is lehet adni, ha ajándéknak szánják. Október elejétől Pécs három boltjában kezdték meg a naptárok árusítását, a 34-es, az 50-es és a PIÉRT tanboltjá­ban. vány matematikai képleténél pontosabb információt adnak a tej hamisításáról, s már 10 szá­zalékos vizezés esetén a három összetevőből, 20 százalékos vi­zezés esetén az említettek kö­zül egyetlen összetevőből is ala­pos gyanút kelthet a tejhami­sításra, amiről aztán a többi összetevők vizsgálata alapján bizonyságot lehet nyerni. A bor hamisításának leleple­zésével már nehezebb dolguk van a szakembereknek, ezt csak laboratóriumban lehet megálla­pítani. Schuman Róbert, Mán­iái György és Kacskovics Mik­lós munkaközösségének tanul­mánya a borhamisítás értelmet­lenségét bizonyította. A cukor, bár növeli a bor alkoholtartal­mát, ugyanakkor megbontja a bor más összetevőinek arányát: romlik az illat, a zamat, meg­változik a bor harmóniája. A vizezés még nagyobb károkat okoz a minőségben. A vizezés például a szőlősgazdáknak is sok problémát okoz a későbbi kezelés során. Mánfai Györgyöt megkérdeztük, ő tudja-e, hogy mikor vizezett a bor? — Amikor vendégségbe me­gyek, illik tisztelettel viselkedni a szőlősgazdákkal, de ahol még februárban és márciusban is erjed a bor, ott bizonyos, hogy nem a hideg pince a hibás... L J. fi figyelem szerepe a közlekedésben „A közúti forgalom minden résztvevőjének éberen, kellő fi­gyelemmel és úgy kell közleked­ni, hogy magatartása a sze­mély- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat a köz­lekedésben indokolatlanul ne zavarjon és a közút használatá­ban ne akadályozzon.” Az idézett szöveget a KRESZ szabályai között találjuk és így a közúti közlekedés minden résztvevőjére nézve kötelező. A figyelemnek általában nagy szerepe van a közleke­désben mind a gyalogosok, mind a járművezetők részéről. A közlekedési balesetek sorén legtöbb esetben fellelhető a fi­gyelmetlenség, amikor a köve­tési távolság be nem tartásáról, a szabálytalan előzésről, mint baleseti okról beszélünk. A FÁRADTSÁG A fáradtság csökkenti a köz­lekedő ember figyelmét és ez különösen veszélyes a gépjár­mű-vezetőkre. Aki gépjárművet vezet, jelentős mozgási energia felett rendelkezik, melyet fel­használhat hasznosan, de na­gyon könnyen rombolhat is ve­le. A fáradtságnak különböző fokozatai vannak. Ha kismérvű, akkor friss levegőn való moz­gással, üdítőitalok fogyasztásá­val bizonyos mértékig és ide'g ellensúlyozni lehet. Azonban, ha a fáradtság nagymérvű, hiába minden kísérletezés, csak pihe­néssel lehet leküzdeni. I A DOHÁNYZÁS A dohányzás szenvedélyét so­kan „száraz részegségének ne­vezik. Mások — természetesen a dohányosok — azt mondják, hogy a nikotin „mámorában” egyetlen szenvedélyes dohányos sem okozott a közúton megbot­ránkoztató cselekményt Az emberek korra és nemre való tekintet nélkül igen sokon dohányoznak és e szenvedélyt 80—100 km-es sebességgel szá­guldó autóban is űzik. Pedig, ha jól meggondoljuk, sok ve­szélyt rejt magában az autóban történő dohányzás. A legtöbb probléma a rágyújtás pillana­tában adódhat Ha az utasok közül valaki a saját szájából tartva gyújtja meg a cigaret­tát, és úgy adja át a vezetőnek, ez viszonylag veszélytelen, de nem valami higiénikus. Ha a vezetőt tűzzel kínáljuk, már higiénikusabb, azonban jó­val veszélyesebb, mert elvonja figyelmét a vezetéstől. A legveszélyesebb változat az, amikor a vezető saját ma­ga gyújtja meg cigarettáját, különösen, ha ezt gyufával vég­zi. A figyelem elterelésén túl sok esetben már a kormányke­reket is elengedik. A BESZÉLGETÉS Az autóvezetők azokat az úti­társakat kedvelik, akik szel'e- mesen beszélgetnek, de azért éberen figyelik az utat, szinte „együtt dolgoznak" a vezető­vel. A nehéz forgalmi helyze­tekben elhallgatnak, mintegy gondolatnyi szünettel elősegítik a vezető biztonságosabb tény­kedését. A beszélgető partner jelen­léte különösen egyhangú úton, éjszakai vezetés esetén fontos, ugyanis így könnyebben marad ébren a vezető. De beszédté­mánk olyan legyen, hogy a ve­zetőt érzelmileg ne terhelje. A vitás kérdéseket ne a járműben beszéljük meg, ugyanis ezzel a vezető figyelmét eltereljük az útról és ez könnyen baleset­hez vezethet. Gondot, bánatot, családi vagy egyéb súlyos prob­lémákat, nagy figyelmet igény­lő tervezgetéseket halásszunk az utazás befejezésére. Aki a gépjárműben utasként foglal helyet, viselkedésével ne nehe­zítse a Vezető tevékenységét I A VEZETŐ FIGYELMEZTETÉSE Gyakran előfordul, hogy a kocsiban ülő utasok megjegy­zéseikkel, túlzott aggodalmuk­kal szinte percenként zavarják a gépkocsivezetőt. Sok ember saját gépjármű- vezetői stílusát igyekszik ráerő­szakolni más gépjárművezetők­re. Állandóan tanácsot ad, ér­tékeli a vezető tevékenységét és ezt tudomására is hozza. Az ilyen viselkedés azonkívül, hogy kultúrálatlan, idegesíti a veze­tőt és ezáltal elvonja a figyel­mét a vezetéstől. A vezető figyelmeztetése szük­séges lehet éjszaka vagy köd­ben való utazáskor. Ilyenkor előnyösebb, ha több szem fi­gyeli az utat. Ha ebben a hely­zetben az utas előbb észleli a veszélyt, nem illetlenség, hanem a biztonságot elősegítő cselek­mény figyelmeztetni a vezetőt Készül a Jókai utca alsó sza­kaszának aszfaltburkolata. A Köztisztasági Vállalat megkezd­te a Jókai utca Rákóczi út és Szalai András utca közötti sza­kaszának aszfaltozását. Ha. el­készülnek a munkálatokkal, er­re fognak közlekedni a mecse­ki autóbuszjáratok, mivel ké­sőbb a Kórház teret bizonyos időszakokban teljesen lezárják a forgalom elől. Hétfőn kezdi szerelni a VI- LATI a Rózsa Ferenc utca és a Rákóczi út kereszteződésében lévő forgalomirányító lámpát. A felüljáró forgalombahelyezése óta ugyanis ugrásszerűen meg­nőtt a csomópont forgalma, s a biztonságos közlekedést csak a lámpával lehet biztosítani. A szerelési munkák várhatóan egy hetet vesznek igénybe. Komolytalan rovat A pult túlsó oldalán Csat: arm fi ad varjassá got mások­nak, mint amennyit magadnak elvárai. Én többször böüenkedtem már azokkal, akik a pult túlsó olda­lán gorombáskodnak. Azért az ő életük sem fenékig tejfel! Hadd mondjak el erről néhány esetet. Mert én is álltam ott. Ebben az esetben véletlenül. Állok egyszer a pult mögött az antikvárban és válogatok. Odajön egy nő. Középkorú, nagy tekintélytisztelő (már úgy értem, hogy a saját tekintélyét tisztelte, ez erősen látszott rajta.) Én éppen fölnézek, a könyvet meg letettem és épp olyan álla­potban álltam ott, mint egy el­adó. Azonfelül véletlenül mun­kaköpeny is volt rajtam, úgy ug­rottam át. — Maga mit tátja itt a száját? — Ráérek — mondom az igaz­ságnak megfelelően. - Nincs más dolgom. — Hogy válaszol? — ront ne­kem. — Mit meg nem engednek manapság maguknak egyesek! — Parancsoljon! — mondom udvariasan, mert különben is kíváncsi vagyok, hogy hova fa­julnak a dolgok. — Hozzon ide, fiam, minden Szilvásit, amit talál. De rohan­jon ! — Nem hozom, anyám! — mondom. Ezt egyébként mély udvarias­sággal mondtam, de azért ez optikai csalódás volt. A fiam jogtalan, mert legalább egyidő­sek voltunk. — Azonnal kérem a panasz- könyvet! — sikította. Ügy látszik az anyám meg­szólítást tartotta inzultusnak. — Kérem! — mondtam nyu­godtan. — Legyenek olyan szí­vesek, hozzák ide a panaszköny­vet! — szóltam oda az egyik elárusítónőnek. Az odahozta, a hölgy meg ne­kiállt a szépirodalomnak. Csú­nyán fogalmazott, de lelkesen. Az volt benne a lényeges, hogy én pofátlan, faragatlan vagyok, nem tűrhetnek meq tisztességes elárusítók maguk között, kéri az elbocsátásomat, de a kereske­delem mai állapota miatt ez úgysem lehetséges, tehát a megbüntetésemet, és írásbeli választ kér. Kérdezte még a nevemet is. Megmondtam. Erre még azt is beírta. Elolvastam, de nem állhattam meg, hogy meg ne mondjam: — Asszonyom, átérzem mély felháborodását, de a helyesírás­ra vigyázhatna, azt hogy pofát­lan, egy tével írják. Hajszál híján szétrobbant, de hiába, igazam volt. Azért nem állhattam még meg, hogy ismét érdeklődjem. — Asszonyom, mit fog ezzel az írással kezdeni? — Majd a bolt fölöttesei tud­ják, mit csináljanak vele! — Alig hiszem. Én is vevő va­gyok. Rámnézett döbbenten, majd levegőzavara támadt és egyet­len szó nélkül kizúdult a boltból. Nem is köszönt. Pedig én úgy tudom, hogyha valaki kimegy egy boltból, kö­szönni kell. Szőüősy Kálmán I

Next

/
Oldalképek
Tartalom