Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-24 / 262. szám

1974. szeptember 24. DUNÁNTÚL! NAPLÓ 5 ünnepség Battonya {elszabadulásának 30. évfordulóján Harminc évvel ezelőtt, 1944. szeptembei 23-án a szovjet had­sereg rohamzászlóalja Battonya határában az első magyaror­szági összecsapásban megver­te a fasiszta erőket és ezzel megkezdte hazánk felszabadítá­sát. Az elsőnek felszabadult ma­gyar község határában — azon a helyen, ahol Magyarország felszabadításáért vívott harcuk első győzelmét aratták a szov­jet hadsereg alakulatai, — Fel- szabadulási Békeparkot létesí­tettek. A park közepén beton talapzaton, a második világhá­ború nagyhatású fegyvere, egy szovjet T—34-es emlékeztet a harcokra. A békeparkban rendezett ün­nepségen megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az MSZBT elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, a Központi Bizottság tagja, Frank Ferenc, az MSZMP Békés me­gyei Bizottságának első titkára, Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke. Szabó Ferenc, oz Úttörő Szövetség főtitkára és Barabás János, a KISZ KB titkára. Ott volt B. D. Sevifin, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ügyvivője, B. P. Ivanov vezérezredes, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka, valamint F. Gy. Kiva a Szovjetunió kétszeres hőse, aki 30 évvel ezelőtt, mint a szovjet hadsereg rohamzászlóaljának parancsnoka, elsőnek érkezett Battonya főterére. Az emlékparkot Borba Sán­dor, a battonyai nagyközségi ta­nács elnöke adta ót a Békés megyei úttörőknek, majd Apró Antal elhelyezte a fiataloknak a park megőrzésére és szépíté­sére tett fogadalmát tartalmazó emlékumát a hősi emlékmű előtt. Ezt követően az ünnepség résztvevői békemenetben vonul­tak a község főterére, ahol ma­gyar—szovjet barátsági nagy­gyűlést tartottak. A nagygyűlé­sen — amelyen az ország min­den részéből érkezett mintegy 15 ezer fiatal mellett ott voltak Békés megye községeinek, váro­sainak küldöttei és Battonya la­kói — Apró Antal mondott ün­nepi beszédet. Emlékpark Pécsett? A városban létesítendő emlékpark célja, hogy a me­gyeszékhelyre látogató ne­ves, külföldi és hazai szemé­lyek egy-egy fa elültetésével tegyék emlékezetessé pécsi látogatásukat az utókor szá­mára. E park kialakításáról tárgyaltak többek között teg­nap Pécsett a városi tanács tisztségviselői. Az emlékpark létrehozását az elmúlt évben indítványoz­ta a Mecsek vidéki Intéző Bizottság. Az e célra meg­felelő terület keresésére a városi tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztálya kapott megbízást. A szakem­berek a Szigeti városrésztől — Kovácsteleptől — nyu­gatra lévő, csaknem öt hek­tárnyi területet találták al­kalmasnak a park kialakí­tására, annál is inkább, mi­vel ez a rész Pécs város zöldövezeti tervében is sze­repel. A terület altalaja lehetővé j teszi hazai és külföldi ere- j detű fák, cserjék, lágyszárú j növények ültetését, sétányok és cserjés ligetek kialakító- | sát, valamint gyermekjátszó- j tér létesítését. Az emlékpark­ban szobrokat, emlékműve­ket és kisebb vízfelületeket is kialakítanának. Az emlékpark kialakításá­ról októberben várható dön­tés, amikor is a végrehajtó j bizottság taaiai vitatják meg a park létesítésével kapcso­latos tennivalókat Fock Jenő fogadta az ind ai tervezésügyi minisztert l Iskolapadban a vb-titkárok Évnyitó a tanácsakadémián Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke hétfőn hivatalában fo­A beszéd elhangzása után N. Gy. Kiva meggyújtotta a felsza­badítás harcaira emlékeztető emléktüzet, majd Szabó Ferenc kihirdette az Úttörőszövetség Országos Tanácsának díszpa­rancsát, s útnak indult az úttörő felszabadítási staféta. Azután megkoszorúzták a felszabadulá­si emlékművet, és a felszabadító harcok során elesett szovjet har­cosok sírjait, majd az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Délután mintegy 20 ezer ün­neplő fiatal és felnőtt kulturális és sportrendezvényeken vett részt gadto Durga Prasad Dhar in­diai tervezésügyi minisztert. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Lázár György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és C. B. Muthamma, India buda­pesti nagykövete is. Minden színházi perc: öt-hat óra próba Megszólal a hangosbemon­dó: „Szilvóssy Annamáriát és Vállai Pétert kérem a próba­terembe ..." — De azért izgalmas min­den ősbemutató, mert egy ki­csit krimi. Senki, még a rende­ző sem tudja, mi lesz belőle . .. Ezért nem is szabad előre ki­beszélni ... — mondja és feláll. Marafkó László Illyés Gyula: Dupla vagy semmi című darabjával nyitja idei évadját a színház. A képen Sík Fe­renc rendező (jobbról), instrukciókat ad a főszereplőknek. Illyés-isbenutatóval nyílik a pécsi színházi évad A színházi játék hónapokkal, évekkel korábban egy egysze­mélyes drámával kezdődik, oz íróéval, aki gondolataival, anya­gával birkózik. S a próbák kis, napi drámácskáin át jut el a bemutatóig ... A Pécsi Nemzeti Színház pró­batermében Illyés Gyula: Dup­la vagy semmi — azaz két éle­tet vagy egyet sem c. drámájá­nak próbái folynak. — Nem jó, gyerekek — mondja Sík Ferenc, a darab rendezője. — Valami jobb entrée kellene. Próbálj csak fo­rogni körülöttem — fordul Szil- vássy Annamáriához, aki az egyik fiatalt, Violát alakítja. — Nem jó, nem jó — Sík hangja érdes. — Nincs egy kendőd? — kérdezi hirtelen. Szilvóssy Annamária egy fe­kete kendőt kerít. — ... itt ül Győry, s akkor jössz te — folytatja Sík. — Vágd ide a kendőt! Vágd elém a kendőd! Szilvóssy végigrobog a szín­padon, s egy mozdulattal oda­dobja a fekete vállkendőt — Ez azl MegvanI Újra csi­náljuk a kendővel. Szilvóssy vissza a színpad mö­gé, szökellés, kendő. — Te jössz — kiált Sík Ferenc Vallóinak, aki a másik fiatalt, Mátét játssza. — A füttyre fi­gyelj. Ez az, ez azl A 10. jelenet vége, a 11. ele­je játszódik előttünk, amikor a fiatalok a Bábjátékoshoz (a tá­vollevő Győry Emil) fordulnak Eszter érdekében. — Újra, gyerekek, zenével, csak a zenére figyelve, szöveg nem kell, csak a zenére mozog­ni... — Jöhet a szöveg, de folya­matosabban! Mi lesz, ha nyo­mom a stoppert? No, még két­szer elmondjuk a szöveget moz­gás nélkül, aztán uzsonna. Vallai kigombolja az ingét, patakokban ömlik róla a verí­ték, Szilvóssy Annamária fárad­tan leül egy zsámolyra. Vallói kezében cigaretta, figyeli part­nere szavait, hogy alkalmas pil­lanatban bekapcsolódhassék, aztán egy mély szippantás a ci­garettából. — Hány perces ez a jelene1? — kérdezem a színészklubbun Sík Ferencet. — üt. Általábán minden színházi percre 5—6 óra próba jut. Általában nyolc próbával készül egy darab, most ezt a jelenetet vagy tízszer elpróbál­tuk. összesen tehát vagy nyolc­vanszor próbáljuk el a bemuta­tóig. — Nem gyűlöli most egy ki­csit a szerepét? Szilvóssy Annamária még va­lahova befelé figyel, de tilta­kozik: — Erről szó sincs, de még nem találkoztunk teljesen, az ember még nem érzi a helyét a folyamatban. Egyébként is nehéz nekem, mert ez az első jelenetem, az első cselekvésem, amellyel előreviszem a dolgo­kat a darabban. Sík Ferenc: — Egy próba egyébként sem úgy zajlik, hogy a rendező meg­mondja, a színész meg csinálja. Hanem megkérdezi, neked mi a véleményed. *S a színésznek legyen önálló véleménye, mert átszűri magán a szerepet. A színész a saját vérét, agyvelejét adja a produkcióhoz. Mondhat­nám a munkafolyamat termé­szetes velejárója a gyűlölet a rendező, a szerző ellen. A szí­nészben belül az motoszkál: „Hát nem veszi észre, hogy én ugyanezt akarom!” A türelmet­lenség mindkét félben a legter­mészetesebb. — Az eddig rendezett lllyes- darabokhoz képest érez-e vál­tozást, más feladatot? — Ügy érzem, Illyés életmű­vében is más ez a mű az ed­digiekhez képest. Mondhatnám, csak a nyelvéről lehet felismer­ni, hogy azonos szerző írta. A legszínházibb darab, ami vala­ha is a kezembe került — ter­mészetesen Shakespeare-t le­számítva. Egy teljesen szuverén világot teremt a maga számá­ra. — Egyébként nem is ar kel! egy szerephez, hogy érezzük — teszi hozzá Vallai Péter. — Ez nem érzés, hanem munka a ja­vából. Olyan, mint egy atom­erőmű építése. Előbb szabá­lyozni kell a Dunát, felépíteni a munkásszállásokat. Itt is valami hasonló zajlik... — Láttam, izzadt a jelenet alatt. . . — Igen, viszont az előadá­son nem szabad izzadni. Olyan eröbeósztással kell megcsinál­ni ,.. Iskolapadba ülnek a tanácsi j dolgozók Baranyában is. Persze ez a pad többnyire képletes, de az tény, hogy idén megkezdő­dött a rendszeres szakmai, poli­tikai képzés és továbbképzés. Tegnap tartotta évnyitóját a Ta­nácsakadémia levelező tagoza­ta. Dr. Hazafi József, a Megyei Tanács vb-titkára, megnyitó be­szédében kiemelte annak jelen­tőségét, hogy a végrehajtó bi­zottságok elnökeinek és titká­rainak, valamint szakigazgatási vezetőinek szakmai, politikai és jogi ismereteit folyamatosan bő­víteni kell. Az 1971-ben megjelent kor­mányhatározat felsőfokú vég­zettséghez köti a nagyközségi és községi vb-titkári, valamint bármilyen tanácsi apparátus szakigazgatási vezetői funkció betöltését. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala azt tűzte ki célul, hogy 1977-ig megszűnje­nek a képesítésbeli hiányossá­gok. Magyarországon jelenleg mintegy 4000 tanácsi dolgozóra vár a megfelelő szintű képesí­tés megszerzése. Baranya me­gyében — mint azt dr. Hazafi József elmondotta — az érde­keltek háromnegyed része ren­delkezik ezzel. A Tanácsakadé­mia elvéqzése az adott munka­kör betöltésénél egyenértékű a főiskolai végzettséggel. Akik en­nek megszerzését tűzték ki célul, felvételi vizsgát tettek a tanács- akadémia most indult levelező tagozatán. Tizenhét pályázónak sikerült a felvételi. Nem volt egyszerű, az államigazgatási alapismere­tekben és a marxista—leninista középiskola anyagában szerzett jártasságról kellett számot adni. Májusban alakult a Baranya megyei Tanács Oktatási és Módszertani Intézete. Mint az intézet vezetője, dr. Román Lászlóné elmondta, sok egyéb feladatuk közé tartozik az okta­tó és továbbképző tanfolyamok, valamint a tanácsakadémia ta­nulmányi feltételeinek megte­remtése. A szervezési feladato­kat a megyei tanács személyze­ti osztálya látja el. A tegnap tartott megnyitón Hang Ferenc osztályvezető ismertette a tanul­mányi és vizsgarendet, majd '•'* előadással és szemináriummal kezdetét vette a két és féléves akadémia. K. Gr. Szabad idő és művelődés Nemzetközi konferencia Budapesten Hétfőn Budapesten a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat Országos Központjának ren­dezésében a TIT Bocskai úti természettudományi stúdiójában több mint 200 részvevő jelenlé­tében megkezdte munkáját a II. nemzetközi szabadidő- és mű­velődéskonferencia. A tanácsko­zást a TIT nevében dr. Von- sík Gyula főtitkár nyitotta meg. A TIT főtitkára kifejtette, hogy a tanácskozás a művelő­dés és a szabadidő-kapcsola­tokkal mint alapvető problé­mákkal kíván foglalkozni. A II. nemzetközi szabadidő­ét művelődéskonferencia, — amelyen 20 ország, köztük Ang­lia, Ausztria, Bulgária, Csehszlo­vákia, Finnország, Franciaor­szág, Hollandia, Kanada, az NDK, Norvégia, Olaszország, Svájc, a Szovjetunió és az Egyesült Államok több mint 70 képviselője is részt vett, — ez­után meghallgatta dr. Köpeczi Bélának, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárának „Szabad idő és humanizmus” című előadását. A tanácskozás részvevői ez­után meghallgatták a kérdés nemzetközi szaktekintélyének, Joffre Duma Zeidier-nek „A szabad idő és o nevelés át­alakításának koncepciói" című előadását. A délelőtti ülésen hangzott e! Szalai Sándor aka­démikus tájékoztatója a szabad idő problémáiról a különböző — Oj kenyérszállító kocsik. A Pécsi Sütőipari Vállalat 22 jár­műből álló áru- é3 anyagstál- lító tehergépkocsi-parkjának égy részét kicserélték. A vállalat hat, csukott Robur-gépkocsit vásá­rolt társadalmi berendezkedésű or­szágokban, és felolvasták Pre-' mysl Maydl-nak, az UNESCO prágai szabadidő-központjának (ECLE) igazgatójának előadá­sát, amely az életmód és a szabad idő kapcsolatában be­következett változásokat ele­mezte. Az egy hétig tartó tanácsko­zás a délutáni órákban a ma­gyar szabadidő-kutatás külön­böző eredményeiről szóló elő­adásokkal folytatódott. Bezárt a BNV Nyolcszázezer látogató nyolc nap alatt Vasárnap este bezárta kapuit | az 1974. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. 8 nap alatt mintegy nyolcszázezren látogat­tak el a vásárra. Lassan már összeáll a kép, a szakemberek rendszerezik az őszi BNV tanulságait, néhány konkrét eredmény azonban már kimutatható. A Pécsi Kesztyű­gyár például igen szép sikert könyvelhet el. összesen 560 ezer pár kesztyűre kötött keretszer­ződést, illetve vettek fel rende­lést. A szerződések összege 110 millió forint. Siker! a attak a bőrruhák is, ezekre mintegy 20 millió forint értékű szerződést kötöttek. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom