Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-17 / 285. szám

tmettöbarTC DUNANTOLI NAPIÖ 3 4300 szocialista brigád 34000 tagja tett felajánlást Vállalták — teljesítik A kongresszusi munkaverseny időszerű feladatai az SZMT elnökségi ülés napirendjén A XL pérSranymi ét felszabadulásunk 30. évfor­dulója tiszteletére indított euinkaverseny eddigi ered­ményeiről és tapasztalatai­ról tárgyalt tegnap a Szak­szervezetek Baranya megyei Tanácsának elnöksége. A Bőfyt Állami ©azdaség szocialista brigádjainak április 9-i felajánlását követően bon­takozott ki a megyében a mun- koverseny-mozgalom új szaka­sza, amelyben <300 szocialista brigád több mint 54 000 tagja tett felajánlásokat. Megállapítja a jelentés, hogy a vállalások időarányos részét a dolgozók teljesítették, s kimagasló terme­lési eredmények is születtek. A szocialista brigádok vállalásai­nak gazdagodásáról is számot ad a jelentés: olyan társadalmi, szociális és várospolitikai gon­dok megoldásához nyújtanak segítő kezet, mint az óvoda­építés, a bölcsődei helyek gya­rapítása, az iskolák felszerelése és tatarozása, a felszabadulási emlékmű építése. A vitában felszólalók a mun- kaverseny-mozgalom időszerű kérdéseit elemezték. Szépe Lő­rinc, a Postás Szakszervezet te­rületi bizottságának megbízott titkára elmondta, hogy a postai dolgozók munkaversenyének alapvető célja: javítani a szol­gáltatások minőségét és szín­vonalát. Lukics József, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára arra hívta fel a figyel­met, hogy a mostaninál na­gyobb figyelmet kell fordítani az alapszervezetekben a szocia­lista brigádokon kívüli dolgo­zók munkaversenyére. Kinczli József, a Vasutas Szakszervezet területi bizottságának titkára a vasút szállítási gondjairól be­szélt, s elmondta, hogy igazga­tósági szinten mintegy 900 ezer tonnányi szállítási többletre le­het számítani és 10 százalékos növekedés várható a nemzetközi tranzit-szállításokban. A szállító vállalatok segítsége — a ki és PÉCSI BŐRGYÁR VÁLLALAT vezetősége, valamint szakszervezeti bizottsága értesíti nyugdíjasait, hogy OKTOBER 18-ÁN PÉNTEKEN DU. 2 ÓRAI KEZDETTEL NYUGDÍJAS NAPOT TART, melyre a vállalat vala­mennyi nyugdíjasát sze­retettel meghívja. Gyülekezés vállalatunk kultúrtermében du. t óra­kor. berakodások gyorsítása — nél­kül a vasutasok egymaguk nem tudnak e feladatokkal megbir­kózni. Ruff Péter, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára azokról a gondokról beszélt, amelyek a mezőgazdaságot súj­tó rossz időjárás nyomán az élelmiszeriparban is jelentkeznek; s amelyek miatt ma még szinte lehetetlen képet alkotni a vál­lalások eredményeiről. A Sziget­vári Konzervgyár esetét hozta fel példának: augusztusra le­maradását szinte teljes egészé­ben behozta, most viszont a szállítási nehézségek miatt is­mét termelési gondjai vannak. Rócz Gyula, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat szakszerve­zeti bizottságának titkára el­mondta, hogy a kongresszusi munkaverseny hatására nőttek a fejtési és vágathajtási ered­mények, amelyek viszont arra figyelmeztetnek, hogy jobban kell figyelni a kiemelkedő tel­jesítményt felmutató csapatokra. Szólt a teljesített vállalások utáni pótvállalások szükségessé­géről, amelyek biztosíthatják a munkaverseny folyamatosságát A szocialista brigádok felaján­lásairól szólva elmondta, hogy a MÉV-nél többszáz brigádtag volt, aki vállalta a nyolc általá­nos elvégzését, de amikor a be­iskolázásra került sor, aliq ta­láltak száznál több vállalkozót Dr, Petz Adóm, az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottságának titkára az egészségügy; dolgo­zók munkaversenyének új sza­bályozásáról beszélt, dr. Sziráki Ferenc, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titká­ra pedig elmondta, hogy a köz- szolgálati tevékenység színvona­lát munkamozgalmak indításá­val kívánják emelni, amelyek­kel az ügyintézést is gyorsítani lehet Neubauer József, az SZMT vezető titkára a munkaverseny- mozgalom eddigi eredményeit, tapasztalatait összegezve meg­állapította: pontos képet ugyan az 1974-es gazdasági eredmé­nyek ismeretében kapunk, de azt máris tudjuk, hogy a gaz- dqságj fejlődés üteme erőtel­jesebb, mint a korábbi évek­ben volt ebben pediq jelentős szerepe van a kongresszusi munkaversenynek. A közvetlen Megkérdeztük: Mennyi időre vállalják a bőrruhák tisztítását? Tavaly szeptember óta vállal­ja e pécsi Patyolat Vállalat Ir­ha, velúr, sertésvei ur kabát és felsőruházati cikkek tisztítását Magyarországom összesen két olyan gép van, amelynek segít­ségével tisztítani, festeni lehet a bőrruházati cikkeket Az egyik a fővárosban van, a másik Pé­csett Éppen ezért fordultak a Pécsi Patyolat Vállalathoz a környező megyék, segítsék őket ki, amíg a megfelelő gépet be tudják szerezni. Egy év alatt Veszprém megyével kooperálva 1974. március 1-étől 2163 darab velúr, vagy irha kabát tisztítá­sát vállalta el a pécsi Patyolat Szekszárd számára ez év szep­temberétől 253 darabot. A teg­napi naptól kezdve pedig Zala megye is bekapcsolódik ebbe az akcióba, a rendeléseket fel­veszik és november 1 -értői a vállalat megkezdi a Zala me­gyeiek kabáttisztítását a spe­ciális géppel. Mennyi időre is vállalják a Ssztítást? Ősz van, most van csúcsforgalom. Baranyában és Pécsett a vállalási idő átlagban 15—20 nap, a más megyéből jelentkezők igényét 30 nap alatt tudják kielégíteni. feladatok között említette az exporttervek maradéktalan telje­sítését és a tervbevett beruhá­zások befejezését (ezek álta­lában csúsznak Baranyában), Külön kiemelte a mezőgazda- sáq jelenlegi nehéz helyzetét, amelyet a rendkívül kedvezőtlen időjárás idézett elő. Az ősziek betakarítása, és a szállítás olyan nagy népgazdasági fel­adat ezekben a hetekben, amelynek megoldásához széles­körű társadalmi összefogásra van szükség. Ugyanilyen fontos feladat az őszi vetés is, ame­lyet éppen a betakarítás hátrál­tat Tegnap történt Dr. Nagy Józsefnek, az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága első titkárának vezetésé­vel megyei, városi és járási pártbizottsági titkárok, vezető pártmunkások tegnap Budapes­ten megtekintették a ; Szovjet Kultúra és Tudomány Házát. Ezt követően megismerkedtek a fő­város nevezetességeivel. Nyáron üdülők, télen üzemek A SZOT dél-balatoni igaz­gatóságához tartozó üdülők egy részében megkezdődött a már évek óta jól bevált téli foglalkoztatás. Tíz üdülő éttermében vagy nagyobb helyiségében különböző üze­mek, vállalatok helyezték el részlegüket és több mint félezer SZOT-alkalmazottnak nyújtanak egész télen át foglalkoztatási lehetősége­ket Állandó kiállítás terve a két város között Hat pécsi képzőművész kiállítása Lahtiban Az ismeretség Lohti és Pécs képzőművészei között nem új keletű. Alig több, mint egy hó­napja finn testvérvárosunk mű­vészeinek alkotásaival ismerke­dett meg a pécsi közönség a Déryné utcai kiállítóteremben. Ezt korábbi kiállítások előzték meg. Október elején a lahti városi múzeumban hat pécsi—baranyai művész — Bizse János, Erdőf János, Kolbe Mihály, Martyn Fe­renc, Simon Béla és Soltra Ele­mér — tíz-tíz festményét, gra- I fikáját állították ki. A nagy ér- I deklődéssel fogadott tárlat megnyitója után — a vendég­látók kérésére — Romváry Fe­renc művészettörténész, a Ja­nus Pannonius Múzeum osztály­vezetője diasorozatokatvetítetta villányi szobrász- és a siklósi kerámia-szimpozionról, a Zsol­Kétszáz éves az első magvar nyilvános könyvtár Megkezdődtek I a jubileumi ünnepségek A kétszáz éve fennálló Pécsi Egyetemi Könyvtár jubileumi ünnepségei tegnap kezdődtek meg Pécsett A Tanárképző Fő­iskola dísztermében „Könyv és könyvtórkultúra Pécsett a Klimó- könyvtár alapításának és kezdeti fejlődésének időszakában” címmel tudományos ülést tartottak. a Pécsi Egyetemi Könyvtár, a Pécsi Tanárképző Főiskola irodalomtudományi tanszéke, a Bara­nya megyei Levéltár és az MTA Irodalomtudományi Intézete 18. századi osztályának rendezésében, Dr, Péczefy László kandidá­tus, főiskolai tanár elnöki be­vezetőjében szólott hazánk mű­velődéstörténetének jelentős mozzanatáról: az ország első nyilvános könyvtárának — a mai Egyetemi Könyvtár elődjé­nek — létrehozásáról, amelyet Klimó György pécsi püspök két- évszázada tett nyilvánossá. Dr. Fényes Miklós, az Egyetemi Könyvtár igazgatója előadásá­ban foglalkozott a Nyitra me­gyei születésű, jobbágycsalád­ból származott Klimó munkás­ságával, aki a középkori pécsi egyetemet akarta visszaállítani és ezért szervezte meg a nyil­vános könyvtárat. A püspök fel­világosodáskori szerzők művelt, tilalom alatt álló könyveket is beszerzett. Az 1835-től vezetett emlékkönyvbe, több mint négy­ezren írták be nevüket: tudó­sok, művészek, kutatók, mes­teremberek. E „rejtett arany­bányát" felkereste Bugát Pál orvos, Jedlik Ányos fizikus, Schulek Frigyes építész, de könyvtárközi kölcsönzője volt Pesti Frigyes, Rómel Flóris, Frak- női Vilmos is. A Pécsi Szikra Nyomda könyv- termelési vezetője: Borsy Károly a pécsi nyomdászat kezdeté­ről tartott előadást Klimó Pécs első nyomdájának megépítését tervezte és segítette Engel Já­nos Józsefet a nyomda meg­alapításában. A nyomdászatot patronáló püspök sírja két hete már nem jeltelen a Székesegy­ház Corpus Christi kápolnájá­ban, mert vörös márványtábla került a faliba. Dr. Szörényi László, az Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa a 18. század második felének pécsi latin ' nyelvű költészetét vázolta fel. A püspöki udvar ran­gos poétája, Agyich István csak A tárgyalóteremből Megtámadtak egy járókelőt Garazdálkoáókat ítéltek el ünnepi alkalmakkor verselt, de költeményei sok helytörténeti érdekességet tartalmaznak. Már emiatt is érdemes lenne összes alkotását összegyűjteni és ki­adni. Sebastianovich zágrábi költő Pécsett jelentette meg verseit és Csokonait, Berzsenyit is megelőzve, már a magyar táncról ír. Latin nyelven alkot­tak még: Fajcsek Ferenc, Tóth Farkas, Viezer Adóm és Schwarczl Zsigmond. A Baranya megyei Levéltár igazgatója: dr. Szita László elő­adásában a papírkészítés pécsi históriájáról hallhattunk. Klimó Délkelet-Dunántúl első papír­készítő malmát alapította Pé­csett. A malom jó kapcsolatot alakított ki zágrábi, eszéki megrendelőkkel finom nyomdai, kancelláriai papírjai révén. Boda Miklós, az Egyetemi Könyvtár tudományos munka­társa ismertette a Klimó-gyűjte- mény legértékesebb ' kódexeit, kéziratos könyveit. A könyvmú­zeum nem csupán régi könyvek „forrásbányája", de mint mű­emlék, idegenforgalmi neveze­tesség: tavaly például 3 ezren tekintették meg. Dr. Hopp La­jos kandidátus, tudományos osztályvezető, az ülés társelnö­ke összefoglalójában hangsú­lyozta: Kutatni kell; miként tükrözi a felvilágosodást a Klimó-kőnyvtór és vajon kik le­hettek az első olvasói? Az ala­pítás előzményeit még kevés helytörténeti ismeret világítja meg, ezért szellemi térkép vázolhatná fel többek között a különböző vallási és világi kul­túrák könyveinek áramlását Pécsre. Délelőtt az Egyetemi Könyv­tár épületében az Egyetemi Könyvtárigazgatók Tanácsa tar­totta értekezletét. Elhatározták, hogy jövőre összehívják az Egyetemi Könyvtárak II. Orszá­gos Konferenciáját Miskolcon. Délután ugyanitt a könyv-, könyvtörténeti és exlibris tár­latot nyitotta meg dr. Csűri István, a Debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatója. Ma, október 17-én, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete VI. vándorgyűlésére kerül sor a Leöwey Klára Gimnázium dísz­termében. — Népi műemlékek kutatása. A Baranya megyei Tanács meg­bízásából Füzes Endre néprajz- kutató, Szigetvári János, Lan­tos Miklós, a Pécsi Tervező Vállalat építészei a tervek sze­rint november elején ismét meg­kezdik a népi műemlékek kuta­tását. Eddig még ismeretlen népi emlékeket keresnek fel, amelyekről fotókat, diafilmeket, vázlatos felméréseket készíte­nek. Ä» Eleféwt Étiem«« eltótt \yórafeo20® barátjára április £2-én éjszaka S. Já- was pécsi lakos, amikor váratlanul előbukkant a sötétből három fiatal­ember, Közülük az egyik megszólí­totta a békésen nézelődő férfit és pénzt kért tőle. Miután S. János el­utasította a provokáló L, Attilát, a fiatalkorú közölte a nemleges választ társaival, A büntetett előéletű Far­kas Gyula 21 éves, Kővágószőíiős, Újtelep 2. szám alatti lakos, vala­mint Mezei András 20 éves, Szent- lóri ne, Bányász utca !, szám alatti lakos feldühödött ezen és a „kisze- meltre,? támadt. A sértett az ütések következtébe« földre esett» ém © 4s&­madők __ «kkans' se Ifwsgyiak öbtsei bán­talmazását, tovább rugdosták. Az útonálló jellegű viselkedés mél­tán háborította fel a környék lakóit, a tettesek bíróság elé kerültek. A hasonló cselekményért korábban már büntetett Farkas Gyulát visszaesőként elkövetett garázdaságban mondotta ki bűnösnek a Pécsi Járásbíróság és 1 év 6 hónapi, szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Mezei András büntetése 1 évi bör­tön, L Attilát pedig 6 hónapi fog­házra ítélték. A fiatalkorú bünteté­sének végrehajtását feltételesen fel­függesztette a bíróság. Nem jogerő» ez ítéled 1€ JXL ;# Tegnap délelőtt egy DUTRA típusú rakodógépet vontatott teher­gépkocsijával a 6-os úton Kovács József egerági lakos. Nagype- terd és Botykapeterd között, a 224-es kilométerkő közelében a rakodógép eddig ismeretlen okok miatt az útmenti árokba bo­rult. A baleset körülményeinek kivizsgálása folyamatban van. nay Múzeumról, a Modern Ma­gyar Képtárról, vaiamint a fia­tal pécsi képzőművészek alko­tásairól. A nyolcnapos lahti tartózkodás alkalmat adott ar­ra is, hogy az élmények, ta­pasztalatok mellett a négy fős pécsi küldöttség tagjai a továb­bi együttműködést elősegítő öt­leteket, javaslatokat is össze- gyűjtsék. Erről beszélgettünk Romváry Ferenccel, aki elmond­ta, hogy pécsinek lenni Lahti­ban nem mindennapi megkü­lönböztetést jelent, mivel a testvérvárosi kapcsolatok messze túlnőtték már a hivatalos kere­teket. Sirka Lankinen országgyűlési képviselő, Lahti városi tanácsá­nak tagja és egyben a múzeu­mi tanács elnöke, miután a ki­állítást megnyitotta, érdekes és eredeti gondolatot vetett fel. Szerinte rendkívül kívánatos vol­na az esetenkénti kiállítások mellett Pécsett és Lahtiban —- a helyi művészek anyagából — egy állandó reprezentatív tárla­tot nyitni. Sirka Lankineri a gon­dolat gyakorlati megvalósításá­nak „hogyan"-járól is beszélt A Pécsi Múzeum képviselői 8—10 alkotást kiválasztanának a firm művészek műtermeiben. Ezeket Lahti városi tanácsa megvásá­rolná, és a pécsi múzeumnak ajándékozná. Ugyanez történ­hetne Pécsett is. A pécsi mú­zeumnak már most is vannak finn grafikái. Matti Koskela és Antte Ukkonen számos grafikát ajándékozott e Modern Magyar Képtárnak, amelynek most ki­alakuló nemzetközi gyűjtemé­nyébe nagyon jól beleillene^ a további 8—10 alkotás, al szóba került Az sem volna zömbös, hogy a pécsi művészek műveiből külföldön egy állandó kiállítás létesülne. — Az egymás iránti érdeklő­dés mindenképpen számottevő. A mostani kiállítást Finnország* ban mind a vendéglátók, mind az ottani sajtó jelentős kulturá­lis tényezőnek minősítette. — Milyenek a firm képzőmű­vészek életkörülményei általá­ban? — A finn művészeti életet a művészeti kollektívák igen jó kapcsolata jellemzi. A Lahtiban élő művészek sokkal többet tudnak egymásról, jobban oda­figyelnek egymás tevékenysé­gére, mint a pécsiek. A külön­böző korú és különböző stílus- irányzatokat képviselő alkotók „békés egymás mellett élése” irigylésreméltó, vonzó jelenség. Ez persze annak köszönhető, hogy nem érzik kizárólagosnak személyüket, tevékenységüket. A városi tanács is erőteljesen tá* mogatja őket Megnéztünk egy hat lakásos műteremházat, amelyhez természetesen kiállító galéria is tartozik. . Nemrég Lahti környékén megszüntettek egy sereg régi iskolát, az isko­laépületeket a művészek kap­ták meg. A fiatal művészeket — a mi Derkovits-ösztöndíjunk- hoz hasonló — állami ösztöndí­jakkal támogatják. —- Milyen konkrét elképzelé­sek születtek a jövőre vonatko­zólag? —■ 1975-bem lesz 25 éves a lahti városi múzeum. A jubileu­mot egy pécsi kiállítással sze­retnék emlékezetessé tenni. Pécs és Lahti között múzeumi kiállítás-cserékre is volna lehe­tőség. Nagyon szívesen látná­nak egy Zsol nay- kiállítást, egy — a Modem Magyar Képtárat reprezentáló — válogatási; vagy egy grafikai kiállítást B K. — Továbbtanulók Egerágort Három év múlva tehetnek érettségi vizsgát azok — a munka mellett este tanulók — akik Egerógon a kultúrotthon- ban beindított előadásokon részt vesznek. A hét elején a község pedagógusai megkezd­ték a tanítást A mintegy 50 „diák" két tanteremben készül fel az év végi, majd három év után az érettségi vizsgára. A Baranya megyei Tanács en­gedélyével megindított tanfo­lyam diákjai a mohácsi gim­náziumban teszik majd le az érettségi vizsgát. Hidason már tavaly elkezdték az oktatást, Egerágon ez az első ilyen jel­legű tanfolyam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom