Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-16 / 284. szám
DUNÁMTÓL! NAPLÓ 1974. október 16. Régi parasztház Kékesden — Erzsébeti házcsoport — Kulcsos csárda volt (jelenleg lakás). Szokolai felv. Kétszáz éves a Pécsi Egyetemi Könyvtár A város jelentős kultűrértéke Klimo György pécsi püspök 1774-ben tette nyilvánossá az általa szervezett és felállított könyvtárat. 1923-ban, az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költöztekor, Zichy Gyula megyéspüspök a Klimo-gyűjte- ményt is magában foglaló Püspöki Könyvtárat és az 1830- as években emelt könyvtárépületet az egyetem rendelkezésére bocsátotta „Egyetemi Könyvtár" céljaira. A Pécsi Egyetemi Könyvtár tehát közvetlen jogutóda a Klimo-, illetve Püspöki Könyvtárnak. Ez a jogalapja, hogy október 16—19. között a Pécsi Egyetemi Könyvtár fenn- ál'ásának, illetve nyilvánossá tételének 200 éves jubileumát ünnepli. A könyvtáralapítóról és a könyvtáralapításról Petrovich Ede lapunk 13-i számában mór réstíetes ismertetőt adott Klimo halála után, a város kívónáságára a Győrött 1774- ben megnyitott királyi akadémiát az uralkodó 1785-ben Pécsre helyezte. Győr és Pécs városának az akadémiáért folyó harcában 1802-ben ismét Győr lett a győztes és a város sérelme csak több, mint húsz év múlva nyert elintézést. 1829- ben ugyanis az udvari kamara értesítette a nemrég pécsi püspökké kinevezett Szepesy Ignácot, hogy királyi elhatározás alapján Pécsett „Studium Philosophicum” létesítendő. Az 1829/30-as tanév kezdetével megnyílt a kétéves bölcsészeti tanfolyam. 1830. szeptember 1- én pedig Szepesy püspök filozófiai és jogi tárgyakat oktató akadémiának az alapító oklevelét írta alá. Ez az akadémia lett a Pécsi Püspöki Joglyceum. Szepesy lyceumalapítását gondos szervezőmunka előzte meg. Megfelelő épületet kívánt állítani a Lyceum számára. Ezért építtette — a város által adományozott telken — az Iskola utcában (ma Leonardo da Vinci utca) azt az épületet, amely eredetileg a főiskola céljaira szolgált volna, később azonban, amikor a főiskola céljára a volt pálos rendházat (ma Széchenyi Gimnázium) megszerezte és átalakította, az Iskola utcai épületben helyezte el a pécsi nyilvános könyvtárat Az épületet a jeles pécsi műépítész, Piacsek József tervezte, A könyvtártermek jónéhóny szobrát Bartalits Mihály, a ne, vés pécsi szobrászművész ké szítette el. Szepesy külön ren delkezést adott ki a könyvek el helyezésére, jelzetelésére, ka talogizálására vonatkozóan Fontos annak megemlítése hogy ebben az időben készül tek el a betűrendes, és az ak kor még alig ismert első, úgy nevezett szakkatalógusok. A pécsi nyilvános könyvtár a város kultúrértékei között jelentős helyet foglalt el. Számos •Tudós. író és más látogató kereste fel. 1835-ben fektették fel első vendégkönyvét, amelynek aláírásai, bejegyzései mind a megtekintett könyvtár értékeiről, érdemeiről tdnúskodnak. Már a püspöki könyvtár működése idején a pécsi tudományos élet legjelentősebb képviselői könyvtároskodtak ebben az intézményben. Elég talán, ha csupán Koller József, Szalá- gyi István, Csajághy Károly, Szőnyi Ottó nevét említjük a sok kiemelkedő vezető, könyvtáros közül. 1923-ban kezdte meg Pécsre költözését az Erzsébet Tudományegyetem. 1925. április 7- én Zichy Gyula megyéspüspök és a magyar államkincstár szerződése biztosította, hogy az eredetileg is egyetemi célra létrehozott könyvtár állományát és épületét az egyetem használja, és az a továbbiakban „Pécsi Egyetemi Könyvtáraként működjön. A Pécsi Egyetemi Könyvtár kezdeti időszaka szinte a leg- mostohább körülmények között telt el. A könyvtár igen komoly gazdasági nehézségekkel küzdött. E nehézségeket felismerve társadalmi összefogással alakult ki állománya. Maga Pécs városa, továbbá a neves pécsi egyetemi tanárok, tudósok és más kiemelkedő személyiségek igen komoly ajándékokkal, hagyatékokkal gazdagították a könyvtár állományát. Ebből a korszakból külön ki kell emelnünk Fitz József tevékenységét. Fitz József az 1930-as években volt a könyvtár igazgatója. Az ó nevéhez fűződik a könyvtár és a könyvtári munka korszerűsítése. Az ő iránymutató működése eredményezte, hogy ebben a korszakban a könyvtár felzárkózott a nagy, korszerű tudományos könyvtárak sorába. Neves munkatársai közül hadd említsük Kardos Tibort, Domanovszky Ákost, Várkonyi Nándort. Ebben az időben indult meg a „Közlemények a Pécsi Egyetemi Könyvtárból” című sorozat, amelynek füzetei között jelentős műveket találunk Pécs kultúrtörténetére vonatkozólag. A legdöntőbb fordulatot a könyvtár életében a felszabadulás és az ezt követő időszak hozta. Ebben az időben Pécs egyedüli, nagy állománnyal rendelkező könyvtára az Egyetemi Könyvtár volt Természetes, hogy állománya és hivatása folytán ellátta a közművelődési könyvtári feladatokat is. Amint azonban a közművelődési könyvtárak felfejlődtek, és a Pécsett létrehozott felső- oktatási intézmények könyvtárai megalakultok, a könyvtár felhagyhatott szerteágazó mindenes és mindenre kiterjedő gyűjtésével, és a fejlődés megkövetelte szükségleteknek megfelelően új feladatok megoldásához foghatott. E korban kiemelkedő volt a Pécsi Tudományegyetem egykori professzorának, dr. Halász Pálnak a működése, oki a könyvtárat megindította a szocialista könyvtárrá való fejlődés útján. Halász Pál művét folytatta dr. Miszti László, aki a Fitz József által teremtett alapokból kiindulva, de a fejlődés követelményeinek megfelelően, szervezetileg és mu nkarendi leg a kor színvonalára emelte a könyvtár működését Ma a kétszáz éves könyvtár országos jellegű, általános gyűjtőkörű tudományos szak- könyvtárként működik, amelynek elsődleges feladata az egyetemi oktatás és kutatómunka könyvtári segítése; de egyúttal a tájkönyvtári feladatokat is ellátja. Funkciói és gyűjtőköre a múlthoz viszonyítva szűkült, ez azonban azt eredményezte, hogy most már koncentráltabban, célratörőbben tudja a feiadatát teljesíteni. Dr, Fényes Miklós Életveszélyben segítette az életmentőket Gimnazista lány a harmadik életmentő Szeptember 21-én beszámoltunk a Pécsi tavon augusztus 12-én történt tragikus kimenetelű csónakázásról és a két életmentőről, Koloszár Józsefről és ifjú Tengerdi Józsefről, akiket bátor cselekedetük elismeréseképpen „Életmentő Emlékérem” kitüntetésben részesítettek. Egy névtelen levélíró egy „harmadik életmentő”-re hívta fel a figyelmet, de személyéről csak onnyit írt, hogy „egy tizenegynéhány éves kislány”, aki az újmecsek- aljai Páfrány utca valamelyik tízemeletesében lakik. „Ezt onnan tudom — írja, hogy magam is a környéken lakom és az utcán, de a boltban is gyakran találkoztam vele. Ami pedig az esetet illeti, ennek is szemtanúja voltam, mert annakidején az Orfűi tónál üdültem a családommal. Előrebocsátom, hogy egyetértek a mentésben résztvevő két férfi ki- tünetésével, valóban rászolgáltak. De az nagyon meghökkentett, hogy az újsághírben még csak említés sem történt a kislányról, noha az ő vállalkozása sem volt veszélytelenebb a másik kettőénél. Sokadmagamma! a partról izgultam végig a két férfi szinte emberfeletti küzdelmét a hullámokkal és a magatehetetlen fiatalemberrel, akit a derekára hurkolt kötéllel igyekeztek a víz felszínén tartani. Eközben láttuk meq a kislányt, aki nem tudni honnan úszott be a felborulással fenyegető csónakhoz, amelynek egyik végébe kapaszkodva végtelennek tűnő percek után sikerült egyensúlyba hoznia. Ezután már együttes erővel érték el a partot. De amíq az emberek a megmentett fiatalemberrel foglalatoskodtak, addig a kislány észrevétlenül eltűnt a helyszínről. Sajnos, azóta nem találkoztam vele.” A levélben megjelölt utcában találomra álltunk meg az egyik ház előtt. Páfrány u. 31. Már helyben |$ voltunk, a ház előtti téren hancúrozó gyerekek jóvoltából, akik a fogócskából átváltva egy rögtönzött „kicsoda-micsoda” játékra, egy percen belül megfejtették a „találós kérdést”. — Az csak a Klári lehet... — így az egyik, — Klári áml — Akkor a Sarolta — találgatta a harmadik. — Na, az lehet, mert ő úszni is tud — toldotta meg a negyedik. — Rákérdezhetek? — türelmetlenkedett az ötödik srác. — Hát akkor hadd javítsam ki, nem Klári és nem Sarolta, hanem Sári a neve. Szegedi Sárika. Itt lakik a házban, de most éppen Orfűn van a mamájával. Annál a bójánál borult fel a csónak... Még azt is tudom, hogy a nagy tónál, a 6-os szektorion van a víkendházuk... Ez az útbaigazítás is csak egyik fele volt szerencsénknek. Ahhoz, hogy egész legyen, most már szemtanút is kellett kerítenünk, aki hitelesíti a történteket, még mielőtt a kislánnyal találkoznánk. Megálltunk a Pécsi tó strandjánál, ahol Marton János halőr és néhány társa éppen a horgászok jövőjéről gondoskodott. A part mellett álló tartálykocsiból a fiatal pontyok ezreit helyezték a tóba. — Nem értem, hogy miért nem írta alá a levelet az illető, amikor minden sora igaz, — mondta Marton János. — Any- nyival azért kiegészíteném, hogy a kislány csak azután ugrott a vízbe, amikor már mi, a partonállók is jól láttuk, hogy nemcsak a mentett, hanem a mentői is életveszélybe kerültek. Az történt — amit persze csak később tudtunk meg —, hogy a csónak egyik evezőtartó villája letörött és egy evezővel már nem tudták egyensúlyban tartani a csónakot. Hát ekkor láttam meg a kislányt, aki a nagy hullámverésben hol eltűnve hol előbukkanva végre elérte a csónakot és... Az események rekonstruálása annyira megegyezett a levélben foglaltakkal, hogy a továbbiakban már csak ismétlésekbe bocsátkozhatnánk. Ezek után már csupán egyetlen nyitott kérdés maradt: a közös mentőakció után miért ment el a színhelyről Sárika? Amikor végre rátaláltunk, éppen csalikat rakott a stégen sorjázó horgászbotokra. — Hogy miért mentem el? — kérdezett vissza, amikor már az utolsó kenyérgalacsint is gondosan elhelyezte c horgokon. —Azért, mert orvosért szaladtam. Amikor a fiatalember magához tért, rémülten kérdezte, hogy hol a felesége? Csak ekkor tudtuk meg, hogy ketten voltak a csónakban. Én már ugrottam volna vissza a vízbe, de visszatartottak, mert közben előkerült egy nagy csónak és azzal mentek be a keresésére. Ekkor szaladtam el a* orvosért, hogy kéznél legyen majd, ha a másikat is kimentették. Először a faluba, majd onnan a sporttáborba futottam érte, de sajnos, feleslegesen, mert mire visszaértünk a helyszínre, addigra már a csónak is kikötött. Nem találták meg ... • Ennyit a tragikus történetről és annak egyik — idáig — névtelen kis hőséről, a 15 éves Szegedi Sárikáról, aki a Leöwey Gimnázium első osztályos tanulója, akinek, ha megkésve is, de nem elkésve ilymódon igyekszünk elismerésünket kifejezni, önfeláldozó, bátor cselekedetéért. P. Gy. PÉCSI BŐRGYÁR VALLALAT vezetősége, valamint szakszervezeti bizottsága értesíti nyugdíjasait, hogy OKTOBER 18-AN PÉNTEKEN DU. 2 ÓRAI KEZDETTEL NYUGDÍJAS NAPOT TART, melyre a vállalat valamennyi nyugdíjasát szeretettel meghívja. Gyülekezés vállalatunk kultúrtermében du. 2 órakor. V
