Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-13 / 281. szám
J*74. október 13. DUNANTOLI NAPLÓ Tizenöt állomás, száz viszonylat BFLFÖr Dl VAROSKÖZI SZ VLI.ÍTOTARTALTOS GYORSFORÍ.AIJMÜ (Ks/.EKÖT-'I.Tf'.SÍ.K £S A NEMZETKÖZI FORGALOM JELENTŐSEBB ÁTMENETI IRANVA1 : Már forgalomba állított viszonylatok ; Nemzetközi összeköttetések Tervezett viszonylatok fi hódító konténer A városközi gyorsforgalom új címzettje: Szekszárd A kísérleti Időszakon túl vagyunk, a konténerek, ezek a vasból kovácsolt ormótlan szekrények szép! csendben bevonultak az áruszállításba. Idehaza a 10 köbméter űrtartalmú, 5 tonna teherbírású, közepes nagyságú konténer nyert polgárjogot, lett közkedvelt szállítóeszköz. A szakértő szerint ezek forgalma terén csekély a lemaradásunk a fejlett nyugateurópai országokhoz képest. Ugyanakkor viszont a nemzetközi forgalomban használatos, hatalmas, 20—30—40 tonnás transzkonténerekből kevés van. Mellettük az 1—2—3 köbméteres kiskonténerek, korszerűtlenségük folytán, kezdenek végleg visszaszorulni. Győzködés a partnereknél Az országban ma már 15 nagyváros (és a város 40—60 kilométer sugarú körzete) vesz résrt a városközi gyorsforgalomban, s ez a feladások szempontjából mintegy száz viszonylatot jelent. Igen, gyorsforgalom: ma feladom az árut, holnap már Pesten van, holnapután pedig* Nyíregyházán. A konténeres forgalom évről évre nő. A MÁV Pécsi Igazgatósága területén mindez a számok tükrében: Pécsett — a legrégibb, legforgalmasabb állomás — 1972- ben összesen 1074 konténer érkezett és indult, 1973-ban már 3518, az idei év első nyolc hónapjában pedig 3021 (I). Közben tavaly Kaposvár is belépett, ahol az induló évben .1186, az idén pedig mór több mint 2000 konténer érkezett és indult. A legújabb állomás Nagykanizsa. Május óta gyér a feladás és a fogadás, itt egyelőre még „nem álltok rá", nem ismerték fel a Befejeződött az anyagmozgatási konferencia Díjkiosztó ünnepség A Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében szombaton zárta négynapos tanácskozását a 8. országos anyagmozgatási konfeiencia. amelyen több mint 400 szakember vitatta meg a szállítással, a raktározással és a korszerű csomagolással összefügqő tapasztalatokat, eredményeket, feladatokat A záróülésen hirdették ki a Hungaropack '74 magyar csomagolási verseny eredményét, és kiosztották a díjakat. A vállalatok, üzemek, intézmények csaknem 300 pályázatot nyújtottak be a díjak elnyerésére, és ezek közül hat termék kapott díjat, a Medicor Művek Bion-78 ionizátorának csomagolása, a Szilikátipari Központi Kutató- és Tervező Intézet permetezőszórólapkáinak csomagolása; az Alumíniumárugyár és a Papíripari V. nyíregyházi gyára lej- forraiójának csomagolása, a Budapesti Tejipari Vállalat poharas tejtermékeinek gyűjtő csomagolása, a Videoton tévé- készülékek szállítási csomagolása; az Almásfüzitői Timföldgyár és aKPapíripari Vállalat páralekötő anyagának egyseg- csomagolása. Ezenkívül még 42 termék kapta meg a különböző minisztériumok és szervek különdíjait. A záróülésen osztották ki a MTESZ központi anyagmozgatási és csomagolási bizottságának „az anyagmozgatás fejlesztéséért" és „a csomagolás fejlesztéséért" emlékérme két-két arany, ezüst és bronz fokozatát, valamint három-három irodalmi díját. 314 konténert raktak meg. Jellemző, ezt a formát annyira előnyösnek tartják, hogy vállalják a Mohácsról Pécsre történő 40 kilométeres közúti szállítás többlet költségeit is. Jó partner a Villány—Siklósi Állami Gazdaság. S hogy mi érkezik hozzánk konténerben? Sokminden. Mosószer, festék, fűszer, gyógyszer, cipő, textília, palackos bor, ásványvíz, villamossági cikk, s még építőipari szerelvények is. A MÁV vagy harminc pécsi és baranyai cég, köztük a nagykereskedelem címére továbbít konténerben árut. Persze akadtak eredménytelen kísérletek is. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat kétszer is próbálkozott gyermekhú- torok berakásával, de ezzel nem lehet megfelelően kihasználni a konténert Komoly érdeklődést tanúsít viszont a transzkonténerek iránt, kérésükre a MÁV Hollandia és Svájc viszonylatában áiajánlatot is tett Fogadni, fogadni A konténeres szállítás előnyeit nem kell különösképpen ecsetelni. Gyors, biztonságos, gazdaságos. Es persze kényelmes, mert háztól házig van. A megbízó a feladást megelőző nap reggelén megrendeli a konténert, s csupán az áru be- és kirakására van gondja. Konténereket A „fetfuvarozás" őt kilométeres körzeten belül díjtalan, de ha nagyobb távolságról kell a feladás helyére szállítani, a közúti közlekedés díját meg kell fizetni. Ez öt kilométerenként 40 forint. Még így is megéri, mintha végig gépkocsival kellene az árut szállítani. Bizonyság rá, hogy számos konténert rendelnek és küldenek Pécsre Mohácsról, Komlóról, Sellyéről, Szigetvárról. Bár a MÁV — személyes meggyőzéssel, propaganda anyagokkal, rakodási bemutatókkal — szorgalmazza a konténeres szállítás széleskörű elterjesztését, számos körülmény akadályozza a nagyobb léptékű fejlődést Sok vállalat saját gépkocsival rendelkezik, így nem áll módjában átállni, vagy mint a Bőrgyár esetében említettük, a címzett nem hajlandó ilyen formában az árut fogadni, máskor meg az a baj, nincs elegendő áruféleség a konténer- szállításra. A fogadási készség nagy gond úgy is, hogy a címzettek nagyon korán lehúzzák a redőnyt, szombaton egyáltalán nem, napközben is csak a koradélutáni órákig hajlandók fogadni a konténert Legalább este hatig fogadnák. Mindezt azért, mert a VOLÁN- nái — bár a pécsiek rövidesen megkapják harmadik önrakodó gépkocsijukat — szűk a rakodó kapacitás. A vagonokból daruval rakják teherautóra a hatalmas konténereket a pécsi vasútállomáson. Erb János felvétele konténeres szállítás előnyeit, jócskán van még lehetőség a fejlődésre. Dr. Párkányi Ferenc, a MÁV Pécsi Igazgatóságának kereskedelmi osztályvezetője tapasztalataiból sok érdekes részletet villant fel. Leszámítva az Ércbánya Vállalat régebb óta és rendszeresen használt mészszállító konténer-kocsijait, Pécsett az első öttonnás konténert 1972 májusában a Porcelán- gyár rakta. Azóta több százat. Ä feladott mennyiséget illetően a leg'obbNpartner a Pécsi Bőrgyár. Rendkívül nehezen tudtak a forgalomnak megnyerni, mert vevői kezdetben nerrf voltak hajlandók így fogadni a küldetné; nyékét. A MÁV maga is többször eljárt a budapesti partnereknél, a nagy cipőgyáraknál, ennek eredményeként azóta már ötszáznál is több konténert raktak meg bőrrel s indítottak útnak. Úgy kellett meggyőzfii a mohácsi TEMAFORG-ot is. Tavaly 367, az idén szeptemberig ténerrel úgyszólván mindent le- j hét szállítani, de nem mindent i gazdaságos. Erről is beszélni [ kell. Nem érdemes benne olcsó tömegárut (kavicsot, szenet stb.) szállítani, vagy olyasmit, aminek a gépi rakodása amúgy is megoldott, vagy amikor a konténer használata nem jelent munkaerő-megtakarítást, például szekrények szállításakor. Persze, minden esetben számolni kell. A Kaposvári Fonoda például kizárólag azért tért át a konténerekre, mert a fonalot nem kell külön papírládákba raknia, a csomagolás költségeit megtakarítja, s így már megéri. A díjszabás egységes. Egy öttonnás konténer Pécsről Budapestre 850 forint, a legnagyobb távolságra, Pécsről Nyíregyházára 1200 forint. Itt említjük — s ez lényeges —, a szállítást a MÁV a VOLÁN-nal együtt végzi, a VOLÁN, mint a MÁV megbízottja szállítja Ss emeli rá a vasúti kocsira és onnan le rakodógépével a konMUNKÁSNEGYED ,,Látkép“ a Gyárvárosról De szabaduljunk meg az előítélet-ragadványoktól és maradjunk a legkézenfekvőbb értelmezésnél: munkásnegyed az, ahol munkások lalínak túlnyomó többségben. A fővárosban egész munkás-kerületek vannak — büszkén viselve ma is munkás mivoltukat — de hol laknak Pécsett a munkások? Lent is, fönt is, jobbra is, balra is, kívül is, belül is, a városban a munkáslakta terület _ legalábbis közigazgatásilag — teljesen elhatárolhatatlan. Búvárkodjunk egy kicsit a számok, adatok mélytengerében... Pécs I. kerületében-45 204 lakos él — lélekszámban megelőzi a 111. kerület — és a legutóbbi népszámlálás adatai szerint ezen a területen az aktív kereső férfiak 75,2, az aktív kereső nők 52,1 százaléka dolgozik az iparban-építőiparban. A II. kerületben így alakul az arány: az aktív kereső férfiaknak csak a fele, a nőknek 36 százaléka ipari munkás. Pécs III. kerületében a férfiak 59,7 százaléka, a nők 35,8 százaléka talált magának munkát az iparban és az építőipifrban. M unkásnegyed. Kóstolgatom, kóstolgatom a szót, — de valahogy nem ízlik. Színre kormos-szürke, ízre avult-keserű, és van benne valami bántó lekezelés. Más a csengése, mint a „zöldövezet", „belváros", „új lakótelep” szavaknak, sőt még a „külterület” megjelölés is mintha kedvesebb lenne a fülnek. A „munkásnegyed” hordoz valami öröklött tartalmat, — és nem a józsefattilait... Kik élnek e városrészben? Mire jó a vasdoboz? Ami a jövőt illeti, hamarosan Szekszárdot is bekapcsolják a városközi gyorsforgalomba. Az év hátralevő hónapjaiban új fuvaroztatók bekapcsolódását, ezzel együtt a forgalom növekedését — elsősorban Nagykanizsa előrelépését —, az üres konténerek arányának csökkenését várják. Most postavonatokon utazik a konténer, szeretnék végre megérni a konténervonat indítását is. Ami a távolabbi jövőt illeti, a lehetőségek nagyok, persze a MÁV-nak is egyre több eszközzel kell rendelkeznie, elsősorban több transzkonténerrel. Sőt, vannak egészen speciális és különleges konténerek is, a hűtőkonténertől kezdve a magyar szabadalmú fűtőkonténerig, ezeket is lehet majd ajánlani. Maguk a vállalatok is belegondolhatják problémamegoldásaikba a konténert, amikor a belső anyagmozgatásról, a raktározásról van szó. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat például kap már konténerekben szerelvényeket, s van olyan gondolat, egyes esetekben a sajátjaként szállítja az építkezések színhelyére. Nem kell ezért külön raktárt építeni, íme, mi mindenre jó a konténer, — szállítóeszköz, csomagolóanyag, raktár egyben. Az ormótlan vasdoboz századunk gazdaságának egyik legfontosabb építőkockája. Miklósvdrí Zoltán Ezek az adatok világosan igazolják, hogy mindenütt, — de a város első kerületében élnek töbségében az ipari munkások. Alátámasztja az is, hogy a kerület lélekszámához viszonyítva ezen a területen lakik a legtöbb fizikai munkás, — és itt a legalacsonyabb a szellemi foglalkozást űzők száma, (összehasonlításul: itt összesen 4939 ember keresi a fejével a kenyerét, míg a III. kerületben 12 863 szellemi foglalkozású lakost számláltak.) Az I. kerületben a legalacsonyabb az iskolai végzettség, a lakosságnak csak alig több mint a fele végezte el a nyolc általánost, vagy szerzett ennél magasabb végzettséget... Ha már kisilabizáltuk, hogy kik élnek a városnak ezen a részén, érdemes egy kicsit utánanézni annak is, hogy milyen körülmények között, hol élnek ezek az emberek. Az I. kerület abban is vezet, hogy itt található a legtöbb egyszobás lakás, — az összlakások 46,9 százaléka, szemben a III. kerületi 28,6 százalékkal — viszont a többi kerülethez hasonló arányú a száz csalódra jutó gyerekek száma. Tovább rontja a képet, hogy ebben a kerületben száz lakás közül csak 43- ban van fürdőszoba vagy mosdófülke, itt a legkevesebb az emeletes épület, a házak közel egynegyede 1900 előtt épült. Mindezek után egészen természetes, hogy Pécsnek az I. kerülethez tartozó részében a legkevesebb az albérlők és ágybérlők száma . . Az adatokkal ennyire jutottunk — de a közfelfogás szerint a város „klasszikus” munkásnegyede a Felszabadulás úttól a Budai vám felé eső terület, a gyárváros. Kopott falak, ólak és garázsok Korán keljen vagy későn feküdjön, aki itt munkásemberrel akar találkozni, — a nap világosabb része a nyugdíjasoké és a kisgyermekes anyáké. Csöppnyi, guggoló házak, apró üzletek, guggoló színvonalú szolgáltatások. A házak kifelé a szürke arcukat mutatják és szorosan egymás mellé építve, komor fallal veszik körül ezt a negyedet. De egy kicsit beljebb nézve, már korántsem olyan sivár a kép: hátulról kertek támaszkodnak a házakhoz, kisebb gyümölcsösök, gondozott szőlő-iu gasok. Az Almos utcában, közel a mélyedéshez, amelyet a vasútnak szeltek ki, akkora fásgyümölcsös, füves terület, hogy egy kisebb „városi ősparkot" j sejt benne az ember... I Ahogy távolodunk a város- központba vezető nagyforgal- mú útvonalaktól, egyre inkább falusias jelleget ölt ez a városrész. Illően köszönnek egymásnak az emberek, egyik-másik még az arra bóklászó idegennek is odabólint, hátha új szomszédot köszönt benne, különben minek járna errefelé . . . Csenget a szódás, amint végighajtja szürke lovát a Táltos utcán, kötényes néninek ücsörögnek a kapuban üres üvegekkel, a sarki nyomós kútnál kisebb asszonycsoport „cserél eszmét" egy-egy vödör víz ürügyén ... A Remény utcában akkora nagy szürke ház, hogy csakis valami hivatalos épület lehet. Az előtte lévő nagy szabad füves térségen oszlopra szerelt világítótestek, körben valaha jobb napokat látott padok, — így egy kicsit mostohának, elhanyagoltnak tűnik. Az épület egyik ajtaján tábla: BÄRANYATERV Geodézia. A fő homlokzaton egy másik tábla hirdeti, hogy itt lenne a József Attila Könyvtár. A hosszúra nyúlt épületben már kora reggel van élet: látni itt üvegekkel, kémcsövekkel foglalatoskodó asszonyokat, aktákat rendező férfiakat, aztán a pártaiapszervezet és a Hazafias Népfront helyiségét, — és végül egészen hátul, szinte „megtűrt albérlőként" ott a könyvtár is ... Ugyancsak hosszú épületek az apróbb-nagyobb stílustalan családi házak között, sok-sok udvarra nyíló ajtóval: lakások. A sok virág, a zöld, a kert egy kicsit színesebbé festi a képet, mint amilyen valójában. Építészeti rendről itt nem nagyon lehet beszélni. A Csaba utca elején néhány garázs tőszomszédságában iker- disznóól, a gazdaasszony — vagy minek is lehetne nevezni — éppen szemet szór a jószágoknak. Kicsit tovább sétálva, elhagyatott kert, gyümölcsfákkal, vaiahol bent a kőfalak között parknak is „elmenne”. Ai elhagyatott kerthez elhagyott ház is tartozik, a sűrűn lakott városban élő embert egy percre megüti a látvány. A Gyula utca egyik jókora gazdasági udvarában tyúkok kaparásznak, néhány szomszéddal odébb egy táblát látni az ablakban: „Ez a ház eladó”. — Mire tartják? — Háromszázezren felül, — mondja az egyik szomszéd, — de már régóta eladó. — Nem kel el? — Nem, de tudja-e miért? Nincs nagy kapuja, nem tudnak beállni autóval. Azt a másikat ott, azt mostanában vették meg, valami falusiak. Sok az eladó ház errefelé? — Hát nem nagyon talál, de annak is ára van... A Csaba utcában fellelem az „őskeresztény imaházat", rajta fekete táblán az istentiszteletek időpontja és a szíves invitálás: „mindenkit szeretettel várunk" . .. Házak, kertek, garázsok, ólak, újból házak, kertek, garázsok, ólak, egy-egy csöppnyi üzlet, — és lassan kiérünk a Felszabadulás útjára. Itt az egyik házon, jó méternyi magasban a vakvilágba nyíló ajtó. Nem is olyan régen még lépcsők vezettek fel, ez volt a hírhedt „hét- lépcsős kocsma". Folytatásaban a többi házak elől nem tűntek el az utcára nyíló ajtókhoz vezető lépcsők: az ósdi lakások maradtak . . . Játszótér zárja a negyedet, — tősrimszédságóban elkerített nyúlólak — jobbra torkollik be az új Déli ipari út... Még a könyvtár „magaslatán" nézelődtünk az egyik őslakóval, amikor megjegyeztem! — Milyen meglepő szépen látszik innen a város . . . — Igen — mondta, — csak úgy tűnik, onnan nem látszunk mi , .. D. K. 1 A