Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-27 / 295. szám
Villanymotorok harangoznak.« A pécsi Dóm tér órája . 1. A A pécsi székesegyház meTleí- * órásház, a káptalani levéltár órája új ritmusban üti ki az órákat és a negyedeket. A 83 évig pontosan működő óraművet új szerkezet váltotta fel. Október 10-én egy osztrák cég szakemberei rákapcsolták o villamos meghajtásra az óra mutatóit, és a negyedeket meg órákat jelző harangütéseket Is elektromos motorok végzik. Az új szerkezet a réginél lassabb ritmust diktál a negyedeket jelző „gisz", és az órákat jelző „disz” harang kalapácsának. Most, hogy a számlap elbúcsúzott a régi, mechanikus T itkárnő. Annyira Ismert köznapi fogalom, hogy balgának tűnik a kérdés: tulajdonképpen ki a titkárnő, miként lehetne meghatározni őzt a tevékenységet, amit ez a fogalom tokár? Ilyen egyszerű kérdésre persze másodpercnyi gondolkodás nélkül lehet válaszolni. íme: a titkárnő az, oki ... —- csinos, feketét főz naphosszat és felbontja a postát — az előszobában őrzi a főnököt és közembert nem enged be hozzá, — leveleket gépel, tud szendvicset csinálni, feketét főz és telefonál, — bizalmi ember, nem árt vele jóban lenni, mert befolyásolhatja a főnököt, — kiemelt adminisztrátor, az apróbb ügyeket elintézi a vezetők helyett, — lótifuti mindenes, — a főnök első számú helyettese, nincs joga intézkedni, de mindent el tud intézni, — az isten tudja mit csinál egész nap, de nem szakad meg a munkában. — kiszolgálja a főnököt, jegyzőkönyvet vezet és statisztikát csinál. Elég pontatlan, zavaros a vázolt kép, próbáljunk hát hivatalos meghatározást keresni. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára cserben hagy bennünket. Titkárnőt „nem ismer” csak titkárt, azt pedig olyan jogkörrel „ruházza fel", amelyeket a titkárnők nem gyakorolnak. Ez tehát nem stimmel, nézzük a munkaügyi részét: Magyarországon titkárnői foglalkozás nincs, — sőt, titkárnői munkakör sincs. A 7/1971. MüM rendelet, amely a munkakörökkel foglalkozik nem tesz említést a titkárnőkről, — legfeljebb az „ügyviteli alkalmazott” meghatározás mögött kereshetnénk, — óm az sem fedi pontosan a fogalmat. .. Végül is oda jutottunk, hogy a titkárnői elfoglaltság tulajdonképpen beosztás, egy sajátos szerepkör, az adott vállalat, intézmény profiljának megfelelően helyileg kialakított feladatokkal, követelményekkel. Kiemelt adminisztrátor? Hová is soroljuk őket? Évtizedekkel korábban még vi- viszonylag egyszerű volt a dolog: amikor rájöttünk, hogy a szocialista viszonyok Között is szükség van a magas beosztású személyek mellett a napi vezetői adminisztrációt elvégző, a A S Ä R N , lílltKl szerkezettől, emlékezzünk a Dóm tér régi óráiról. A pécsi Dóm tér a múlt század első negyedében gazdagodott először köztéri órával. Ez a székesegyház toronyórája volt. Korábban, a 18. században még nem volt óra a székesegyház tornyán. Jól megfigyelhető ez Koller 1804-ben kiadott „Pro- legomá”-jában a székesegyházról közölt, és számtalan reprodukcióból ismert metszetén. A székesegyház tornyai a Pollák Mihály-féle restauráláskor, 1815 körül alapos átalakításon mentek át. Az addig nem egyforma tornyokat a délkeleti torony főnököt oz apró eseprő ügyektől mentesítő személyre — egyszerűen kiemeltek egy jobb képességű adminisztrátort, aki továbbra is végezte addigi munkáját, s „mellesleg" a vezetők rendelkezésére állt Azután az idők múlásával, a vezető beosztásuk felelősségének és az irántuk támasztott követelmények növekedésével jelentősen módosult ez a szerepkör, — szinte önmagától alakult ki egy olyan beosztás, amelyet nehéz egyértelműen meghatározni, — és amely még napjainkban Is változik... Az ideális titkárnő személyét Igen frappánsan határozta meg az egyik baranyai nagyvonalat igazgatója: „a titkárnő akkor dolgozik igazán jól, ha nem veszem észre, hogy itt van — de azonnal szembetűnik, ha hiányzik ..." Ebben ugyan minden benne van — és még- sincs benne semmi... E gy osztrák lap a titkárnők megnővekedett szerepét tudományos alapossággal elemezve, — felmérések alapján — megpróbálja meghatározni, hogy milyen sajátos készségeket, képességeket és előnyös személyiségi ismertetőjegyeket követelnek a vezetők titkárnőjétől. A készségek: jártasság az irodai munkában, gépírásban, munkaszervezésben, műszaki irodai segédeszközök kezelésében, határidő-tervezésben, statisztikák kezelésében, diktafonok és villamos Tógépek kezelésében, számolásban, jegyzőkönyv vezetésben, táblázatok összeállításában, stb ... A képességek: tudjon intézkedni, szervezni, ellenőrizni, ha kell túlórában is dolgozni, ügyesen bánjék az emberekkel, képes legyen a határidők betartására stb . .. A személyiség ismertetőjegyek : gyors felfogóképesség, lojalitás, együttműködésre és kapcsolatteremtésre való képesség, megbízhatóság, kezdeményező, és alkotóképesség, együttműködésre való készség, és saját személyes taktika iránti mentesség . .. Hát csak ennyi lenne ... Az érdekesség kedvéért idézzük egy külföldi pszichológiai intézet körkérdése alapján a titkárnők. pszichogramját. Ilyenek vannak benne: a titkárnő 170 centi magas, 63 kilós, szőke és kékszemű, érettségizett hajadon, aki angolul beszél, kedves sportja a síelés, kedvenc étele mintájára uniformizálták. E formát őrzi ma is a tornyok nagy, nyitott hármasablakai alatt lévő két sor ikerablak. Ezek fölé Pollák még egy emeletet építtetett. Ez nagy, kerek óralapokat foglalt magába. A fekete színű, arany számbetűs óralapok meg voltak mind a négy tornyon, abban a magasságban, ahol ma a nagy hármasablakok vannak. Mire Pollák a hosszúra nyúló restaurálást befejezte, a délnyugati toronyban elhelyezték az órát is. A többi torony később sem kapott órát. Ezt az állapotot mutatja F. von Vietinghoff 1830- ban készült rajzától kezdve Schmidt Frigyes századvégi felvételi rajzáig a múlt század valamennyi székesegyház-ábrázolása. Mintegy fél évszázadon át működött ez az óra. öt óralap mutatóit hajtotta. A délkeleti tornyon kelet, dél és nyugat felé mutatott egy-egy számlap. Benn a székesegyházban két számlap volt. Egy a Mór kápolna ajtajától keletre, a torony aljában, másik a Mór kápolnában a keleti falon. A múlt század végén Schmidt Frigyes vezetésével végezték a székesegyház nagyarányú átalakítását. Schmidt tervében nem szerepelt a székesegyház tornyain ára. így 1883-bon, amikor a székesegyház feleslegessé vált felszerelési tárgyait kiárusították, a toronyórát a magyarszéki templom részére szállították el. Hogy a Dóm tér óra nélkül ne maradjon, új helyet keflett keresni az órának. A váci sölt hús és a főzelék... és természetesen van kedvenc autója, kedvenc írója, kedvenc történelmi korszaka, kedvenc vidéike, hobbyja stb... A hatodik érzék ... Az iroda a szokásos elrendezésű: balra az igazgató, jobbra a főmérnök, középütt a titkárnő. Krivanek Vilmosné kilencedik éve tölti be ezt a posztot a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál. — Mi a munkája a titkárnőnek? — Először én fogadom oz embereket, mindenkit, akinek a vállalat vezetőivel van valami elintéznivalója. Átnézem a vállalat dolgozóinak kérelmét, beadványait, — ezeket megszűröm és irányítom. — Tehát nem minden vérűi a vezető elé, amit oda szántak ... — Természetesen nem. Felesleges lenne olyan ügyekkel zavarni az igazgatót, főmérnököt, amelyeket alsóbb szinten is rendezni lehet. Ezzel tudok segíteni a vezetőknek: csak azokkal a dolgokkal kelljen foglalkoznak, amelyekben az ő döntésükre van szükség. Ez persze nem azt jelenti, hogy bármi is elsikkadna a titkárnő kezén. Az iratokat mindig a megfelelő helyre irányítom. Tökéletesen tisztába kell lennem a vállalat felépítésével, pontosan tudni, egészen a legalsóbb szintig, hogy ki mivel foglalkozik, milyen hatásköre van. Másképp nem nagyon menne, mert én bontom a postát is, s a leveleket nekem keli szignálnom a megfelelő helyre. Gyakran hozzám jönnek szakmai problémákkal, s nekik is tanácsot keit adni, eligazítani. — Ismernie kell a szakmát is? — Egy bizonyos szintig igen. Nemcsak elrakom és lefűzöm a közlönyöket, el is olvasom azt ami az épftőiparra vonatkozik, ismerem a legfontosabb számokat, mutatókat, eredményeket, technológiákat, kapcsolatainkat a társ-vállalatokkal . . . — Bizalmi állás a titkárnői? — Feltétlenül. Pontosan tudnom kell, hogy mikor kinek, mit és mennyit mondhatok. És nagyon fontos az is, ahogyan mondom ez a lehető legdemokratikusabb munkahely, itt mindenkivel érintkezem az országos vezetőtől a segédmunkásig. Udvariasság és határozottság nélkül nem boldogulna az ember. lasztás a káptalani levéltár és plébánia épületére esett A székesegyház előtti teret kelet felől lezáró épület most 190 éves. A ház építésének története kultúrtörténelmi vonatkozásokban különösen gazdag. Amikor az építkezés tervei felmerültek, Klimó püspök idején, még állottak a székesegyházhoz csatlakozó románkori kápolnának és a reneszánsz Szathmóry-palotónak romjai. A palota újjáépítése mindinkább késett, és azt Klimó György már nem is érte meg. A püspök Halálát követő széküresedés {sédé vacante nihil innovetur) további öt évvel elodázta az építkezést. Csak az új püspök, Esz- terházy Pál Idejében kezdődtek el a munkálatok, de ekkor rrár nem az egykori Szathmáry-pa- lota helyén építkeztek. A történész Koller egy későbbi feljegyzése szerint az időközben felfedezett festett sírkamra megőrzése érdekében Került a levéltár épülete a mai helyére. Az 1784—87 között elkészült épület kaputt magábafoglaló középrizalit padlástere 1891- ben adott helyet a dómtéri órának. Az óraszerkezete* a bécsi Schauer cég gyártotta. Három függősúly adta a működéséhez szükséges energiát Két harangja pécsi műhelyből került ki. A XIX. sz. végi óramű modernizálását ugyanaz a cég végezte, mint az eredeti építését. Schauer cég jelenleg villanytoronyórákat Ml vagyunk az Ütközőpont fentről lefelé és lentről felfelé— — Szükséges-e valami különös képesség? — Inkább sokoldalúság. — ám jó ha van az embernek egy hatodik érzéke, mert az irányítja el, hogy mikor mit csináljon .., — Például? — Van egy fontos értekezlet, s valaki az igazgatóval szeretne beszélni. Nekem kell megítélni, hogy mennyire fontos az ügy, megzavarjam-e a tanácskozást, vagy ráér később. De jó ha észreveszi az ember a főnök rossz napját is, amikor érzékenyebb, valami probléma foglalkoztatja, s inkább magányra vágyik, nem venné jó néven, ha zavarnák... — Letagadja olykor oz Igazgatóját? — Nem. Inkább elmagyarázom, hogy bent von ugyan az igazgató elvtárs, de ez az ügy nem rá tartozik, forduljon ehhez vagy ahhoz az osztályhoz. Elég nehezen értik meg, mindenki az igazgatótól várná az igazát. Az viszont magától értetődik, hogy nem mindenkinek kötöm az orrára, hogy merre, milyen ügyben jár a főnök, — de megmondom, hogy mikor találják bent. Na, persze, ilyenkor is működik a hatodik érzék ... — Milyen végzettség szükséges a titkárnői beosztáshoz? — Nekem felsőkereskedelmim van, de a besorolásunk adminisztratív állomány, tehát elég hozzá a nyolc általános. Nem követelik meg az érettségit, pedig egyre több ismeretre van szükség ahhoz, hogy valaki jól elláthassa a munkáját. Nem ártana tudni egy idegen nyelvet is ... Csak egy példa: a vállalat levelezéséből is következtetne arra, hogy milyen is az a cég ... A titkárnőknek a hivatali hierarchián belül megvan a megfelelő rangjuk — bár ezt részben főnök-közelségüknek köszönhetik — a „mesterség" társadalmi elismerése azonban még vajmi csekély. Hovatovább nagyobb értékkel bír egy jól képzett bérszámfejtő a munkaerő piacon, mint egy titkárnő. Pedig azt egyik vezető sem vitatja, hogy munkájának eredményessége, produktivitása nagyban — és egyre inkább — függ a vele közvetlen kontaktusban álló titkárnő munkájától, — emberi, szakmai vonatkozásban is. Ebből pedig egyenesen következik, hogy titkárnő^ gyárt, valamint villamos áraütő szerkezetet hoz forgalomba. A székesegyház sekrestyéjében foglal helyet a villamos vezérlőóra, mely a pontos időt mutatja. Ehhez kapcsolódik a külső óramutatókat mozgató motor. A belső óra villamos impulzusokkal mozgatja percenként a külső percmutatót. Ugyancsak ez az ára irányítja a negyedeket, órákat jelző harangütéseket is. Közben egy másik osztrák cég villamosította a székesegyház harangjait, beleértve a 40 mázsás Péter harangot is. A toronyórát vezérlő órában elhelyezhető a különböző napi ha- rongszók időprogramja. így a reggeli, déli és esti harangszót az ára kapcsolja és szabályozza. Természtesen megszólaltathatók a harangok kézi kapcsolással is, bármikor. A rendszer nagy előnye, hogy a napi ha rang ozásokot oz új óramű teljesen automatizálta. E feladat elvégzésére nem kell senkinek megjelennie. így aztán a székesegyház sekrestyése is mentesült attól, hogy másodpercekkel gazdálkodva indítsa el a harangozó motorokat — és a naponta, reggel 8 és negyed 9 között esedékes tornáját sem kell már a súlyok felhúzásával elvégeznie. Most egyazon vezérlőóra mozgatja a toronyórát. Indítja az óraütéseket, működteti a harangokat, és az összes művelet szinkronban folyik le. eek főnőkkel párhuzamoson kell „fejlődnie", s ha magasabb képzettséget nem Is, — de mind több és több új Ismeretet kell szereznie. Igen ám, de hol, miként? Titkárnőket nálunk egyetlen Iskolában sem képeznek, — így megoldatlan az utánpótlás is, A megüresedett titkárnői helyre egy jól dolgozó adminisztrátor, gépíró kerül, akinek — miután nem jártas ebben a speciális munkában — meglehetősen hosszú időre von szüksége, míg beilleszkedik, megtalálja a helyét, megtanulja, hogy mit vámok tőle, — és ha netán elmegy, kezdődik elölről a körforgás ... Es ez úgy látszik nemcsak nálunk jelent gondot: a vezető beosztásúak titkárnőjének képzettsége nem magától alakul kJ, hanem a feladatokban valóban jártas oktatók által való rendszeres képzést és céltudatos gyakorlást igényel — és ez több egyszerű pedagógiai feladatnál. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánosság számára sürgősen meg kell teremteni a titkárnői állás egységes zárt hivatásábráját, hogy a titkárnőről alkotott felfogás terén tapasztalható zűrzavarnak véget vessenek. A vezetés válogatott ismereteit részükre a képzés során közvetíteni kell, hogy a tikárnő felettesét jobban megértse... ez pedig zárt integrált képzést igényel az alkalmi rendezvények és szemináriumok helyett, — írja az osztrák Berichte und Informationen. A titkárnők képzésének és továbbképzésének szükségessége már néhány évvel ezelőtt felvetődött nálunk is, s a TIT vállalta ezt a feladatot. Pécsett először 1969-ben rendeztek titkárnőképző tanfolyamot, két évvel később újból igény mutatkozott rá, s a tervek szerint az idén a Munkácsy Mihály Szabadegyetem keretében hallgathatnak előadásokat a titkárnők. Ezeken a tanfolyamokon elsősorban azok a lányok-asz- szonyok vettek részt, akik már titkárnői beosztásban dolgoztak, így az utánpótlás kérdése most sem megoldott, — a TIT nem is vállalkozhat erre. A. szabad- egyetem előadásain viszont — fél év alatt 180 órában — nagyon sok olyan ismeretet szerezhetnek titkárnők, amelyet másutt — együtt — nem tanítanak: az ügyviteltől a pszichológiáig, a stílustól, a jogi ismeretekig mindenről szó lesz. Mert a jó kávé már régóta kevés ehhez a státushoz. D. Kónya József , Eltűnt pécs—baranyai irodalom Baksay Sándor Móricz Zsigmond és Kákics) Kiss Géza előtt senki sem foglalkozott olyan behatóan Baranya népének, az ormán ságiaknak élete sorsával, mint megyénk szülötte: Baksay Sándor. Közülük jött, és mindig közéjük vágyott vissza. Negyvenkilenc esztendőn át a kun- szentmiklási ref. gyülekezet papja, de Baranya népét nem tudja feledni. Mi lehet ennek oka? Talán a szülőfalu, Nagypeterd jzeretete, ahol népes, szegény családból 1832-ben született; ahová a csurgói, majd kecskeméti diákévek rajából hazatérve mindig jólesett megpihenni. Baranyában csak egy éven át működött a szabadságharc után Nagytátfalubon tanítóként Baksay Sándor a századvég ismert Írója, okinek tollát mindig az elesettek bánd mély részvét és humanitás vezeti. Eszményi magaslatok felé tör, de le Is tud szállni a mindennapi ember életérzésének reális megfigyelésére. Az élet sötété bb tónusait vigasztaló tendenciákkal Igyekszik kikerülni. Optimizmusával Jókaihoz kötődik, de o részletek realizálásában dickensi élethűségre törekszik. Nem szereti a város mohó, kapzsi világát a rohanó, modem élei lüktető zaját Világa meglehetősen szűk horizontú: elsősorban a baranyai gazdák, a debreceni és a pataki kollégium, a református egyház és Iskola világának ihletett tollú ábrázolója. „Gyalog járunk — Írja a Jőhelben — néha könnyű lábbal, néha poros saruban, egyik háztól ki, másikhoz be ... Nem keresem a hibáidat a szennyesedet a statisztikus ridegségével; a nyomorékjaidat a moralista keserűségével; a gazembereidet a krimlnalista mohóságával. Fü- vész vagyok, virágot szedegetek. A bürköt, a rutát, a maszlagot, az átkozott mályvát nem látom meg. Csak ami nyílik, ragyog, illatoz." Kompozíciós készsége — a kortársok véleménye szerinti parttalan, kanyargó ballagás, mint a Tisza folyása. A sok apró részlet között olykor elveszti az egész fonalát. írásainak nyelvezete viszont annyira ízesen, zamatoson magyar, hogy a legegyénibb színű költői nyelvek egyike. Válogatott elbeszéléseinek gyűjteménye 1887-ben jelenik meg Gyalogösvény címmel. Ezt négy év múlva a Szederindák kőveti. ö maga Dáma c. történeti regényét becsülte legtöbbre. Ennek regényes korrajzában a mohácsi vész magyarságát mutatja be. A táborba szállni vonakodó nemességgel szembeállítja a pécsi diákság harckészségét. Móré Füiöp két ap- ródja, Dáma és Fiikő ösztönzésére Mohács felé Indulnak a diákok. A vesztett csata után szörnyű pusztulás szakad az országra. Az író azonban nem veszíti el a magyarság egységébe vetett hitét Bízik a magyar nép hősies hazaszeretetében, munkakészségében. Néprajzi munkái közül baranyai vonatkozású A Mecsek környéke. Műfordítóként is jelentős munkát végzett. Homérosz Iliászát — néha népies ót- költéssel — rímes tizenkettesekben szólaltatta meg. 1915-ben, 83 éves korában halt meg a tiszta emberiesség, az érintetlen magyarság igaz írója, az Akadémia tagja, a genfi egyetem tiszteletbeli doktora. Dr. Tóth IstedÉ* j Tímár György Titkárnők
