Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-05 / 273. szám
mi októberi DUNANTOll NAPIO 3 Befejezőin az országgyűlés őszi ülésszaka . (folytatás az 1. oldalról.) «érteit a Hazafias Népfront és a tonácsok együttműködésének jó tapasztalatairól. — S. Hegedűs László Pest megyei képviselő különösen gazdag tapasztalatokat sorolt fel e vonatkozásban —, mások a munkások szerepét, a tanácsi munkába való bevonásuk fontosságát hangoztatták. A délutáni órákban Borbándi János, a Minisztertanács elnök- helyettese szólalt fel, mintegy mérlegelte: hogyan kapcsolódik a tanácsok munkája az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének, a párt és a kormány által meghatározott programjához. Hangsúlyozta, nem lehet különválasztani az állam fejlesztését, a szocialista demokrácia szélesítését és a központi irányítás javítását, mert ezek egymással szorosan összefüggő kérdések. Szocialista államunk akkor erős, ha tevékenységében milliók támogatják, s az állampolgárok közvetve és közvetlenül részt vesznek a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében. A demokrácia akkor fejlődik, ha nem féltjük az államhatalmat és az igazgatási szervek tekintélyét attól, hogy ! az ál'ampolgárok részt vesznek I az intézkedések kialakításában I és véleményt mondanak a végzett munkáról. Azt is hangsúlyozzuk azonban — tette hozzá a miniszterelnök-helyettes —, hogy a demokráciától elválaszthatatlan a kötelességek és a jogok egysége. Ez az elv érvényes az állami munka egészére, beleértve a tanácsok tevékenységét is. Borbándi János a továbbiakban megállapította: a tanács- törvény bevált, jól szolgálja társadalmi céljainkat, eredményesebbé tette a tanácsi munkát Jelentősen fejlődött a város- és : községpolitikai tevékenység, és a tanácsok tartalmas együttműködést alakítottak ki a területükön működő más szervekkel. A jövőben azonban tovább kell szélesíteni ezt az együttműködést, beleértve a felügyeleti jogok gyakorlását is. Ami az ügyintézést illeti, a munka színvonala az utóbbi években sokat 'javult, közelebb került a lakossághoz, egyszerűbbé vált. Bürokratikus jelenségek azontin továbbra is előfordulnak, ezekkel pedig nem békülhetünk , meg, mert a legegyszerűbb ál- I lamigazgatási ügy is bosszúsá- 1 gok forrása lehet, ha felesleges utánjárást igényel, ha az állampolgár ridegséggel, bürokratikus formaságokkal találkozik. A tanácsi dolgozók munkájukban az ügyirat mögött lévő embert is lássák! Kitért a miniszterelnök-helyettes a jogi szabályozás ma még tapasztalható bonyolultságára is, amely csökkentheti az irányítás hatékonyságát A hibák forrása többnyire az, hogy vagy nem veszik kellően figyelembe a jogszabály-alkotásban a végrehajtás feltételeit, vagy nem vonják be a munkába azokat, akiknek meg kell valósítaniuk e szabályokat. Végül az igazgatási hatáskörök és a hatósági jogkörök „leadásának” problémáját, valamint az ellenőrzés kérdését fejtegette a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta, hogy három év tapasztalatai után ismét meg kell vizsgálni, milyen intézmények kerüljenek alsóbb, városi, illetve községi tanácsi hatáskörbe. A hozzászólásokra dr. Papp Lajos államtitkár válaszolt, ösz- szefoglalva a vita és a hároméves tanácstörvény megvalósításának tapasztalatait Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka véget ért A Carbon épülő mágocsi üzeme Terjeszkedik a komlói Carbon Egyre több falusi asszony és ! lány varr a komlói Carbon Könnyűipari Vállalatnak. A vállalat, miközben maga is nagy j fejlődésen ment keresztül, s a megye egyik legnagyobb exportőrévé lépett elő, sorra hozta létre falusi kisüzemeit. Az üzemtelepítés ma is tart, ezúttal Mágocson és Kisbesz tercén a sor. ■ ' I Már meghozta a pénzt*. Mágocson tulajdonképpen már korábban is működött Car- bon-kisüzem. A beruházás az- j óta megtérült, s most rekonstrukciót határoztak el. Erre a fedezetet részben a vállalat, részben a Megyei Tanács és a helyi tanács biztosítja. A földterületet a nagyközségi tanács sajátította ki, a Carbon pedig vállalta az építkezést, a meglévő üzem korszerűsítését — pontosabban minden igényt kielégítő szociális létesítménnyé és raktárrá való átépítését —, új üzemcsarnok felhúzását és a géppark kiegészítését. A korszerűsítést követően — a munkálatok év végére fejeződnek be — Mágocs olyan jelentős konfekcióüzemet mondhat magáénak, ahol távlatban, két műszakban 250—300 dolgozót foglalkoztathatnak. A piac biztosított, a Carbont ötéves kooperációs szerződés fűzi egy holland céghez, az ő megrendelésére dolgoznak, mégpedig korszerű eszközökkel, az iparági átlag feletti termelékenységgel és nyereséggel. Túl a gazdasági hasznon és | az exportbevételeken, az üzem jelentőségéről, Zseni Pál, a Carbon igazgatója a következőiét mondja; — Az elmúlt esztendők a betanítás esztendei voltak, nehéz volt Az akkori csekély ráfordítás azóta megtérült s mindez alapot adott a korszerűsítésre. Merjük remélni, ezzel a könnyűipari létesítménnyel nemcsak Mágocs és környéke, de a megye ipara is gazdagodni fog. A felszabaduló női munkaerőnek nem kel! elvándorolnia a falvakból, a lányok és az asszonyok elérhető távolságon belül, korszerű körülmények között hosszabb távra muokát kapnak, szákmát tanulhatnak és megalapozhatják jövőjüket A nagyközség életében is fontos szerepet játszik az üzem, része a nőpolitikái határozat végrehajtásának, s nemcsak Mágocson, de a környező községekben is kialakul a termelőszövetkezetek mellett egy ipari munkásgárda, miután megjelent az üzem, a gyár, mint embert, munkást formáló intézmény. Ez is egyik fontos célja volt és marad vállalatunknak. I Még az idén Kisbesztercén Ugyancsak elkezdődött, mégpedig rendkívül olcsó befektetéssel, az üzemtelepítés Kisbesztercén. Itt a felsőmindszenti nagyközségi tanács egy üresen álló iskalépületet bocsátott a Carbon rendelkezésére, mondanunk sem kell, ingyen. A tanács gondoskodása ennél is messzebbre terjed: saját építő- brigádja is közreműködik az átalakítási munkálatokban, s ezért sem kér pénzt. A Carbon tervei szerint a kisbesztercei üzemben végzik majd a cipőgyártás előkészítő munkafázisait A kisbesztercei és a környékbeli lányok és asszonyok már bejárnak Komlóra, hogy az üzem indulásáig betanuljanak. Az iskolaépület átalakítása októberben befejeződik, vagyis az üzem kitelepítése még ebben az évben megtörténik. íme, annak az iparfejlesztési elvnek az aprópénzre váltása, miszerint érdemes és kell az iparilag fejletlen, helyi foglalkoztatási gondokkal küszködő területeken újabb kisüzemeket létrehozni, ezt a fejlődés újabb lehetőségeként kell értékelnünk. (mz) Ki tud többet a Szovjetunióról? A Magyar—Szovjet Baráti Társaság felhívására egész Baranya megyében tartanak járási, városi vetélkedőket, melyeket megyei, majd országos versenyek követnek. A versenyzők számot adnak hazánk felszabadításának történeti ismereteiről — elsősorban helyi vonatkozású Ismeretekről van szó —, a Szovjetunió, Magyarország és a többi szocialista ország gazdasági, politikai eredményeiről, a Szovjetunió földrajzi, természeti értékeiről. Tegnap délután tartották Beremenden a felszabadulási vetélkedők első elődöntőjét A beremendi vetélkedőn négy csapat indult 3—3 fővel: a Villányi Állami Gazdaság, a Sellyéi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola, a Siklósi Kesztyűgyár, valamint a Beremendi Dózsa Tsz MSZBT csoportjainak képviselői. Hasonló versenyre kerül sor ma Királyegyházán és Szigetváron. Több munkást vonjunk be la tanácsi munkába! j Cserna Sándor, Baranya megyei képviselő felszólalása az országgyűlés vitájában A tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót a Baranya megyei képviselőcsoport 1 ülésén megtárgyaltuk és összehasonlítottuk a megyei tapasztalatokkal. Az új tanácstörvény a mi megyénkben is gyorsította a tanácsi munka fejlődését, olyan kereteket és eszközöket biztosított, amelyek hosszabb távra is alkalmasak a tanácsi munka javítására. Az eltelt 3 év alatt a tanácsok számottevően segítették társadalompolitikai célkitűzéseink megvalósítását, eredményesen munkálkodtak a szocialista demokratizmus fejlesztésén. Sok gondot okoz a település- i szerkezet aprófalvas jellege. Ez j a körülmény a tanácsi szerve- j két, az erők és eszközök foko- j zott koncentrálására kényszert'- | tik, ezért átmenetileg komoly feszültséget okoz a lakossági j igények s ezek kielégítésének lehetőségei. A tanácsok és a munkáskollektívák kapcsolata Tisztelt országgyűlés! A tanácsok és a lakosság kapcsolatának értékelése szükségszerűen elvezet a tanácsi szervek és a munkásosztály, a munkáskollektívák kapcsolatá nak vizsgálatához. Pártunk Központi Bizottsága márciusban határozatot hozott a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről és helyzetének javításáról. Baranya megye tanácsának vezetése, a KB határozat szellemében kidolgozta és megvitatta a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével kapcsolatos tanácsi feladatok tervét. A tervezetet a Mecseki Szénbányák és a Pécsi Bőrgyár munkás-kollektívái véleményezték és a kollektívák javaslatainak figyelembe vételével készült el a vb intézkedési terve, amely a különböző szintű és funkciójú tanácsi szervek számára konkrét utasításokat tartalmaznak. Ügy ítéljük, hogy a Megyei Tanács kezdeményezése alkalmas arra, hogy a tanácsi szervek és a lakosság kapcsolata a szocialista demokrácia irányába tovább fejlődjék. Az országgyűlés előtt lévő előterjesztés megállapítja: „A tanácsok személyi összetétele a korábbihoz viszonyítva jobban tükrözi a társadalom ösz- szetételének főbb arányait" Ez a megállapítás egészében a Baranya megye területén működő tanácsok összetételére is érvényes. Ennek ellenére véleményem szerint kevés munkást vontak még be a tanácsok és azok bizottságai munkájába. Ezért csak helyeseljük és támogatjuk a megye és Pécs város tanácsa vezetőinek azt a törekvését, hogy mindenekelőtt olyan helyi tanácsokban, melyek területén jelentős üzem működik, emeljék a munkás tanácstagok számát, szorgalmazzák a mun- | •kás tanácstagoknak a tanácsi bizottságokba, különösen a gazdasági, egészségügyi, szociális és kulturális bizottságokba való bevonását, illetve ezeknek j a bizottságoknak nem tanács- : tag munkásokkal való kiegészítését Fontosnak tartom, hogy ha a tanácsok napirendjén lévő téma, illetve a tanácsi szervek által hozott határozatok végrehajtása az üzemek, vállalatok tevékenységét vagy a munkáslakta területek fejlesztését és ellátását érinti, meg kell szervezni az előterjesztés előzetes üzemi vitáját. A tanácsi szervek által a dolgozók érdekében hozott művelődésügyi, egész- ! ségügyi, szociális és munka- j ügyi jogszabályok végrehajtása | tárgyában szervezett vizsgáló- | tokba, ellenőrzésekbe be keH venni az érdekelt üzemek munkásainak képviselőit. Nemcsak ügyfelek Ezek a kapcsolatok alkalmasak arra, hogy a tanács szervei, illetve azok képviselői a munkásokkal ne csak hatóságügyfél, hanem minél többször — helyi állami szerv — üzemi munkáskollektívák kapcsolatban is találkozzanak. A megyei tanács terve is kiemelten kezeli az ügyintéző apparátus és az üzemek kapcsolatának fejlesztését Abból a körülményből indultak ki, hogy az állampolgárok — így az üzemi munkások is — mindennapi életükben leginkább mint államigazgatási szervvel kerülnek kapcsolatba a tanácsokkal. Az ügyintézés és a lakosság kapcsolatának szervezése eddig általános jellegű és nem az üzemekre koncentrált volt Ezért megyénkben is olyan formákat és módszereket kerestek, amelyek az államigazgatási munkát az üzemi kollektívákhoz közelítik. Az üzemi dolgozók ügyeinek, problémáinak helyben történő intézése érdekében tervezik az „üzemi államigazgatási jogi szolgálat" — megszervezését Ennek lényege, hogy az apparátus egy-egy megfelelő felkészültségű dolgozója, a terület tanácstagja, az üzemi szakszervezet képviselője és a vállalati „jogsegély-képviselet” rendszeresen együttes ügyfélfogadást tartanak az üzemekben, ahol válaszolnak a dolgozók kérdéseire, segítenek a jogszabályok helyes értelmezésében, felvilágosítást adnak a konkrét ügyek elintézési módjáról, helyéről, feltételeiről. Tisztelt országgyűlés! Az államtitkár elvtárs beszámolója is foglalkozik a tanácsok, a különböző területi szervek közötti együttműködéssel is. Ehhez kapcsolódva az együttműködés fejlesztésére három területen külön is fontosnak tartom az együttműködés erősítését. A tanácsi szervek együttműködésének sajátos, de nagyon fontos módja, a megyék közötti együttműködés alakítása. Erősítsük a regionális együttműködést A dél-dunántúli tervezési, gazdasági körzetben Baranya mellett szerepel Somogy, Tolna és Zala megye is. A hangsúly ma még a tervezési körzeten van, gazdasági kapcsolatokról nem, vagy csak elvétve beszélhetünk. Pedig ez utóbbi erősítése az ország különböző területi egységeinek gyorsabb fejlődése szempontjából igen lényeges, A dél-dunántúli tervezési- gazdasági körzetbe sorolt megyék párt és tanácsi vezetői — élve a tanácstörvény által biztosított lehetőségekkel —elhatározták, hogy az együttműködés hatékonyságának javítása érdekében közös koordinációs bizottságot hoznak létre, melynek feladata — érdek- azonosságra építve — a körzet egészét érintő döntések előkészítése, meghozatala és azok végrehajtásának megszervezése. Ez a bizottság nem valamiféle tanácsok feletti szerv, hanem egy koordináló testület, amely összehangolja a megyei érdekeket, a megyei szintű fejlesztési célkitűzéseket. A dél-dunántúli megyék kezdeményezései is azt tükrözik, hogy helyileg is érnek a feltételei o gazdasági körzetek ösz- szehangolt fejlesztésének. Egyre többen felismerik, hogy az ország térbeli gazdasági szerkezetét, a településhálózatot, a mezőgazdasági és iparfejlesztésre alkalmas körzeteket, a lakosság még jobb ellátását ; nem lehet csak a megyék határai között korszerűsíteni, fej- : leszteni. Ez a szemléletváltozás igen örvendetes, s a helyi vezetők felelősségérzetét js tükrözi. A regionális együttműködéseknek ma még számtalan nehézséget kell leküzdeniük, úgy helyi, mint központi szinten. Nincsenek kialakult együttműködési formák, a jogi és gazdasági szabályozás eszközei sem kidolgozottak, s a korábbi kapcsolatok is igen szerteágazó érdekeltségi viszonyokat hoztak létre. Ez a különböző szerveződés nemcsak a tanácsi szakigazgatási szervekre, hanem a tanácsok területén működő vállalatok, intézmények működésére is vonatkozik. Az összhang megteremtése tehát egyike a legsürgetőbb feladatoknak. Megítélésünk, hogy a tanácsi munka hatékonyságának javítása szempontjából is lényeges a tervezés-gazdasági körzetek szerepének erősítése, tartalommal való megtöltése. A regionális érdekeket a jövőben a központi szerveknek is előtérbe kell helyezniük. s>»e! Javaslom, hogy a kormányzati szervek részéről több figyelmet fordítsanak, adjanak segítséget a regionális érdekek szolgálatáért, a különböző megyék többirányú együttműködésének fejlődéséért végzendő munkához. A lehetőség és a szükség szerint irányítsák is és segítsék elő a jó kezdeményezések, tapasztalatok szélesebb körű terjesztését. Megyénk aprófalvas településszerkezete, az erőforrások jobb felhasználása miatt is erősítjük az együttműködés olyan lehetőségeit, mint a városok és a városok vonzáskörzetébe tartozó községi tanácsok együttműködését. A különböző városi és városkörnyéki tanácsok együttműködése viszonylag lassan alakuf, fejlődik, pedig véleményünk szerint ez az együttműködési forma a lakosság érdekében és javára, a tanácsi szervek munkájának fejlesztésére sok lehetőséget rejt magában, A jövőben méq bátrabban lehet és kell segíteni, erősíteni g községi és nagyközségi tanácsok eqyüttműködését, mindenekelőtt az alsófokú vonzás- központok fejlesztéséhez szükséges és lehetséges anyagi es szellemi erőforrások összehangoltabb, jobban szabályozott fejlesztését. De lehetne az együttműködést erősíteni a még felkészültebb, az eredményesebb munkára alkalmasabb szakigazgatási apparátus kialakításában, foglalkoztatásában is. Az együttműködés ilyen lehetőségeit, módjait a megyei, a városi vezetés részéről felismerték, a községi vezetők '* egyre inkább felismerik, kezdeményezik és támogatják. Mindezt azért tettem szóvá, mert hosszabb távra szólóan bőven akad tennivalójuk a központi szerveknek is az anyagi javak elosztásánál, a további szabályozásnál, politikai és erkölcsi támogatásukban. Tisztelt országgyűlés! Az államtitkár elvtárs elóter- | jesztését elfogadom, a tisztelt | országgyűlésnek is elfogadás- | ra ajánlom, a napirend tárgya- • tásának tanulságait saját vó-< I lasztókerületemben hasrnosí- 1 tóm. ■ r Újabb falusi kisüzemek
