Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-25 / 293. szám
irrt október a DUN ANTOLI NAPLÖ 3 Hol tart ma Baranya mezőgazdasága? Velüina;temesztés A* utóbbi két évtizedben sokat fejlődött a mezőgazdaság technikai bázisa. A mezőgazdasági munkák komplex gépesítése, kemizálás és korszerűbb technológiai rendszerek kialakítása került előtérbe. Ezek a tények növelik a fajták és ezek vetőmagvoí iránt támasztott követelményeket A jóminőségű vetőmag használata és az 1960-as években történt fajtaváltás közös eredménye a terméshozamokban bekövetkezett ugrásszerű változás, ami az őszi búzánál és a hibridkukoricánál a legszembetűnőbb. A megye vetőmagszaporító területe 15—16 000 ha. A megye területén fémzárolt összes vetőmagtételek 39 százaléka kalászos, 28 százaléka hibrid- kukorica, 11 százaléka vetőburgonya. Salát szükségletre és exportra Legszembetűnőbb a hibrid- kukorica vetőmagot előállító területek évenkénti növekedése. Az 1958—64. évi 1200—1500 hektárral szemben ez évben 3773 ha-on volt hibridelőállítós. Ez feltétlen összefügg a 2 és 3 vonalas előállítások bevezetésével és a különböző bérter- mesztéses anyagok Baranyában történő elszaporításával. A bó- lyi korszerű vetőmag üzemet elhagyó, kiváló biológiai értékű keresztezések jő híre az ország határain is túljutott. NSZK- beli, angol, francia és jugoszláv riemesítők szülőpartnereiből keresztezett hibridek jutottak előállítás és kikészítés szempontjából szóhoz. A vetőmagtermés 30—40 százalékát exportálják. Borsót az utóbbi négy évben 2500—3000 ha területen minősítettünk. A külföldi borsónál is felismerték a baranyai földeken rejlő lehetőségeket A baraA Bólyi Állami Gazdaság vetőmagüzemében a csöveskukoricát korszerű gépsorokkal, dolgozzák fel. Képünkön: a fogadó szinek, ahonnan a feldolgozási folyamat indul. Szokolai felv. Packázás alkatrészekkel 1971. év 1972. év 1973. év 1974. év őszi búzából évenként 1400— 1500 vagon vetőmag fémzárolása történik Baranyában. Ez nyai szakemberek hozzáértését tükrözik az elmúlt évek közel 20 q/ha vetőmagterméssel szemben elért 1974. évi eredmények, melyek több mint 1000 ha területen 34 mázsás átlagot mutatnak. Baranya megye kapta a megbízást az országos szója-prog- ram vetőmag előállításának megoldására. A vetőmagprogram 3000 ha-on történő előállításából 1465 ha-t Baranya megye területén minősítünk és terméséből készítünk vetőmagot. Reménykeltő a megye területén létesült borsó-szója (PISÓ) zárt technológiai rendszer kialakulása, mely a borsó és szója vetőmagtermesztést van hivatva továbbfejleszteni. Remélhetően a burgonya vetőgumó termelés eredményességét is kimozdítja holtpontjáról a SOLANUM név alatt alakult burgonyatermesztési rendszer. Az előbbi rendszer a Bólyi Állami Gazdaság, az utóbbi a Szentlőrinci Állami Gazdaság irányításával létesül. A rendszerek jóminőségű vetőmaggal, vetőgumóval történő ellátása a Vetőmegfelügyelőség egyik részfeladata. A fejlődés jellemzője lehet a szaporító területekről betakarított termés volumene is. Terület ha-ban Átlagtermés q/ha 5966 44,5 6654 41,5 5995 48,— 4401 56,— (kb) elegendő a megyei és több megyén kívüli gazdaság részére, sőt exportra is. 1971. év 1972. év 1973. év Hibridkukorica • TerOíel ha-ban 1506 1457 1587 Átlagtermés q/has 19,7 18,5 18,— alapvető feltétele a szabványos minőségű vetőmag használata. Túl azon, hogy az 1968. évben megjelent vetőmagtörvény kötelezően előírja, hogy a termelő- szövetkezet is csak szabványos minőségben vetheti el saját vetőmagját, ma már a korszerű növénytermesztési hozamok elérése érdekében minden tsz feltétlenül vizsgáltassa meg vetőmagját Szabványos minőséget vessünk Van elegendő jóminőségben fémzárolt kalászos gabona vetőmag megyénkben. Érdemes akár minden évben ezekből felújítani vetőmag készletünket. Bizonyos fokú előrelépésnek számít az is, hogy ez évtől kezdődően a beküldött mintáknak csak alkalmas vagy alkalmatlan minősítést adunk. A rossz csírázóképességű, alacsony tisztaságú és magas gyommagtar- talom miatt nem szabványos vetőmagot inkább tegyük félre, mert nem éri meg a kockázat Pusztai Ernő Vetőmagfelügyelőség vezetője. KGSIlanácskozás 8udapesten A KGST Élelmiszeripari Állandó Bizottságának gépesítési és automatizálási állandó munkacsoportja október 21— 24-e között Budapesten tartotta VI. ülését Az ülésen megvizsgálták a munkacsoport idei munkáját, és áttekintették 1975 legfontosabb feladatait. Az élelmiszeripari vállalatok az együttműködés eddigi tapasztalatai alapján munka- programot dolgoztak ki a következő évekre. A munkacsoport összeállította az élelmiszeripar anyagi—műszaki bázisának biztosítására kialakított együttműködés 1976—1980. évi programját. A hatszázezer forint értékű alkatrésszel pénteken délben indult el a teherautó István aknáról Komlóra. A főmérnök utasítása szerint akár átveszik Kossuth-bányán akár nem, oz anyagot le kell rakni és otthagyni. Amikor a munkálok jelentették, hogy a komlói üzem nem veszi át a szállítmányt, mert arra nincs szükségük, bekapcsolódott az „ügyintézésbe" a Mecseki Szénbányák több magasbeosztású vezetője is. A műszaki igazgatóhelyettes hétfőre ígérte, hogy a dolognak utánanéz. A kerületvezető utasítása úgy szólt, hogy az anyagot azonnal szállítsák vissza Pécsre. Pécs-Bá- nyaüzem főmérnök« ezt az utasítást megtagadta, majd a Szénbányák anyagellátó üzemének vezetőjét hívta telefonon, hajlandó-e átvenni az anyagot. Ű ez elől elzárkózott, a raktározásra utasítást nem kapott Azt viszont megengedte, hogy az üzem területén lerakják a szállítmányt. Ettől kezdve 8 órás váltásokkal Pécsbánya egy-egy munkása kedd délig őrizte az alkatrészeket. Az adminisztratív dolgozók 3, a fizikai munkások V túlórában fizetett műszakot, s három sima műszakot töltöttek el az anyag őrzésével. Péntektől keddig a vállalat egyik gépkocsija nyolc alkalommal fordult Pécs és Komló között az őrséget szállítva. A gépkocsi kilométerenkénti költséqe 6 forint, a sofőr munkadíját nem számítva. Az AIRBEAKER ügy ez év tavaszán kezdődött. A berendezés alkalmazásával először Vasas-bányán kísérleteztek. Ügy tűnt, hogy egyike lehet a kevés lehetőségnek, amellyel megoldódik a mecseki szénbányászkodás legégetőbb gondja, a fejtési jövesztés korszerűsítése. Vasas-bányán, mint írtuk, kiváló eredményeket értek el a berendezéssel, mégis úgy gondolták, hogy István-ak- nán tágabb tere lesz üzemeltetésének. Ászállították a szükséges tartalék alkatrészekkel együtt. Meghatározták a területet, ahol üzembe állítják. Közben utasítást kaptak, hogy a berendezést adják át Kos- suth-bányának, ahol a termelés növelése érdekében nagy szükség lenne az AIRBEAKER- re. 1974 szeptemberében a vállalat műszaki igazgató helyettese utasítást adott a berendezés átszállítására. Október 1-én megjelentek Kossuth, bánya képviselői, s nem sokkal később elszállították azokat a berendezéseket, amelyeket használni, kívántak. A tartalék alkatrésze :et (mintegy 600 ezer forint értékű) nem. Pécs-Bá- nyaüzem főmérnöke a vállalat termelési főmérnökével konzultált az ügyben (újabb szereplő), majd utasította az üzem anyaggazdálkodási csoportjának vezetőjét, hogy azonnal vigyék az alkatrészeket is Kos- suth-bányára. A két üzem anyaggazdálkodója megegyezett, hogy némi haladékkal (október 18-ról volt szó) q szállítást lebonyolítják. Az alkatrészek a Mecseki Szénbányák tulajdonát képezik, a vállalat szempontjából csak műszaki értelemben volt jelentősége, hogy melyik üzemben vannak. Az üzemek gazdálkodásában ugyan ° raktári készletek jelentős súllyal szerepelnek, október közepén azonban ennek szinte minimális a jelentősége. Ennek ellenére október 18-án Pécs-Bányaüzem főmérnöke, miután az alkatrészeket Kossuth-bánya még mindiq nem szállította el, megmásíthatatlan utasítást adott: az anyagot azonnal rakják autóra. A többi ismeretes. Tulajdonképpen a vállalat ügye, szavunkat mégis kell az ügyben hallatni, A berendezés, mint említettük egyike azoknak, amellyel az egyik legnehezebb bányamunkát megkönnyíthetik, amelyről annyi jót hallottunk már, s írtunk is. Nem értjük, hogy a sokat dicsért berendezést az üzemek miért pa^szol- gatják egymásnak, illetve miért húzódoznak a tartalék alkatrészek átvételétől. Nem értjük azt sem, hogy magasbeosztású műszaki vezetők presztízs okokból miért pazarolnak műszakokat, amikor tudomásunk, szerint a Szénbányák súlyos munkaerőhiánnyal küzd. ,,tl A Mecseki Szénbányák 're-' héz gondokkal terhelt esztendőket élt át. A kormány segítségére sietett, az idén mintegy háromszáz millió forinttal teremtett lehetőséget a felkapaszkodáshoz. Arról azonban nem volt szó, hogy közben több mint félmillió forint értékű anyaggal játszadozzanak, Lombos! Jené Előnyök és hátrányok Válté és éjszakai műszakok 1971. 1972. 1973. 19?lu 2 vonalas 380 termésátlag q/ha 9,5 728 — W-* Pr1215 —13«— Alkalmas minősítésű terület ha-ban: ÉC 54 több vonalas: 1530 37,2 1658 25,1881 37,1 1719 A fent Ismertető« területekről 6—800 vagon tisztítatlan hibridvetőmag kerül le, melyet a bátyi vetőmag üzemben a Vetőmagfelügyelőség 500—600 vagonos nagyságrendben fémzárol és lót el minősítő bizonyítvánnyal. Vetőburgonya: A vetőgumó előállító terület nagyságában az alábbi változás figyelhető meg: 1966. 1967. 1968. 1969. 1970. 1971. 1972. 1973. 1974. A további előrelépést a korábban említett termelési rendszer bevezetésétől várjuk. Az állami ellenőrzés a kalászos gabonáknál a Ili. szaporulati fokig terjed. A II. illetve 111. fokú vetőmaggal ellátott tsz-ek Ossz. szoporftó »er, ha-ban: 875 80S 640 550 590 615 517 301 555 Ossz. terméshozam q/ha: 129,5 117,8 144.2 163.3 181.4 177,2 268,— 242,— ezek termését használhatják fel továbbszaporító anyagként. A saját szaporítási területekről származó termésről beküldött minták minőségi ellenőrzését a Vetőmagfelügyelőség térítés- mentesen elvégzi. A jó termés Ritkán jut eszünkbe az éjszaka dolgozó munkás. Az elmúlt években kevesebb lett a folyamatosan termelő gyárak száma. Baranyában teljes három műszakos termelés csak a Farostlemezgyárban és a Hőerőműben van. A minisztériumi iparban három műszakos a munkarend, de az egyes részlegekre vonatkozik. A tanácsi iparban kettő, a szövetkezeti iparban egy műszakban dolgoznak. A műszakszámok csökkenésével növekedett a kapacitás-kihasználatlanság. Tizennégy pécsi vállalatnál (az ipari termelés több mint a felét adják) a gépek kihasználtsága 53 százalékos. Kék köpenyben, gumicsizmában igyekszik az üveglapós szárítóműhelybe Kiss Józsefné, bőrgyári betanított munkás. — Miért vállal három műszakot? — öt gyerek van otthon. — Megfizetik? — A harminc százalék éjszakai pótlékkal együtt 3300 forint a fizetésem, — A mai napja? — Reggel hazamentem Meszesre. Bevásároltam, megfőztem az ebédet. Később ahogy lehetett — egy szoba konyhában élünk heten — aludtam. Ismét rendberaktam a családot és irány a gyár. Kezdődik a műszak. Az Oveg- íapos szárító hattagú női brigádja a ragasztóasztalhoz húzza a kocsit, amelyen 1600 vizes sertésbőr 25 mázsa súllyal nehezedik. A bőröket bekenik, rámára feszítik és a szárítóba viszik. — Ha el akarják érni a fejenkénti 200 darabos teljesítményt, másfél óránként öt percnél több szünetet nem tarthatnak — magyarázza Farkas Zoltán műszakvezető, aki ez év májusa óta állandóan éjszakai műszakos. — Miért? — Balatoni telkemen építkezni szeretnék. Átlag 4800 forintot viszek haza. Az éjszakai pótlék jelentős többlet — Megszokható az óilandó éjszakai munka? — Jobban mint a váltott műszak. Mikorra az ember megszokna, ismét más munkarendben dolgozik. A gyárban sok a világos ablak, de gépek csak néhány helyen dolgoznak. A 2600 dolgozót foglalkoztató gyárban éjszakai műszakban 220-an dolgoznak. Nyolcvan férfi, a többi Az emberek többsége természetesnek találja, hogy az erőművek, kohók folyamatosan üzemelnek. Azon sem akadnak fenn, hogy a többnyire nőket foglalkoztató textiliparban éjjel-nappal van munka, de maguk.ól vuy/ családtagjaikról elképzelhetetlennek tartják, hogy több műszakban dolgozzanak, A három műszak fárasztó, kényelmetlen és a családban is problémát jelent A gépek zaja fülsértő. Annak ellenére, hogy vizet permeteznek, fátyolos a levegő a portól. A Hirdi Kenderfonó munkásgárdájának többsége leány és osseony. A 150 éjszakai műszakos között csak néhány férfi van. — A három műszakot megszokni nem lehet, csak beletörődni — állítja Dura Lászlóné szövőnő. Hozzáteszi: — Az éjszakázás több pénzzel jár. — Család? — Egy kisfiam vari. Az apja van vele, aki itt dolgozik a gyárban három műszakos beosztásban. — Mikor látja o férjét? — Ritkán. Jó lenne, ha megegyezne a beosztásunk, de mi lenne a gyerekkel? János Teréz, aki 18 éves mondja: — Megéri a három műszak. 3000 forintot keresek. — Ha férjhez megy, akkor is vállalja? — Igen, de hallom az asszonyoktól, hogy a férjek nem szívesen egyeznek bele. Hacsak az anyagiak nem kényszerítik erre. — Igyekezik a gyár vonzóvá tenni a többrnűszakos beosztást: 10 százalék éjszakai pórj lék és 35 forint éjszakánként. Mégis, a szövődében éjjel a gépek fele áll, de a második műszakunk sem teljes. Aki férjhez megy legtöbbször nem jön éjszakázni — mondja Mező József, művezető. Hajnalodik. A Pécsi Sütőipart Vállalat Temető utcai 2-es és 6-os üzemeihez megérkeztek a teherautók. Viszik a boltokba a friss péksüteményt Éjszakánként 85 ezer kifli, 80 ezer zsemle, 4500 vajas tészta, 8000 zsúrkenyér készül. Mindezt 35 állandó éjszakai műszakban dolgozó pék készíti, akiknek 80 százaléka nő. — Megszoktam az éjszakai munkát és a 4000 forintos fizetést is — mondja Váczi Sán- domé. — Mire lányaim iskolába mennek, hazaérek. őri István 15 éve állandóan éjszakás: — Szeretek éjszaka dolgozni. így jól beoszthatom a nappalt Igaz. mostanában jobban érzem a fáradtságot. Az éjszaka nem múlik ei nyomtalanul. — Család? — Egyedül élek. A közelmúltban végzett felmérés szerint az állami iparban az átlagos műszakszám 1,44, mely nem egészen másfél műszaknak felel meg. Ezzel megegyező a megyei helyzet is. Pécsett a legnagyobb vállalatokat véve alapúi ez a szám valamivel magasabb: 1,59. A pécsi nagyvállalatoknál, üzemeknél ugyan többműszaxos termelés folyik, mégis a műszakszámok 60 százaléka délelőttre, 30 százaléka délutánra jut és mindössze 10 százalék éjszakai. Az adatok azt bizonyítják, hogy Baranyában és Pécsett a termelés növelésének nagy tartaléka rejlik a második és horrnadik műszakban. Mécs László
