Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-14 / 252. szám

1974. szeptember 14, 5 Ülésezett a Pécs városi Tanács Pécs közbiztonsági belyzete szilárd Milyen Pécs közrendjének és közbiztonságának helyzete, ki­elégítően fejlődnek-e a lakossági szolgáltatások, hogyan lesz világosabb város a megyeszékhely, javult-e az egészségügyi el­látás, hogyan módosul Pécs általános rendezési terve — ezek szerepeltek Pécs megyei Város Tanácsa tegnapi ülésének napi­rendjén. Fokozott figyelmet a társadalmi tulajdonra A város közrendjéről és köz- biztonságáról szóló jelentést Kaluczky László rendőr-alezre­des, a Pécs városi-járási rend­őrkapitányság vezetője terjesz­tette a tanácsülés elé. Meg­ái Iá pítotto : — Pécsett o közbiztonság szilárd és jónak értékelhető, a város minden lakosa nyugod­tan, biztonságban élhet, dol­gozhat. A rendbontó, garázda elemekkel szemben keményen lépünk fel, s ebben a lakosság támogatására is számíthatunk. Városunkban nincs szervezett bűnözés, nincs a régi értelem­ben vett alvilág. — Ismertette azokat az intézkedéseket, ame­lyeket a törvényesség megszi­lárdítása, a bűnözés megelőzé­se érdekében, a bűnügyek fel­derítésében, az állampolgárok ügyeinek intézésében tesz a rendőrhatóság és elismeréssel szólt az önkéntes rendőri állo­mányról, amely — úgymond — nagy társadalmi megbecsülés­től kísérten hathatós segítséget nyújt a hatóságnak. A napirendi pont vitájában felszólaló König lános a kül­területek közbiztonsági helyze­téről beszélt, Erhardt Imre a fiatalkorúak bűnözésével és a közvagyon rongólóival kapcso­latban szólt, dr. Helesi György, a pécsi járási tanácshivatal elnökhelyettese a járás közbiz­tonsági helyzetéről adott tájé­koztatást, dr. Kamarás László, a pécsi járásbíróság elnöke a bíróság szemszögéből elemezte a közbizonsági helyzetet, Bar­csa Zsigmond pedig a guberá­lók elleni szigorúbb fellépést sürgette. Dr. Árgyelán János rendőr- alezredes, a Baranya megyei rendőrkapitányság helyettes vezetője elmondta, hogy bár Pécsett egy-egy évben több bűnügyben nyomoz a rendőr­ség, mint másutt egy megyé­ben, mégsem lehet a bűnözés terjedéséről beszélni, ez egy viszonylag szűk rétegre korlá­tozódik, s a tízezer vétőképes lakosra jutó bűncselekmények számát tekintve Pécs a magyar városok középmezőnyében he­lyezkedik el. A határozati javaslatot, amely kiemelt feladatként jelöli meg a vagyon elleni bűncselekmé­nyek megelőzését és felderíté­sét, a közúti közlekedés bizton­ságának fokozását és a fiatal­korúok bűnözésének megelőzé­sét, a tanácsülés azzal a ki­egészítéssel fogadta el, hogy a végrehajtó bizottság a Városi Rendőkapitánysóggal együtt­működve e feladatok végrehaj­tására megfelelő intézkedési tervet készítsen. Javítják a köz\ilágítást Dr. Németh Lajos tanácsel­nök-helyettes terjesztette a ta­nácsülés elé a lakossági szol­‘ gáltatások helyzetéről szóló je­lentést, amelyet egyetlen hozzá­szólással — Paulik Mihály ta- nácsog a Kun Béla téri piac visszaállítását kérte — elfoga­dott a tanácsülés. A határozat egyebek -között utasítja a vá­rosi tervosztályt: gondoskodjék a IV. ötéves tervidőszakra ter­vezett szolgáltatás-fejlesztések megvalósításáról, az érdekelt szakigazgatási szervek pedig különös gondot fordítsanak a szolgáltatások átfutási idejé­nek ' csökkentésére. Ezután Szabó Antal, a DÉ- DÁSZ műszaki igazgatóhelyet­tese terjesztette a tanácsülés elé a Pécs város közvilágítása korszerűsítésének 1930-ig terje­dő programját. Megállapította: korábban a nem eléggé össze­hangolt felfogás miatt Pécs közvilágítása elmaradt a köve­telményektől. Lényeges válto­zás kb. 5 éve tapasztalható, azóta szoros és eredményes az együttműködés a Városi Tanács és a DtD/SZ között, s ugrás­szerű fejlődés tapasztalható a város köz- és díszkivilágításá­ban. Három pontban foglalta ősz- sze a legfontosabb teendőket: a jelentős útvonalakon forga­lomtechnikai célt is szolgáló korszerűsítésre van szükség, maximálisan biztosítani kell oz új területek közvilágítását és az eddiginél sokkal nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a külterü­letek közvilágításának fejlesz­tésére. A tervezet szerint a vá­ros területén 47 kilométernyi úthálózaton, mintegy 33 millió forintos költséggel kell a közvi­lágítási hálózatot átépíteni, korszerűsíteni. Ennek fedezetét megfelelő éves ütemezésben a város biztosítja. Program ké­szült a díszvilágítás fejlesztésé­re is. A következő években fényárvilágítást köp a székes- egyház, a Barbakán, a Kórház tér műemlék épületei és több szobor, valamint emlékmű. A telkek hasznosítása Dr. Breila István városi főor­vos előterjesztése alapján el­fogadta a tanácsülés a város egészségügyi ellátásának hely­zetéről és az egészségügyi osz­tály munkájáról szóló jelen­tést, majd a város általános rendezési tervének módosításá­ról tárgyaltak. Hozzájárult a tanácsülés a város déli terüle­tének átminősítéséhez, ahol Siklósi városrész néven az ötö­dik ötéves tervidőszakban Pécs tömeges lakásépítkezése való­sul meg. Tanácsülési határo­zat teszi lehetővé a Mecsek- oldal hegyi-kertségi területként történő felhasználását. A telek felhasználásáról a tulajdonos dönthet, elsősorban azonban a gazdasági célú felhasználás lehet a döntő, ami azonban nem zárja ki az üdülő-jellegű felhasználást sem. A hatóságok a szabályozási terv szerint ad­ják ki az építési engedélyeket. Wieder Béla tanácselnök elő­terjesztése alapján személyi kérdésekben döntött ezután a tanácsülés. Érdemei elismerése mellett felmentette igazgatási osztályvezetői tiszte alól dr. Mihály Lajost, aki október 1- től a Baranya megyei Tanács igazgatási osztályának vezető­je lett. A tanácsülés dr. Ásvány Lajos titkársági osztályvezető- helyettest nevezte ki a Városi Tanács igazgatási osztályának vezetőjévé. Végezetül ■ interpellációkra került sor. Aradi Jánosné (19. vk.) az Előd utcában lakók ne­vében megkérdezte: a 6-os út építése mennyiben és mikor érinti őket. Az építési osztály válasza szerint ozon a szaka­szon 10 éven belül nem épül az út, így a házak állagmeg­óvó tatarozásának nincs aka­dálya. Orcsik Ferenc (14. vk.) a Korvin Ottó utcai házakban lakók nevében a pincék kivi- lágítatlanságót tette szóvá. Az építési osztály válaszát, misze­rint elegendő az irányfény, a tanácstag nem fogadta el. Páka Henrik (87. vk.) a gyer­mekkórház és a műszaki főis­kola közötti járdaszakasz meg­építését sürgette. A válasz: jö­vőre az útkorszerűsítéssel együtt erre is sor kerül. H. I. Fokhagyma füzérek Szokolai fel». Főiskola­avatás Győrött Az ország legújabb és egy­ben legszebb felsőoktatási in­tézménye Győrött épül fel, fes­tői környezetben a Mosoni- Duna partján, A Győri Köz'e- kedési és Távközlési Főiskola központja eddig Budapesten volt. A fővárosban, valamint Szegeden is műköcftek külön­böző karai, tanszékei. Az El­nöki Tanács rendelete értelmé­ben került sor ennek az új tí­pusú főiskolának a létrehozá­sára. Miután azonban a szak­emberekre sürgősen szükség volt, a győri új otthon pedig még nem épült fel, ezért kez­dődött meg a tanítás „albér­letben” az ország különböző városaiban. Győr első jelentősebb fel­sőoktatási intézményében pén­teken délelőtt ünnepélyes kül­sőségek között, az elkészült épületek avatásával egybekö­tött tanévnyitót tartottak. Az új főiskolán a közlekedés szá­mára kéaeznek ki üzemmér­nököket. Miután Győr a jármű­iparnak is egyik fellegvára, új karként a járműipari karon is megkezdődik az oktatás. Az ünnepségen megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, dr. Polinszky Károly ok­tatásügyi miniszter, Rödónyi Károly közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, ott volt továbbá Háry Béla, a Győr-Sopron me­gyei Pártbizottság első titkára, Lombos Ferenc a Megyei Ta­nács elnöke és Győr-Sopron megye, valamint Győr város párt- és állami szerveinek több más vezető személyisége Az új főiskola eddig elkészült létesítményeit dr. Hegedűs Gyula főigazgató mutatta be a vendégeknek. Az új tanévben Győrött öt karon kezdődik meg az oktatás. Ahogy a további lé­tesítmények elkészülnek, úgy költöznek át Győrbe a még más városokban tanuló hallga­tók, a főiskola teljesen 1977-re készül el, amikor több mint 1500 nappali és többszóz le­velező tagozatos hallgatójával az ország egyik iegnépesebb felsőoktatási intézménye lesz. Jó eredmények a megye szarvasmarha-programjában Értekezett a megyei szarvasmarlia-lenyésztési operatív bizottság szükséges ismét módosítani. Négy nagyüzem, a Bikali Állami Gazdaság, a drávafoki, a csány- oszrói, a felsőmindszenti ter­melőszövetkezetek már megtet­ték a húsirányú szakosodáshoz szükséges előkészületeket, s 1975. január 1-gyel indítják a programjukat. További három nagyüzem, a szentlászlói, a két- újfalui és az egyesült magyar- szék-magyarhertelendi tsz 1975- ben készül fel a szakosodásra. Mindezen túl számítani kell rá, hogy az új intézkedések a hús­irányú szakosodás meggyorsítá­sára ösztönzik a megye ked­vezőtlen adottságú termelőszö­vetkezeteit. Fontos feladat, hogy ennek feltételeit mindenütt körültekintően biztosítsák. Rné KISZ VÉDNÖKSÉG AZ EMLÉKMŰ ÉPÍTÉSÉNÉL gyarapodnak a felajánlások jubileumot ünnepelt a Kéményseprő Vállalat Huszonöt év a háztetőkön így is régen fogadtak ven­dégeket a Tettye Vendéglő­ben, mint tegnap délelő’.f. Két cilinderes kéményseprő állt az ajtóban, mintha csak egy újévi üdvözlőlapról lép­tek volna oda. E kedves ötlet a Baranya megyei Kémény­seprő Vállalat rendezőié volt, s az ok: tegnap ünnepelték a vállalat fennállásának 25. évfordulóját Néhány olyan dolgozótól el­tekintve, akinek halaszthatat­lan munkája volt, együtt volt a válla'at kollektívája, sőt, ellátogattak az ünnepségre azok a nyugdíjasok is, akik vagy alapító tagok voltak, vagy hosszú időn át dolgoz­tak a Baranya megyei Ké­ményseprő Vállalatnál. Ott volt Toller lászlóné, a HVDSZ megyei titkára, valamint a Megyei Tanács és a tűzoltá­sán képviselője is. Varga Sándor igazqató ün­nepi beszédében felelevení­tette a kéményseprő mester­ség múltját, hőskorát, amikor a kéményseprő segédek hét­főn feltarisznyáztak és csak a hét végén tértek haza csa­ládjukhoz. „Sokszor éheztek, fagyoskodtak, piszkosak vol­tak, és nem volt becsületük." 1949-ben kormányrendelet írta elő, hogy valamennyi me­gyében kéményseprő vállala­tokat kell létrehozni. A kez­det nehézségein és a későbbi évek során előállott buktató­kon túljutva ma már egyre szebb eredményeket elérő, nélkülözhetetlen szolgáltatá­sokat végző vállalata me­gyénknek. A jelenlegi száz- harmincas összlétszámból száz kéményseprő, a dolgozó kollektíva 75 százaléka törzs- gárdatag. Húsz év óta, szinte váltó zatlan árak mellett az árbe­vétel 1,6 millió forintról hét és fé1 mill ió forintra emelke­dett. Jelentősen növekedett a dolgozók átlagkeresete, és múlófélben van az a gond is, hogy elöregszik a szakma. Egyre több fiatal ölti fel a fekete ruhát és vállalja ezt a gyakran nehéz, de szép, változatos munkát. Az ered­mények és örömök mellett szó esett a gondokról is: például még nem mindig érezni azt a társadalmi megbecsülést, ami ezt a szakmát megilletné. Igaz ugyan, hogy itt nem le­het látványos eredményeket elérni, de munkájuk nélkülöz­hetetlen. Az ünnepségen megjutal­mazták a legjobban dolgozó­kat és azokat, akik huszonöt éven át jóban, rosszban ki­tartottak a vállalatnál. Kurucz Gyula A KISZ Pécs városi Bizottsá­ga mellett működő Felszaba­dulási Emlékmű társadalmi munkáit szervező védnökségi operatív bizottság tegnap dél­után Lukács Lászlónak, az Ope­ratív Bizottsáq titkárának veze­tésével ülést tartott. A titkár beszámolt az eddigi csatlako­zásokról és a tervezés, mozgó­sítás, valamint a szervezés fel­adatairól. Az operatív bizottság felhí­vást szövegezett, melyet közre­adott. — 1945. április 4-én kez­dődött el hazánk történeté­ben egy új, az emberhez mél­tóbb társadalmi rendszer meg­teremtése. A mi számunkra kü­lönösen jelentős ez az évfor­duló, kik ebben a korszakban váltunk felnőtté és kigyermek korunk óta élvezhetjük 1945. április 4 e eredményeit. Sző­kébb hazánk Baranya megye, Pécs város „ Felszabadulási Emlékművet" állít Pécsett a Mecsek oldalán. Az emlékművet 1975. ápri­lis 4-én avatjuk fel. A KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága az em­lékmű építésével elvégezhető társadalmi munkák szervezése és lebonyolítása lelett védnök­séget vállalt. Fiataloki Társadalmi mun­kával járuljunk hozzá az em­lékmű, építéséhez és környeze­tének kialakításához. A társa­dalmi munkát 0 KISZ Pécs vá­rosi Bizottsága szervezi. Az emlékmű építéséhez to­vábbi csatlakozásokról kaptunk értesítést. Az MSZMP Baranya megyei Bizottság Oktatási Igaz­gatósága kétéves politikai és szakközépiskolájának hallgatói tegnap isüolagyűlésen felaján­lást tettek. Száztíz hallgató 2360 társadalmi munkaóra segí­tést ajánlott fel. Ma — szombaton — délután a KISZ megyei, városi és já­rási bizottságának továbbá a Tarr Imre nevét viselő KISZ-is- kola apparátusa, mintegy 30 fő végez munkát az emlékmű építése területén. A pécsi Zsolnay gyár mun­káskollektívája ma — szomba­ton — kommunista műszakot tart. Öhren brigád 650 munká­sa dolgozik ma, négyszázötve­nen etedig o következő napok­ban tartanak emlékműszakot. Egynapi munkájuk bérét fel­ajánlották a Felszabadulási Em­lékmű építési költségeinek csök­kentésére. Legfőbb gond a csapadékvíz efve~e* 'fe Tegnap tervezést előkészítő megbeszélés volt Pécsett a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság székházában. A megbeszélésen résztvett dr. Koitai József, az Országos Vízügyi Hivatal tará­csi osztályának vezetője, a Pécs pinceproblémáinak meg­oldására alakult tárcaközi bi­zottság tagja, valamint a Me­gyei és a Városi Tanács építési osztályának vezetői, a Pécsi Vízmű és a Vízügyi Igazgató­ság illetékes vezető szakembe­rei. A megbeszélés célja az volt, hogy megállapítsák: melyek azok a főbb témakörök, s eze­ken belül is azok a lényeges szempontok, am; , -j pince­kérdés megoldására vonatkozó terv elkészítésével megbízott generáltervezőnek, a cö!dmérő és Talajvizsgáió Vá '-hatnak | figyelemmel kell lennie. A résztvevők mc;'á" ,nílot- tók: a leglőbb gondol a csa­padékvíz elvezetése okozza, így ezt kell elsősorban meg­oldani. Második helyre sorol­ták az ugyancsak sok gondot okozó elavu't vizes közm,"veze- tékek áüapotá"'''• "!~ 'át. Mirtdk- "5 vii‘~ j'ntá-a ter­vezés r e altervezáként a Mélyépítési Tervező Vállalat kap megbízást. t t Tegnap délután Pécsett, a Megyei Tanácson kibővített ülést tartott a megyei szarvasmarhatenycsztési operatív bizottság, ame­lyen értékelték a megye szarvasmarha programjának eddigi eredményeit és megvitatták az ágazat szakosításának a meg­gyorsítására hozott 1043-as kormányhatározat végrehajtásából adódó megyei feladatokat. Az ülést dr. Földvári János, a Me- avei Tanács általános elnökhelvettese nyitotta mea. A Kormány 1972-ben meghir­detett szarvasmarha-programjá­nak eddigi végrehajtása me­gyénkben az országos siker“ meghaladó eredményeket ho­zott, hangsúlyozta tájékoztató­jában dr. Baracs József, a Me­gyei Tanács mezőgazdasági é: élelmezésügyi osztályának ve­zetője. A program első két évé­ben 6 százalékkal nőtt az or­szág tehénállománya és 12 szá­zalékkal a tejtermelés. Megyénl termelőszövetkezetei ez idő alot 10 százalékkal növelték állomá­nyuk létszámát és 20 százalék­kal a tejtermelést, s ezzel nagy­mértékben járultak hozzá az el­látás megjavulásához, a va import megszüntetéséhez. Mc már vannak bizonyos feleslegei is, amit a most épülő tej­porgyárak - Pécsett is épül egy - még nem tudnak Hvezetni Az eddigi szabályzók főként c tejtermelés fokozásának irányá bo hatottak. Az augusztusi kor mónyhatározat ebbe oz iránybe hat, hogy kisebb tejelő fehér létszámmal — de magasabb tér. meléssol — ellátni a belső tej és tejtermék szükségletet, a: alacsony termelésű teheneke pedig a hústermelés szolgála lába állítsák az üzemek. Ennek ösztönzésére a követ kn’ő intézkedések történtek 1975. január 1-től megszűrni a borjak után egységesen ka pott 3000 forintos kedvezmény A tejtermelő üzemek a továb­biakban a literenkénti kedvez ményt kapják meg, jövőre 1,1C forintot, a következő évben 1 forintot, majd 90 fillért és 1979 ben 80 fillért. A húsirányra sza­kosodott üzemek kedvezményei viszont tetemesen megemelik Ezek borjanként 5 ezer forinto' kapnak, az épületek átalakítá­sához pediq féröhelyenkén 1500—2000 forint kedvezményt A húsirányra szakosodott gyen­ge tsz-ekben az árkiegészítést megduplázzák, A jelenlegi húsfelvósárlási problémák átmenetiek, a szov­jet élőexport megindulása eny­hít a helyzeten. Pék János, az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója hang­súlyozta : a szakosítás meggyor­sítására hozott legújabb kor­mányhatározat csak alátámaszt­ja a megye módosított szarvas­marha-programját, amit nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom