Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-11 / 279. szám
«74. «Héber«. DUN ANTOll NAPIG 3 Hol tazt ma Baranya mezőgazdasága? Rangosabb szerepel a juhtenyésztésnek A Baranya megyei juhtenyésztés az ossz élelmiszergazdasági ágazaton belül rangos szerepet soha nem játszott, bár az üzemek nagy többsége foglalkozott vele. Ennek ellenére jó néhány, elsősorban kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó üzem termelésszerkezetében jelentős volt a juhágazat. Fajtaspecialitásunk a Tolna és Baranya megye területén tenyésztett „sváb juh", a cikta, a szakirodalomban is elismert, de egyre inkább kivesző fajta. A jelenlegi juhtenyésztési, elsősorban meny- nyiségi eredményeknél a korábbi években lényegesen előrébb állt a megye. A juhlétszám a megye fennállása óta 1964-ben volt a legmagasabb. Attól kezdve azonban az ágazat folyamatosan visszafejlődött. Ennek okai: Külföldi szakemberek képviseletével Kétnapos országos útügyi napok Pécsett A Közlekedéstudományi Eg/e- sület közúti szakosztálya és pécsi területi szervezete kétnapos útügyi konferenciát rendezett Pécsett. Az útügyi napok megnyitó ünnepségére tegnap délelőtt került sor a Fegyveres Erők Klubjában. Temesi Ferenc, a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának igazgatója köszöntötte a kétnapos tanácskozás résztvevőit. Dr. Földvári Jánost, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettesét, Koós Lászlót, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetőjét, Mészáros Andrást, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetőjét, Csermendy Lászlót, a KPM Közúti Főosztályának helyettes vezetőjét, a megjelent magyai és külföldi — bolgár, csehszlovák és lengyel — útügyi szakembereket. A forgalombiztonság javításának módszereiről és eredményeiről dr. Nemesdy Ervin egyetemi tanár tartott vitaindító e'ó- adóst, melyet hozzászólások és vita követett. Délután a pécsi felüljáró és a drávaszabolcsi híd építéséről hallgattak meg ismertető előadást a résztvevők, majd a helyszínen tekintették meg az építkezéseket. Az útügyi napok mai programja a korszerű aszfaltburkolatok építésének és fenntartásának gépesítése. — Az üzemek termelési szakosodásuk közben elhanyagolták a juhágazatot — Nem volt megfelelő az érdekeltség a juhtenyésztésben és juhtartásban. — A könnyűipar átállása a természetes nyersanyagról, a gyapjúról, a műszólas készítményekre. — Juhtenyésztő szakemberváltás és szakemberhiány. — Néhány esetben üzemi vezetői szubjektivizmus a juhászat- tal kapcsolatban. A JUHLÉTSZÁM ALAKULASA BARANYA MEGYÉBEN JuMétuám IMS db Ssuesme ebből; atya %-os arány ax 1000 ha mező- összes számos gazdasági területállatból re jutó juhlétszám db 1935 63,2 29,4 2,6 17,2 1960 103,6 33,1 5,— 30,6 1964 130,7 54,6 6,4 40,1 1970 93,8 49,7 3,3. 29,5 1973 55,9 37,8 2,9 17,8 Ma már világosan látjuk, hogy a juhtenyésztés területén nép- gazdasági és üzemi szempontból egyaránt fő cél a korábbi évek létszámcsökkenésének megállítása, sőt az ágazat súlyának megfelelő fejlesztése. Ezt az indokolja, hogy a juh kiváló tömegtakarmány értékesítő vegyes hasznosítású állat 1 A /uhgyapjú világpiaci ára az elmúlt évektől lé- ■ nyegesen emelkedik. A gyapjútermelésben élenjáró országok (Ausztrália, Új-Zéland, Dé!-Afrikai Köztársaság stb.) termelésüket nem tudják jelentősen fokozni. Ilyen körülmények között, részünkre a gyapjúimport rendkívül gazdaságtalan. A könnyűipar és a kereskedelem a műanyagokról bizonyos mértékig visszaváltott a gyapjúra. A kívánatos az lenne, ha az ipar nyersanyagigényét belföldi nyersanyagból biztosítani tudnánk. A megyei gazdaságok nyírási átlaga 3,1—5,8 kg/db gyapjú. RÉSZLETEZVE: Nyfrási átlag kg/db ág-ok tsz-efc 1964 4,6 3,1 1967 4,6 3,6 1970 M 3,5 1973 5J v~ Az eímúít évben tehát & tszek 4 kg, az állami gazdaságok 5,8 kg gyapjút nyírtak juhosként. 1970-ben a gyapjú felvásárlási átlagára 65 Ft volt a megyében, 1973-ban a jó minőségű gyapjúért már 71,8 Ft-ot kaptak kg-ként az üzemek, 2 A juh egyedim a gazdasági állataink között a ■ leggyorsabban, 100-120 napos korra képes a kifejlett súlyának 60—70 százalékát is elérni!. A juhhús világpiacon rendkívül keresett cikk. A tőkés világ juhhústermelése évi mintegy ötmillió tonna, a szükségleteiket nem fedezi. Ezért jelentős mennyiségű élő juhot és húst importálnak. Hazánk juhexport- ja számottevő, ebből Baranya is részt vállal. Élőállatban Olaszországba, Franciaországba, Görögországba, Líbiába és Libanonba exportálunk, tejesbárány és gyorshizlalt pecsenyebárány- hús vonatkozásban Svájc és Nyugat-Németország, valamint Kuvait a partnereink. A juhhús rendkívül kedvező feltételekkel helyezhető el. Egy kg juhhúsért ötször annyi devizát kapunk, mint a baromfiért és 50 százalékkal többet mint az ugyancsak jól megfizetett szarvasmarháért. Ezekből következik, hogy kifizetődő a juhhústermelés. Az üzemek 28-tól 52 Ft-os kg-kénti fel- vásárlási árat kaphatnak a minőségtől függően. Itt azonban állást kell foglalni abban, hogy a jó gazda nem a tejesbárány értékesítésére törekszik, mert egy db tejesbárány után mintegy 750,— Ft árbevétel nyerhető, a négyhónapos korra elkészülő gyorshizlalt pecsenyebárányok súlya átlag 30 kg/db, ezért 1300-1400 Ft-ot kapnak az üzemek. A fentiekből következően üzemi érdek a jövedelmezőség oldaláról a gyorshizlalt pecsenyebárány tömeges előállítása. 3 A juh költségigénye a legalacsonyabb az állat- ■ tenyésztési ágak között. Reprezentatív adataink szerint 100 Ft termelési költségre jutó nettó jövedelem 15,27 Ft a megyei juhászotokban az elmúlt évben. A juh jövedelmezőségi rátája tehát 14—15 százalékos, 10—12 százalékkal magasabb a szarvasmarhánál, és 8—10 százalékkal a sertéságazati rátánál. A juhászaiban minden 100 Ft termelésben lekötött átlagos eszközértékre jutó vállalati eredmény 9,50—11 Ft, így az sem közömbös, hogy a juhtenyésztés beruházási igénye minimális. A juhágazattal foglalkozó megyei tsz-üzemek közül egyedül az ibafai tsz ruházott be jelentős összeget ahol is szakosított juhtelepet építenek saját anyagok felhasználásával (fa, kő), házilagos kivitelezéssel. Befektetett beruházásaik rövid időn belül megtérülnek. Az eddigieken túl jelentős tartalékai vannak az ágazatnak megyénkben: — Juh anyaállományunk az utóbbi években elöregedett, átlagkora megközelíti a négy évet Pedig a legintenzívebb termelőkor az 1-3 éves. így az anyaállomány feltétlen felfrissítése kívánatos. — 1964-ben még 1411 hl juh- tejet fejtek az üzemek, 1973. évben pedig már csak 46,7 hl-t, ezt a tejmennyiséget az állami gazdaságok fejték, a tsz-juhá- szatokban egyáltalán nem fejnek. 4 A korábbi években tenyésztett fajták között je- ■ lentős változás következett be. Ma már a vegyes hasznosítású, szapora, de húsjellegű fajták tartása kerül előtérbe. A megye állományának nagy többsége fésűs merino. Néhány üzemben (Nagynyárád, tsz. Szigetvár ÁG) német hús-merino fajtával foglalkoznak. Máshol angol húshasznú, nagy szapora- ságú fajtákat hoztak a tenyésztésbe (Ibafa), ezek a Hempshire és a Safolk. Az országban viszont olyan fajtákkal kísérleteznek, amelyek vegyes hasznosítá- súak, az év minden szakában ivarzanak, egy ellésre 2—3 bárányt ellenek, és bőségesen tejelnek. Ilyen fajta pl. a szovjet romanov juh. A juhbőr a kézmű-, a kis- és könnyűipar keresett alapanyaga. Ebből kesztyűk, táskák, lakásdíszek stb. készülnek. A megyei juhbőr-gazdálkodás szervezettebbé tétele azonban a hűtő- és szállítókapacitás rendezése nélkül nem megoldható. Tartalékaink vannak a mesterséges termékenyítés területén is. 1967-ben az állami gazda- i ságok a teljes állományukat, a tsz-ek állományuk 90 százalékát szaporították mesterséges megtermékenyítéssel. 1973-ban az ossz megyei anyaállomónynak már csak 16 százaléka került mesterséges megtermékenyítésre. Pedig azt feltétlen eredménynek kell tartani, hogy az iker- ellések következtében minden 100 mesterségesen termékenyített anyára 125 bárányszaporulat jutott 1973-ban Baranyában. 5 Az eddigiekből egyértelműen kitűnik, hogy a ■ juhtenyésztés Baranya megyében a jelenleginél többre érdemes. Ez az ágazat most éli a reneszánszát. A juhtenyésztés súlyának és jövedelmezőségének biztosítása érdekében az alábbi feladatoknak szükséges megfelelni:- A termelési környezet célirányos alakítása. — Az értékesítési körülmények fenntartása, alakítása. — A tenyész- és hízóállomány teljesítőképességének fokozása, a termelékenység növelése. Gyapjú-, hús- és tej-vonatkozásban. — Ellési és szaporulati mutatók javítása. — Felnevelést veszteségek csökkentése. — Állategészségügyi helyzet javítása. — Férőhelyek fokozott kihasználása.- Nagyüzemi munkaerö-kímé- iő tartástechnológiák kialakítása. — Takarmányozás megszervezése, takarmányértékesülés javítása. — üzemi koncentrációk, szakosodás, üzemek közötti együttműködések a juhtenyésztésben, rendszergazdák létrehozása. — Szakképzettség fokozása, szakember és szakmunkás-ellátottság biztosítása, illetve utánpótlása. A teendők részletes kidolgozása a szakemberek részéről az V. ötéves terv fontos állattenyésztési feladatkörét képezi majd a megyénkben. Álló Miklós, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály helyettes vezetője ,,Én csak „proli" módjára gondolkodom". Ön mit tu üzeméről Időnként kiigazítják Mester Józsefet Nem lenne erre szükség, Mester József jól tájékozott a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat dolgaiban. Igaz, Valczer Miklós, a csúcsszervezet titkára általában nem szereti a pontatlanságokat — Ne várja, hogy a vállalat 1600 dolgozója közül mindenki jól ismerje gondjainkat eredményeinket Talán háromszázan lehetnek ilyen tájékozottak, mint Mester József. Ő huszonnégy esztendeje dolgozik nálunk, párttag, többszörösen kitüntették. ■ Ezek szerint szói százalékosan elégedett munkásra bukkantam, Mester József tiltakozik: — Nem! Nálunk most nagyon sok az elégedetlen, csalódott ember... Nemrégiben lebontották a széntüzelésű kemencéket, s az ott dolgozóknak, száznegyven—százötven ember — egyik napról a másikra ott kellett hagynia megszokott munkahelyét. A többség betanított munkás volt. A vállalat mit kezdhetett velük? Velünk. A vezeték építésénél van a legnagyobb szükség a munkáskezekre. Ez mar szakmunka volt — ön szerint mennyi gázra van Pécsnek szüksége? — Sokkal többre, mint amennyit szénből elő lehetne állítani! Erre akart kilyukadni, ugye? Ezt tudjuk, mégis. Én például 1951-ben segédmunkásként kerültem a Kokszműhöz. Később betanított munkás voltam, majd a vulkanizáló műhelybe helyeztek át. Most a műhelyben dolgozom, a gumi- szalagok többsége megszűnt, kicsit feleslegessé váltam. Idős fejjel nehéz a fiatal szakmunkások között megszokni. Na, azt akartam mondani, hogy tizenhat évet dolgoztam a P 28- as kemencék mellett. Akkor Pécs gázigénye talán 20—22 ezer köbméter lehetett. Télen 40 fok felett volt a hőmérséklet, nyáron hetvennél is több. Hatvan kilót csak télen tudtam elérni, bármennyit ettem is. Rossz rágondolni, hogy amikor a tüskéshengerben elakadt a szén és vasrudakkal kellett piszkálni, mit szenvedtünk... — A P 42-es kemencék mellett már könnyebben éltünk. Ez már szakmunka volt. Akik ott dolgoztak, valamennyien húsz— harminc esztendeje a vállalat munkásai voltak. Most az utcára kerültek, mert a gázvezeték építése már az utcával egyenlő. Itt vita támad: a csúcsszervezet titkára, a központi alap- szervezet pórttitkára, a közgazdasági osztály vezetője kevésbé látják tragikusnak a régi kemencemunkások sorsát. Magam arra gondolok; vajon tiltakozott volna-e Mester József a korszerűsítés ellen, ha a döntések előtt megkérdezték volna a véleményét? Az üzemi demokrácia kívánatosnak tartja, hogy a dolgozókat érintő minden kérdésben meghallgassák a munkások véleményét és helyes, ha a korszerűsítési terveket is ismertetik. De tud-e érdemlegeset mondani a munkás ilyen kérdésekben? Közvetlen könyezetén túl mit tud üze! mérői, az iparágról? A gázmüvekben kerestem riportom fő- > szereplőjét — mert több gond- | dal aligha küzd most üzem Pé- | esett, mint ők. | Megkérdem Mester Józseftől, mennyi lehet a munkások átlagfizetése a vállalatnál? Szerinte 2200 forint — a többiek pillanatok alatt megadják a pontos számot, 2635 forint Persze, mindannyian meglepődünk, amikor a hivatalos kimutatásokon akkora ösz- szeg szerepel, mint amennyit : emlékezetünk szerint egyszer | sem kaptunk. Természetes, hogy a munkások saját gondjoikat súlyosabbnak vélik, s talán az is természetes, hogy a vállalat vezetői az ő problémáikat megMester József oldottnak látják, miközben szín» te napról-napra erősödnek.,, a bírálatok, az elégtelen gázseole gáltatás, a városszerte felbontott utak miatt, ahova nem tudnak elég munkáskezet szerezni. — En csak „proli" módjára gondolkodom, de az itt lebontott épületekből kátránygyárat, papírgyárat is lehetett volna csinálni: Pécs, amúgy is szegény iparban, az itt dolgozók m©q nem váltak volna földönfutóvá .., Csak Pécsett van üzemük? — Nem, Székesfehérváron földgázelosztó állomás, Szek- szárdon a PB gázüzem, Pincehelyen a PB gáz töltőüzem működik. Ez itt a Felszabadulás útján a termelőüzem, és itt a vállalat központja is. Ez 1934- ben kokszüzemnek épült: elsősorban kokszot, qázt, kátrányt és benzolt gyártottunk. Talán tíz esztendeje, hogy csak gázt gyártunk, a Légszeszgyár utcában pedig a szolgáltató üzem működik. Kialakulóban az újabb közösségek Nyereséges a gázgyártás? — Talán sohasem volt az. A szenet mindig 100 forintnál drágábban vettük, a gázt pedig mindiq 100 forintnál olcsóbban adtuk. Benzinből még drágább gázt előállítani. Egy liter benzinből 4 köbméter gázt csináltunk. Dotált vállalat a miénk. Azért gondolom, a szociális juttatásokból önök is éppúgy részesülnek, mint azok a közösségek, amelyek nyereségesen gazdálkodnak? — Persze, üdülőnk van Siófokon és Harkányban is. Bölcsőde és két óvoda is, illetve hát az az igazság, hogy inkább a mi szocialista brigádjaink támogatják, egy bölcsődét és két óvodát, ezért ők is sokat segítenek a qázműves gyerekeken. Az elmúlt három évben száznál is több dolgozónk kapott lakást. Gondolom, sokat beszélgetnek gondjaikról.., — Hogy őszintén megmondjam az emberek inkább magukba zárkóztak. Új közösségek alakultak, az „újoncok" inkább hallgatnak, hogy jobban befogadják őket. A párttag- gyűjések sem olyan forró légkörnek mint korábban, o megszokott hozzászólók beszélnek mindig. De azért már kialakulóban vannak az újabb közösségek! ön szerint mi a vállalat legnagyobb gondja?-— Sok van, de legnagyobb az utcaj gázvezeték építés. Bármikor jöhet az eső, a legjobb akarattal sem tudunk mit csinálni. A vezetékeket pedig ki kell cserélni. Mire jön a földgáz 140 kilométer úi vezetéket kell építeni Ki az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató- j ja? — Dr, Simon Pál, A helyettese, a gázzal foglalkozó helyettese a Bencze elvtárs S ki a portás? Itt. — A... Majdnem azt mondtam, hogy az Ördögné, mert régebben az volt itt. Hát az Angyaláé ... Lombos) Jené
