Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-01 / 269. szám

DUNANTÜLI NAPLÓ 1974. október 1. Közlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról (Folytatás az I. oldalról) sítését. Aláhúzták a marxista— leninista elmélet időszerű kér­déseinek kidolgozását szolgáló közös tevékenység, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásá­nak fontosságát. A felek kiemelték: eredmé­nyesen fejlődik a magyar— szovjet együttműködés a külpo­litika és a nemzetközi kapcso­latok területén. Nagyra értékelték az e területen összegyűlt ta­pasztalataikat, és állást foglal­tak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SZKP Központi Bizottsága, valaminl a két ország külügyminisztériuma szélesítse még tovább a külpo­litikai konzultációkat és munka- találkozókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó sze­repe van az MSZMP és pz SZKP közötti nézeta-onosságnak és testvéri együttműködésnek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsö­nös érdekeknek megfelelően mind teljesebb mértékben fel­használják a szocializmusrés a kommunizmus építése során szerzett tapasztalatokat, egyez­tessék a két országnak a nem­zetközi síkon kifejtett erőíeszíté- seit, s minőségileg magasaeb szintre emeljék a magyar— szovjet barátságot. A felek nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakán beterjesztett „egyezmény a természeti kör­nyezetre és az éghajlatra ha­tó, a nemzetközi biztonságot, az emberek jólétét és egészsé­gé! károsító katonai és más cé­lú intézkedések eltiltásáról"' el­nevezésű szovjet javaslatnak. Ügy vélik, hogy a fentieknek megfelelő megállapodás meg­kötése a világ minden országá­nak és népének érdekét szol­gálná. Erősíteni a szocialista országok egységétl A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette szi­lárd eltökéltségét, hogy tovább­ra is fáradhatatlanul törekszik a szocialista országok egységé­nek erősítésére, sokoldalú együttműködésük kiszélesítésé­re és tökéletesítésére, nemzet­közi tevékenységük összehango­lására. Ez a nemzetközi politi­kai légkör javításának, az eny­hülési folyamat megszilárdítá­sának egyik legfontosabb té­nyezője. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a Varsói Szerző­dés Szervezetének, a baráti or­szágok politikai együttműködé­se kollektív szervének jelentős, hatékony szerepét a béke és a biztonság erősítésében. A felek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást az MSZMP-nek és az SZKP-nak más testvérpar­tok képviselőivel az utóbbi idő­ben lezajlott találkozóiról és tárgyalásairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy az im­perializmus elleni harcnak a kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanácsko­zásán megjelölt irányvonala alapján nagy eredmények szü­lettek: számos országban — annak ellenére, hogy a reakció és az imperializmus makacs el­lenállást tanúsított, és megpró­bált ellentámadásba átmenni — megerősödött a demokrati­kus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötelezettsé­géből kiindulva az MSZMP és az SZKP a jövőben is minden módon elő fogja segíteni a kommunistd és munkáspártok egységének és összeforrotUá- gának további erősítését, a marxizmus—leninizmus elvei alapján. Mindkét párt határo­zottan síkraszáll az antikommu- nizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus, a jobboldali és „baloldali" opportunizmus min­den megnyilvánulása elleni megalkuvás nélküli harc folyta­tása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a kom­munista és munkáspártok regio­nálisan és világméretekben végzett közös munkájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre ^anyuié lépések megvalósítását Az alapvető nemzetközi prob­lémákról folytatott eszmecsere során egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyze­tet a feszültség enyhülése há­nyába végbemenő mélyreható változások jellemzik. A nemzet­közi kapcsolatok gyakorlatában elfogadottá válik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindez kifejeződik az euiópaijielyzet javulásában, a szovjet—hitleri kai kapcsolatok jelentős normalizálódásában, a szocialista és a tőkés országok közötti konstruktív párbeszéd ki­bontakozásában, valamint több más fontos eseményben és je­lenségben. Az európai földrész helyzetének megvitatásakor a felek kiemelték, hogy a szocia­lista országok egyeztetett, ak­tív külpolitikai tevékenysége döntően elősegíti — a békés egymás mellett élés elvei alap­ján — az európai enyhülési fo­lyamat elmélyülését, a külön­böző társadalmi rendszerű európai államok együttműködé­sének kiszélesítését. Aláhúzták azoknak a nemzetközi szerző­déseknek és egyezményeknek a jelentőségét — és következetes végrehajtásuk szükségességét —, amelyek megalapozták az európai enyhülést és békét le­hetővé tevő jelentős fordulatot A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll a nem­zetközi enyhülés övezeteinek to­vábbi kiszélesítése mellett. Ab­ból indulnak ki, hogy ez meg­felel minden nép érdekeinek és törekvéseinek. Ezzel kapcsolat- I ban hangsúlyoznák, hogy az j ózsiaj biztonsági és együttmű­ködési rendszer létrehozásának eszméje' konstruktív jellegű. E rendszert valamennyi ázsiai ál­lam kollektív erőfeszítéseivel le­helne kialakítani, az erőszak alkalmazásáról való lemondás, a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének kölcsönös tiszteletben tartása, az egymás | belügyeibe való be nem avat- I kozás elvei alapján. Ez jelen- | tős mértékben kiszélesítené a 1 gazdasági és kulturális együtt- j működés lehetőségeit. A tárgyalás résztvevő; meg­vitatták a közel-keleti helyze­tet, és megállapították, hogy a Sinai-félszigeten és a Golan- fennsíkon végrehajtott csapat- szétválasztást csupán első lé­pésnek tekintik a közel-keleti konfliktus általános rendezése felé. A felek ismét megerősítik azt az elvi álláspontjukat, hogy tartós és igazságos béke ebben a térségben kizárólaq az izraeli csapatoknak az 1967-ben elfog­lalt összes arab területekről va­Távirat ló kivonása, és a Palesztinái arab nép törvényes jogainak biztosítása alapján lehetséges. A felek síkraszállnak a genfi közel-keletj békekonferencia munkájának .mielőbbi felújítása mellett, a palesztinai arab nép képviselőinek teljesjogú részvé­telével. E konferencia kereté­ben kell megvizsgálni és meg­oldani a közel-keletj rendezés valamennyi kérdését. A Magyar Néaköztársasáq és a Szovjetunió újból megerősítik, változatlanul támogatják a viet­nami nép igazságos harcát, s a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya és a Dél- Vietnami Köztársaság Ideigle­nes Forradalmi Kormánya erő­feszítéseit az 1973. január 27-i párizsi egyezmény előírásainak következetes és maradéktalan teljesítésére. Határozottan elíté­lik a saigoni rendszernek az imperialista körök támogatósá­val az egyezmény szabotólásá- : ra irányuló politikáját, és kije- lentik, hogy csakis a Párizs­ban elért megállapodások pon- ; tos és maradéktalan teljesítése biztosíthatja a szilárd és igaz- ságos békét Vietnamban. A tárgyaló felek kifejezik, elégedettek a 1 laoszi politikai j rendezés ügyében elért hala- dóssal, és készek arra, hogy i elősegítsék a független és sem- j leges laoszi állam fejlődését. Síkraszállnak a kambodzsai kér­désnek a kambodzsai r.ép . nemzeti érdekeivel összhangban , történő mielőbbi megoldása mellett. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is tá­mogatja a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság konstruktív javaslatait Korea békés, demok­ratikus egyesítésére, valamint azt a követelésé*, hogy Dél- Koreából vonják kj a külföldi csapatokat .................. M oszkva A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a következő táviratot küldte a szovjet vezetőknek: L. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva ' Kedves elvtársak I Elhagyva a testvéri Szovjetunió földjét, ismételten kife­jezzük őszinte köszönetünket önöknek, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának, az egész szovjet népnek azért a szívélyes fogadtatásért, és forró vendégszeretetért, amelyben látogatásunk alatt részesítettek bennünket. Mély meggyőződésünk, hogy tárgyalásaink eredményesen szolgálták népeink érdekeit, és közös nagy ügyünket, s hozzá­járulnak országaink gyümölcsöző együttműködésének és né­peink testvéri barátságának további elmélyüléséhez. Kívánunk önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a testvéri szovjet népnek további nagy sikereket, a 24. kongresz- szus határozatainak végrehajtásában, a kommunista társada­lom építésében, a közös ügyünk győzelméért, a béke megőrzé­séért folytatott harcban. 1974. szeptember 30. A MAGYAR NÉPKOZTARSASAG PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE Hazaérkeztek a küldöttség tagjai (Folytatás az 1. oldalról) A Moszkvából a Vnukovói kormányrepülőtérre vezető utat i a szovjet vendéglátók magyar és szovjet zászlókkal díszítették fel. A Lenin sugárút egész hosz- | szóban transzparensek, szalag- j feliratok éltették a két párt és ! népeink örök és megbonthatat- j lan barátságát, összefüggő sor- j falat alkotva több tízezer moszk- j vaj zászlókat lobogtatva, élje- ! nezve búcsúztatta a vendége­ket. A Vnukovói repülőtéren á de­legációt Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. M. Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, V. Grisin, az SZKP Politikai Bizott­ságának tagja, a Moszkvai Vá­rosi Pór bizottság első titkára, valamint a szovjet párt és kor­mány számos vezető személyisé­ge búcsúztatta. A búcsúztatá­son megjelent Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki a magyar tárgyaló küldöttség tagja volt. A repülőtér betonján díszszá- j zad sorakozott fel. A szovjet ] Szolidaritásban a népek igazságos harcával Európa váljon a béke kontinensévé1 A felek kijelentették, lehetsé­ges és szükséges, hogy az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet jelentős törté­nelmi mérföldkő legyen azon az úton, amelynek végén Euró­pa a tartós béke és a kölcsö­nösen előnyös együttműködés kontinensévé válik. Fontos sza­kaszt jelenthet ez a világmére­tű enyhülési folyamat megszi­lárdításában és visszafordítha­tatlanná tételében is. Kiemel­ték annak jelentőségét, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet második, genfi szakaszán több fontos kérdésben megegyezés szüle­tett, Ügy vélik, hogy konstruk­tív megközelítéssel lehetőség van gyors, kölcsönösen elfogad­ható megállapodásra vala­mennyi eddig nem egyeztetett kérdésben. A felek úgy vélik, a tartós európai béke és bizton­ság megteremtése azt kívánja, hogy az össz-európai értekezlet a legközelebbi időben fejeződ­jék be, és zárószakaszára a legmagasabb szinten kerüljön sor. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törekszik, heqy az európai politikai eny­hülést egészítsék ki a katonai enyhülést célzó intézkedések. E tekin'etben megerősítették a Varsói Szerződés Politikai Ta- aácskozó Testület® 1974 ápri­Hsában Varsóban megtartott ülésén kifejtett álláspontjukat. Annak az elvnek az elismerése, •hogy a tárgyalásokon részt ve­vő egyik fél biztonsága sem károsodhat — figyelembe véve az összes európai állam biz­tonságát —, teljes mértékben lehetővé teszi, hogy a fegyve­res erők és fegyverzetek csök­kentéséről konstruktív megálla­podás szülessék. A közép-euró­pai fegyveres erők és fegyver­zet csökkentéséről folyó tárgya­lások sikere lényeges eleme lenne a katonai enyhülésnek, és kedvező feltételeket terem­tene ahhoz, hogy a jövőben ugyanilyen tárgyalásokra kerül­jön sor Európa más körzeteiről. A véleménycsere soráig meg­győződésüket fejezték ki, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, s az általános és teljes leszerelés megvalósí­tására, ami — megfelelő nem­zetközi ellenőrzés mellett — fel­ölelné mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegyver­fajtákat. Ennek elérésére idő­szerűnek és hasznosnak látszik, hogy gyakorlati lépéseket tegye­nek az- összes nukleáris hata­lom részvételével megtartandó leszerelési világértekezlet ősz- szehívására. A tárgyaló felek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek igazsá- gos harcával az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolo- nializmus ellen, a nemzeti fel- szabadulásukért, a politikai füg­getlenség megszilárdításáért, a gazdasági önállóság kivivásáért, ^'társadalmi haladásért. Kifeje­zik a nemzeti felszabadítási mozgalom sikerei fölötti mélysé­ges megelégedésüket, és üdvöz- lik Bissau-Guinea és Mozambik függetlenségének megszilárdu- ! lását. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió következe­tesen fellép az apartheid poli­tikája, a faji megkülönböztetés minden formája ellen, s azért, hogy haladéktalanul váltsák va­lóra a gyarmati országok és né­pek függetlenségének megadá­sáról szóló ENSZ-nyilatkozatot. A felek pozitívan értékelik az el nem kötelezett országok po­litikájának antiimperialista irányzatát, és hozzáiárulásukat a nemzetközi enyhüléshez, a háború és az agresszió ellen vívott küzdelemhez, a népek bé­kéjéért és a nemzeti független­ségért folyó harchoz. ­A Magyar Népköztársaság es a Szovjetunió határozottan el­ítélik a chilei fasiszta katonai államcsínyt, a nemzeti hazafias erők elleni terrort és megtor­lást. Teljes támogatásukról biz­tosítják a chilei nép harcát a fasiszta katonai junta ellen. Kö­vetelik, hogy vessenek véget az emberi jogok durva megsértésé­nek, a chilei hazafiak üldözésé­nek, s Chile hazafias erőinek támogatására hívnak fel minden államot és a világ közvélemé­nyét. A felek ödvözlifc o fasiszta diktatúra megdöntését és a de­mokratikus átalakulás megkez­dődött folyamatát Portugáliá­ban. Sikereket kívánnak a ha­ladó erőknek, amelyek arra tö­rekszenek, hogy erőfeszítéseiket egyesítve, közös frontba tömö­rülve harcoljanak a reakció mesterkedései ellen, a demokra­tikus rendszer megteremtéséért és fejlesztéséért az országban. A felek megelégedéssel szól­nak a Görögországban végbe­ment demokratikus változások­ról, a politikai pártok, köztük a kommunista párt tevékenységé­nek legalizálásáról. A Magyar Népköztársaság' és a Szovjetunió határozottan és következetésen síkraszáll a Cip­rusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi épsége megvédéséért A véleménycsere során hang­súlyozták, hogy a nemzetközi fejlődés jelenlegi szakaszát egy­részt — a szocialista közösség orszáqai az összes haladó erők következetes, célratörő tevé­kenységének eredményeképpen — az enyhülés folyamata jellem­zi. Másrészről, tovább tevékeny­kednek a reakciós erők, ame­lyek a hidegháborús időket akar­ják visszahozni. Az enyhülés el­lenfelei megkísérlik megzavarni a különböző társadalmi rend­szerű államok : viszonyának nor­malizálását, szítják az antikom- munizmust, ideológiai aknamun­kát folytatnak a szocialista or­szágok ellen. Mindez megköve­teli, hogy a szocialista államok különleges figyelmet fordítsa­nak a nemzetközi helyzet prob­lémáira, arra a határozott küz­delemre, amely a nemzetközi enyhülés terén elért eredmé­nyek megszilárdításáért és to­vábbfejlesztéséért folyik a reak­ciós erőkkel szemben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió külpolitikájában a jövőben is következetesen ezt az irány­vonalat követi. A magyar és a szovjet fél tel­jes megelégedését fejezte ki a tárgyalások menetével és ered­ményeivel kapcsolatban. Meg­győződésük, hogy a párt- és kormányküldöttség látogatása újabb jelentős hozzájárulás a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió .közötti sokoldalú testvéri együttműkö­dés további fejlesztéséhez. A magyar küldöttség szovjet pórt- és kormányküldöttséget hívott meg magyarországi láto­gatásra. Szovjet részről a meg­hívást köszönettel elfogadták. fegyveres erők három haderő­nemének — a szárazföldi csa­patoknak, a légierőnek, és a haditengerészetnek — képvise­letében. A díszegység parancs­noka jelentést tett Kádár Já­nosnak, majd felcsendült a két ország állami himnuszait. A himnusz elhangzása utón Kádár János és Leonyid Brezsnyev el­lépett a díszszázad arcvonaía előtt, Ezután a magyar dele­gáció tagjai barátságosan bú­csút vettek a magyar párt- és kormányküldöttség búcsúztatá­sára megjelent moszkvaiaktól. Kádár János és Leonyid Brezs­nyev megszemlélte az előttük díszmenetben elvonuló díszszá­zadot. A búcsú megható pillanatai következtek. Kádár János és a delegáció többi tagja iclbúcsü- zott a szovjet tárgyaló küldött­ség tagjaitól. Kézfogással, ba­ráti öleléssel. Magyar idő sze­rint délután három órakor a kor­mányrepülőgép a levegőbe emelkedett. * Kádár János, az MSZMP KB első titkára és felesége szep­tember 30-án megkezdte ren­des évi szabadságát, amelynek egy részét a Szovjetunióban tölti. Üdvözlő távirat a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Peking A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kínai Népköztársaság meg­alakulásának 25. év'ordulója alkalmából a Magyar Népköztár­saság kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözle­temet és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársa­ság Államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a haladás érdekében tovább szélesedjenek. Moszkva, 1974. szeptember 30. Budapest, 1974. szeptember 30. Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Costa Gomes Portogália áj köztársasági elnöke Lisszabon (MTI) Simó Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti; A portugál Államtanács és a nemzet megmentésének juntá­ja hétfőn délután Costa Go­mes tábornokot, a fegyveres erők eddigi vezérkari főnökét, az Államtanács és a junta tag­ját nevezte ki Portugália új köztársasági elnökévé. Costa Gomes tábornok azok közé a katonatisztek közé tar­tozik, akik magukévá tették a fasizmust megdöntő fegyveres erők mozgalmának (MFA) tár­sadalmi-politikai programját. Az utóbbi időkben olyan személyi­ségnek ismerték, aki a politikai életben lemondo't Spinola el­nök képviselte konzervatív jobboldal és a Goncalves vezet­te haladó katonai szárny között helyezkedett el. 1 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom