Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-15 / 283. szám

é DUNANTOLI NAPLÓ 197«. október 15. Ö&AOátciÁ. Acdiattuá A Nők Lapja október 12-i | számában kétoldalas képes riportot közöl Pécs pince­gondjairól. A riporter — Zsigmondi Mária — A mi Velencénknek nevezi váro­sunkat, melynek legrégibb leletei kelta eredetűek. Leg­értékesebb műemlékei a kö­zépkorból származnak, s ba­rokk építményei a legtetsze­tősebbek. Alig van köve, melyet ne érintett volna az európai kultúra valamilyen áramlása. Mindez az érték folyamatosan óriási veszély­be kerül és tragédia kísérti a város lakóit is, hisz nincs olyan ember, aki e pillanat­ban meg tudná mondani hány helyen várható újabb pinceomlás. A város vezetői eddig 1400 pincéről tudnak, de azt senki se sejti, hogy mennyi még az ismeretlen. A gond, 1966-ban az első beszakadással kezdődött, ekkor hatszázezer forintos kár keletkezett, azóta 40—44 millió került a föld alá, ami a veszély rohamos növeke­dését jelzi, másrészt kitű­nik, hogy a mentés nem le­het csupán a város gondja. Az állam esetenként 6—8 milliós gyorssegélyt adott, mégiscsak szórványos felde­rítésre és a pillanatnyi ve­szélyek megszüntetésére fu­totta. A kidolgozott menté­si terv évtizedekre szól, s hogy mennyi állami támo­gatásra lesz szükség ...? Százmilliókról lehet szó. De amennyi kell, annak meg kell lennie. A Népszabadság október 6-i számában olvashattunk a kishajmási kerámiaüzemről, melyet a helyi termelőszö­vetkezet épített és rendezett be, mivel a község határá­ban kiváló minőségű agyag található. Veres Sándor me­zőtúri fazekasmester csalá­dostól telepedett le a köz­ségben, több kishajmási tsz- tagot bevezetett a fazekas­mesterség titkaiba. Termé­keik iránt külföldön is olyan nagy az érdeklődés, hogy az üzem létszámát 100—120 főre emelik majd, s mint­egy 15 millió forint értékű hagvományos baranyai ke­rámiát gyártanak. A sörgyári dolgozók lapja arról tájékoztatja az ország közvéleményét, hogy Pécsett a sörgyár régi palackfejtője fölé több mint hétmillió fo­rintos költséggel impozáns irodaházat építettek, és ez­zel lehetőség nyílt új szo­ciális létesítmények kialakí­tására. A tervek szerint a régi irodaépületben készül majd egy minden igényt ki­elégítő női öltöző, korszerű fürdőrésszel, s ezzel párhu­zamosan megkezdik a férfi­öltözők átalakítását is váll- fás rendszerűvé. Ezt köve­tően kerül sor a 400 szemé­lyes üzemi konyha és étkező építésére. A szakszervezeti bizottság pedig tanulmá­nyozza; miként oldható meg a második műszak dolgozói­nak gyári hozzájárulással történő vacsoráztatáso. Az Építők Lapjában ol­vashatunk a baranyai mun­kásnők továbbtanulásáról. Eszerint a Zsolnay Poreelán- qyárban az utóbbi két év­ben 32 nő szerzett szak­munkás-bizonyítványt, to­vábbi 47 nőt pedig segéd­munkásból szakmunkássá képeztek ót. Ez idő alatt a Mohácsi Farostlemezgyár­ban öt nő szerzett targon­cavezetői képesítést és har­mincon végezték el sikere­sen a falemezgyártó szak­munkás-tanfolyam második évfolyamát. A Szék- és Kár- oitosipari Vállalatnál tizen­hármán végérték el a faipa­ri szakköz^nljkolát és 33-an szereztek kárpitos szakmun- kás-bizon-'itvánvt. A siklósi bútorávárhan 30, a mohá­csiban hét nő véqezte el a gépmunkás tanfolyamot. Pr. Fejér Lipót 0 trigonometrikus sorok todósaPécs,iil indult jogi és gyakorlati tudnivalók a közlekedési balesetek karrendezéséről Századunk egyik iegje- , lentösebb matematikusa, dr. Fejér Lipót halálának 15. évfordulóján e néhány sor­ral szeretnénk visszaidézni munkásságát szükebb pát­riájának, szülővárosának, Pécsnek. A hatalmas matematikai zse­ni életútja innen indult váro­sunkból 1880. február 9-én. Alap- és középfokú iskolai ta­nulmányait Pécsett végezte és már ekkor megmutatkozó mate­matikai kvalitásának ékes bi­zonyságát adta azzal, hogy az 1894-ben indult Középiskolai Matematikai Lapok feladatmeg­oldó versenyein mindiq előkelő helyezést ért el. Az egyik ha­sonló küldetésű, Franciaország­ban megjelenő matematikai lap munkatársául fogadta már kö­zépiskolás korában. Egy tanév Berlinben A pécsi Nemzeti Kaszinó négy aranyból álló pályadíját elemi aritmetikai és geometriai feladatmegoldásokat tartalmazó pályamunkájával 1896-ban nyerte el. Érettségi vizsgája után a Budapesti Műegye­tem gépészmérnöki karára iratkozott be, de úgy érezte, hogy nem ez az igazi munka- terület számára, s miután egy újabb matematikai versenyen második helyezést ért el, át­iratkozott a tudományegyetem bölcsészeti karára, ahol abban az időben a matematikus kép­zés folyt. Egy tanévet Berlin­ben végzett, ahol a kor egyfk kiváló matematikusának, Schwarznak hatására figyelme a Fourier-sorok felé fordult. Ek­kor jegyezte el magát a trigo­nometriával, a matematikának azzal a tudományágával, amely a szögfüggvényekkel és ezeknek a geometriában való alkalma­zásaival foglalkozik. Az e terü­letre eső munkáit 1900-tól kezd­ve publikálta, és nem sokkal később megalkotta idevonatko­zó tételét, ami egyben doktori disszertációjának tárgya is volt. Ezzel a trigonometrikus sorok modern elméletének alapjait Mikor fizet, mikor perel a biztosító? rakta le, amivel a matematika egyéb ágazataiban is valóságos láncreakciót robbantott ki a kutatást és az eredményeket il­letően. Ismeretanyagának bővítése érdekében egy félévet Göttin- genben, eqv másikat pedig Pá­rizsban töltött. Tanulmányújá­ról hazatérve előbb a budapesti tudományegyetem matematikai intézetében, majd a kolozsvári egyetemen kapott repetítorj ál­lást. Ugyanakkor 1905-ben, 25 éves korában egyetemi magán­tanári képesítést nyert Kolozs­várott. A matematikai analízis és analitikai mechanika tárgy­körét adta elő az egyetemen, és 1906-ban adjunktusi kineve­zést kapott, s nem sokkal ké­sőbb nyilvános egyetemi tanár­rá nevezték ki, 31 éves korában. Kolozsvári professzorsága nem sokáig tartott, mert még 1911- ben meghívták a Budapesti Tu­dományegyetem matematikai tanszékének vezetésére, amit haláláig látott el. A magyar matematikai iskola két pólusának egyik ága körü­lötte, a másik Riesz Frigyes körül Szegeden alakult ki a húszas évektől kezdődően. Hal­latlanul nagy értékű munkássá­ga nyomán a tudományos el­ismerések is egymás után ér­ték. A Magyar Tudományos Akadémia 28 éves korában le­velező tagjává választotta, többször megkapta az MTA nagydíját, majd 1930-ban a tagságot is elnyerte. A dolgozó nép állama az elsők között, 1948-ban jutalmazta Kossuth- d íjjal. Közéleti tevékenység Fejér Lipót oktatói, kutatói munkássága közepette élénk tu­dományos-közéleti tevékenysé­get fejtett ki. Több hazai és külföldi tudományos társaság­nak és akadémiának volt tag­ja, Külföldi tekintélyének egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka, hogy az 1933-as chicagói vi­lágkiállításra Európából meghí­vott négy tudósnak egyike volt. Szaktudománya mellett rajon­gásig szerette a művészeteket, Ady Endrével nagy barátság­ban volt Haladó gondolkodás- módja miatt a fehér terror és a nyilas rémuralom ideje alatt sokat kellett szenvednie. A világhírű életpálya a tudós 79 éves korában ért véget Bu­dapesten, 1959. október 15-én. Dr. Bátyai Jenő A bíróságra két alapvető csoportban kerülnek a bizto­sítóval kapcsolatos kártérí­tési ügyek. Amelyik ügyben büntetőeljárás történt, ott az alperes — a biztosító — nem vitatja a jogalap kér­dését, csupán az összegsze­rűséget. S a tapasztalat szerint sohasem az egész kártéritési összeg vitás, csu­pán annak egy része. A biz­tosító viszont ilyenkor azt sem fizeti ki per — bírói ítélet — nélkül, amit elis­mer. A biztosító nem nyomoz A kártérítésre különböző jog­címek léteznek, a kialakult gya­korlatot azonban nem mindig fogadja el a biztosító. Ha olyan személy kártérítési igé­nyéről van szó, akinek a fizeté­se alacsony alapfizetésből és magasabb borravalóból áll, a biztosító csak az alapfizetést té­rítené, ha a bíróság nem álla­pítaná meq a borravaló mérté­két. A biztosítónak ugyanis nem állnak rendelkezésére azok az eszközök — a bíróságnak viszont igen — amelyekkel a borravaló valós mértékét meg tudná állapítani. Amelyik ügy­ben eavébként a biztosító és a biztosított között vita merül fel a tényállást illetően, a biztosító mindig bíróságra viszi az ügyet, mégpediq azért, mert a vitát eldönteni, a valós tényállást bi­zonyítani csak a bíróság tudja megnyugtatóan. A bírósági gyakorlat alapján a jogászok úgy látják, hogy a biztosítottak sokszor nem is tudnak arról, milyen igényeik lehetnek a biztosítóval szemben. Magyarán: sokan nem ismerik a biztosítási feltételeket. Ez persze nem ment senkit, mert bárkinek a rendelkezésére áll­nak, csupán el kell olvasni. A casco biztosítási kötvény hát­lapján egyébként részletesen feltüntetik a casco-szerződés feltételeit, a biztosító és a biz­tosított kötelezettségeit, a bizto­sítás érvényének kizáró okait. Azt például szinte mindenki tudja, hogy nem térít a bizto­sító: ha a járművet 0,8 ezrelé­ket meghaladó alkoholos befo- lyásoltsáq állapotában vezették, ha a baleset hatósági megálla­pítás szerint a gumiabroncsok elhasználódottsága miatt követ­kezett be, ha a balesetet a biz­tosított, illetve szerződő fél Lipóczki József SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Három a kislány (este 7 órakor). Törzs-bérlet. MOZI Park: A nagy zsákmány (4, n7, f9): Petőfi: Balszerencsés Alfréd (4,6,3). Kossuth: Balszerencsés Alfréd (10 12, f7, f9), A szarvassá vált fiúk (f3, f5). Fekete Gyémánt: Apacsok (6). Jó­szerencsét: A hölgy autóban, szem­üveggel . . . 5, 7). Rákóczi: Folytas­sa külföldön! (5, 7). Kodály Ko.: Áldd meg az állatokat és a gyerme­keket (6). Május 1.: A vizsgálat le­zárult, felejtse el! (fó). Boly: Egy különös szerelem (7). Harkány: fe­kete város I—II. (7). Komló, Május 1.: Katarina vétke (4, 6, 8). Komió, Zrínyi: A szerelem határai (4, 6). Mohács: Sutjeska (5, 8). Pécsváiad: A diktátor (7). Sellye: És az isién megteremté a kávéházi énekesnőt (7). Siklós: Aranyláz, Kutyaélet (7). Szigetvár: Ejtőernyősök (6), Rómeó és Júlia (8). RADIO KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Jó reggelt! A Kossuth rádió reggeli műsora. Közben: 7.45: Orvosi tanácsok. 8.00: Hűek. időjárás. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális piog- ramjából. 8.22: A Magyar Népdal Hete. Pásztordalok pásztorok ajkán és hangszerén. 8.45: Harson a kürt­szói 9.20: Schumann-művek. 10.00: Hírek. Időjárás. 10.05: Iskolarádió. 10.35: Szabó Csilla zongorázik. 10.54: Édes anyanyelvűnk. 11.04: Gluck: A rászedett kádi. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Reklám. 12.35: Melódiákoktól. 13.59: Szep- lőcske. Gyermekműsor. 14.51: Éneklő ifjúság — Szegeden. 15.00: Hírek. Időjárás. 15.10: Ródiófskola. 15.59: Hallgatóink figyelmébe 1 16.00: A vi­lággazdaság hírei. 16.05: A cigány­báró. 16.26: Bács megyei mecéná­sok. 16.46: A Magyar Népdal Hete. Cédrusfa (ism.). 17.00: Hírek. Időjá­rás. 17.05: A befejezetlen mondat. 17.36: Lézerek, új szerepben. 17.51: Lemezek közt válogatva. 18.30: A Szabó család. 19.00: Esti krónika. 19.25: Örökzöld dallamok. 20.20: A Magyar Népdal Hete. Találkozásom a népzenével. 20.50: Hírek. 20.53: Élet a születés előtt. II. rósz: Az el­ső három hónap. 21.53: Bartók: Con­certo. 22.00: Hírek. Időjárás. 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpoliti­ka. 22.30: Offenbach: Hoffmann me­séi. 22.40: A közgazdaságtudomány műhelyeiben. 23.00: A kamarazene mesterei. 24.00: Hírek. Időjárás. 0.10—0.25: Mahalla Jackson spiri­tuálékat énekel. PETŐFI RADIO 4.25—7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 7.40: A Közönségszol­gálat tájékoztatója. 8.00: Hírek. Idő­járás. 8.05: Operarészletek. 9.00: Hí­rek. 9.03: Bartók: Elmúlt időkből. 9.20: Verbunkosok, nóták. 9.53: Köny­vek, tájak, emberek. 10.00: A zene hullámhosszán. Közben: 10.30: Baba­szerviz. 11.00: Hírek. Időjárás. 12.00: Zenekari muzsika. 13.00: Hírek. Idő­járás. 13.03: Törvénykönyv. 13.20: Liszt-zongoraművek. 13.45: idő­járás- és vízáMásjelentés. 14.00: Kettőtől hatig. A Petőfi rádió zenés délutánja. Közben: 15.30: Hírek. 16.00: Könnyűzenei híradó. 16.30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés. 17. 30: Hírek. 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10: A XX. század mítoszai Ili. rész: ,,Az értelmetlen univerzum". 18.35: A Ma­gyar Népdal Hete. Százszorszép da­lok. 18.55: Régi hangszerek világa. 19.13: Új könyvek. 19.16: A Ven©tói Szólisták hangversenye' a luganól Fesztiválon. Közben: 19.51: Jó estét, gyerekek! 20.00: Esti krónika. II 21.10: A Magyar Népdal Hete. Folk lórest Pécsett. 21.40: Gondolatok fii mekről. 21.55: Sáros! Katalin és Vá mosi János énekel, a Stúdió 11. jót szik. 22.40: Holnap közvetítjük . . 23.00: Hírek. Időjárás. 23.15: Ope rettrészletek. 24.00—0.10: Hírek. Idő­járás. 3. MŰSOR 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10: Iskola- rádió. 18.25: Századunk mesterművel- ből. 19.27: Idomeneo. Részletek Mo­zart operájából. 20.15: Debrecen vá­rosának tudós fizikusa. 20.30: Hírek. 20.33: Magnósok figyelem! 21.18: Msztyiszlav Rosztropovics gordonká- zik, Benjamin Britten zongorázik. 22.13: A Magyar Népdal Hete. Ko^ dály és Bartók előtt járt. 22.33: Dar­vas Gábor: Aranymetszés. 22.46: Dzsesszfelvételeinkből. 23.00—23.15: Hírek. Időjárás. PÉCSI RÁDIÓ 17.30: Műsorismertetés, hírek. 17.35: Pákolitz István költő hete. 17.40: Sztambul rózsája. Fal! Leó ope­rettjéből énekel Bárdos Anna és Wagner József. 17.50: Vendégeink voltak . . . 18.00: Egyenlő munkáért egyenlő bért. Riportműsor a mohácsi Bútor- p.yá rbál. 18-13: testvérszerkesztőségek zenéjé­ből. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 18.45: Caruso énekei. 19.00: Szerb-horvát nyelvű műsor. — Az ifjúság hullámhosszán. Ze­nés ifjúsági műsor. — Hírek. 19.30: Német nyelvű műsor. — Hírek, tudósítások. — Dolgozók isko­lája. Riport. — Újdonságok in- nen-onnan. — Hallgatóink ké­résére. Zenés műsor. 20.00: Műsorzárás, MAGYAR TV 9.09—10.15: Iskolatévé. — Énekeljünk együtt! Környezetismeret (alt. isk. 3. oszt.). Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 10.15: A mi kis cirkuszunk ... — Az ASTRA bábegyüttes műsora — (ism.) 11.05—12.20: Iskolatévé (ism.) 14.30— 17.45: Iskolatévé (ism.) 17.48: Műsorismertetés. 17.50: Hírek. 17.55í A láthatatlan karmester . . . 18.20: TELESPORT. Filmösszefoglaló a Luxemburg—Magyarország EB- selejtező labdarúgó mérkőzés­ről. 18.40: Játék a betűkkel. 19.05: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Egy nap tavasz. Tévéfilm Va- szilij Suksin novellájából. 20.30: A napsugár nyomában. Isme­retterjesztő filmsorozat. III. rész. a vízcsepp kivájja a követ. 21.05: Színházi album. 22.10: Tv-híradó 3. Z MŰSOR 20.00: Műsorismertetés. 20.01: Kezdőkör, 20.50: Különleges síverseny. 21.05: Tv-híradó 2. 21.30— 22.45: A lázadó nő. Spanyol operettfilm. JUGOSZLÁV TV 16.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Vad-Ausztrál ia — népszerű tudomá­nyos film. 18.15: Komolyzene. 18.45: A felismerés pillanata. 20.00: Külpo­litikai tárca. 20.45: Seriff New York­ban — filmsorozat. 22.15: Panoráma. szándékosan okozta, ha a Bal­eset bármely versenyen, vagy arra való edzés közben kelet­kezett stb. Azt viszont például már ke­vesebben tudják, hogy a bizto­sítási esemény folytán sérült járműnek más qépjárművel va­ló ideiglenes pótlása költségeit a biztosító nem téríti meg. Létezik eav rendelkezés, amely kimondja: „Az Állami Biztosító akkor is megtéríti a kárt, ha nincs meg az okozó, de bizo­nyítható, hogy a kárt gépjármű okozta." Ez a rendelkezés azon­ban csak a személyi sérülések­re és az egyéb dologi károkra vonatkozik, a térítési kötelezett­ség alól kivétel a gépjárműben okozott kár. Ha a gépkocsival a kár bár­mely versenyen, vagy arra való edzés következtében történt, nem fizet a casco. Ezért kell a versenyekre kiegészítő casco biztosítást kötni napi 500 forin­tért Ha van megrendelő, nincs vita A károk rendezése soián fel­merülő gyakorlati kérdések el­sősorban a jármű műhelybe adásával, illetve javításával kapcsolatosak. A javítási felté­telek nem Ismerete azonban sok későbbi vitát, pert okoz. Egy pé­csi intézmény például magán­kisiparosnál rendelte meg sérült gépkocsijának javítását, a kis­iparos azonban — mint később kiderült — nem csinálta meg mindazt, amit kifizettetett. Az ilyen esetek elkerülése végett a javításba adáskor részletes — tehát nem általános — megren­delőt kell készíteni két példány­ban — legálábbis, amikor a ja­vítás a biztosítóval is kapcsola­tos. A számlázásró! és a számla­adási kötelezettségről is érde­mes szólni. Egy NEB-vizsgálat ugyanis megállapította, hogy a kisiparosoktól az esetek nagy többségében a megrendelők nem is kérnek számlát, pedig köteles adni. A számla egyéb­ként azért is fontos, mert a kis­iparos köteles bizonyos munká­ért qaranciát vállalni, de szám­la hiányában később nehéz bi­zonyítani, mit is javított a gép­kocsin. Közismert, hoqy 10 000 forint alatti javításra — kérésre — az Állami Biztosító készpénzben fi­zeti az általa megállapított ősz. szeget. Sok kisiparos megkérde­zi a megrendelőtől, mennyit kalkulált a biztosító, s pontosan azért az összegért el is vállalja a munkát. Csak, hogy azt a táblázatot, aminek alapján a biztosító megállapítja a kár­értéket, állami áron állították össze, s az magasabb a kis­ipari árnál.,. Nehezen ellenőrizhető... Visszatérve a számlázásra: a fennálló rendelkezések nem kö­telezik az állami javítóipart a szöveggel kiút, részletes szám­lára. Csak a kódszámokat köte­lesek feltüntetni, s az anyag részletezése sem kötelező. Az igaz, hogy a kódszámok kérés­re visszakereshetők, az anyag­felhasználás viszont csak az anyagkivételezési jegyek alap­ján ellenőrizhető. Ez pedig nagy tortúra lenne az ügyfélnek, így inkább nem ellenőrzi. Amit ugyancsak jő tudni: ha a javítási költségek várhatóan meghaladják az 500 forintot, a javító — a kisiparos js — köte­les árajánlatot, árvetést készí­teni. Ha viszont munka közben derül ki, hogy az előzetes ár­vetést a javítás várhatóan 15 százalékkal meghaladja, a ja­vító addia nem folytathatja a munkát, míg ezt a megrendelő tudomására nem hozza. Egy ki­vétel van: ha a megrendelő úgynevezett sürgősségi munkát kér, a javító többet számolhat; de ezt írásban rögzíteni kelt Fánící György i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom