Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-06 / 274. szám

W74. október 6, DUNÄNTOLI NAPLÓ Aczél György elvtárs képviselői fogadóórája Öt órás fecszétgetés iiyoicvan választóval Aczél György, a Politikai Bi­zottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Baranya megye 1. sz. választókerületének kép­viselője tegnap Pécs -Meszesen a Mecseki Szénbányák igazga­tásága épületében képviselői fogadóórát tartott. Reggel 8 órakor, a fogadó­óra kezdetekor népes volt az előcsarnok. A fogadóterein hosszú asztalánál foglalt he­lyet Aczél György, Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizott­ság titkára, Wieder Béla, o Pécs Városi Tanács elnöke, dr. Bánki Nándor, a Mecseki Szénbányák Vállalat Pártbizott­ságának első titkára, dr. Sárvári János, az I. kerületi tanácshiva­tal elnöke. Eljöttek mindazok, akik köz­érdekű, vagy magánjellegű problémáikról kívántak képvise­lőjükkel tárgyalni. A Jókai utcai általános is­kola vezetői és a szülői mun­kaközösség képviselője ismer­tették az iskola életét, a kísér­leti jellegű tevékenység ered­ményeit. — Szeretnénk ez épületet bővíteni, számos helyiségre len­ne szükségünk ... — mondta az iskola igazgatója. — Tudom, pénzről van szó — szólt közbe mosolyogva Aczél György. — Mennyi kellene?... — Az induláshoz körülbelül egymillió... — Mit szál hozzá a Városi Tanács elnöke? —- fordult Wie­der Bélához a képviselő. — Talán a felét álljuk. — Akkor én igyekszem meg­szerezni hozzá a másik felét — válaszolta a képviselő. Az igazgató megköszönte és hozzátette. — Már eddig is jelentős az a társadalmi segítség, amit az ércbányászoktól, a hőszolgálta­tóktól, a Pécsi Vízműtől, a Műszaki Főiskolától kaptunk gondjaink enyhítéséhez. Erre számítunk a jövőben is. Most jól jön az anyagi segítség ígé­rete is... Újra és újra nyílott a terem ajtaja. Fiatalok, idősebbek ér­keztek elmondani kérésüket, pa­naszaikat Vannak, akik rész­letesen elmondták álláspontju­kat, kérésüket, mások csak egy borítékot nyújtottak át: „Min­dent leírtam, kérem Aczél elv­társat olvassa el...” „Ha meg­hallgatná lakásigényemet” — kezdik mások a beszédüket Segítséget kértek lakáscserék­hez is. — Azt eddig is tudtam, hogy a lakás nemcsak Pécsett probléma — mondta a képvi­selő a pillanatnyi szünetben. — De ennyi kérés?!... A város vezetői közben el­mondták: Pécs — bár jelentős lakásépítkezés folyik — egyik legnagyobb gondja továbbra is a lakásigénylők kielégítése. „Kérjük a lehetőségekhez ké­pest a legtöbb lakásszámot. Folynak erről a tárgyalások” — mondta a Városi Tanács elnö­ke. „Kérek egy feljegyzést erről a problémáról is" — fordította a szót e fontos dologra Aczél György. Négy férfi jött, a pécsújhe- gyiek „küldöttsége”. A kátyus utakra panaszkodtak, kérik, A gyakorlat bizonyít Szakszervezeti jogsegély-szolgálat a Mecseki Szénbánya Vállalatnál Aczél György képviselői fogadóóráján Meszesen. Fotó: Erb János hozzák rendbe. Második kéré­sünk: ne kelljen a kisgyereke­ket a mamáknak behozni a vá­rosba oltásra, jöjjön ki az or­vos, ott is elvégezhető az ol­tás. „Az oltással kapcsolatos problémát megoldjuk, az utak rendbehozósára is intézkedünk” — összegezte válaszát az I. kerületi tanácshivatal elnöke. — Kérjük, segítsen a tanács egy gyermekjátszótér kialakítá­sában a Karancs utcában — mondta kérelmét az egyik vá­lasztó. Idős férfi lépett be. Vegye meg a tanács a házát, vagy annak egy részét, jól jönne a pénz ... Kérése nem teljesít­hető. „Csak közcélra felhasz­nálható épületet vásárolhatunk, abban a házban lakó is van" — rögzítette a helyzetet a Vá­rosi Tanács elnöke. — Nyugdíjas éveimhez nem számítják hozzá az egyetemi hallgatóként eltöltött éveket Kérdem, mi itt a helyzet? A képviselő válasza: Sajnos, erre nincs lehetőség. A sokféle kérés közül néhány további: Érelmeszesedésben szenvedek, jó orvosságot ka­pok, csak több kellene. De nem ír az orvos több receptet. Ké­rem segítsen, gyakrabban kap­jak orvosságot.., Későn jelent­keztem a partizó ószövetségbe, így nem vettek fel. Ezt sérelme­zem. .. Én közérdekű kéréssel jövök: a liszt Ferenc hangver­senyterem berendezéseire ráfér­ne a felújítás ... Sok Pécsett a patkány, időszerű lenne irtá­suk ... Megvettük a kis bá­nyászlakásokat most igényel­nénk OTP lakást, de nem kap­hatunk, mert főbérleti lakással rendelkezünk. Pedig pénzünk lenne... A délelőtt 11 óráig tervezett fogadóóra délután 1 óráig tar­tott. Közel nyolcvan választó- polgár kereste fel képviselőjét közérdekű, vagy egyéni problé­mákkal. Számosán jöttek csak egy kézfogásra, „köszönömre”, korábbi kérésük elintézéséért. A fogadóórán elhangzott va­lamennyi kérés, javaslat pa­nasz — jegyzőkönyvbe került Intézésük, kivizsgálásuk meg­kezdődött G. F. Az első tapasztalatok a UNIBER-nél Tetszik r r f ■ I #» a csúszó munkaidő „Reggel akkor jövünk be, dél­után akkor megyünk haza, ami­kor nekünk tetszik.” Leegyszerű­sítve ez a rugalmas munkaidő- beosztás, vagy más néven csú­szó munkaidő. A HDN-ben má­jusban számoltunk be, hogy Pécsett az UNIBER-nél a rugal­mas munkaidő bevezetésének gondolatával foglalkoznak. Be­vezették, Röviden e munkarend lényegéről: van egy előirt mini­Munkába érkezett mális havi munkaidő, naponta is legalább hat órát le kell dol­gozni, s a törzsidőben — dél­előtt fél 9-től fél 12-ig — min­denkinek kötelező bent lennie. Ezen kívül aztán ki-ki úgy oszt­ja be munkaidejét, ahogy akar­ja. A július óta eltelt idő tapasz­talataival kapcsolatosan Gádor András kimutatást tesz elénk. íme; 6—7 óra között 7.01—7.30 között 7.31—8.30 között Összesen Eset 323 240 210 773 Százalék 42 31 27 100 Munkából távozott 12—14 óra 14.01—16 16.01—18 Összesen között között között Eset 134 394 172 700 Százalék 19 56 25 100 A táblázatokból kiderül, a többség korán, 6 és 7, illetve fél 8 előtt jár be dolgozni. Eb­ből nem nehéz azt a következte­tést levonni, az emberek több­sége a délutáni szabad időt értékesebbnek tartja, végezheti különböző otthoni teendőit, in­tézheti ügyeit. Még a családos anyák, akiknek pedig a nyolc órai munkakezdés miatt örökös hajsza volt a gyerekek iskolába, óvodába kisérgetése, ők is in­kább korábban kezdtek. A másik érdekes tapasztalat, hogy többen vdltak azok, akik 5—10 órával többet dolgoztak az előírt havi munkaidőnél, mint akik annál kevesebbet Ez az ősszel várhatóan méginkább így lesz, az ezzel járó gond viszont: le tudják-e csúsztatni a többle­tet? Azoknak, akik kevesebbet dolgoztak az előírt minimumnál, természetesen a következő hó­Kedden kezdődik a V. Béke­kölcsön visszafizetése Minden /. —V/. Békekölcsön beváltható A. VI. Békekölcsön utolsó, i szeptemberi sorsolásáról elké- j szült a nyeremény lista, illetve ‘ az összesített sorsolási jegyzék, amely tartalmazza valamennyi kihúzott VI. Békekölcsön köt­vény számát. Az összesített jegyzék alapján október 8-án, kedden országszerte megkezdik a VI, Békekölcsön nyereményei­nek kifizetését és a ki nem sor­solt kötvények beváltását. A VI. Békekölcsönre a szeptemberi húzás alapján, 71,8 millió fo­rint nyereményt fize'nek ki, név­értékben pediq 129,9 millió fo­rintot kapnak vissza a kötvény- tulajdonosok. Miután az államkölcsönök közül a VI, Békekölcsön volt az utolsó, okfóber 8-tól legkésőbb 1977, december 31 -iq vaiameny- ny| VI. Békekölcsön kötvény be­váltható. A kötvénytulajdonosok az I. Békekölcsön 1951. szeptemberi első sorsolásától a VI, Béke­kölcsön 1974. szeptemberi utol­só sorsolásáiq 240 húzáson — ese'leq nyereménnyel tetézve — folyamatosan kapták vissza a kölcsönökre befizetett összeget. A nyereményeket a kölcsönök kamatából képezték. A I—VI. Békekölcsönre nyeremény for­májában kamatként 3,5 milli­árd forintot névértékben 7,1 mil­liárd forintot fizetett vissza a kötvénytulajdonosoknak az ál­lam. napban be kell hozniuk lema­radásukat. A beruházási vállalatnál osz­tatlan örömet váltott ki a rugal­mas munkaidő bevezetése. Aho­gyan várták, a beruházásokat intéző dolgozók, akik a dolog természeténél fogva sok part­nerrel tartanak kapcsolatot, s idejük jó részét a tárgyalások teszik ki, sokkal jobban tudnak idejükkel gazdálkodni. Jobb a hangulat, jobb a munkakedv. Természetesen vannak, akiket nem érinthet az új munkarend. Nem fenne jó, ha például a te­lefonközpontos fél 9-kor jönne be és 12-kor távozna, miközben a vállalat dolgozóinak fele bent tartózkodik és telefonálni sze­retne. Ezt be kell látni. Egyéb­ként a rugalmas munkaidővel kapcsolatban nem derült fény visszaélésekre. Előfordult, hogy valaki elkéste a törzsidő kezde­tét. Ezt szigorúan veszik. Aki há­romszor megsérti, kizárja magát az új munkarendből, visszaállít­ják a régire.Végül pedig, amibe még bele kell zökkenni: az óra­teljesítmények elszámolása. Blokkolni kell ugyanis bejövetel­kor és távozáskor, s bizony né­mi gondot okoz a percekkel va­ló számolás, gazdálkodás. Az UNIBER-nél mindezt még a kísérleti időszaknak mondják. Nemcsak a kapun belüli tapasz­talatokat kell összegezni, de ugyanolyan gonddal szükséges I figyelni: okoz-e gondot a rugal­mas munkaidő az UNIBER meg­bízóinak, partnereinek. Eddig t nem volt panasz. Olyan véle­mények is hallatszottak, ez a munkarend jobb, mert a törzs­időben mindenki bent van, min­denkit megtalálnak, elérhetnek telefonon. A végső tapasztala­tokat december elején összege­zik, majd felterjesztik a Munka­ügyi Minisztériumba. Amennyi­ben minden rendben lesz, vég­legesítik a rugalmas munkaidőt, amely nélkül egyébként az UNI­BER dolgozói ma már el sem tudják képzelni a munkát. (— mz —) ügy az ügyintézés manap­ság. Ki ne ismerné kálváriáját? Talpalás hivató'.pl • hivatalra. Sok idő múlik el, míg egy ap­róságnak tűnő (de valahol és valamilyen szervnek halasztha­tatlanul fontos, nélkülözhetet­len) hivatalos papír végére pe­csét és aláírás kerül. * Nehéz az eligazodás Mondhatnánk, ott a szabad szombat. Az államigazgatási szervek ügyeletet tartandk, hogy mindenekelőtt a dolgozók ezen a napon intézhessék el jogi természetű ügyeiket. Bölcs ren­delkezés, de mindent és min­dig ezen a napon elintézni nem lehet. Ugyanis a rendelkezések sűrűjében eligazodni még jog­tudó embernek sem könnyű, hát még az utca emberének? A ta­nácsi tisztségviselők is panasz­kodnak, mert a paragrafusren­getegben nehezen tudnak tájé­kozódni. Nem csoda, mert csak a tanácsi ügyintézés alapjául szolgáló rendelkezések száma húszezerre tehető. így aztán érthető, hogy sokszor nem tud­ja a dolgozó — elintézésre váró ügyében — mely szervhez és milyen beosztású illetékeshez fordulhat. Többek között emiatt a szer­vezett jogi segítségnyújtás be­vezetése halaszthatatlanná vált. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga márciusban megtartott ülé­sén született határozat az üze­mi dolgozók jogi tájékoztatásá­ra, védelmére és képviseletére alkalmas szervezet létrehozásá­ról. Ennek alapján a kormány a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa Elnökségével egyetértés­ben az ország ^tven különféle szakmához tartozó és különbö­ző nagyságú üzemében meg­szervezik a szakszervezeti jog­segélyszolgálatot Az intézkedés régi szakszer­vezeti gyakorlata hagyományra is épül. A régmúltból csak any- nyit, hogy a munkás a szak- szervezethez fordulhatott a munkáltatójával támadt vitájá­ban és tanácsot, jogi segítsé­get kapott. Vannak példák a felszabadulást követő időszak­ból is, amikor megváltozott a szakszervezetek és az állam kapcsolata, mert a célok azono­sak lettek. Ez azonban nem te­szi feleslegessé a szakszervezet jogvédelmi szerepét, mellyel él­tek és élnek is. Az ötvenes évek elején — minisztériumi felhívás alapján — a Mecseki Szénbá­nyáknál a jogászok a munkás- szállásokra látogattak, s az úgynevezett toborzott munká­sok ügyes-bajos dolgainak in­tézéséhez adtak tanácsot A szakmai szakszervezetek köz­pontjai térítésmentes jogi ta­nácsadó szolgálatot tartanak fenn. Ezenkívül van jogvéde­lem, jogi segítségnyújtás csak­nem valamennyi vállalatunknál, mert a jól és lelkiismeretesen dolgozó vállalati jogtanácsosok segítik a munkásokat és a szakszervezet sem hagyja őket magukra. Példás gyakorlat A többezer dolgozót foglal­koztató Mecseki Ércbányászati Vállalatnál a vállalat vezetése házi jogsegélyszolgálatot szer­vezett. A feladatot a jogtaná­csos és a vállalat hét üzemé­nek jogi ügyintézői látják el társadalmi munkában. Ez a tár­sadalmi munka a MÉV-nél 1956 óta rendszeressé vált. Feladatuk fontosságát a gyakorlat iga­zolta. A jogászok a pontos út­baigazításon kívül, a kérvények és hivatalos levelek megszöve­gezéséig mindent megcsinálnak a bányászoknak. Bizonyító adat: egy évben a központi jogtanácsosnak átlagban náci 5—6 ügyfele van. A legnagyobb segítséget mégis az jelenti, hogy a vállalat vezetése két év óta a jogügyi osztályra bízta a baleseti kártérítés és a reha­bilitációk ügyintézését. Említ­hetnénk példát a Mecseki Szén­bányák Vállalattól is, ahol szá­mos bányász jogi természetű problémája megoldásához a vállalati szakszervezeti bizott­j ság a jogi osztállyal közösen ! nyújtott iiülhaíós támogatóst. Jogi segítségre szorul a mun­kás. Kell, aki eligazítsa a jogi ! kérdésekben. Segítője, ha úgy tetszik, ügyintézője, legyen já­ratos a hivatalokban, mért akiknek gyakorlata van, gyor­sabban végére jár a hivata'os ügyeknek. A társadalmi meg- I fontolás pedig legalább ilyen I fontos. Az ügyek intézése miatt j ne essen ki a dolgozó a mun­kából, ne vegyen e célra ki szabadságot, ne csúsztasson, ne ugorjon ki „néhány percre" a munkahelyéről. I I Mindenki igénybe veheti A szolgálat elsősorban jogi tanácsadással és tájékoztatás­sal foglalkozik majd, segítséget nyújt, a dolgozók munkaviszo­nyával összefüggő, üzemen be­lül előforduló ügyekben és in­dokolt mértékben és esetben jogi képviseletet lát el a mun­kaügyi döntőbizottságoknál, a tanácsoknál és a bíróságoknál. Az üzemmel esetleg felmerülő jogi természetű viták során e szolgálat a dolgozó mellett áll a szakszervezettel együtt. Minden szakszervezeti tag kérheti a jogi segítséget a ki­jelölt üzemekben, de a nem szakszervezeti tagok is igénybe vehetik a szolgáltatást, köztük az ipari tanulók is. Segítségről lévén szó, a szolgáltatás ingye­nes. Természetesen a szolgálat nem terjedhet ki mindenféle személyes apró ügyre. Mértéke az ügy nehézségétől, illetve a dolgozó rászorultságától függ. A kormány és a SZOT állás­pontja szerint a jogsegélyszol­gálatot az üzemek, vállalatok saját maguk szervezik meg. E szervben részt vesznek a válla­lati és szakszervezeti jogtaná­csosokon kívül az igazgatási osztályokon dolgozó jogászok és más szakemberek. Az ötven kijelölt vállalat között van a Mecseki Szénbányák Vállalat is, melynek pártbizottsága fel­adattervében fontos helyet fog­lal el a jogsegély képviselet létrehozása. A jogsegélyszolgá­lat kiépítése még nem kezdő­dött meg, mert csak a közeli hetekben adjak ki a segély­szolgálat megszervezésre és működésre vonatkozó részletes irányelveket. A vállalat és a szakszervezetek jogászai között megkezdődött a találgatás. Mi­lyen lesz majd a szervezet fel­építése? Hol lesz a szolgálat helye, az üzemben vagy a köz­pontban? Együtt lesz-e a jog- tanácsosi szervezettel? Hány fő látja el a feladatokat? Milyen mélységű ügyvédi munkát köve­tel a szolgálat? A kérdések mindegyikére választ adnak majd a SZOT irányelvei. Még gondosabban A szénbányáknál felmérték a jogi erőket Negyven jogászra lehet számítani, aki részt vehet e munkában. Ezenkívül pedig az eddiginél még gondosabban foglalkoznak a panaszosokkal, akik a szakszervezeti bizottság­hoz és a vállalati jogászokhoz fordulnak. Tehát ötven vállalatnál meg­alakul a szervezett jogsegély- szolgálat, s amennyiben ta­pasztalatok igazolják eredmé­nyességét, akkor 1976-tól sor kerülhet általánossá tételére is. Mécs László — Vr -’dós. A hétvégén a j görcsönyi orvosi körzethez tar­tozók adtak vért. A 114 donor összesen 44 liter vért adott té­rítésmentesen. Példamutató se­gítőkészségről tanúskodtak a I Pécsi Állami Gazdaság Keresz­tes pusztai üzemegysége „Jó barátság” szocialista brigádjá­nak tagjai. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom