Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-31 / 299. szám

«m.aftttterSt. DUNANTOlt NAPLÓ 5 fl politikai oktatásról tárgyalt a KISZ KB 43 OOO baranyai úttörő érdekébon Tanácskozás a megye últörömozgalmának helyzetéről, fejlesztéséről Űg nagyközség M ázaszászvár Megszűnik a Szigetvár—Kaposvár vasútvonal Scerdón tanácskozott a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson Barabás János, a KISZ KB titkára számolt be a KISZ-oktatás és vezetőképzés helyzetéről, s vázolta korszerű­sítésének főbb teendőit A tes­tület örvendetes tényként nyug­tázta, hogy a politikai oktatás az elmúlt éyekben hozzájárult a fiatalok nagy tömegeinek rendszeres és szervezett ideo­lógiai, politikai neveléséhez. Eredményesen betöltötte hiva­tását hatékony alkotóeleme volt az ifjúsági szövetség ne- velőmunkájának, s állandóan fejlődő, megújuló formáinak többsége alkalmasnak bizonyult arra, hogy segítse a KISZ-t fel­adatainak ellátásában. Az ok­tatás különböző fórumain, elő­adásain és eszmecseréin éven­te csaknem félmillió fiatal Is­merkedett a marxizmus—leai- nizmus alapjaival, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetével, pártunk politiká­jának időszerű kérdéseivel. A testület részletesen meghatá­rozta a KISZ-oktatás és veze­tőképzés további feladatait Az MSZMP Központi Bizott­ságának Titkársága 1974. áp­rilis 1-én értékelte az úttörő- mozgalom helyzetét és határo­zatot hozott továbbfejlesztéséről. 1974. július 9-én a megyei párt-vb is összegezte a megyei tapasztalatokat ás állásfogla­lásban rögzítette a pártszervek, valamint az állami és társadal­mi szervekben dolgozó kommu­nisták tennivalóit. A helyi ten­nivalók kidolgozásának segíté­se és az egységes cselekvés biztosítása érdekében a Bara­nya megyei Pártbizottság a Baranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztályával közösen tegnap tanácskozást tartott Pé­csett az úttörővezetők és a pe­dagógus pártszervezetek titká­rai részvételével. Orosz Ottó, a megyei párt- bizottsáq munkatársa köszön­tötte a tanácskozás résztvevőit, köztük Rózsahegyi Istvánt, a megyei pártbizottsáq osztályve­zetőjét, Gergely Lászlót, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkárát és Bernics Ferencet, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét. A megye úttörőmozgalmának helyzetéről, a továbbfejlesztés Bányász ifjúsági vezetők Komlón Hasonlóan széles körben ta­lán még nem is találkoztak hazánk bányavállalatainak if; júsági vezetői, mint a Mecseki Szénbányák KISZ- és Szakszer­vezeti Bizottságainak rendezé­sében ma végetérő háromna­pos tanácskozás résztvevői. A szén- és ércbánya vállalatok KISZ-bizottságainak titkárain kí­vül eljöttek Komlóra az akna- mélyítők, a bányagépgyárak képviselői, a NIM Ifjúságpoliti­kai Bizottságának tagjai, a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezetének ifjúsági felelősei, s természetesen a KISZ KB, vala­mint a KISZ Baranya^ megyei Bizottságának képviselői is. A tanácskozás keretében a résztvevők megismerkedtek Pécs látványosságaival, Komló város életével, látogatást tet­tek Harkányban. Közben a Me­cseki Szénbányák vezetői ala­pos tájékoztatást adtak a bá­nyászkodás mecseki sajátossá­gairól, Zobók-bányán, Kossuth- bónyán, a Központi Gépüzem­ben pedig az ifjúsági vezetők Építőtanácskozás pécsi résztvevővel A Mogyan—Jugoszláv Epftő- és Építőanyagipari Albizottság soronkövetkező 12. ülését októ­ber 28. és 31-e között rendezik Budapesten. A tanácskozás munkájában részt vett Nemes­kéri László, a B. m.-l Állami Építőipari Vállalat igazgatója is, aki 29-én beszámolt a ba­ranyai vállalat és a jugoszlá­viai partnerok között kialakult kapcsolatokról. Mint ismeretes a Steinmetz téri 25 emeletes magasház is ennek az együtt­működésnek jegyében épül. A beszámolót a bizottság tagjai nagy elismeréssel nyug­tázták. közelebbről Is megismerkedhet­tek a vendéglátó vállalat sajá­tos problémáival, tevékenysé­gével. Az előadók és a témák ki­tűnő áttekintést adnak a ta­nácskozás céljáról: Moravcsik Attila, a Nehézipari Miniszté­rium ifjúságpolitikai bizottságá­nak titkára az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatai­ról bőszéit, Németh Attila, a KISZ KB ifjúmunkás osztályá­nak munkatársa az ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről adott tájékoztatást A negye­dik ötéves terv utolsó előtti esz­tendejében a kongresszusi munkaverseny félidejében az ifjúsági parlamentek értékelé­sének idején volt miről beszá­molnia. Pachinger Imre, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek ifjúságpolitikai bizottságá­nak vezetője a szakszervezeti ifjúsági felelősök munkájáról, felelősségéről adott számot. Ezt a feladatot most többségé­ben új fiatal emberek töltik be, a „komlói tapasztalatok" köz­vetlenül is hasznosíthatók lesz­nek munkájukban. A fiatalok körében ugyanis csak az ifjú­sági törvényekben foglalt jo­gok rögződtek — a kötelessé­gek mór kevésbé tudatosulnék. Orosz József, a BDSZ szervezé­si és kóderosztólyának helyet­tes vezetője a KISZ és szak- szervezetek együttműködésének lehetőségeiről, szükségszerűsé­géről beszélt. A vita során a különböző té­mákban a fiatalok elmondot­ták saját tapasztalataikat, melyekből jónéhányat akár va­lamennyi területen megvalósít­hatnak: Oroszlányban például a középszintű vezetők tovább­képző tanfolyamain az ifjúsági törvényt oktatják. Tatabányán a kongresszusi munkaverseny legkiválóbb résztvevőit, s ered­ményeiket a város különböző pontjain elhelyezett dicsőség- táblákra kiteszik — ennek ösz­tönző eredményeiről talán nem is kell szólni. Az országos tanácskozás résztvevői ma a késő délutáni órákban indulnak haza. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 50 százalékos ÉKV Osztálya FELVÉTELRE KERES árengedménnyel őszi cipő" és csizmavásár ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖKET, ÉPÍTŐMÉRNÖKÖKET, KÖZGAZDASZOKAT, ÉPÍTŐIPARI ÜZEMMÉRNÖKÖKET. NOVEMBER 4—6-1G, Bérezés a 15/1973, A SLAGÉRBOLTBAN. MüM. sz. utasítás szerint A megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása Hatékonyabb eszmei, politikai nevelő munkát! feladatairól Rózsahegyi István tartott tájékoztatót. Hangsú­lyozta, hogy az utóbbi időben megjelent ifjúságpolitikai ha­tározatok kapcsán q társada­lom igénye megnőtt az úttörő- mozgalommal szemben is. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy Baranyában az úttörőmozgalom betölti fel­adatát, eredményesen járul hozzá az ifjúságpolitikai célok megvalósításához, q szocialista nevelőmunka segítéséhez. Az utóbbi időben hatékonyabbá vált q gyerekek világnézeti ne­velése. Az úttörőmozgalom ki­vívta a felnőttek megbecsülé­sét. Az eredmények közé sorol­ható, hogy az úttörőszövetség jól szolgálja a gyermekközössé­gek kialakítását. Baranyában 43 400 kisdobos é$ úttörő tagja a mozgalom­nak, az úttörőéletet 2400 pe­dagógus és 600 ifivezető segíti, irányítja. Az úttörőcsapatok többsége jól szervezi mozgal­mi munkáját, s q csapatokban dolgozó pedagógusok és ifive­zetők lelkesen és szívesen irá­nyítják az úttörőéletet. Javult a pedagógus pártszervezetek és a KISZ szervezetek irányító, segítő munkája is, a helyi ta­nácsok pedig főként anyagi, technika) eszközökkel segítik az úttörőéletet Rózsahegyi István beszélt a megye úttörőmozgalmának gondjairól, problémáiról is. Nem kielégítő az eszmei, poli­tikai nevelőmunka hatékonysá­ga. Az erkölcsi, érzelmi neve­lést is hatékonyabbá kell ten­ni: q pajtások ugyanis jói is­merik az úttörőélet törvényeit, de nem mindiq aszerint élnek. Jobban ki kellene aknázni a nemzeti hagyományok nyújtotta lehetőségeket a szocialista ha- zafiságra és az internaciona­lista nevelésben. Kevés a nem pedagógus az úttörőmozgalom­ban, s nem mindenütt megfe­lelő az úttörővezetők utánpót­lása. Sok helyütt nem fogad­ják szívesen az ifivezetőket, s ezen a szemléleten sürgősen változtatni kell, mert nagyon kevés az ifivezető Baranyában. Személyesebbé kellene tenni a KISZ és az úttörőmozgalom kapcsolatát, hisz a párt a KISZ-t bízta meg az úttörők ne­velésével. Nagy qond a tárgyi, techni­kai feltételek hiánya, amely hovatovább akadályozza a mun­kát. A megye úttörőcsapatai 70 százalékának nincs csapat­otthona, másutt pedig, nem er­re használják. A tanácsi szer­vek nyújtotta anyaqi támoga­tást is differenciálni kellene: néhány tanács ugyanis úgy ke­zel; az ifjúságpolitikai alapot, mintha csak a KISZ pénze len­ne. A megyei párt-végrehajtóbi- zottsáq megszabta a feladato­kat is. Minden szinten javítani kell az eszmei, politikai nevelő­munka hatékonyságát. Ennek érdekében fontos feladat hárul a pártszervezetekre, amelyek­től rendszeres irányító és segítő tevékenységet kér az úttörő- mozgalom. A párttagok párt- megbizatásként dolgozzanak az úttörőmozgalomban, s ezt a munkát a pártszervezeteknek így is kell megítélniük. Az út­törőmozgalmat támogató taná­csokat, népfrontbizottságokat, KISZ szervezeteket ebben a munkában a pedagógus párt- szervezeteknek kell koordinál­tok. Fontos célkitűzés, hogy az iskola jobban otthonává váljék az úttörőéletnek. Jobban meq kell becsülni az úttörő- mozgalomban dolgozó pedagó­gusokat, aktívákat, így is meg­adva az úttörőmunkának azt a rangot, mely megilleti. A tanácskozás második ré­szében dr. Bárdi László, a me­gyei művelődésügyi osztály is­kolai csoportvezetője tartott tá­jékoztatót a novemberi — úttö­rőmunkával összefüggő — is­kolai nevelési értekezletek előké­szítésével és lebonyolításávol kapcsolatos feladatokról. A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsáqa tegnapi ülésén több, közérdekű kérdés­ben foglalt állást Mór az Elnöki Tanács közle­ményéből is értesülhettünk, Ka- posszekcső (Csikóstöttös, Jógá­nak) közös tanácsú községeket Tolna megyéhez csatolták. Az eddiq Tolna megyéhez tartozó Máza Baranyához tartozik ezentúl, Szászvárral egyesülve Mázaszászvór nagyközség ala­kul. A végrehajtó bizottság ja­vasolta a megyei tanácsnak, hogy a községi közös tanácsot nagyközségi tanáccsá szervez­ze, Ezzel párhuzamosan bizto­sítani kell q nagyközséggé vá­lás tárgyi és személyi feltéte­leit. Az általános közlekedéspoli­tikai koncepciók folyamatos megvalósítása során most ke­rült q Baranya megyei Tanács V. B. elé a Kaposvár—Sziget­vár kisforgalmú vasútvonal sor­sa. Ezt a vonalat 1900-ban épí­tették, a mai követelményeket már nem tudja kielégíteni. Re­konstrukciójához több, mint 110 millió forint kellene. A forga­lomnak közútra terelése (útkor­szerűsítéssel, gépkocsik, buszok beszerzésével) 65 millió forint ráfordítással megoldható. A végrehajtó bizottsóq hozzájá­rult q vasútvonal 1976. decem­ber 31-i hatállyal való meg­szűnéséhez, ezzel egyidejűleg a Terecseny pusztai bekötőút megépítését is jóváhagyta. A fogyasztók érdekvédelmé­vel, a kereskedelmi munkával A Kárpát-medence legnagyobb avarkori faluja került napvilágra a mohácsi síkságon. A mohácsi síkságon a Kárpát-medence eddigi legnagyobb avar kori települése került napvilágra. Dr. Kiss Attila és K. Zoffmann Zsuzsa csaknem félszáz földbevájt házacskát tár­tak fel. A falu a VI. század végétől a VII. század végéig élt, la­kói földművesek lehettek. A lakások között gabonásvermeket és szabadtéri kemencéket, valamint egy nagyobb kutat találtak. A házakból kerámiák, bronz tárgyak, állatcsontok és malomkövek kerültek elő. Takarítás 420 utcában Á Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat jubileuma Fennállásának 25. évforduló­ját ünnepli a Pécsi Köztisztasá­gi és Útkarbantartó Vállalat, amely 1949-ben alakult meg mintegy 140 dolgozóval. Tech­nikai kelléktárukban ekkor még csak a lovaskocsi, kosár és seprű szerepelt. A vállalat tör­ténetében aztán a változás for­dulópontjai következnek: 1954 —55-ben szemétszállításra al- I kalmas Csepel-gépkocsikat kapnak, 1958—59-ben megje­lennek a kukák, 1971-ben pe­dig a modern kis és nagy kon­téneres kocsik érkeznek meg. Jelenleg hatszózan dolgoznak a vállalatnál és a technikai felszereltséq megfelelő, hiszen a szár gépjármű között megta­lálhatjuk a 12 seprőgépet, a 6 mosóautót és a 24 szemétszál­lítót is. A felület, amelyet tisz­títanak már egymillió nyolcvan- ezer négyzetméteres: ez 420 utca több mint négyszáz kilo­méter hosszan, négy piac, egy vásártér és két buszmegálló. Csak az úttestekről évente öt­ezer, míg az egész városból 180 ezer köbméter hulladékot távolítanak el. Az alapítás évé­ben hétezer, most már 41 ezer lakásból viszik el a szeme­tet. Jövőre ez a szám elérj a 43 ezret. Az elképzelések sze­rint 1975-ben sok tervet reali­zálnak. Növelik a pormentes gyűjtés arányát. Korszerűsítik a belvárosi hulladékszállítást és zajtalanabb járművek hord­ják el a könnyű műanyagedé­nyekben tárolt szemetet. Elké­szült a konténermosó, segítsé­gével hetente mosnak — meg­szüntetve a kellemetlen bűzt A környezet tisztaságának óvá­sát tekinti legfontosabb felada­tának a vállalat. Ez egyben közügy is. ' A jubileumi ünnepséget teg­nap, október 30-án tartották meg a vállalat központjában. Egykori alapító tagoknak: így Neszmély Ernőnének, Rolléder Károlynak és Tóth Ferencnének aranypecsétes gyűrűt, pénzju­talmat nyújtottak át. „KIVÁLÓ DOLGOZÓ”-kitüntetésben ré­szesült Mihajlovics József és Phol János. Heten több mint húsz éves szolgálatukért ugyan­csak kitüntetést, jutalmat, ezen kívül hosszú szolgálatért és ki­emelkedő munkáért 15-en Kiváló dolgozó-kitüntetést kaptak. A fentieken kívül 110 dolgozó tárgy- és 210 pedig pénzjutalmat vett át kapcsolatban a végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy az elmúlt időszakban követke­zetesebben léptek fel az ellen­őrzést végző szervek a szabály­talanságok ellen. A jövőben tovább kell fokozni a gazdál­kodó szervek, vállalatok és szö­vetkezetek munkájában a fo­gyasztói érdekvédelem iránti felelősséget. Az Országos Természetvédel­mi Hivatal dél-dunántúli főfel­ügyelője javaslatot tett a bene- dektüske nevű növény védetté nyilvánítására. E ritka, mediter­rán növényt a végső kipusztu­lás fenyegette Baranyában. A vb a javaslatot elfogadta és védetté nyilvánította a bene- dektüskét, amelynek gyűjtését, szedését és károsítását megtilt­ja. Kereskedni tanulnak Korszerűen felszerelt oktatási kabinetet hozott létre a Bara­nya megyei Ruházati Kereske­delmi Vállalat Pécs-Meszesen, a Szeptember 6. téri divatáru boltban. A több mint harminc négyzetméteres teremben 74 kereskedelmi szakmunkástanuló végzi gyakorlati foglalkozásait egy szakoktató irányításával: az első- és másodévesek heti 3 órában, o harmadikosok pedig havonta egy napon. Egy alka­lommal általában 7—8 tanuló vesz részt a kabinetoktatásban és íqy a tanár mindegyikőjük­kel — személyiségüket is meg­ismerve — alaposan foglalkoz­hat. A földszinti helyiségben, ahol a ruházati cikkek ízlése­sen elrendezve találhatók, nyílt árusítás nem folyik. Jtt tanúl- ják többek között az áruterí- tést, az áruismeretet, csomago­lást, pénztárgépkezelést és a különféle adminisztrációs mun­kákat. Természetesen szó von a kiszolgálásról, az eladó meg­jelenéséről is, de ennek a va­lódi fortélyait, az emberekkel való bánásmód gyakorlati csin- ját-bínját, „fogásait" a boltok­ban ismerhetik meq. Nem kell most már az üzletvezetőnek a napi eladói ténykedés mellett külön, eladók nélküli elméleti órákat beiktatni, ez q kabinet­re hárul, amelyet a Baranya megyei MERUKER alakított ki és rendezett be árukkal, pénz­tárgéppel. A karbantartó és dekorációs csoport társadalmi munkában is sokat segített. Az első tanítási nap október 31-én, csötörtökön kezdődik meq az új kabinetben. UNIBER-froda Komlón Mint ismeretes, Komló az ötödik ötéves tervidőszakban az eddiginél lényegesen több lakást épít, hogy ezzel is javít­sa a bányászok lakásviszonyait. A nagy lakásberuházás meg­növekedett feladatokat jelentő városnak mór az előkészítés szakaszában is. Ehhez szükség van a tanács meglévő szakap­parátusán kívül olyan szerve­zetre, amely megfelelő felké­szültséggel vállalkozik az elő­készítéstől kezdve a beruházás valamennyi fázisának bonyolí­tására. A Komló városi Tanács és a Pécs—baranyai Beruhá­zási Vállalat együttműködési megállapodást kötött egy ilyen szervezet létrehozására. Az UNIBER vállalta, hogy 1975. január 1-ével 7 fős irodát hoz létre Komlón. A következő terv­időszak első esztendejében mór csaknem 300 új lakás építésére van kilátás, ezért szükséges, hogy a kirendeltség idejében megkezdje munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom