Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-04 / 272. szám

1974. olrtőBer 4. DUNÄNTOU NAPIO Bolgár vendégeink ismerkedése Baranyával Látogatás. a Mepi Pártbizottságon Pécs belterülete régészetileg védett A Baranyában tartózkodó bolgár vendégek tegnap dél­előtt a Megyei Pártbizottságra látogattak, Pécsett, a pártszék­házban dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága első titkára fogadta Mincso Delevet, Szliven megye Pártbizottsága ideológiai titká­rát, Ivan Atanaszovot, a Szli­ven Városi Pártbizottság titká­rát, valamint Kamen Vaszevsz- kit, a Szlivenszko Delo főszer­kesztőjét. Részt vett a fogadá­son fiocz József, a Megyei Párt- bizottság titkára, Rajnai József, a pártbizottság osztályvezetője, Toka Jenő, a Magyar Közgaz­dasági Társaság Baranya me­gyei Szervezete elnöke és Bé­kés Sándor, a Dunántúli Napló főszerkesztő-helyettese. A szívélyes hangú baráti be­szélgetés során a vendégek el­ismeréssel szóltak az eddig lá­tottakról és hangsúlyozták, bő­víteni, mélyíteni kívánják a testvérmegyék közti kapcsolatot. Szlivenben rövidesen megnyílik egy új, reprezentatív, „Baromra —Pécs” elnevezésű étterem, amelyben szeretnének magyar ételspecialitásokat kínálni. Ah-' hoz, hogy az étterem valóban magyaros jellegű legyen — szükség lenne a pécsi szakem­A bolgár vendégek a Megyei P ártbizottságbelí fogadáson dr. Nagy József elvtársnál (szem­ben). berek segítségére. Ugyanakkor további hasznos tapasztalato­kat, módszertani tanácsokat várnak egyebek közt a közgaz­dászképzéssel, ismeretterjesztő munkával kapcsolatban. A bolgár vendégek tegnap délelőtt megtekintették a Zsol- nay Múzeumot, a Csontváry- kiállítást és a mecseki tv-tor- nyot. Délután Siklósra utaztak, ahol felkeresték a járási párt- bizottság vezetőit, majd o kör­nyék nevezetességeivel ismer­kedtek. Mincso Delev és Ivan Atanaszov ma utazik vissza Szlivenbe. Történelmi emlékek a földben A történelmi városban aligha j lehetne, akárcsak egynéhány méteres gödröt ásni anélkül, j hogy ne kerülne elő vaiami a mákból. Sokan talán árért sze­rették meg ezt a várost, mert érezték a lakóhelyükben ezt a megkülönbözteteüséget, a több­ezeréves régmúlt és jelen foly- | tonossógát és ezeknek a távoli korokat összekötő láncszemek­nek a jelenlétét. Pécs belterülete régészetileg védett. Pótolhatat­lan értéket, megismételhetetlen alkotásokat, történelmi emléke­ket rejt a föld. Azok, akik eset­leg bosszankodnak azon, hogy mór megint hátráltatja az épí­tők munkáját egy leletmentés, nem árt, ha arra is gondolnak, azok a leletek közkinccsé vál­nak. Nagyon szép példái is van­nak a megértésnek, segítőkész­ségnek ebben a vonatkozásban. A Geisler Eta utcában a na­pokban megnyílt — európai szinten is jelentős — római kori Tudományos együttműködés Pécs és Újvidék között Kétnapos konferencia a PAB-székházban Az újvidéki Hungarológiai Intézet és az MTA Dunántúli Tudományos Intézete közös rendezésében kétnapos konfe­rencia kezdődött tegnap dél­előtt Pécsett a PAB székház­ban. A konferencia keretében 17 előadás hangzik el Az urba­nizáció gazdasági, társadalmi és kulturális hatásai a Duna mentén, Jugoszláviában és Ma­gyarországon témakörökből. A konferenciát dr. Ruzsás La­jos, az MTA Dunántúli Tudomá­nyos Intézetének osztályvezető­je nyitotta meg. Dr. Szeli Ist­ván, az újvidéki Hungarológiai Intézet igazgatójo a két tudo­mányos intézmény profilját ösz- szehasonlítva megállapította, hogy azok jól illenek egymás­hoz, jól kiegészítik egymást. A Hungarológiai Intézet 1969-ben alakult azzal a céllal, hogy a jugoszláviai magyarság kultú­ráját, nyelvét, irodalmát folk­lórját vizsgálja és tárja fel. A mostani konferenciát az elmúlt évben kötött együttműködési szerződés értelmében rendez­ték meg. A megegyezés a ma­gasabb színvonalú szervezeti munka mellett a közös tevé­kenységet is lehetővé teszi. Ez annál is inkább célszerű és fontos, mert a Hungarológiai Intézet jellegénél fogva első­sorban a felépítménnyel, a Du­nántúli Tudományos Intézet fje­dig az alappal foglalkozik. A konfeiencián elhangzó előadá­sok az együttműködés kiindu­lási pontjait is jelzik. Az első előadást dr. Ruzsás Lajos tartotta Urbanizáció a Dél-Dunántúlon és Magyaror­szágon címmel. A pécsi tudós — kutatásairól szólva — elmondotta, hogy a történettudomány általánosan nemzetközi szinten is ma van azon a fokon, hogy elemző tu­dományként lehet számontarta- ní. Ennek révén tájakat, régió­kat lehet összehasonlítani. Az előadás rámutatott arra, hogy mik voltak Magyarország régiói a múltban. Ezeknek a sorrend­je hogyan változott meg a ka­pitalizmus kibontakozásával, és hogyan tört élre a régiók között a Hungarológiai Intézet által vizsgált táj: Bácska-Bánót. Ezt a fejlődést ez a terület az 1800-as évek elején a nyugat­európai nagy gabonakereslet­nek, illetve a Bácska-Bánátbon rendelkezésre álló, és e keres­letet nagymértékben kielégíteni tudó kiváló gabonának, vala­mint a dunai viziútnak köszön­hette. Az előadás második ré­sze azt a kérdést vetette fel, hogy Bácska-Bánót ezt a ve­zető szerepét meddig, és meny­nyire tartotta fenn o kapitaliz­mus későbbi korszakában. Az összehasonlítás, amely most már — bizonyos mértékig — számszerű is, azt mutatja, hogy Dél Dunántúl: Somogy, Tolna, Baranya ipari fejlődésével előbbre jutott, viszont o fővá­ros és környéke ugyanezen idő alatt szintén fölemelkedett, te­hát a régiók sorrendje újból megváltozott. Dél-Dunántúl elő­relépett, Bácska-Bánót pedig pozícióját tekintve némileg hát­rább került o sorrendben. Ez az agrárvárosok és az ipari vá­rosok szerepében jól tükröző­dött A közős konferencia ma A népi gazdálkodás és kultúra a Duna két partján című téma­körrel foglalkozó előadásokkal folytatódik. A vendégek szom­bat délelőtt dél-dunántúli kör­utat tesznek, és többek között ellátogatnak Szekszárdra és Dunaszekcsóre. Olasz ifjúsági vezetők Pécsett Az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak két diáktagja: Orí Ivón és Lucio Saltini, a KISZ KB ven­dégeként tegnap, október 3-ón Baranya megyébe érkezett. A Baranya megyei KISZ bizottsá­gon fogadta őket Kutnyánszky Géza, a Baranya megyei KISZ Bizottság iskolai felelőse. Foki József, a Baranya megyei KISZ Bizottsáq szakmunkástanuló fe­lelőse, valamint Szirtes Gábor, o Pécs-városi KISZ Bizottság iskolai felelőse. Tájékoztatták, az olasz vendégeket megyénk, az iskolai KISZ-szervezetek éle­téről, munkájáról. A tegnapi programban pécsi városnézés szerepelt még. Ma. október 4- én Pécsett, a Leöwey Klára Gimnáziumban, az első B. osz­tály növénytanórájón vesznek részt, ezután Harkány, a sik­lósi vár, a villányi szoborpark, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem elméleti tömbjének, bioló­giai intézetének és kollégiumá­nak a megtekintése következik. Október 5-én a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára látogatnak el. Ezen a napon a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskolá­ban az ifjúsági klub tagjaival és a diák KISZ-vezetőkkel talál­koznak, majd a szigetvári vár | megtekintésével fejeződik be az olasz vendégek háromnapos baranyai látogatása. Szocialista brigádoknak Felszabadulási vetélkedő I sírkápolna feltárásában, nyilvá­nossá ; .loben o Mecsekvidéki I Állami Pincegazdaság önzetle­nül segített. A közelmúltban Du- naszekcsön talált páratlan ér­tékű római kori bronz szobor az ott dolgozó munkások közre­működésével került a Janus Pan- j nonius Múzeumba. Pécsett — idén éppen húsz éve — folytat római kori kutatá­sokat a Magyar Nemzeti Mú- j z.eum kutatócsoportja, dr. Fülep Ferenc főigazgató irányításával, j A munka eredményességét a i múzeum régészeti gyűjteményé- i ben lévő római kori leletek meg­győzően bizonyítják. Ezen kívül számos nívós bemutatóhelyet alakítottak ki a leletek megta­lálási helyén. Mindez nem ku­riózum csupán, hanem óriási le­hetőség is arra, hogy közvetlen tapasztalatokat, ismereteket sze­rezhessünk az egykori Pécs éle­téről, lakosságáról. A városban történelmet tanító pedagógusok élő történelemórákat tarthatnak ezeken o helyeken, megszeret­tethetik tanítványaikkal a törté­nelmet, a régészetet és ennek révén is tiszeletet, megbecsülést ébreszthetnek tanítványaikban az alkotó munka, az emberi ér­tékek iránt. A római kori város a mai Sal- lai utcáról délre feküdt egy 500- szor 500 négyzetméteres terüle­ten. A régészek g Posta-palota udvarán római, kori épületek maradványait, római kori fürdőt találtak. Az idei ásatás során is több réteg került elő. A kö­zépkori városfal alatt az idő­számítás első századaiból szár­mazó épületek maradványaira bukkantak. A városfalhoz közép­kori épületek csatlakoztak. Eb­ben az évben kezdték meg a föltételezett római kori városfal kutatását is. A falat eddig még nem találták meg. Ezekről az ásatásokról tartott — diavetítéssel kísért előadást dr, Fülep Ferenc kedden este a Fegyveres Erők Klubjában.-' A zsúfolásig megtelt termet külön­böző életkorú hallgatóság töl­tötte meg, de szembetűnő volt a diákság köréből érdeklődők nagy száma is. Ez bizonyítja a régészetet kedvelők nagy szá­mát és megnyugtató is a tekin­tetben, hogy Pécs történelmi vá­ros voltát ma sem frázisként, ha­nem élő valóságként értelmezik az itt élő, itt tanuló fiatalok. Az előadás végén megkérdez­tük dr. Fülep Ferencet, hogy mi­lyen segítőkészséget tapasztalt ásatásai közben a lakossáq, a környéken dolgozók részéről. — Erre lehetne jó és rossz példákat is említeni. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy munkánk sikeres volt, és ebben a segítőkészségnek is nagy szerepre van. Ami ennek a munkának az értelmét illeti, a múzeumban kiállított tárgyak és a városban lévő egyéb római kori bemutatók önmagukért be- I szélnek, Bebesi Károly Szellemi vetélkedősorozatot hirdetett hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tisztele­tére a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa. A rangosnak és sokoldalúnak ígérkező ver­senyre szocialista brigádjai ne­vében a HVDSZ, az ÉDOSZ, a BÁÉV, a MEDOSZ és a MÉV adta be nevezését. Jelenleg a felkészülés folyik. A vetélkedő kérdéseire vá­laszt adó ajánlott olvasmányok listáját eljuttatták a versenyzők­höz. A történelmi, politikai kér­désekben való eligazodás meg­könnyítése érdekében a rende­zők lehetőséget biztosítanak ar­ra, hogy a résztvevők baráti találkozók keretében egykori partizánokkal, a Magyar Parti­zánszövetség tagjaival beszél­gethessenek. A kulturális kér­désekből való felkészüléshez nyújtanak segítséget az olyan rendezvények, mint o Kossutl^ Klubmozi tíz filmből álló soro­zata, 30 év magyar játék- és rövidfilmjeiből, a Mecsek Tánc- együttes ingyenes, ünnepi mű­sora, vagy a századunk zenéjé­ből összeállított hangverseny a Liszt teremben, mely szintén ingyenes és kizárólag a ver­senyzők tekinthetik meg. Itt említhetjük meg a művészeti és városnézési programokat is, melyek tárlatlátogatásokból és városnéző sétákból állanak, A vetélkedők két szakaszban zajlanak majd le. 1975 január­jában a vállalati elődöntők, majd márciusban a szakmai megyebizottsági döntök követ­keznek. A vetélkedősorozat céljo a jubileum méltó megünneplésén túlmenően az olvasás szerete- tének növelése, történelmi múl­tunk és művészeti értékeink megismertetése. Pécsi amatőrfilm-siker Polanica Zdrojban rendezték meg a X. Lengyel Amatőr Film- fesztivált a 8 mm-es kategóriá­ban. Ehhez kapcsolódva egy nemzetközi filmfesztiválra is sor került, amelyen osztrák, bolgár, csehszlovák, finn, lengyel, ma­gyar. NDK-beli, olasz, román és szovjet filmek is szerepeltek. A három benevezett magyar film között nagy sikerrel szerepreit a pécsi József Attila Művelődési Fiázban működő IXILON Film­stúdió két animációs filmje: a Párosító, Pattantyús József és Varga Csaba munkája, valamint Varga Csaba—Bujtár József— Szili József Küldetés című filmje is. Mindkét film a nemzetközi zsűritől második díjat nyert. A találkozó jelentős eredménye hazai szempontból, hogy az IXI­LON Filmstúdió testvérklubi kap­csolatot létesített a varsói SAWA Amatőr Filmklubbal. Olvenéves a mezőgazdasági kutatás Szegeden Százéves az Országos Levéltár A Magyar Országos Levéltár újjászervezésének 100. évfordu­lója alkalmából csütörtökön dél­előtt tudományos ülést tartottak a Magyar Tudományos Akadé­mia kongresszusi termében. Ga- ramvölgyi József kulturális mi­niszterhelyettes köszöntötte a ju­biláló levéltár dolgozóit, majd átadta a kitüntetéseket a levél­tár hat, munkában kitűnt dol­gozójának. Dr. Ember Győző akadémikus, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója referátu­mában ismertette a levéltár 1874-ben történt újjászervezésé­nek előzményeit, az intézmény évszázados fejlődését Kétnapos jubileumi ünnep­ségsorozat kezdődött csütörtö­kön Szegeden, a Gabonater­mesztési Kutató Intézet fennál­lásának 50. évfordulója alkal­mából. A Szabadság filmszínházban megtartott megnyitó ünnepség elnökségében ott voltak Csong- ród megye és Szeged párt- és állami vezetői. Az elnökségben foglaltak helyet a külföldi társ- intézmények képviselői, köztük T. Sz. Dubonoszov, a Kraszno- dárj Kutató Intézet igazgatója, H. Steikhardt, az NDK-beli Bernburgi Növénynemesítő In­tézet igazgatója, F, Berger, az osztrák földművelésügyi minisz­térium főtanácsosa, valamint a hazai növénynemesítö intéze­tek vezetői, akadémikusok és tudományos kutatók. Dr. Szániel Imrének, az inté­zet igazgatójának üdvözlő sza­vai után Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes mondott be­szédet, Ezután átadták a nagy magyar genetikus — Baross László — emlékére alapított ér­met: T. Sz. Dubonoszov, a Krasznodári Kutató Intézet igazgatója, dr. Jánossy Andor akadémikus, dr. Sőmorjai Fe­renc, a szegedi intézet nyugdí­jas igazgotója, dr, Beke Ferenc Kossuth-díjas növénynemesítö és Szülló Ferenc nyugalmazott kutató kapta meg. Váncsa Jenő miniszterhelyet­tes ünnepélyes kéretek között felavatta és átadta rendelteté­sének az intézet 20 millió forint beruházással létesült új labora­tóriumi kutató épületét. A há­romemeletes kutató-nemesító komplexumban 19 dolgozó szo­ba, 7 korszerűen felszerelt la­boratórium, valamint könyvtár szolgálja a félévszázados sze­gedi mezőgazdasáqi kutatás je­lenlegi és jövőbeni dolgozóinak további eredményes munkássá­gát. Holnap tudományos ülésszak­kal zárul a kétnapos ünnepség­sorozat. Negyven ország építészeinek részvéteiével Nemzetközi építéskutatási tanácskozás Negyven ország építészeinek részvételével csütörtökön a Nemzetközi Építéskutatási Ta­nács (CIB) egyhetes kongresz- szusa kezdődött Budajjesten a MÉMOSZ Dózsa György úti székházában. A kongresszust Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter nyitot­ta meg, aki bevezető előadásá­ban az építőipari kutatómunka jelentőségéről beszélt. Többek között rámutatott: az évi 80—90 lakás építése lehe­tővé tette, hogy jelenleq ha­zánkban 1000 lakosra 320 la­kás jut, és az otthonok 85 szá­zalékában villannyal világíta­nak, az új lakások 85 százalé­ka pedig fürdőszobával épül. A gyakorlatban hasznosított ku­tatások eredményeként a tech­nológiák korszerűsítésével az építőiparban a nehéz fizikai munkát mindinkább felváltják a géfjek, ugyanakkor mindinkább terjed a korszerű anyagok használata és a fejlett szerve­zési módszerek bevezetése. Építőiparunk fejlesztéséhez szükséges, hogy szakembereink más országok építési eredmé­nyeit is figyelemmel kísérjék, s ehhez a jelenlegi kongresszus jó lehetőséget kínál — mondot­ta a miniszter, Ezu'án arról szólt, hogy ter­melési gondok mellett az épí­tési tevékenységben mindin­kább előtérbe kerül a környe­zetvédelem problémája is, A kormány is kiemelten kezeli az épített környezet és ezenbelül a lakásépítés, az építőipar gondjait. A legfontosabb fel­adat, hoqy mennyiségileq és minőségileg a lakossáa lakás­igényeinek kielégítése belátha­tó időn belül megoldódjék. Befejezésül a miniszter a j kormány nevében üdvözölte a kongresszus résztvevőit, majd megkezdődött a tanácskozás, amelynek keretében 13 téma­körben hangzanak el előadá­sok. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom