Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-05 / 273. szám
DUNANTÜLI NAPLÓ 1974. október 5. Vengerszkij perekat Ember Lajos emlékére j Csalt most lenne 80 éves, s még 25 sem volt, amikor elesett a világsrabadságért, a magyar nép szabadságáért az oroszországi polgárháború egyik magyar internacionalista hőse: Ember Lajos. 1R94. október 6-án, Kolozsvárott született. Már gimnazistaként bejáratos a Galilei-kör- be. 1913-ban érettségizett Mérnök akart lenni s a Műegyetemre iratkozott. A technika törvényei mellett azonban a társadalmi haladás kérdései is foglalkoztatták. Szabó Ervin elő- odásai, Ady versei lelkesítettek. Meggyőződéses híve, harcosa „a láz ifjú seregének”, a magyar társadalom megújítására készülő századeleji fiatal reformnemzedéknek. 1914 őszén behívták^katonának, s 1915 július végén a galíciai frontra került. Innen kelt leveleiben maró gúnnyal írt az Osztrák—Magyar Monarchy hadseregében uralkodó reakciós, embertelen szellemről. 1915 októberében orosz fogságba esett: a sztretyenszki (Szibéria) hadifogolytáborba került A februári forradalom után kapcsolatba került a bolsevi- kOKKol: 1917 decemberétől, amikor Sztretyenszkben létrejött a szovjet hatalom, egyik szervezője a hadifoglyok szocialista-internacionalista szervezetének és vörösgárdájának. Ember Lajos az elsők között volt, akik a Szovjet-Oroszországban élő magyar hadifoglyok közül megértették és másokkal is törekedtek megértetni: 1917 októberének szocialista forradalma — a magyar munkások és parasztok forradalma is; győzelme és o proletár hatalom megszilór- du'ása az ő jövendő felszabadulásuknak is záloga. Ember Lajos a sztretyenszki magyar internacionalisták, kommunisták küldötteként részt vett a szibériai hadifogolyszerveze+ek Irkutszki kongresszusán (1918. április 15—25.), amely hitet tett az orosz proletárforradalom, s a világforradalom mellett. A kongresszus megalakította a Szibéria Külföldi Munkásainak Kommunista Pártját Ember Lajost a Központi Végrehajtó Bi zottság tagjává, s a Világfor radalom című (1918. május 15 tői augusztusig megjelenő) ma gyár nyelvű lap felelős szerkesztőjévé választották. Az ellenforradalmi erők 1918 május végi támadása, az intervenció és a polgárháború kezdete után Ember Lajos maga is közvetlen részese az internacionalista csapatok szervezésének, június 8-án az irkutszki ellenforradalmi lázadás leverésének és a további hősi küzdelemnek. 1918 augusztusában és szeptemberében mint a Bajkáii Flottilla helyettes parancsnoka vett részt a Bajkál menti ütközetekben. A szovjet hatalom 1918 őszi szibériai átmeneti veresége után Ember Lajos az internacionalista csapatok egy részével a transzszibériai vasúttól északra elterülő tajgába vonult vissza. A fehérgárdisták ellen vívott szakadatlan partizánharcokban az internacionalisták csapata felmorzsolódott. 1919 tavaszán e Tungir folyó menti táboruk ellen a japán intervenciós és a kolcsakista csapatok végső rohamot intéztek, s a harc során az internacionalista partizánok, köztük Ember Lajos is hősies harcban elestek. A folyómenti átkelőhelyet, ahol a tábor állott, a szovjet nép „Vengerszkij Perekat”-nak — „Magyar Zátonyinak nevezi, s e helyen emlékművet állítottak, amely őrzi Ember Lajos és névtelen társainak emléket. Milei György Szédítő lehetőségek ax állattenyésztésben A BOLYt ÁFÉSZ KUITÜRCIKKBOLTJÁBAN NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATOK különböző MODERN SPORT- ÉS MÉLY GYERMEKKOCSIK. Címe: Boly, Szabadság u. 17. sz. Telefon: 250. Nyitva: 7—12, 13.30—16 óráig Szombat: 7—10.30 óráig. V • f * V: Utódjavító öregek Nem fantazmagória az ál Bat ember? Közlekedési kultúra és erkölcs Nincs messze a nap, amikor az ember nemcsak olvasni tudja a genetikai kódot, hanem képes lesz manipulálni a géneket, ilymódon gyökeresen megváltoztatva az élőlényeket, mintegy kénye-kedve szerint hasznára fordítja az öröklődés ismert törvényszerűségeit Talán igaza lesz J. Rostand francia tudósnak, aki néhány évtizeddel ezelőtt jósolta, hogy az ember nemsokára képes lesz hím nélkül szaporodni, szövetdarabkákból regenerálja magát és képes lesz magzatát az anya szervezetén kívül fejleszteni. Klónszaporodás E fantazmagóriának is beillő kérdésekhez tartozott az a probléma, lehet-e a petesejtet nem csupán hímivarsejttel, hanem a szervezet bármely más — szomatikus — sejtjével is megtermékenyíteni. A hipotézis logikusnak látszott, mert az ivarosán szaporodó élőlények minden szomatikus sejtje azonos számú kromoszómát tartalmaz, mint a megtermékenyített petesejt. Az ivar- és a szomatikus sejtek között az a különbség, hogy az előbbiek haploid, azaz fele kromoszómát tartalmaznak, míg a megtermékenyített petesejt diploid, teljes kromoszómaszámot hordoz, csakúgy, mint a belőle keletkezett minden szomatikus sejt. Most tehát az a kérdés, kihagyható-e az élőlények egyedfejlődéséből az ivarsejtek egyesülése. Igen! Ezt a lehetőséget először egy amerikai tudós a répatermesztésben bizonyította. A répa egyedfejlődéséből teljesen kikapcsolta a megporzást és a megtermékenyítést, helyette az ivarérett répa egyes helyeiből kimetszett szövetdarabkákat táptalajon tenyésztette, azon a szülőkhöz hasonló, azzal kromoszóma-szerelvényben teljesen megegyező répák nőttek. Egy angol tudós is a béka szomatikus sejtjeiből — a combizmokból — kioperált sejtmagokat ültette bele egy meg nem termékenyített béka- petesejtbe. A petesejt kromoszómáit előzőleg radioaktív sugárzással elpusztították. Ebben a sterilnek mondható környezetben az átültetett szomatikus sejtek magjai bekapcsolódtak a petesejt fiziológiai működésébe, és úgy fejlődtek, mintha egy haploid sejttel történt volna a megtermékenyítés. Eredmény? — normális ebihalak, amelyekből átalakulással, a fajra jellemző kromoszómájú békák nőttek. De nincs neve a gyereknek! Vajon az utódok a sejtadó gyerekei, vagy testvérei? Egy tehéntől sok száz borjú A szomatikus sejtekkel történő megtermékenyítés ténye fantasztikus lehetőségekre hívta föl a figyelmet. Nagy szenzáció ezen a területen az volt, amikor spermiummal megtermékenyített állati petesejtet átültettek egy másik állatba. Az átültetési kísérlet értelme elsősorban nem az emberi faj „nemesítésében" keresendő, hanem az állattenyésztők számára nyújt szédítő lehetőségeket. Ennek ellenére vezető genetikusok figyelmét nem kerüli el az ember szaporodásában való alkalmazhatósága. Máris hallottunk róla, hogy megtermékeAz indiai származású amerikai biokémikus, Har Gobind Khorana génmodelljével. 1968-ban génrészecskék felépítéséért Nobel-díjat kapott. nyített emberi petét, fiatal embriót ültettek át egy másik anyába. Ennek előzménye volt az a sokszáz kísérlet, amelyet elsősorban szarvasmarhákon végeztek. Nagy tenyészértékű hímektől származó spermiummal megtermékenyített petesejtet, illetve fiatal embriót a vemhes tehén méhéből átültették egy genetikailag csökkent 1 értékű tehénbe, ahol az nor- ! málisan fejlődött az ellésig. | Ennek a próbálkozásnak talán ! abban van a haszna, hogy a legértékesebb tehenek mentesülnének a borjak kihordásával járó egészségügyi károsodásoktól, számtalan petét szolgáltatnának, amelyeket ugyancsak értékes spermiumokkal megtermékenyítve, hasonlóképpen föl nevelhetők volnának. Eddig egy tehén életében legfeljebb nyolc-kilenc borjúnak adhatott életet, az új szaporítási technikával akár több száznak is lehetne az anyja. Szomatikus sejtbankok A genetikusok a mesterséges termékenyítés kezdetén, javasolták egy úgynevezett spermabank felállítását, ahol elsősorban az emberi faj nemesítése céljából legfeljebb a megfelelő férfiak ivarsejtjeit rezerválnák, és az arra rászorulók némi pénzösszeg lefizetése ellenében a banktól hozzájutnának nemes szaporítósejtekhez. Újabban egy Lederberg nevű genetikus fölbuzdulva a szomatikus sejtek szaporíthatósá- gán, azt ajánlja, ne spermabankokat, hanem a szomatikus sejtek hibernálására alkalmas készülékeket konstruáljanak. Egy másik, ugyancsak igen tekintélyes genetikus azt javasolja, minden ember még virágkorában fagyassza le néhány szomatikus sejtjét arra, ha netán időelőtt elhalálozna. Ezek a sejtek bármikor előhívhatók és a kívánt petesejtbe ültethetők. Az anya szervezetében, a donorral mindenben megegyező utód fejlődik. Nemrég halt meg Haldane professzor, aki ennek a módszernek igen lelkes ajánlói közé tartozott. De óvott attól, hogy holmi őrültek, különféle fanatikusok a végtelenségig szaporíttassák magukat. Persze, ha valakinek sajátosan előnyös tulajdonságai vannak — például sugárzással szembeni ellenállóképesség, nagyobb vitálkapacitás, termet, erősebb izomzat stb. —, megérdemelné, hogy az utqdnem- zedék javítása cél iából hasznosítsák. Többen állítják, hogy az ilyenféle utódjavításra legalkalmasabbak az idősebb emberek, akiknek aktív életük során volt alkalmuk optimálisan kifejleszteni öröklött kedvező tulajdonságaikat Ember vagy állat Van ennek a folyamatnak egy másik, az eddigieknél is fantasztikusabb vonatkozása, ami túlhaladja a lombikbébit és a klonszaporodás minden eddigi következményeit. — Az ember és az állat keresztezhe- tőségéről van szó! Laboratóriumokban végeztek már olyan kísérleteket, amikor emberi kromoszómákat ültettek át különböző állatok petesejtjébe és fordítva. Az ilyen kísérletek igen diszkréten folynak, mondanivalójuk, illetve következtetéseik nem sokat- mondóak. Az előbb már említett Lederberg szerint nemsokára mégis hallani fogunk arról, hogy miként befolyásolja az ember 21. kromoszómája az egér, vagy a gorilla agyának fejlődését. Hasonló kísérletektől várjuk annak a magyarázatát is, milyen idegrendszeri elváltozást okoz, ha egy rendellenes kromoszómájú emberi spermium termékenyít meg egy normális állati petesejtet. A nyugati államokban több igen nagy tekintélyű kutató fáradozik azon, hogy szembe nézzenek eqy esetleges állat—ember hibriddel, aki netán nehéz fizikai munkát végez, és intelligenciája megközelítőleg az emberéhez hasonló. Takács László A kultúra szó emberi maga- j tartások, szokások, erkölcsök | ápolását és fejlesztését jelenti. | E szó jelentése a közlekedés- j ben is ugyanaz. A közlekedéskultúra fogai- | mán a közlekedésben résztvevő j emberek magatartásának, szokásainak fejlesztését, fejlettsé- I gi színvonalát értjük. Ma már j minden ember előtt egyértel- j mű, hogy előírt szabályok nélkül nem lehet biztonságosan közlekedni. E szabályokat azonban a közlekedő emberek töltik meg tartalommal, egyéniségük, képzettségük, magatartásuk szerint. A közlekedésben résztvevőket csoportokra oszthatjuk. így pl.: az első csoportba tartoznak azok, akik jól ismerik és maradéktalanul be is tartják a közlekedés szabályait és általában balesetmentesen közlekednek. A második csoportba tartoznak azok, akik ismerik a közúti közlekedés szabályait, de valamilyen egyéni meggondolásból nem mindig tartják be azokat Ilyen egyéni ok lehet: sietség, könnyelműség, meggondolatlanság, nagyképűség, lezserség, lekicsinylő magatartás és a helytelenül értelmezett „rutinosság". E magatartási módok veszélye abban rejlik, hogy a sorozatos szabályszegés vége mégis csak a baleset A harmadik csoportba azok tartoznak, akik csak azt hiszik magukról, hogy ismerik a közlekedési szabályokat, holott a valóságban nem ismerik. Magatartásukat balesetfélelmük és ösztönük irányítja. Az ilyen közlekedők balesetveszélyessége nagy és ugrásszerűen akkor emelkedik, ha hirtelen bonyolultabb forgalmi viszonyok közé kerülnek. A negyedik csoportba a gyerekek, öregek és a testi fogyatékosok tartoznak, akikre a közlekedés más résztvevőinek kell viayázni. Az ötödik csoportba a hazánkba mind nagyobb számban járművel érkező turisták tartoznak. Ezek nagy többsége csak saját országa közlekedését ismeri. A turistákat udvarias, türelmes és előzékeny magatartással segíteni kell. Ha csupán e néhány csoportosítást vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a közlekedők társadalma nem a legmegnyugtatóbb módon tagozódik. A közlekedéskultúra akkor emelkedik majd jelentősen, ha a közlekedők zöme az első csoportba tartozik. Komolytalan rovat A saját érdekében Elszaporodott a tápszerek között a következő reklámozás: „Saját érdekében"! Erre többnyire dühbe gurulok. Hogyne kedves felebarátom I Téged semmi más nem izgat, csak az én jobblétem! Sunyi fickó vagy, testvérem! Érdeked ám neked, hogy a nyakamba sózd a portékát! Ez se különb: , „Számítunk önre!" Hogy-hogy számítanak?! Rám ne számítsanak! Ahol valóban fontosnak tartanak, onnan rendkívül diszkrét meghívót kapok a műsor rövid, *pontos leírásával. És a borítékban van meg egy gépelt cédula: „A műsor után baráti beszélgetésre szívesen látjuk.” I Ide valóban el kell menni. Illetve nem muszáj, de érdemes! Ahol rá van írva magára a meghívóra nyomdai úton, hogy számítanak rám, onnan valóban hiányoznék, de csak, mint létszám. Tapasztalatlan koromban, néhány ilyenre elmentem, többnyire hatan-heten voltunk. Mindig ugyanazok. Gondolom, most már csak öten-hatan vannak. Ennél csak az rosszabb, amikor az érdekeimet sem említik, hanem raffináltan azt adják tudtomra, hogy azért menjek el, hogy szívességet tegyek. Nem ilyen közvetlenül mondják ezt ki, hanem, hogy minden művelt ember érdekében áll, kell, hogy az előadás sikeres legyen ... Hogy jön valaki ahhoz, hogy szívességet kérjen tőlem, nyomtatvány útján! Jó, építsünk óvodát, utat, szedjünk almát, szőlőt, kérjék szívességként Rendben! De hogy elmenjek unatkozni szívességből, ez minden képzeletet felülmúl. Tőlem ilyen szívességet ne kérjen se mozi, se színház, se a csillagos ég, se a világ keletkezése. Egy deka szívességre sem vagyok hajlandó! Játsszanak, vagy adjanak elő olyat, amiről meg vagyok győződve, hogy el kell mennem, mert vesztek, ha nem leszek ott. Mégcsak az hiányzik, hogy a Vendéglátóipar kérje tőlem, szívességből, hogy részeges legyek! Nekem tetszik a moziplakát, mert puritán. Ilyenek vannak rajta: „Történelmi dráma, bűnügy, orosz, vagy francia film, ki játssza, ki rendezi.” Kész! Meg- eH-iszem azzal, hogy a plakát felhívja a figyelmem, elmondja, hogy ez meg az mire való, mint a teflon edény, hogy hamarabb megsül benne a micsoda és jobb lesz az íze. De az érdekeimet ne emlegessék, a fontosságomat se, azt se, hogy mit vesztek! Én jöjjek rá magam erre a veszteségre. Mert különben eszembe jut az a régi plakát: „Mondja marha, mért oly bús. Olcsóbb a hal, mint a hús." Figyeljük meg ezt az ütődött reklámot! Mellesleg a reklám nem is igaz. Olcsóbb ugyan, de, amit el lehet intézni 25 dkg marhával, ahhoz fél kiló hal kell. Ráadásul még hozzá kell adni azt. amit a hal pucolásakor el kell dobni, a marháét már eldobták előzőleg. Mindezt összeszámítva, az olcsóság sem igaz. Helyette pL ilyen hirdetés kellene! „Hé, te kis kövér! Nézd meg ezt a karcsú pacákot! Azért lett ilyen, mert a ronda zsíros marhahús helyett halat evett." Jó, jó, azt se szeretem, ha le kis kövér-kéznek, de ez már mégis, ami a célját illeti, valamivel életrevalóbb, mint az előbbi. Szóval jobban szeretem, hogyha még a hirdetésben is felnőttnek néznek. Ha már az ember kénytelen- ségből már felnőtt. Szőliősy Kálmán A közútjaink forgatagában közlekedő emberek viselkedését, magatartását szabályozó és a közvélemény erejével alátámasztott követelmény-rendszert közlekedési erkölcsnek nevezzük. Amit a közlekedési erkölcs tilt. azt a társadalom erkölcsi rossznak minősíti. A javasolt vagy megengedett magatartást pedig erkölcsi jónak. Például: az ittas vezetést, gázolást, cserbenhogyást a társadalom súlyosan elítéli, tehát az ilyen cselekmény nem csak a közlekedési erkölcs szerint, hanem a társadalmi erkölcs szerint is rossznak, elítélendőnek számít A közlekedő emberek magatartását nemcsak a közlekedési szabályok határozzák meg, hanem az erkölcsi követelmények is. A közúti közlekedés szabálya törvény, betartása adminisztratív eszközökkel megvalósítható, viszont ez nem terjedhet ki az ember minden mozzanatára. Az erkölcsi követelmények ezzel szemben a közlekedő ember minden tettére vonatkoznak. Vagyis annak Íratlan szabályait legalább úgy illő ismerni és betartani, mint a közlekedés írott szabályát, a KRESZ-t Sajnos azonban napjainkban még sokan vannak olyan járművezetők is, akik egyéni érdekeiket a többi közlekedő érdekei fölé helyezik vezetés közben. Mohón lesik azt a rést, melyen keresztül jogtalan elsőbbséget szerezhetnek. Vezetés közben állandóan kutatják a hatósági közegeket és ha nincs rendőr a közelben, azonnal megsértik a szabályokat Ezek a járművezetők azt hiszik, hogy a közlekedési szabályok megtartása a hatóság előtti kötelező pózolás. Számukra a KRESZ csak „villanypásztor” és a rendőr benne „a feszültség”. Sok esetben tapasztalható közutainkon a rosszul értelmezett „autós szolidaritás" is. Egyes járművezetők különböző hang, fény és kézjelzésekkel figyelmeztetik a szembejövő járművezetőket, ha pl. radaroz- nak, vagy egyáltalán rendőr van a láthatáron. Az ilyen jelzéseket odó járművezetők azt hiszik, hogy szép, emberséges cselekedetet hajtanak végre. Közben észre sem veszik, hogy cinkosságot vállalnak a szabály, talankodókkal, akik lépten-nyo- mon veszélyeztetik a közlekedés biztonságát!, természetesen o jelzést adó járművezető biz* tonságát is. A közúti közlekedés szabályainak megtartása elemi, erkölcsi norma, amely a társadalom fejlődésének szükségleteiből fakad. Aki ezeket megszegi, a közlekedők létét veszélyezteti, ugyanis ennek következménye rendszerint anyag! kár, egészségromlás, vagy nagyon sok esetben emberáldozat T. S. — Megváltozott a besorolás rendje a Szabadság út és a József Attila utca kereszteződésében. Mivel a József Attila utca és a Szalai András utca torkolata az eddigi besoroláshoz egyaránt szűknek bizonyult ezentúl mindkét utcából jövet a külső sávból csak jobbra kis ívben, a belsőből pedig egyenesen és balra nagy ívben lehet haladni. A besorolás új rendjét útburkolati jelelt és jelzőtáblák jelzik. — Megtiltották a tehergépkocsik átmenő forgalmát a lakók kérésére a Ságvári Endre utcában. A célfuvart végző tehergépkocsik ezentúl csak a Felszabadulás útja felől hajthatnak be a Ságvári utcába. — Ismét a 6-os út aszfaltszőnyegén dolgozik a Pécsi Közúti Építő Vállalat. A 6-os út felújítását szüneteltetve, egy ideig a pécsi felüljárón dolgozott a géplánc, s most újból a 6-os szőnyegének terítésén dolgoznak. A szilágyi elágazásnál folytatják a munkát, s a tervek szerint — ha az időjárás is engedi — év végéig Pécs határáig jutnak. «
