Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-08 / 276. szám

f974. október 8. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Á fogyasztóhoz nem kerülhet mérgezett termék A frizsider szokványos, száz­ötven literes Lehel. Staniclik so­rakoznék benne, no, itt egy ny­lon-zacskóban paprika, mondom is dr. Molnár Pálnak, bizonyára valamelyikük reggelije. — ördögöt — válaszol —, vizsgálati anyag. Elszívók, mosogatók, gumicsö­vek, polcok, amelyeken üvegek sorakoznak. Szekrények: kíván­csian kukkantok be az egyikbe. Kis, üvegdugós csiszolt üvegek. — Ez a kis üveg elegendő volna Pécs egész lakosságának a kiirtásához — mutat egy üveg­csére —, ciánkáli van benne... Mérgek a növényvédelemben A Baranya megyei KÖJÁL to­xikológiai laboratóriumában já­rok, ismerkedem a mérgekkel. — A kémiai növényvédelem az utóbbi öt esztendőben na­gyon nagyot fejlődött — mondja a laboratórium vezetője, dr. Molnár Pál orvos-biológus —, itt van egy könyv, ötesztendős, s ezt írja: „A vegyi anyagok növényvé­delmi felhasználása ősrégi. A mai értelemben vett kémiai nö­vényvédelem azonban csak a XVIII. század végén indult fej­lődésnek a rézgálic és a kén gombaölő hatásának felismeré­sekor. A XIX. század második fe­lében kezdetét veszi a mészkén- lé és a bordóilé rendszeres használata. A századfordulón és a XX. század első felében a vegy- és gépipar gyors fejlődé­se következtében a kémiai nö­vényvédelem már egyre általá­nosabbá válik. Ez a fejlődés a II. világháborút követően ugrás­szerűen előrelendült. Először megjelenik a mezőgazdaság­ban, az egészségvédelemben a fertőző betegségek elleni küz­delemben ma is nélkülözhetet­len DDT és HCH. Ezeket hama­rosan követte o többi klórozott szénhidrogén, az Aldrin, Dield- rin. Ekkor találkozunk először a Parathionnal, majd a szerves foszforsav-észterekkel...” Hosszú sor jelzi, hogy a mé­reg mire fejti ki hatását. Aka- ricid — atkaölő. Arboricid — fás növényt irtó. (Megtudtam, hogy az amerikaiak a vietnami háborúban a dzsungel irtására is használtak ilyen mérgeket.) Baktericid — baktériumölő. Fun- gicid — gombaölő. Herbicid — gyomirtó. Larvicid — lárvaölő. S végül a mérgek királya, az Omnicid — a minden élőlényt ölő készítmény... „Napjainkban — írja tovább a méreg-szakkönyv — a kémiai növényvédelemben egyre újabb gyomirtó hatóanyagokat állíta­nak elő, és számuk ma már a százat is meghaladja,” Ma, öt év elteltével több, mint háromezer féle mérget használnak a világban. Magyar- országon 268 engedélyezett és forgalomban levő növényvédő­szer létezik. Kellemetlen közérzet fejfájás, szorongás, hányás, fényérzékeny­ség, nyálfolyás, idegrángások, izomfájdalom, testszerte gör­csök, tűszúrásnyi pupilla, önkén­telen széklet- és vizeletürítés, öntudatlanság, keringés, légzés bénulása. Szép tünetegyüttes. Ezeket okozhatják a növényvé­dőszerek. S ezek a tünetek nem ám napok, órák, hanem percek alatt alakulnak ki. — Volt egy amerikai farma­kológus, aki kíváncsi volt arra, hogy mit érez akkor, ha bead magának egy kis adag intrati- ont. Ez egy foszforsav-észter. Odakészítette magának az ellen­mérget, aztán beadta magának az intrationt, de nem volt sok ideje érezni... Nem tudta be­venni az ellenmérget sem, olyan hamar vége volt... A betiltott DDT Tehát vigyázni kell. Es ezeket csak úgy kiszórják a földekre? Nem jut valami a termésbe is? — Szó esett mór a DDT-ről, ezt nálunk betiltották. Igen hosz- szú ideig hatóképes méreg volt, hadd szolgáljak példával: amit 1965-ben kiszórtak a földekre, azt még ma is itt-ott kimutat­juk. Tejben, például. Aztán a DDT bomlástermékei is igen mérgezők. A foszforsav-észterek, bár veszélyes mérgek maguk, igen hamar elbomlanak, s bom­Kezdetben volt a bordóilé Háromezerféle növényvédőszer lőstermékeik mór nem mérgező hatásúak. — Szóval, közvetlenül alkal­mazásukkor adódik a veszély . . . — Igen. Munkaegészségügyi vonatkozásai vannak. A fogyasz­tásra már nem kerül olyan ter­mék, ami mérget tartalmaz. Elő­fordulhat, de állandóan ellen­őrizzük a piacot, szúrópróbákat tartunk, vásárolunk a maszek­tól, állami üzlettől egyaránt. A mai vásárlás eredményét látta a frizsiderben. Amióta itt dolgo­zom, egyetlen egyszer találtunk cseresznyében egy kevés foszfor- sav-észtert... Az sem került fo­gyasztásra, szerencsére hamar kiderült. A nagyüzemi gazdasá­goknak pedig szigorú előírások diktálják: mennyi a várakozási idő. Van egy élelmezés-egész­ségügyi várakozási idő, ami a 1 permetezéstől a fogyaszthatósá- ! gig, és van egy munkaegészség- \ ügyi várakozási idő, amely a ! permetezéstől a területre való lépésig szól. Ezeket az előíráso­kat be is tartják. — Szabad tudni néhány ilyen szigorú rendszabályt? Szigorú szabályok — Hogyne. Az általános sza­bályok közé tartozik például, hogy növényvédőszerekkel vég­zett bármilyen tevékenység ese­tén étkezni és dohányozni kizá­rólag munkaszünetben, előzetes alapos arc- és kézmosás, vala­mint ivóvízzel végzett szájöblítés után szabad. Biztosítani kell a folyóvizes mosdót, tisztálkodó­szereket, körömkefét, tiszta tö­rülközőt. .. külön szabályok ír­ják elő a csomagolás, szállítás és raktározás, a felhasználás, valamint a hulladékok megsem­misítésének kérdéseit. Annyit sikerült megtudni, hogy asztalunkra tehát nem kerül „mérges" termény. De az ott dolgozó emberek komoly ve­szélynek vannak kitéve. A me­zőgazdaságban szigorúan be­tartják a szabályokat, nem, vagy csak elvétve fordul elő a mér­gezés. De előfordul ott, ahol a növényvédőszert gyártják, cso­magolják. De, hála a rendszeres orvosi ellenőrzésnek, igen hamar kiszűrik a mérgezettet. Vigyázni kell. Egyre többen le­szünk, a megművelhető mező- gazdasági terület pedig nem nö­vekszik ugyanolyan arányban. Nyilván a terméshozamokat kell megnövelni, csak erőteljes gé­pesítéssel és emellett nagyhatá­sú növényvédőszerekkel, kemizá- lással lehet elérni. A vegyszerekkel pedig embe­rek dolgoznak, a terményeket emberek fogyasztják... Vigyáz­ni kell az emberekre. Kampis Péter auch ék Szászvárról Munkában a gáz-kromatográf. — Ezt a bányát „kutyával” ! fogjuk lefejteni. A mai felszer- | számozottság mellett másban I nem reménykedhetünk. A ked- ! vezőtlen település és szerkezeti ■ viszonyok a gépesítés ellen szól­nak. Nekünk idegen még a frontfejtés. Hiába, a kamrafej­tést szoktuk meg: huszonhét évem van a szászvári bányá­ban, ez a második frontunk a bánya történetében. — Ezzel fogad Jauch Jakab, az I. számú ifjúsági brigád vezetője. Hogy Szászváron mit jelentő műszakonként egy főre eső 3,7 j tonnás termelés, azt csak az tudja, aki már megjárt más bá­nyákat is. Zobákon, vagy akár Kossuth-bányán a teljesítmé­nyek elérik a szászvári kétsze­resét is. Csakhogy a komlói bá­nyákban frontfej téses művelés folyik, Szászváron pedig kamra­fejtés. Jauch Jakabék a IV. szinti Franciska telepen dolgoznak, tizenhatan egy csapaton. Ez a létszám a szászvári viszonyo­kat figyelembe véve már „nagycsapat”, a legnagyobb fejtés. Az év első nyolc hónap­jában 7589 tonna szenet küld­tek a felszínre, fejenként és műszakonként 3676 kilogramm magas fűtő értékű szenet adtak. Az augusztus 20-ig tartó ver- senyszokaszt Jauchék nyerték 110 százalékos teljesítménnyel: a kongresszusi munkaverseny vállalásuk két százalékos túl­teljesítéséről szól, eddig azt nyolc százalékkal fejelték meg. Rattai György bányamester a következőképpen vélekedett a Franciska telepi brigádról: „Szeretnek dolgozni, de jób­ban oda kellene nekik figyelni mm Uvegkáz-k®mpi®xum épül Gürcsdnyben ? Még tart a zöldáruszezon, a Baranya megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezeti Vállalat­nál azonban már az 1975. évi termeltetés megszervezésén dolgoznak. Az idén több zöldséget fo­gyasztottunk, mint tavaly. A kedvezőtlen időjárás, a két­hetes tavaszi késés ellenére az ellátás ez ideig általában kielégítő volt. A nyári száraz­ság, majd az azt követő rend­kívüli csapadékos időszakok miatt a zöldáru ebben az év­ben lökésszerűen jelentkezett a piacon. Volt olyan hét, hogy a BARANYAMÉK csak behozatallal tudta a nap! igényeket kielégíteni, követ­kező héten pedig olyan döm- ping volt, hogy az áru elhe­lyezése okozott gondot Tény, hogy mindezek ellenére a fo­gyasztók ellátása viszonylag egyenletes volt Jövőre az e Hátast még egyenletesebbé kívánja tenni a BARANYAMÉK és ezt c szándékát igyekszik érvényre juttatni az 1975-ös szerződé­sekben is. A szerződéskötés most indul. A héten a BARA­NYAMÉK szakemberei felke­resik a termelő üzemeket egyeztetik a szerződésben ja­vasolt módosításokat e te­rületi szövetségekkel. A jelen­leg érvényben lévő szerződés­ben a feltételeket három év­vel ezelőtt dolgozták ki és ve­zették be a tsz-szövetségek- kel közösen. Az 1974. évi szerződés lényegében nem változik, módosítást csak az ütemezésben terveznek an­nak érdekében, hogy a zöld­áru ellátás az ideinél folya­matosabb legyen. A BARANYAMÉK e főbb cikkeket — a burgonyát, hagymát, paradicsomot, zöldpaprikát és a korai fóliás primőröket — 1975-ben sze­retné 100 százalékban me­gyén belül megtermeltetni. A termeltetés irányításában to­vábbra is fontos alapelvnek tekintik a zöldségterületek koncentrálását A burgonyá­nál ez az elv jól bevált, a megye burgonyaszükségletét már ebben az évben is két állami gazdaságban — Szent- lőrinc és Lábod — és három termelőszövetkezetben — Somberek, mohácsi Új Ba­rázda és mohács-szigeti Du­na Völgye — termeltették meg. Jövőre a hagymánál valósul meg a megyei önellá­tás, három termelőszövetkezet ■— a babarci, a véméndi és a szentlőrinci — fogja megter­melni a megye nyári, téli, te­hát az egész évi szükségle­tét Ezek a szövetkezetek nagy táblákon, korszerű hagymafeetakarftó és osztá­lyozó gépek beszerzésével teljesen gépesítve kívánják a hagymát előállítani. A BA­RANYAMÉK segíti az üze­meket a gépek beszerzésé­ben. A görcsönyi Mecsek-völgye Termelőszövetkezet 1975-ben 120 millió forintos beruházás­sal egy modern növényház felépítését tervezi. Baranya megyének jelenleg sincs nö­vényháza, a görcsönyi üveg- ház-komplexum megvalósítá­sa sokat lendítene egész Ba­ranya palánta- és primőr zöldségellátásának helyzetén, s észrevehetően javítaná Pécs város ellátását is abban a kritikus időszakban, amikor a szabadföldi zöldségek még nem jelennek meg a piacon. Az 1975. évi szerződések­kel a BARANYAMÉK úgy kí­vánja szabályozni a terme­lést, hogy akkor is legyen ki­elégítő zöldáru a boltokban, ha a téli készletek már el­fogytak és a szántóföldi új zöldség még nem jelent meg. És ez csakis a korai termelés fokozásával lehetséges. a bővítésre és a mellékmunkák­ra is". Pápai János aknavezető: — A legjobban szervezett brigádunk. Az eredeti Jauch brigádból mindössze néhányon vannak: Puchli János, Martin Károly, Passinger Elek, Ropoli László, Hernádi János. A többiek át­mentek Zabákra ezelőtt három esztendeje. Vagy elhagyták a bányát... — Mégis mitől jól szervezett ez a brigád? Jauch Jakabot meglepi a kérdés. — Megértő emberek vannak a csapaton. Ha beteg valaki, elmegyünk meglátogatjuk. Most a Puchli János dőlt ágynak, a gerincével bajlódik. Hogy vala­mennyire pótolják az „örege­ket”, az aknászok hozzánk te­szik a fiatalokat. Szorgalmasak is, mint a Jankó gyerek .,. — Igaz, de a Jankóból nem lesz igazi bányász, mert nyom- béltekélye van — mondja Ro­poli László. — Azt mondják, hogy a bri­gád nyolcvan százaléka szász­vári „tüke”. Mit tesznek a köz­ségért? — Ha a bányászság a ba­bérjain ülne. Szászváron bizony alig változna valami. így hát műszak után a hétvégeken vesz- szük a lapátot, parkosítunk a sportpályán, fölszedjük a régi vasúti töltést, utat csinálunk a faluban, a strandon padokat készítettünk. A brigádszerződés­ben 190 ára társadalmi mun­kaórát vállaltunk; de a kong­resszus tiszteletére harminc órával többet teljesítünk. E mellett időről időre megláto­gatjuk „öregjeinket" a kozárí napközi otthonban. A főmérnöki irodán Papp Ist­ván éppen a délutános szak legfontosabb utasításait jegyzi. — A most induló János tele­pi, széleshomlokű fejtéssel bő­vül munkahelyi kapacitásunk. Az V. szint 1-es keresztvágaton q Borbála telepi mező előkészí­tése a geológiai zavarok miatt nehezebben ment, de ma ott tartunk, hogy két elővájási mun­kahellyel megindulhattunk. Ab­ban reménykedünk, hogy a fej­tés is hamarosan megkezdőd­het. — A János telepi frontfejtés lesz az üzem leghosszabb fej­tése. Nyolcvan méter. A fémtá- mókát nem alkalmazhatjuk, ezért a biztosítás hagyományos. 450 fémtámot és süveget kelle­ne ugyanis beépítenünk, ame­lyet egy hónap múlva vissza kellene rabolni. Nem érné meg. — Három esztendeje még olyan levelet kaptak a központ­ból, miszerint az ötödik szint előkészítését nem engedélyez­ték. Mi a helyzet ma? — Az előkészítésben három éves az elmaradásunk. Mivel el­szigetelt lencsékből áll a szén- vagyonunk, a szinteket len­csénként kell megkutatnunk. A fő gondunk éppen ezért a vá­gathajtás gyorsítása, az előké­szítés dinamikusabbá tétele. Ebben az esztendőben 2129 méter vágatot kell kihajtanunk a terv szerint, eddig több mint három kilométert haladtunk előre. Ahhoz, hogy nyugodtak lehessünk, a hatodik szint elő­készítését már a jövő esztendő­ben el kell kezdeni. Csak így biztosítható, hogy 1980-ban ter­melésbe állíthatjuk ezt a bá­nyamezőt is, I Szászváron tehát bizakodnak. Az év első felében jelentkezett nehézségeken már túljutottak, a mintegy 89 000 tonnás tervet (amely augusztus végéig szólt) teljesítették. A családi üzem „hozta magát”. A Borbála, a János, a Fran­ciska telepeken dolgozó fiatal bányászok ugyan pontosan mar nem tudják, honnan is erednek a fejtések nevei, de arra egy­től egyig emlékeznek, hogy az Ernő telepet Maul Ernőről, az üzem geológusáról nevezték el, aki újabb munkahelyet talált a szászvári vájároknak ... | Salamon Gyula I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom