Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-05 / 273. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló Nemes Dezső látogatása Baranyában XXXI. évfolyam, 273. szám 1974. október 5., szombat Ara; 80 fillér _______Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja I ; Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Az országgyűlés péntek délelőtt a három esztendővel ezelőtt elfogadott tanácstörvény megvalósításának tapasztalatairól tanácskozott. A kérdésről dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartott beszámolót. Az államtitkár mindenekelőtt azt érzékeltette, hoqy a törvény végrehajtása, túlmenően a tanácsok feladatán, egész szocialista társadalmi fejlődésünk jelentős tényezője, amely közvetlenül érinti a lakosságot és a tanácsoktól független szerveket is. Hangsúlyozta, hogy már az MSZMP X. kongresszusa központi feladatként jelölte ki az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Ennek értelmében a tanácsok munkáját úgy kellett tökéletesíteni, hogy növekedjék önállóságuk, bővüljön hatáskörük, javuljon tevékenységük szakszerűsége, egyszersmind szélesedjék a lakos- sáq állandó tevékeny közreműködése is a tanácsi feladatok megvalósításában. Tény, hogy a törvény mór az előkészítés és a megalkotás idején közérdeklődést váltott ki, — állapította meg dr. Papp Lajos. Ez is indokolja — tette hozzá —, hogy a végrehajtásról is széles körben szerzett vélemények alapján számoljon be. E tapasztalatokat mindenekelőtt abban összegezte a továbbiakban, hogy a törvény elveinek és szabályainak helyességét az élet, a gyakorlat igazolta. A tanácsok munkája a társadalmi fejlődés követelményeinek megfelelően változott, javultak a tanácsi tevékenység feltételei, és fokozódott a lakosság aktivitása. Nagyobb teret szentelt az államtitkár a tanácsi önállóság problematikájának. Figyelmeztetett arra, hogy sokan még a ■több anyagi eszközzel azonosítják az önállóság megvalósulását, holott a tanácsok anyagi eszközeit nem a tanácstörvény határozza meg. A tanácstörvény a rendelkezésre álló eszközök és a helyi erőforrások eredményesebb feltárására és hatékonyabb felhasználására ad lehetőséget. Kitért az államtitkár a tanácsi munka személyi vonatkozásaira is, hangsúlyozva, hogy a tanácsokról alkotott vélemények nagymértékben függenek a személyes benyomásoktól. És bár általában a jó ügyintézés tapasztalata! vannak nagytöbbségben, továbbra is időszerű a követelmény, hogy a tanácsi dolgozóknak nem az ügyek intézésére, hanem elintézésére, sőt, lehetőséq szerint minél több üqy megelőzésére kell törekedniük. E vonatkozásban utalt a bérrendezés kedvező visszhangjára, s a tanácsi szervek közhangulatának, munkamoráljának javulására. Szólt a tanácsi munkában jelentkező szakemberhiányról, amelyet véleménye szerint elsősoroban nem létszám- növeléssel, hanem belső személyi tartalékok jobb hasznosításával, o munkamegtakarítási lehetőségek kihasználásával, nem utolsósorban az eljárások egyszerűsítésével lehet és kell enyhíteni. Benyomásait és beszámolóját a következőkben összegezte az államtitkár: o törvény megalkotása óta az állampolgárok számára is, a tanácsi munkában is érezhetők a kedvező változások. Mindazonáltal, a tanácsi szerveknek még sokat keli dolgozniuk a törvényadta lehetőségek jobb kihasználása érdekében, Dr, Papp Lajos beszámolójához 18 képviselő jelentkezett Az országgyűlés őszi ülésszakának második napján a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót vitatták meg. Képünkön: dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. szólásra. A bizottságokban ki- | alakult véleményt dr. Gonda György képviselő foglalta ősz- | sze. Az ő felszólalásában erő- | sebb hangsúlyt kaptak a tanácsi munkának azok a vonatkozásai, amelyek a felszólaló képviselők többségét elsősorbán foglalkoztatták. Nem azonos kiterjedésű és fontosságú kérdések ezek, de az a tény, hogy többízben is szóbakerültek az- országgyűlésen, feltétlenül figyelmet érdemelnek. Lássunk hát közülük néhányat. Már dr, Gonda György is említette a meglévő épületvagyon megóvásának és felújításának nehézségeit, amelyek jelenleg a tanácsokra hárulnak. E kérdésre kitért dr. Gajdócsi István, Bács megyei képviselő, a Megyei Tanács elnöke is hozzászólásában. Véleménye szerint a lakóépületek, esetenként értékes műemlékek felújítását eleve úgy kellene tervezni és meghatározni, mint a lakásépítést, hiszen — nemzeti vagyonról van szó! Éppen ezért túlzottnak tartja e vonatkozásban az anyagi eszközök felhasználásának decentralizáltságát. Vissza-visszatérőleg foglalkoztak a képviselők a lakosság és a tanácsok közötti kapcsolatok helyzetével. Az általános vélemény szerint — ezt összefoglalójában dr. Gonda György is hangoztatta —, ez a kapcsolat lényegesen fejlődött. Bár a törvény további lehetőségeket is ad a szocialista demokratizmus ilyen értelmű kiszélesítésére. A felszólaló szerint sokat javult a tanácsok és a körzetükben működő vállalatok kapcsolata — együttműködése fzámos kérdésben, mint a szociális intézmények, óvodák stb. építése, támogatása. Dr. Gonda György és még többen dicsérték a falugyűléseket, melyeknek aktivitása és eredményessége példamutató lehet a városi tanácsok számára is, amelyeknek e téren nehezebb a dolguk. Érdekes problémát fejtegetett felszólalásában Homor Imréné Komárom meayei képviselő, városi tanácselnök-helyettes. A városkörnyéki kisközségekről beszélt, amelyek újabban, alkalmazkodva az élet követelményeihez, inkább a városhoz kapcsolódnak oktatási, egészség- ügyi és kulturális szükségleteik kielégítésében, mint a járáshoz, amelyhez közigazgatásilag tartoznak. Véleménye szerint ezt az egészséges gyakorlatot kell ösztönözni és szentesíteni. E kérdéssel rokon a különböző szintű, egymásmellé rendelt tanácsok szervezeti együttműködése is, amelyről Cserna Sándor vájár, Baranya megyei képviselő tett néhány figyelmet keltő megjegyzést. Elmondotta, hogy a dél-dunántúli megyei tanácsok mór jóideje szervezetten együttműködnek a regionális tervezési, fejlesztési és gazdálkodási feladatok összehangolása érdekében. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert több olyan, számos megyét érintő fejlesztési ; feladat is van, amellyel egyetlen megye nem tud mit kezde- ! ni. Úgy tűnik, a legtöbben még- ;s magával az ügyintézéssel foglalkoztak, hiszen ez gyakorolja a legnagvobb hatást o közvéleményre. Daradics Ferenc Tolna megyei képviselő, járási pártbizottsági első titkár szerint mind kevesebb o helytelen döntés, aminek igen jó a hatása, mégis jócskán csökkenteni kell az ügyek intézésének „átfutási idejét". A hosszadalmasság még akkor is rossz vért szül, ha a döntés kedvező. Számos példa bizonyítja, hogy a nemleges i döntést könnyebben veszik tu- ; domásul az érintettek, ha az j szakavatott módon és huzavona nélkül születik. Számos felszólaió foglalkozott a tanácsok által szervezett társodolmi munkák jelentőségével és többségük úgy vélekedett, hogy ezt a nagy anyagi és erkölcsi tartalékot még korántsem merítettük ki, formáit változatosabbá lehet tenni, még több szellemi erőt kell segítésükre igénybe venni. Többen be(Folytatás a 3. olodálon) Nemes Dezső elvtárs, (középen) o Bikali Állami Gazdaság nyúl- farmján tett látogatáson. A képen jobbról dr. Nagy József. Erb János felvétele Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora tegnap Baranyába látogatott. Reggel Pécsett a pártszékházban dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára, Bocz József és dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkárai fogadták a vendéget, akit dr. Nagy József első titkár tájékoztatott a megye helyzetéről. Délelőtt Nemes Dezső, az MSZMP Baranya megyei Bizottság Oktatási igazgatóságán időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott előadást az aktivaérte- kezlet hallgatóinak, majd dr. Nagy József első titkár, Bocz József és dr. Jerszi István titkárok kísértében megtekintette a pécsi Zsolnay múzeumot és a Csontváry kiállítást. Nemes elvtárs programja délután a Bikali Állami Gazdaságban folytatódott. A Politikai Bizottság tagját elkísérte dr. Nagy József és dr. Jerszi István. A gazdaság központi épületében Zámbó István igazgató, dr. Vida József, a sásdi járási pártbizottság első titkára és Cser László, a gazdaság párt- titkára fogadta a vendégeket. Zámbó István igazgató ismertette a gazdaság tevékenységét, feladatait, amit meghatároz, hogy országos rendszer- gazdaként foglalkoznak nyúl- és haltenyésztéssel. A vendégek és a házigazdák megtekintették a Nemerő pusztai nyúKarmot, ahol 93 ezer nyulat tenyésztenek. Nemes Dezső elvtárs elismeréssel nyilatkozott o hallottakról és o látottakról. , Brezsnyev Franciaországba utazik Moszkvában bejelentették, hogy Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök meghívására Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára december 5-től 7-ig munkalátogatást tesz Francia- országban. A francia köztársasági elnök hivatala pénteken délben szintén bejelentette Leonyid Brezsnyev látogatását. Nagygyűlés az NON megalakulásának 25. évfordulója alkalmából Az országgyűlés őszi ülésszakának második napján a tanócMö vény végrehajtásáról szóló beszámolót vitatták meg. Képünkön: Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese felszólal. A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a népi demokratikus állam megalakulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken délután az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Horgos Gyula kohó és gépipari miniszter, dr. Szekér Gyula, nehézipari miniszter, Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára, Roska István külügyminiszterhelyettes, Duschek Lajosáé, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. Kelemen Lajos, Budapest főváros Tanácsának elnökhelyettese, a KISZ Központi Bizottságának képviselői, továbbá az Ikarus Korosszéria és Járműgyár számos párt és állami vezetője, a társadalmi tömegszervezetek, az eredményesen dolgozó munkás- kollektívák több képviselője. Az elnökség tagja volt Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete is. Az NDK és a magyar himnusz hangjai után Bánki Zsuzsának, a Vígszínház művésznőjének szavalata következett, majd Sarlós István, a nagygyűlés elnöke mondott megnyitó szavakat, s dr. Timár Mátyás mondott ünnepi beszédet. A Minisztertanács elnökhelyettesének nagy tapssal fogadott szavai után Gerhard Reinert nagykövet emlékezett meg az évfordulóról. A nagygyűlés Sarlós István zárszavával ért véget, majd színes kultúrműsor következett a pilisvörösvári német nemzetiségi együttes tagjainak tolmácsolásában. Az ünnepséget az Internacio- nálé hangjai’ zárták’. Vasarnap: Hagyat- román emlékünnepség Aradon Vasárnap, október 6-án lesz 125 éve, hogy az aradi vár mel- J lett kivégezték a magyar sza- ' badságharc 13 tábornokát. A város határában, a Maros kanyarulatánál lévő réten, ott, j ahol egykor a bitófák álltak, j sötétszürke gránitoszlop őrzi a vértanúk emlékét. Az obeliszk- nél vasárnap közös magyar— román emlékünnepséget tarta- i nők a vértanúk halálának 125. | évfordulója alkalmából, Ekkor | helyezik el katonai díszpompá- | val az emlékoszlop oldalában í a vértanúk közül 11-nek a földi | maradványait, amelyek eddig Aradon, illetve a város közelé- ] ben nyugodtak. Az ünnepségre dr. Orbán I László kulturális miniszternek, j az MSZMP Központi Bizottsága i tagjának vezetésével magyar : kormánydelegáció érkezik a vá- l'rosba. A közös ünnepség keretében október 6-án, reggel a magyar küldöttség koszorút helyez el a magyar forradalom ! 13 tábornokának emlékét idéző emlékoszlopnál. Ezután az ünnepség résztvevői .az új hídon át a Maros túlsó partján lévő kultúrpalotába vonulnak és an- ; nak mintegy 800 férőhelyes ! nagytermében tartja meg ün- | népi beszédét a magyar és a román kormányküldöttség vezetője, majd magyar és román művészek közös műsorban idézik a forradalom és a szabadságért meghalt mártírok emlé- | két. » 4
