Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-10 / 248. szám

é DUNANTOLI NAPLÓ 1974. szeptember 10. Miért nem „húz” a kémény? Minden családi ház, sőt a hétvégi házak nagyrészének is fontos problémája a fűtés. Ezúttal nem a különféle fű­tőberendezésekkel (szén-, fa-, olajtüzelésű stb) foglalkozunk. A felvilágosítás tárgya egy igen gyakran mellékesen kezelt do­log: a kémény. Minden kémény feladata alapvetően kettős: a) a tüzeléskor keletkező égéstermékek elvezetése a szabadba b) az égéshez szükséges le* vegő átszívása a tűztéren. E feladatok teljesítéséhez szük­séges szívóhatást a külső hi­deg levegő és a kürtőben lévő meleg füstgázok közötti fajsúly- különbség okozta gázáramlás hozza létre, és a kémény akkor működik jól, ha e szívóhatás a jó hatásfokú tüzeléshez szüksé­ges mértéket eléri. A leggyakoribb hiba, hogy a huzat nem megfelelő, a ké­mény nem „húz”. Mi okozhatja a huzat elégte­lenségét? a) A kémény (kürtő) ala­csony. A magasabb füst­gázoszlop felhajtó ereje nagyobb, mert nagyobb a fajsúlykülönbség. A Szabályzat szerint a leg­kisebb magasság: 5 mle­het, de a tetőgerincen túl legalább 80 cm-t fel kell nyúljon. b) Nagy a kémény áramlási ellenállása. A kürtő belső fala minél simább legyen, mert így a korom nem tud lerakódni. A kémény keresztmetsze­ténél a hosszabb és rövi- debb oldal aránya 1:1,5 lehet. A sarkokban korom rakódik le, ami csökkenti a huzatot. c) Rossz hőszigetelő a kémény falazata. így a füstgázok gyorsan le­hűlnek és ez huzatcsökke­nést okoz. Főleg télen probléma a begyújtásnál, amikor is a kürtő aljában papírt kell elégetni, hogy a küitő levegője gyorsan felmelegedjen. A füstgáz fajsúlya 10%-al nagyobb mint a levegőé. Tehát a „hideg füst" lefelé áram­lik. Ezért helytelen, ha a ké­mény az épület külső fa­lában van építve és vé­kony falazatú. Különösen az újabban divatos kőből épített kéményeknél kell figyelni erre d) Hamis levegőt kap a ké­mény. A kémény falazatán, ha repedés van, vagy vékony akkor azon hideg külső le­vegő kerül be és a fala­zatot is, valamint a gázo­kat is lehűti. Ez párale­csapódást is okozhat, ami a füstgázból kénessav és kátrány kiválást okoz. Ezek roncsolják a kéményt és a falon átütve, folto- sodás, úgynevezett „kivi­rágzás" jön létre. Ezért a kéményeket a tetőszinttől lefelé végig be kell vakol­ni. A kémény falvastagsá­ga minimum fél téglaszé­lesség (12 cm) legyen, e) A kémény keresztmetszete kicsi és sok tűzhely van belekötve. Eqy tűzhelyre minimum 70 cm^ kémény kell, és egy kéménybe legfeljebb 3 tűz, hely köthető be úgy, hogy betorkollásuk egymás fö­lött 30—40 cm-re legyen. f) Az időjárás (a szél, lég­nyomás) nem megfelelő. A szívóhatást a vízszintes és felfelé áramló szél fo­kozza, a lefelé áramló és örvényes csökkenti. Ezért a kéményeket lehetőleg a tetőgerinc közelében kell kivezetni és a szívóhatást megfelelő fejkiképzéssel védőlemezzel, deflektorok- kal kell biztosítani. Díjmentes szaktanácsadásunk I változatlanul működik, minden j ■»mbaton 8—12-ig. Balogh József A repülés századai Az űrrepülés korszaka Űrrepülés nem létezhetett volna repülés nélkül. Pontosab­ban: a technika — és benne a repülés — fejlettségének csak egy bizonyos színvonalán te­remtődhettek meg az űrrepülés reális feltételei. Az űrrepülést közvetlenül a rakétatechnika, a számítógép­technika, a kibernetika, a kü­lönleges anyagok kidolgozása, a híradástechnika stb. rohamos fejlődése tette lehetővé. Itt nincs mód ennek az önálló té­mának a kifejtésére, ezért csak utalunk a rakétatechnika fej­lődésének néhány állomására, hogy világossá váljék: mi tette lehetővé az ember utazását a világűrbe, a Holdra, és utazá­sának ígéretét még messzebb­re. Ősrakéták és űrrakéták A rakéták működésére első ízben kínai források utalnak a XIII. századból. Későbbi arab leírások is mint fegyverről tesz­nek említést róla (lándzsákra kötözött lőporos rakétákról volt szó). Hosszú évszázadokon ke­resztül újra meg újra felbuk­kant a mai rakéták őse, míg­nem a tudósok foglalkozni kezd­tek a rakétahajtás elméletével. A korszerű rakétaelmélet alapjait az orosz Ciolkovszkij dolgozta ki. A mai értelemben vett rakétát — mint fegyvert — a németek vetették be a máso­dik világháborúban a hírhedt V—1, és V—2 formájában. A háború befejeztével a Szovjet­unió és az Egyesült Államok külön-külön - utakon folytatta nagy intenzitással a rakétaépí­tést. A cél a világűr meghódí­tása, illetve új, nagyhatású fegyverek előállítása volt. En nek a nagy versenynek ma is tanúi vagyunk. 1957 október 4-én a Szovjet­unió nyitotta meg a kaput a világűr felé azzal, hogy fellőtte az első mesterséges holdat, majd november 3-án a máso­dikat, amelynek a világűrbe jut­tatott hasznos tömege több mint fél tonna volt. Ennek a kapu­nyitásnak egy sor technikai­technológiai előfeltétele volt. A többi között, ki kellett dolgozni azt az üzemanyagot, amellyel a több lépcsős rakéta, több mint 11 km/másodperc sebességgel képes kiszökni a Föld vonzó­erejéből. Gagarin ményeket. De vessünk egy pil­lantást arra is: mennyi erőre és energiára van szükség egyetlen kozmikus rakéta felbocsátásá­hoz. Az 1962 agusztus 11-én végrehajtott Vosztok—3 űrhajót vesszük alapul, amelyben A. G. Nyikolajev űrhajós akkor 94 óra 09 perc 59 másodperces időtartam-űrrepülési világrekor­dot hajtott végre. A Vosztok—3 űrhajó, hat hajtóművel, összesen húsz­millió lóerő teljesítménnyel emelkedett el a földről. A hasz­nos súly 4722 kilogramm volt. 1965-ben Leonov űrhajós vég­rehajtotta az első űrsétát, azaz megfelelő védőöltözetben — szkafanderben — elhagyta a keringő űrhajó fedélzetét és le­begett a világűrben. 1970. no vember 17-én, a Szovjetunió automatikus Hold-laboratóriu­mot szállított a Holdra, a Lu- nohod-ot. Az amerikaiak, az Apolló- program keretében leszálltak a Holdon. Az Apolló—14 utasai mintegy fél mázsa holdkőzetet és holdport szállítottak le a földre 1971 februárjában. 1972. december 7-én startolt az amerikai Apolló—17, három űrhajóssal, akik közül Cérnán és Schmitt űrhajós — hold­járművön — több tucat kilo­méternyi távolságot barangolt be a Hold felszínén. Kőzeteket gyűjtöttek, geológiai robbantá­sokat hajtottak végre és tévé- közvetítést is adtak tevékenysé­gükről. Szomorú, hogy a világűr ku­tatásának is vannak hősi ha­lottal. Ez is egyik oka annak, hogy a Szovjetunió mindaddig automatikus űrkutatási eszkö- közökkel folytatja a kísérlete­ket, amíg a szerencsétlenségek és üzemzavarok lehetőségét a minimumra sikerül csökkenteni. Ezért is bocsátották fel 1973 januárjában a Luna—21 szovjet automatikus űrállomást, fedél­zetén a Lunohod—2 önjáró holdkocsival, amely számtalan hasznos információt gyűjtött és adott Holdunkról. Nemrég egyezett meg a két űr-nagyhatalom — az Egyesült Államok és a Szovjetunió — abban, hogy koordinálják erő­feszítéseiket a világűr meghó­dításáért folytatott küzdelem­ben. Ennek az egyezménynek a nyomán már közös gyakor­lati és elméleti foglalkozásokat is tartottak a két ország űrha­Egy többlépcsős világűr-rakéta leegyszerűsített vázlata jósai. Ezek a foglalkozások ké­szítik elő azt a nagyszabású közös űrrepülést és űrhajó­összekapcsolást, amelyet 1975- ben valósítanak meg. Termé­szetesen folyik a tudósok, konstruktőrök és más szakem­berek együttműködése is. Beláthatatlan lehetőségek Ez a ma. Es a holnap? Szin­te beláthatatlanok a lehetősé­gek. A tudósok újfajta rakéta­hajtóműveken, új konstrukció­kon dolgoznak, s bizonyára ha­marosan megjelenik az ember a Marson és más bolygókon is. A Föld már régen megtalálta bolygótársait a Naprendszer­ben, s előbb-utóbb fel is ke­resi őket (Folytatása csütörtöki számunkban) Búcsú, világrekordokkal Véget ért az atlétikai Európa-bainokság Rómában befejeződött az at­létikai Európa-bajnokság ver­senysorozata. Az utolsó napon, vasárnap 12 számban dőlt el a bajnokságok és a helyezések sorsa. Két számban világrekord született, az NDK női 4x100 méteres váltója, és a női ma­gasugrásban az NDK verseny­zője, Witschas állított fel új vi­lágcsúcsot. Egy-két helyezés ju­tott a magyaroknak is, a mara­toni futásban Szekeres 6. volt, a férfi gerelyvetésben Németh 7. és a magyar női 4x100 mé­teres váltó a 6. helyen végzett. Mind a 34 egyéni és férfi számban nagy volt a küzdelem, nagy volt a harc. A Rómában járt 24 magyar versenyző közül csak kevés tudta megállni a ! helyét a nagy versengésben. Bruzsenyák a női távolugrás­ban aranyérmet nyert, a magas­ugró Major is igazolta kikülde­tését. A 100 méteres sprintere­ken kívül egyetlen más futó at­létánk nem volt ott Rómában, de mint kiderült, a férfi vágtá­zok sem állták meg helyüket. Pécsről Lépőid, a PMSC ver­senyzője küzdött a magyar szí­nekért, de sem az egyéni, sem a váltó-számokban nem tudta bebizonyítani igazi képessé­geit. A legközelebbi atlétikai Euró- pa-bajnokságot 4 év múlva, 1978-ban Prágában rendezik. Az utolsó nap eredményei: Férfiak: 110 m gát: 1. Guy Drut (francia) 13.40, 2. M. Wodzynski (lengyel) 13.67. 3. L Wodzynski (lengyel) 13.71. 1500 m: 1. Klaus Peter Justus (NDK) 3:40,6. 2. Hansen (dán) 3:40,8. 3. Wessinghate (NSZK) 3:41,1. 5000 m: 1. Brendan Foster (brit) 13:17,2. 2. Kusch­mann (NDK) 13:24,0. 3. Viren (finn) 13:24,6. Maraton. 1. lan I Thompson (brit) 2:13:18,8. 2. { Lesse (NDK) 2:14:57,4. 3. Roe- j __ V asárnap rendezték a Pécs-Eszék autós Három város t— Eszék, Ka­posvár és Pécs — autóklubja szeptember 8-án rendezte meg a hagyományos Pécs—Eszék tú­raversenyt A 256 kilométeres távra a pécsi kempingből indult a mezőny vasárnap kora reg­gel, majd a kaposvári ügyessé­gi verseny után Eszéken, a cél­ban újabb ügyességit teljesítet­tek. Eredmények: 5. géposzt.: 1. I Tóth János Kaposvári Dózsa 1 (BMW) 4. géposzt: 1. Kovács I lants (belga) 2:16:29,7, ... 6. | Szekeres 2:20:12,9. Hármasug- j rás: 1. Viktor Szanyejev (szov­jet) 17,23, 2. Sontag (lengyel) 16,61. 3. Drehmel (NDK) 16.54. I Gerely: 1. Hannu Siitonen (finn) 89,58, 2. Hanisch (NDK) 85,46, 3. Thirslund (norvég) 83,68... 5. Weifermann (NSZK) 83,36, 6. Luszisz (szovjet) 83.06. 7. Németh 81.06. 4x100 m váltó: 1. Franciaország 38,69. 2. Olaszország 38,68. 3. NDK 38,99. 4x100 m váltó: 1 Nagy- Britannia 3:03,3. 2. NSZK 3:03,5. 3. Franciaország 3:04,6. Nők: 1500 m: 1. Gunhild Hoffmeister (NDK) 4:02,3. 2. Tomova (bolgár) 4:05,0. 3. An­dersen (norvég) 4:05.2. 4x100 m váltó: 1. NDK 42,51, világ­rekord (régi: NDK 42,60), 2. NSZK 42,75. 3. Lengyelország 43:48, ... 6. Magyarország 44,51., országos csúcs (régi 44,60). 4x400 m váltó: 1. NDK 3:25,2. 2. Finnország 3:25,7. 3. Szovjetunió 3:26,1. 4. Lengyel- ország 3:26,4. Magas: 1. Ro­semarie Witschas (NDK) 19$, új világcsúcs (régi: Blagojeva 194), 2. Karbonova (csehszlo­vák) 191. 3. Simeoni (olasz) 189. AZ EB ÉREMTÁBLAZATA arany ezüst bronz NDK 10 12 6 Szovjetunió 9 3 6 Nogy-Britannio 4 3 3 Lengyelország 4 3 3 Finnország 4 1 4 Franciaország 2 2 1 NSZK 1 5 6 Olaszország 1 2 2 Jugoszlávia 1 1 1 Dánia 1 1 — Bulgária 1 1 — Magyarország 1 — — Csehszlovákia — 3 2 Románia — 1 1 Svájc — 1 1 Norvégia — — 2 Belgium — — 2 táraversenyt Rezső Kaposvári Dózsa (Zsigu­li) 3. géposzt: 1. Otolecz Árpád Kaposvári Dózsa (Fiat 850) 2. géposzt.: 1. Majhen Vlatko AMD Osijek (Zasztava 750) 1. géposzt.: 1, Lucz András Ka­posvári Dózsa (Trabant). A csapatversenyt a Ka­posvári Dózsa nyerte. A kapos­vári ügyességi pályán Lucz András és a pécsi Kardos Lajos futotta a legjobb időt az eszé­ki pályán Kraic Jovan és Luc* András bizonyult a legügye­sebbnek. színház ÍME ÉJfCki rádió mozi ! ■■■% r# VI o.H!í televízió volt az első Van egy dátum, amelyre em­lékezni fognak, amíg csak em­ber él a Földön: 1961. április 12. Az első ember, a szovjet Jurij Gagarin a Vosztok—1 jel­zésű űrhajóval először repült a világűrbe. Esztendők teltek el azóta, és szinte minden hónap hozott az űrhajózással kapcsolatos ese­Autóstop skótszoknyában A* autóstopposok élete egyre nehezebbé válik. Az emberek bi­zalmatlanok, az autók elsuhan­nak és az autóstoposok órákon át várakoznak az út szélén. Ma már az sem használ, ha levág­ják hajukat és igyekeznek biza­lomgerjesztő flrépet vágni. A glasgow-i David Robertson, 23 eves skót diák olyan módszerhez fo­lyamodott amellyel minden gép­kocsivezetőnek sikerűi meglágyí­tani a szívét: felújította ősei di­vatát, skótszoknyába öltözött. Kék alapon zöldkockás rakott­szoknyát, fekete térdzoknit, dere­kára kötött kecskebőr tarisznyát visel. Húsz percnél soha nem várakozott többet. „A skót vi­selet bombaként hat, minden gép­kocsivezetőt megállásra késztet. A fiatalokat szórakoztatja, az idősebbeket bizalommal tölti el és kielégíti a kíváncsiakat, aki­ket minden érdekel, ami a wyhs- kivel és a különböző szőnyegek­kel kapcsolatos. Olykor azt is megkérdezik, miért nincs stó­lám duda-99 SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Nyári szűnetÜ MOZI Park: Aranyláz + Kutyaélet (f4, hnó, 8) Park Kert: Felügyelő életveszélyben (7) Petőfi: A gejzírvögy titka CF4, hnő, 8) Kossuth: Aranyláz + Kutyaélet (10. 12) Aladdin és a csodalámpa (f3 f5) Egy srác fehér lovon (f7, Í9) Fekete Gyémánt: La Mancha lovag­ja (6), Jószerencsét: A kegyelet pil­lanata (5, 7) Rákóczi: Két bal láb az ezredben (5, 7) Május 1.: A sor­tűz (f6)'Kodály K. O.: Malomkő (6) Boly: Az ezredeseket akarjuk (8) Harkány: Kettős bűntény Hamburg­ban (7) Komló—Május 1.: Gyilkossá­gi kísérlet (4, 6, 8) Komló—Zrínyi: Chato földje (4, 6) Mohács: Csata a havasokban (6,8) Péesvárad: Idő a magánéletre (f8) Sellye: Az arany- ember (8) Sklós: A kör bezárul (7) Szigetvár; Égő hó (6), Kopár sziget (8) RADIO KOSSUTH RADIO i 4.25—7.59: Jó reggelt! A Kossuth rá­dió reggeli zenés műsora. 8.00: Hí­rek. Időjárás. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8,20: 'Verbunkosok, nóták. 9.00: Harsan a Kürtszó! — 9.35: Dávid Gyula: Brácsa verseny. — 10.00: Hírek. Időjárás. 10.05: Iskola­rádió. 10.35: Händel: G-dúr szvit. 10.56: A Bolgár Kultúra Hete. A rosszenói kőhíd. 11.16: A zenemester. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Reklám. 12.35: Melódia­koktél. 13.45: Törvénykönyv. 14.00: Éneklő Ifjúság — Dunaújvárosban. 14.39: A Belügyminisrtérium Duna Művészegyüttesének népizenekara jászfc. 15.00: Hírek. Időjárás- 15.10: Munkásélet a Duna mentén. Ahol a Barátság kőolaj vezeték véget ér . . . 15.59: Hallgatóink figyelmébeI 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Bemu­tatjuk új felvételeinket. 16.28: Sár­garigó és az alkirály. 16.39: Rádió- nővel la-pályázat Varga Imre: Kinek lakoma, kinek tor. 17.00: Hírek. Idő­járás. 17.05: Kóruspódium. 17.11: Mi­vel tudnánk megfizetni? 17.41: A Pó­diumon — a Rollings Stones együttes. 18.30: A Szabó család. 19.00: Esti krónika. 19.25: A rádió lemezalbuma. 20.55: Hírek. 20.58: A terror éve 21.28: A Bolgár Kultúra Hete, Rész­letek az Arany Orfeusz Fesztivál mű­sorából. 22.00: Hírek. Időjárás. <b. 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc kül­politika. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Régi magyar muzsika. 23.30: Népek zenéjéből. 24.00: Hírek. Idő­járás. 0.10—0.25; Vaughan Williams kórusa ibóL I BETÖR RADIO 4.25—7.59: A Petőfi rádfő reggeifll ze­nés műsora. 8.00: Hírek. Időjárás. — 8.05: Arabella. 9.00: Hírek. 9.03: Pa- taohfch Iván fúvós művei bői. 9.25: Du- ga Hona népdalokat énekel, Né­meth János cimbalmozik. 10.00: Ze­nés műsor üdülőknek. 12.00: Zeneka­ri muzsika. *13.45: Időjárás és víz­állásjelentés. 14.00: Kettőtől hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10: A színháztör­ténész mondja. 18.25: Concertino Praga ’74. 18.46: Színes népi mu­zsika. 19.25: Rózsaolaj és számító­gép . . . 19.40: Ránki György: Film­melódiák. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.00: Esti krónika II. 20.25: Űj köny­vek. 20.28: A Bolgár Kultúra Hete Rádiószínház: Vörös és barna. Ivan Radoev színművének rádióváltozata. 21.55: A gerolsteini nagyhercegnő. — 23.00: Hírek. Időjárás. 23.15: A Bol­gár Kultúra Hete. Tánczene Bulgáriá­ból. 23.35: Onalia Dominguez és Michel Dens énekel. 24.00—0,10: Hí­rek. Idője íréi. HARMADIK MŰSOR 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10: Iskola­rádió. Orosz társalgás középhala­dóknak. 18.25: A Bolgár Kultúra He­te. Bolgár zeneszerzők műveiből. — 19.13: Külföldi tudósoké a szó. 19.28: Traviata. Részletek Verdi operájá­ból. 20.25: Hírek. 20.28: A Newporti Dzsesszfeszfcivál felvételeiből. 21.00: Kocsis Zoltán és Ránki Dezső Mo- zart-ciklusa. 22.30: Höndel-művek, — 23.00—23.15; Hírek. Időjárás. PÉCSI RÁDIÓ 17.30: Műsorismertetés, hírek 17.35: Lemezalbum 18.00; Alapozás közben. Laky Ru­dolf riportja a pécsi tejpor­gyár építéséről. 18.10: Jeanette Macdonald és Nel­son Eddy filmdalokat énekel. Közben: Őszi tervek a bara­nyai mozikban. 18.30: Dél-dunántuli híradó 18.45: A Beatles együttes régi slá­gereiből 19.00; Szerb-horvát nyelvű műsor Az ifjúság hullámhosszán. Ze­nés ifjúsági műsor. — Hírek. 19.30: Német nyelvű műsor Hírek, események, tudósítások. — Tudósítóink jelentik. — Új­donságok innen-onrian. — Hallgatóink kérésére. Zenés műsor. 20.00: Műsorzárás MAGYAR TV 8.05—9.25: Iskolatévé. 8.05—8.25: Élő­világ (ált. isk. 8. oszt.). 9.05— 9.25: Környezetismeret (ált. ísk. 3. oszt.). 9.30— 10.30: Forgószél 10.30— 10.50: Pengető, Verses-zenés ssűsor gyermekeknek 11.88—12.18: Iskolatévé (11.05—11.25» Földrajz (ált. isk. 5. oszt.). 11.55—12.15: Matematika (ált. isk. 7. oszt.) 13.35—17.40: Iskolatévé. 13.35—13.55: Élővilág. 14.35—14.55: Környe­zetismeret. 16.25—16.45: Föld­rajz. 17.20—17.40: Matematika. 18.05: Az emberiség kenyere 18.35: Játék a betűkkel 19.00: Reklámműsor 19.10: Esti mese (színest^ 19.30: TV-híradó 20.00: A teremtés koronája. NDK-té- véfilm 21.15: Munkások, vezetők egymás­közt 22.05: TV-híradó 3. í MŰSOR 20.00: Műsorismertetés 20.01: Ki vágta fejbe Hudák efvfrórv sat? Tévéfilm Mocsár Gábor regényéből 21.05: TV-h íradó 2. 21.25: Reklámműsor 21.30-23.00: Haláldűlő. Francia film. Főszereplő: Fernandei. JUGOSZLÁV TV 16.40: Magyar nyelvű TV-napló. t7.45: Alice a csodák országában — film­sorozat gyermekeknek. 18.15: Belgrá­di krónika. 18.30: Népi muzsika. — 19.00: Tudományos stúdió. 19.40: Rajzfilm. 20.30: Fórum — belpoliti­kai adás. 21.15: összeütközések a határon — filmsorozat 22.05: Mese a zenéről. MÁSODIK MŰSOR 20.30: Zenészek — humoros adás (Ism.). 21.05: A belgrádi dokumen- tumfilm iskola. 21.15: Vendégségbe» a zenekarnál. 22.05: Huszonnégy óm, 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom