Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-17 / 285. szám
DUNANTÜLI NAPLÓ 1974. október 17. OOZDASÄGI ELET Nem minden aszpirin Aspirin Alit kell tudni a védjegyről? y édjegykiöllitós járja az ” országot, e héten érkezett el Pécsre. Védjegy. Mit tudunk róla? Azt, hogyha egyszer elégedettek voltunk egy védjeggyel ellátott áruval, akkor legközelebb is azt kívánjuk vásárolni. A védjegy garancia, hogy nem csalódunk, ugyanazt a megszokott, jó minőséget kapjuk. Aztán mindnyájan ismerünk históriákat, hogy a védjegyet nemegyszer elorozzák, mint ahogy a mi tokaji borunkat a világ tucatnyi országában előszeretettel hamisítják. Végül az is köztudott, az ilyesmiért büntetés jár. Tulajdonképpen ennyi ismeret már elég is, ám lássuk szakszerűen, i is tulajdonképpen a védjegy? Összetévesztik a márkával A védjegy létrejötte az áru megjelenésével, az árukereskedelem kialakulásával tehető egy időre. Amint egy áruféleséget — legyen az kenyér, kard vagy bármi más — több gyártó Is készített, szükség lett arra, hogy az egyes termelők saját termékeiket olyan jelzéssel lássák el, ami a hasonló vagy azonos felhasználású termékektől megkülönböztethetővé teszi. Szükségük volt erre a gyártóknak azért, hogy állandó vevőkört, ezáltal állandó forgalmat biztosítsanak termékük számára. A védjegy nem tévesztendő össze a márkával, amelyet gyakran még ma is a védjegy tor— Kiállítás. Tegnap délután a KIOSZ szigetvári csoportjának székházában Rimavölgyi István, a Városi Tanács elnök- helyettese nyitotta meg azt a kiállítást, amely a város és a szigetvári járás területén dolgozó kisiparosok és árutermelők tevékenységét mutatja be. Muzeális értékű céhleveleket, munkaeszközöket láthatnak az érdeklődők a török hódoltság idejétől napjainkig. talma és jelentése helyett, maga a védjegy szó helyett használják. A márka — marque — francia eredetű szó, ma is használatos jelentése: jel, jelzés, cég, stb. Alapjában véve tehát a védjeggyel azonos fogalom, azzal a kivétellel, hogy nem részesül oltalomban, nem biztosít kizárólagosságot. A márka tehát egy megkülönböztető elnevezés, ha azonban lajstromozzák és meqfelel a hivatalos követelményeknek, akkor védjegy. Az utánzás kihágás A gyártó, a forgolmazó számára már az is előnyt jelentett, hogy áruját egy másiktól megkülönböztető jellel elláthatta. Ez azonban még nem óvta meg attól, hogy más gyártó hasonló termékét — akár azonos, akár gyengébb minőségben — az ő már jól ismert, bevezetett védjegyével hozhassa piacra és ezáltal elhódítsa a jóhiszemű vásárlókat, akik az áru jelzését figyeiye vásároltak. A gyártók tehát igényelték, hogy az általuk használt jel — a védjegy — jogilag is védve legyen, azaz más ne használhassa jogtalanul. Megszülettek a védjegytörvények, a védjegyjog. A védjegy használója, birtokosa fokozott jogi védelemben részesül — védjegye oltalom alá esik — amennyiben a megkülönböztető jelzés lajstromozott, azaz hivatalosan is bejegyzett védjegy. A védjegyoltalom megszerzése Magyarországon az Országos Találmányi Hivatalnak beadott kérelemmel történik. (Mellesleg, a ' lajtsromozásra csak olyan jogi vagy magánszemély jogosult, aki maga is állítja elő, forgalmazza az adott terméket, vagy pedig valamilyen szolgáltatást nyújt, s mindez működési engedélyében, alapítólevelében szerepel, mert például egy cipész 'kisiparos nem kérhet saját gyártású szappanjára védjegy- oltalmat) Ezzel az eljárással a bejelentő csak Magyarországra biztosítja a védjegy oltalmát. A nemzetközi védjegyek bejelentését az Országos Találmányi Hivatal továbbítja a Nemzetközi Védjegy Unió iro- hogy most a televízió után a dójának, amely a védjegyet hivatalos kiadványában közzéteszi és informálja az érdekelt országok védjegyhatóságait. A védjegyoltalom 10 év, majd további 10 évenként — igény esetén — megújítható. A védjegy oltalma kettős. A büntetőjog elbírálása szerint aki védjegyet utánoz vagy azonos védjeggyel ellátott terméket hoz forgalomba, kihágást követ el és — a sértett fél bejelentésére — bírsággal sútjható, valamint az utánzott védjeggyel ellátott termékek megsemmisítésére kötelezhető. A magánjog elbírálása szerint a védjegybitorlóval szemben a sértett kártérítési igénnyel léphet fel. Esetünk a frizsiderrel A Reklám kézikönyve a védjegyek 6 fő típusát különbözteti meg. Az első, a szavak használata. Ismert szavak vagy fogalmak (például Fecske cigaretta, Szalon sör), konstruált szavak (Barbon, Biopon), földrajzi vonatkozások (Tokaji bor, Café do Brasil), nevek (Zsol- nay porcelán, Hunyadi János keserűvíz). Előszeretettel használják az idegen szavakat, mert a magyar közvéleményben — de ez mindenütt a világon így van — mindig is volt és ma is létezik bizonyos fokú érdeklődés a nem itthon gyártott termékekkel szemben. (Példák: Apollo borotvahab, Rocky Cellar sör, stb.) A következő típusokat a betűk (például HB, BT cigaretta), a számok (egy világhírű kölni: a 4711-es) és a kettő kombinációja (jó név például a Club 99) jelentik. Léteznek még képek, jelek, ábrák (gondoljunk csak a nap mint nap látott stilizált gyapjúgombolyog- ra, alatta a Tiszta Élő Gyapjú felirattal), s végül színek (például a Kék-Fehér babaolaj)1. A védjegyet természetesen meg kell ismertetni a fogyasztókkal, szólnunk kell tehát a védjegyek reklámozásáról is. A bevezető reklám feladata, hogy az árut jelölő új védjegyet megismertesse a közönséggel, hogy később ők maguk tudják a védjegyet az áruval azonosítani. A védjegyismertetés költsége később visszatérül, amikor már a védjegy ismertsége megköny- nyíti a reklámozást, az emlékeztető propagandát Mi a céljuk a védjeggyel a vállalatoknak? Miután a fogyasztóval való közvetlen kapcsolatuk ma már szinte a minimálisra csökkent, a kapcsolat tartására nem marad más mód, mint saját termékeiket speciális megkülönböztető jellel ellátni. A vevőhüség kialakítása A védjegy tulajdonképpen állandó minőséget is jelent Szerepét a korszerű eladási technika, az önkiszolgálás még jobban kiemelte, az adott árucikk az árutömegből a jól ismert jelzés, szín alapján köny- nyen kiválasztható. A védjegyreklám célja a „vevőhűség” kialakítása is. A reklámtevékenység olyannyira hatásosnak is bizonyult, hogy akadtak esetek, amikor a védjegyet magával az árutípussal azonosították. A hűtőszekrényt Magyarországon frizsidernek hívják, holott ez csak az amerikai General Electric egy bizonyos hűtőgépének volt a neve. Ehhez hasonló eset történt az Aspirinnel is. Még ma is gyakran aszpirin néven emlegetik a fájdalomcsillapítókat, holott ez csak a nyugatnémet Bayer cég egyik terméke. Ezekután pedig nézzük meg a Mecseki Ércbányászati Vállalat székházában a védjegykiállítást! Á világsajtóból Két szabadnap és az emberek Az ötnapos munkahét problémái Magyarországon Péntek délután van, a magyar munkások és tisztviselők az állami iparban és az építőiparba» ilyenkor fejezik be 44 órás munkahetüket. Az idei évben a csökkentett munkaidővel dolgozók száma meghaladja a két és fél milliót, vagyis a dolgozók hatvan százalékát, az ötéves terv végéig pedig ez a szám újabb egymillió fővel növekszik... így kezdi beszámolóját Sztamen Sztamov a Rabotnicseszko Delo-ban. Milyen is a magyar szabad szombat — bolgár szemmel. Sztamen Sztamov fejtegetései elé megjegyzésként talán még annyit, egyes munkahelyeken Bulgáriában is bevezették a csökkentett munkaidőt, később azonban visszaálltak a heti 48 órára. A megnövekedett szabad idő átalakította a megszokott életmódot, de az új lehetőségek felismerése és felhasználása — legalábbis egyelőre — bizonyos mértékig késik a megváltozott feltételekhez képest. Itt figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a lehetőségek hasznosítása sok egyéb tényezőtől is függ, így az emberek anyagi lehetőségeitől, a szolgáltatások fejlettségi szintjétől stb. Vegyünk például egy olyan lényeges tényezőt, mint az üdülési és turisztikai bázis. Ismeretes, hogy Magyarország Európa egyik idegenforgalmi országa, jól ismertek nevezetességei, Budapest, a Balaton, a Velencei-tó szépségei, az ország délnyugati részén fekvő Baranya megye, az északkeleti hegyvidék vagy a legnyugatibb országrészek. A legnagyobb üdülőhely, o Balaton partja az e célra fordított 7 milliárd forint beruházás ellenére még a 2000. évben sem lesz képes befogadni egyidejűleg többet, mint 600 000 embert, s ezek nagy része is külföldi turista lesz. Egyébként nem minden évszak kellemes a víz mellett. Már ez a felületes összehasonlítás is mutatja, milyen sok probléma keletkezik az ötnapos munkahét bevezetésével. Jóllehet a munkaidő csökkentése aránylag új jelenség Magyarországon, jóllehet, a szabadidő felhasználásának megfigyelése és vizsgálata rendkívül bonyolult, kényes és nehéz munka, mégis, már levonhatók bizonyos következtetések. Mindenekelőtt az, hogy a többség egyetért abban, hogy a szabad szombatok mindenekelőtt a dolgozó nők számára hasznosak valójában. Ez a megállapítás elfogadható, miután széles körben ismert a tény, hogy a háztartással és a Két és fél hónappal a „fekete nap" előtt mm Összeszedni a morzsákat Dr. Csikós Nagy Béla még az év tavaszán jelentette be egy kereskedelmi kamarai összejövetelen, 1975. január elsejével termelői áremelésekre kerül sor. Szeptember elsején a TOZÉP-telepeken és a benzinkutaknál nekünk, fogyasztóknak kellett új árakkal ismerkednünk, amikor is az ismert fogyasztói áremelésekre került sor, január elsejével viszont a vállalatok és a szövetkezetek találják magukat szembe új árakkal: felemelik egyes alapanyagok és energiahordozók órát Még két és fél hónap van hátra a „fekete napig". A vállalatok és szövetkezetek természetesen nagyon is odafigyelnek az ilyesfajta bejelentésekre, valamiféleképpen mindegyikük reagált rá. Hogyan? Egyeseket nem hagyta el „természetes ösztönük”, mindjárt a készletekre gondoltak, azonnal elkezdték a gyűjtögetést, hogy a majdani nehezebb időkben előnyökkel rajtolhassanak, aztán majd csak lesz valahogy. Mások számolgattak, mennyi költségtöbbletet jelenthetnek majd a termelői áremelések, netán még variációkat is kidolgoztak, ha ennyi vagy amannyi százalékkal nőnek az árak, mennyi olvad le a nyereségből. Ezen kicsit sóhajtoztak, hogy a következő pillanatban reményekkel telítődjenek, az állam úgysem hagyja őket magukra, megtéríti majd a veszteségeket, lesznek majd mankók és pénzügyi hidak. Volt egy homlokegyenest másmilyen reagálás is. Az, amikor a vállalatvezetőknek, szövetkezeti elnököknek mindjárt az jutott eszükbe, január elseje után aztán tényleg patikamérlegen kell méricskélni az anyagot és az energiát, egy morzsájuk sem mehet veszendőbe. És összeültek a vezetők, ne várjuk meg a január elsejét, álljunk neki most, kutassuk fel, hol lehet megfogni valamit. Terveket kovácsoltak, intézkedtek, kijelölték, ki miért lesz felelős. Mondanunk sem kell, ez a reagálás a rokonszenves, ezt a hozzáállást szeretnénk mindenütt, s reméljük, ez is az általános. Csak ez hozhat hasznot a nyersanyagokban és energiahordozókban oly szegény Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, benne a vállalati gazdaságoknak. Nincs más út, az egyes termelői árak emelését a termelési költségek csökkentésével keli elsősorban ellensúlyozni, nem pedig mankókra és pénzügyi hidakra várni. Nyilván, az áremeléseket is azért jelentették be jó előre, hogy időt hagyjanak a vállalatoknak és a szövetkezeteknek, tegyék meg a megfelelő takarékossági intézkedéseket Mit lehet tenni? Sokat Mindenekelőtt felül kell vizsgálni az anyagnormókat Különösen az importanyagok normáit kell nagyító alá tenni — mellesleg, éppen az importanyagok hallatlan mértékű drágulása kényszerítette ki a hazai áremeléseket —, lehet törni a fejet, hogyan tudnánk a külföldi anyagot más, hasonló minőségű, de olcsóbb anyagokkal helyettesíteni. Amint — hogy emlékeztessünk rá — a háborús idők fémínsége kikényszerítette, hogy a fémeket mással helyettesítsék, amikor is megszületett a műanyag. Hacsak grammokat, deciket, négyzetcentimétereket, egy-két százalékot takarítunk meg, az a magyar gazdaság szintjén mór milliós megtakarításokat jelenthet. Forintok, dollárok, rubelek. Ugyanígy elő kell venni az energiamérleget, felülvizsgálni a normákat. -Megfogni a levegőbe engedett energiákat, visszavezetni a még hasznosítható hulladékenergiát. Még azt is megkockáztatnám, ahol lehet, visszaállhatunk a kevésbé modern tüzelési technikákra, ha az olcsóbb. Ezzel együtt arra is kell gondolnunk, ha ilyen drágák az alapanyagok, akkor minél több ötletet adjunk bele, minél több munkával dolgozzuk fel, hogy magas minőségben, jó áron eladhassuk a belőlük készült termékeket. Különösen exporttermékeinknél igyekezzünk, olyan áron állítsuk elő és olyan áron adhassuk el, mint a külföld hasonló termékeit, hiszen sok esetben éppen a külföldtől drága pénzen vásárolt nyersanyagokat dolgozzuk fel és adjuk el nekik. Most lesz csak igazán kényszer a hulladékok hasznosítása. Illik majd a szemétben turkálni, mert azért is pénzt kapunk. Mindent fel kell dolgoznunk. A siker persze akkor lesz teljes, ha a takarékossági igyekezet nem merül ki az anyag- és az energianormák felülvizsgálatában, hanem kiterjed mindenre — minden költséghelyre, minden költségnemre —, s a költségmegfogást szervezetten végzik. Programokat, intézkedési terveket kell kidolgozni, felelősöket kijelölni és rendszeresen beszámoltatni. Ott van az újítómozgalom is, rá kell irányítani az újítók figyelmét erre. Lehet ötletnapokat tartani a gyárakban, az épkézláb javaslatokat pedig anyagilag is honorálni. Az olcsó nyersanyagok korszakának vége. Észrevehettük, ma már úgyszólván minden nyersanyag megkapja azt a bizonyos jelzőt. Fekete arany, fehér arany, zöld arany és így tovább. Az aranynak pedig ugye nemcsak a morzsáit, de porszemecskéit is össze szokták seperni. A Föld nyersanyagkészletei egyre fogynak, a nyersanyagok egyre drágulnak, s bizony, sajnos lesznek még „fekete dátumok". Erre nem lehet azt mondani, majd lesz valahogy, itt nem segítenek a mankók és a pénzügyi hidak, legkevésbé szabad ennek terheit automatikusan a hazai fogyasztókra hárítani. A pazarláson végső soron mindnyájan veszítünk. Egyedüli megoldás: egy morzsáját sem hagyjuk veszendőbe menni az anyagnak, energiának. Egyre többet termelünk, amilyen nagyvonalúak vagyunk ebben, olyan kicsinyesek legyünk a kiadásokban. Nem kell várni január elsejéig. Már most! Mikiősvári Zoltán r családdal kapcsolatos feladatok többsége, még a legfejlettebb államokban is. még mindig a nőkre hárul. A héten összegyűlt házi munka elvégzése a szabad szombatokon lehetővé teszi a nőnek, hogy a vasárnapot valóban pihenőnapként hasznosítsa. Ebből a szempontból teljesen érthetőek azoknak a nőknek e válaszai, akik eqy ankéton vettek részt, hogy még akkor sem egyeznének bele a 48 órás munkohét visz- szaállításába, ha ugyanakkor 30 százalékkal növelnék a fizetésüket. A megkérdezettek 14— 15 százaléka viszont örömmel elfogadta volna, hogy — akár fizetésének 15 százalékos csökkentésével is — minden szombatja szabad legyen. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete felmérést végzett a Csepeli Vasműben, hogy megállapítsa, mivel töltik az emberek szabad idejüket az ötnapos munkahéten. A felmérés eredményeinek összehasonlítása a múltbeli szabadidő felhasználási struktúrával mutatja, hogy ezen a területen még nem történtek lényeges változások. Nem új, hogy a szabad idő kitöltésében a fő helyet a televízió foglalja .el. Figyelmet érdemel azonbanj hogy mbst a televízió után a rádióhallgatásra és az újság- olvasásra fordított idő kerül második helyre. A legnagyobb figyelmet mégis az a jelenség érdemli, hogy messze nagyobb azoknak a száma, akik pihenésképpen passzív házi munkával foglalkoznak. Az ötnapos munkahét mellett fennmaradó szabad idő hasznosításának elemzésekor egy elgondolkoztató tény is felszínre került Magyarországon, s ez az önképzés kérdése. Bár a szakirodalom, a szakmai folyóiratok figyelemmel kísérése ma egyre inkább sürgős és kötelező program nemcsak a mérnököknek és szerkesztőknek, da az egyszerű technikusnak és végrehajtónak is, a kutatások mutatják, hogy ez a fajta érdeklődés még mindig háttérben marad. Nem kerülhető meg egy másik tény sem. Sok felmérés adatai bizonyítják, hogy az emberek nagy része szabad idejének bizonyos részét jövedelmének növelése céljából melléktevékenységre fordítja. A megkérdezettek jelentős része nem válaszolt a kérdésre, ami önmagában is érdekes tény: „maszek” munkát végeznek jövedelmük növelése céljából. Ezek százalékaránya a férfi technikusok között 18, az értelmiségiek között 26 százalék. Felmerül g kérdés, hogy elítélendő-e ez a jelenség, vagy elfogadható, mint a szabad idő lebecsülésének kifejeződése. E- mellett azt is hangsúlyozzák, hogy ennek több objektív oka van, mint például a munkaerőhiány sok területen, a szolgáltatások színvonalának és az irántuk megnyilvánuló keresletnek az aránytalansága, a vásárlóképesség elmaradása a kívánalmaktól. Mindebből világossá válik, hogy még korai lenne következtetéseket levonni az ötnapos munkahét bevezetésének eddigi tapasztalataiból Magyarországon. Sok esetben az emberek még nem alkalmazkodtak pszi- chikailaq a megváltozott élet- feltételekhez. Függetlenül ettől, vitathatatlan tény, hogy a két szabadnap széles körű távlatokat és lehetőségeket nyit ahhoz, hogy az emberek életét kulturáltabbá tegyék.
