Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-08 / 246. szám

A Tömöri házaspár kedvelt “ szórakozása a „mozi *ás". Csaknem úgy játsszák, mint valamennyien tesszük: mi előtt alszunk, fantáziánk a mindennapok szürkeségében szí. nes filmeket vetít. A fontol i házaspár valódi kedvenc témája a szigetvári vár. Az asszony Szigetváron szüle tett, s csak rövid időszakokra szakadt el a várostól. Igaz, ak­kor nagyon messze. Jártak Azsi óban és Spanyolországban... — Dór luan sírjánál döbben tem rá, hogy tulajdonképpen, ha győztek is a törökök Zrínyi ellen, itt kezdték sírjukat ásni. Tömöri a felesége szavába vág: rengeteg janicsár elesett itt, s hát maga Szulejmán is . . A csata legop-óbb mozzana­tairól, magyar és török harco­sokról beszélnek. Név szerint is­merik a hőtöket, beavatottként rnesé'nek ruháik é , szokásaikról. Török készletben törökös kávét is'unk. Az előszobában néhány ágyúgolyó, a fogason régi haj dú szattya függ. A szoba sar­kában keleti kávézóasztalka, bőrpuífal. fomoriék gyűjteményében Szigetvár ezernyi emléke árulko. dik a múltról. Az asszony, ha csak teheti, a padlásokat járja s közben tagokat toboroz a vár baráti körbe. A délutánt eltöltöttem náluk, gyújetményük századát sem lát­tam. Ök azonban inkább azt fájlalják, hogy nem tudják ki­fejteni, mennyivel nagyobb tá­mogatásban kellene a várost ré­szesíteni. Szigetvár nem egy vár a magyar végvárak közül, Szi getvár a szigeti csata színhe­lye ... • Négyszáznyolc esztendeje. Zrínyi: „...tegyünk hűségesküt az Istennek, a mi elöljáróinknak és ennek a meggyötört hazá­nak. hogy hűségesek és kitartó­ak leszünk . . . Esküszöm nektek katonáknak, vitéz férfiaknak, akik itt egybegyűltetek, titeket soha el nem hagylak, veletek élek és halok és minden ami csak történik legyen jó, vagy rossz, veletek fogok elviselni..." — Úgy belegyönyörödtem, hogy tíz nop alatt lefordítottam. Molnár Imre, a Szigetvári Vár- baiátok körének titkára szinte simogatva lapozza Cserenkó Fe­renc, 33 napos ostrom átélőjé- nek, Zrínyi belső inasának tudó­sítását, amélyet Budina Sámu­el, a jótollú ljubljanai történet­író irt át Az évszázadok során többször Is kiadták a sokat és sokak ál­tal vitatott művet. Az idők folya­mán azonban csak mind kisebb és kisebb körben forgatták, ma talán már csak a szakemberek ismerik. A várbarátok köre most megszerezte az 1776. évi bécsi kiadást, Molnár Imre latinból magyarra fordította, s a tervek szerint a kör hatodik kiadványa­ként rövidesen négy nyelven (magyarul, németül, latinul és horvátul megjelentetik. A titkár 1953-ban került Szi­getvárra, s a várban kapott la­kást. — Szégyeltem, hogy alig tu­dunk valamit a várról, az ide lá­togató csak az omladozó fa­lakból, a várkertet felverő gaz­ból sejthetett meg valamit a szi­geti tragédiából. Szenvedé­lyemmé vált, nem tudom abba­hagyni a történelmi emlékek ku­tatását.. . A vár bolondjának is szoktak nevezni. Molnár Imre beengedett a kuckójába. A vármúzeum egyik kicsiny, emeleti szobája. Mint minden történeti múzeum külön­leges, kissé avas illatú helyiség. Hozzányúlnom semmihez sem szabad. A sarokban kétszáz esz tendős libanoni cédrusból ké­szült kávézóasztal. Dorfmeister világhírű freskójának fényképe, néhány metszet, zsúfolásig meg­tömött könyvszekrény. A féltett kincsek: a költő Zrí­nyi 436 kötetes könyvtárának katalógusa. Külön a politikai, hadtudományi, irodalmi, gazda­sági, földrajzi, filozófiai mun­kák. Gróf Batthyány Kázmér, Kossuth későbbi külügyminisz­terének a Védegylet első köz­gyűlésén elmondott beszédének kézirata. A gróf szálkás betűivel, törlésekkel —, javításokkal. A papír szinte törik, 1845. novem­ber 17-én volt a nevezetes gyű­lés. Aztán egy dokumentum, amely a szigetvári járás nem zetőrségének számadása 1848 szeptember 10. és 20. között elköltött 500 pengőforintról. A Szigeti veszedelem első német fordítása, 1876-ból. Másodszor az OFFICINA 1944-ben adta ki. éppen a német megszállás előt­ti napokban. (!) Länderer és Várbarátok-patrióták Hol állt az egykori fővezéri tábor ? Szuleimán Heckenas kiadásában az 1847 48-as örvények . , . Aztán az első cenzúra nélküli bécsi könyv: 1848. március 13­ról. Egy 1790 es francia nyelvű Török Áfium. Brasenivich Mária 1934-es, a Pécsi Tudományegyetemen megvédett disszertációja Z rí nyi egykori könyveit átlapozvo. kigyűjtötte a költő jegyzeteit. Kettőt jegyezzünk fel: „ha disz nó túrja is ki az embert, akkor is ember maradjon." „Elveszeti a csata, mert távol volt Zrínyi." nes, Szigetvárt ábrázoló mima- iura. A világ minden tájáról érkeztek Szigetvárra művészek a Zrínyi-ünnepségre: többek között Hugó Borenics zenetanál, Gáleis Bianka zperaénekesnő... Az ország számos felsőfokú .iktatási intézményében válasz otíák szakdolgozatuk témájául cigetvárt. Kovács István kecs eméti tanár nagy visszhang a talált szakdolgozatának cí ne: Szigetvár ipartörténete. Az ásmunkából kiderül — egyik bizonyítékát Tamoriéknál ma­Molnór Imre eddig több mint két évtizedet áldozott kutatá­sokra. Naivsóg lenne azt hin­ni, egy nap alatt töredékét is megismerhetem. A várbarátok körének több mint hatszóz tag­ja van — együttes munkájukat még kevésbé lehetséges. Tizen­öt esztendeje alakult a Sziget­vári Várba rátok Köre. Közben az omladozó várból hazánk egyik legszebb történeti emlé­ke lett. A téglákkal együtt Szi­getvár történetének szinte va­lamennyi mozaikja is helyére került. Éppen a várbanátok kö­rének köszönhetően. Az ország egyik legnagyobb társadalmi egyesületének másfél évtizedes munkásságukat aligha lehet felsorolni, csak a legfontosabb­ra vállalkozhatunk. A Zrínyi-ünnepség feleleve­nítése talán egy kissé közreját­szott abban is, hogy nta Szi­getvár város. Zrínyi és hős tár­sainak emlékét ápolva szinte önmagától szereztek érdemeket a honvédelmi és hazafiui neve­lésben. A Zrínyi-vár helyreállí­tásának ösztönzésében, az ide­genforgalom fellendítésében csakúgy szerepet vállalnak, mint a műemlék épületek vé­delmében, helyreállításában. Ki­adványaik jelentősége messze túlnő a város, a megye, néha hazánk határain is. A „Sziget­vár és környéke” c. útikalauz az idegenforgalomnak nélkü­lözhetetlen tájékoztatója. A „Szi­geti veszedelem elemzése" a tanuló ifjúság egyik legkedvel­tebb olvasmánya. 1969-ben lá­tott napvilágot a „Zrínyi a tö­rökök réme” című kiadvány, amelyre többek között a lon­doni British Múzeumból, a pó- lizsi Sorbonne-ból is reagáltak a történészek. A „Szigetvári vár­kapitányok levelezése” ugyan­csak számos külföldi mű forrás­munkájául szolgál. A kör összegyűjtötte a „Szi­geti veszedelem” eddig meg­jelent példányait, illetve a címlapok fotóit. A világ min­den tájáról érkeztek a vár­baráti kör címére az értékes emlékek. Írországból például egy perzsa kódexből, nyolc szí­gam is láttam — hogy jól menő szivarkagyár is volt hajdan a vá­rosban, több más objektum mel­lett. S végül az ország távoli városaiból érkeznek az immá­ron 650 tagot számláló (Sziget­vár lakosainak nyolc százaléka) a budai és az egri várbaráti köröknél is nagyobb egyesület címére a küldemények. Stan- csics Horváth Márk egy késői leszármazottja, Propper San­dámé 83 esztendős budai lakos például minden esztendőben 1000 forintot küldött, az idén kétszeresére emelte a támoga­tást • Az íktatókönyv tanúsága sze­rint a Szigetvári Várbaráti Kör első levele 1959. június 17-én tudatta Heves megye Tanácsá­val, Eger várának barátaival a szigetvári kör megalapítását. A világ minden tájára sokezer le­vél ment, s ugyanennyi érke­zett az utolsó bejegyzésig. Ezen a 15 esztendős jubileumi em­lékest meghívói mentek ki. Minden esztendőben szeptem­ber 6-án, Zrínyi halálának elő­estéjén a kör ünnepi ülést tart Az iktatókönyvben szereplő má- zsányi aktakötegból egyet nyi­tok ki. A Szigetvári Vár és Mú­zeum Baráti Köre Alapszabá­lyai című füzetecskét. Találom­ra belelapozok. A kör pecsétje: kettős körben Szigetvár címe­re, körülötte a felirat Szigetvá­ri Vár és Múzeum Barátok Kö­re, a címer alatt: Vár utca 9. A kör működési területe egész Magyarország. A kör célkitűzé­sei : a dolgozóknak a szocialis­ta hazaszeretetre való neve­lése, a Szigetvárhoz kapcsoló­dó haladó történelmi hagyomá­nyok felhasználásával... A kör bevételi forrásai: tagdíjak, rendezvények bevételei, a ki­adványok árusításából szárma­zó bevételek, egyesületek, in­tézmények, közületek, magáno­sok támogatása ... Átnéztem a pénztárkönyvet Is, sírhelye Turbókon A kör pénzvagyona több mint ötvenezer forint, az értéktár- -yakkal közel nyolcvanezer Az ezüstjelvény. Ez külön fe­jezet — nagyobb elismerést aligha kaphat valaki a várba­rátok körétől, mint ezt a jel­vényt. Tíz esztendeje az Állami Pénzverde jelvényt készített a kör számára, melyből eddig 5000 darab fogyott el. Ugyan­akkor a várbaráti kör két na­gyon lelkes tagja felajánlotta a családjaik tulajdonában le­vő ezüstöt, amelyből 109 ezüst jelvényt készítettek. Ezekből a közgyűlés határozata alapján egy évtized alatt 58 jelvényt adtak ki, azoknak, akik kima­gasló érdemeket szereztek Szi­getvár múltjának feltárásában, jövőjének gazdagításában. Mozsgai József és Haraszti Sán­dor családi ezüstjéből készült jelvényeket nem adják ingyen. Az idén Mesut Ozer török tanár, örsi Ferenc író, dr. Zádor Mi­hály építészmérnök, dr. Meré­nyi Ferenc, az Országos Mű­emléki Felügyelőség igazgató­ja kapott a jelvényekből. Ko­rábban Venutti kőfaragó mes­ter, aki a vár visszafoglalásá­nak 285. évfordulóján az első kérésre gyönyörű emléktáblá­val ajándékozta meg a várost, s akit azóta elszólított a halál. Tömöri Károlyné lelkes szerve­ző munkája jutalmául, Molnár József építészmérnök az Anka­rában török és francia nyelven megjelent „Szigetvár török' mű­emlékei" című gyönyörűséges munkájáért kapta meg o jel­vényt ... • A várban diáklányok csivítel- nek. Úgy tűnik, a szakállas hő­söknél nagyobb sikerük van az ugyancsak szakállas, farmer- nadrágos fiúknak. A délutáni napfény megnyújtja az árnyé­kokat, kellemes a park. Hiába a komor hadifelszerelés a vár- kapun belül .. . hiába a mú­zeumban őrzött ezernyi ágyúgo­lyó, a félelmetes dárdák, kar­dok sokasága. A várfalon egy pillanatra megálló pár nem a négyszáznyolc esztendővel ez­előtti tragédiára gondol. Csó­kol óznak. A múzeuméi szobájából lát­juk őket. Faragott korántartó, Los Angelesből küldött nemze­tiszínű szalag, amelyre a ten­gerentúli bús magyarok rovás­írással hímezték: „Becsülettel a hazáért”. Puszta y Gyufa tízesztendős kora óta, hatvan esztendeje él Szigetváron. Előbb telekkönyv­vezető volt, aztán a nyugdíjba- vonulása óta, mint a váibaráti kör egyik alapító tagja, itt dol­gozik. Végre megvalósult gyer­mekkori álma, régiségek között töltheti a nap nagyobb részét — Az idegenvezetést szere­tem a legjobban. A magnósza­lag nem nagyon köti le a lá­togatókat, jobb ha mi mond­juk el a szigeti csata történe­tét... Érzelmeket ébreszteni magnóval nem lehet... A várfalon még mindig csó­“ kolóznak. Most ezen a szeptember eleji napfényes dél­utánon, ebben a szépséges vár­kertben, meghatóan szép ez is.., Lombos! Jenő Szigetvái ostroma alatt, amint az köztudott, meghalt Zrínyi. Hogy Szulejmán megér­te-e az ostrom végét, vagy már a győzelem előtt meghalt, nem lehet tudni, mert más a moha­medán időszámítás, mint a mi­énk, és az időpontokra utaló források is ellentmondanak egymásnak. Azonosak azonban abban, hogy amikor a szultán Sibolt, azaz Zsibót mellett el- jövet, Szigetvár közelében kísé­retével letáborozott, egy tó. vagy mocsár mellett üttette fel a sátrát. Innen aztán védettebb helyre kellett visszhúzódni. Olyan helyet kellett keresni, amelyet már nem érhettek el a szigetvári ágyúgolyók, de ahonnan azért jól szemmel le­hetett tartani a várat és kör­nyékét. A szultán ekkor már öreg volt, súlyos betegségek gyötörték. Amikor meghalt, a szultáni ud­vari szokások szerint eltitkolták halálát. A trónörököst ezúttal is nagy titokban vitték az isztam­buli Ejub-mecsetbe. Az ottani szertartások a nyugati értelem­ben vett koronázásnak felelnek meg. A felkent uralkodó első ténykedése, az volt, hogy fiú­testvéreit és annak fiúgyermekeit megölette, nehogy később párt- ütésekre kerülhessen sor. Szulejmán halálát a sereg­nek nem volt szabad megtud­nia. Hogy halálhíre ki ne szi­várogjon, titokban mumifikál- ták a holttestet és átmenetileg a vezéri sátorban temették el. Ekkor már úton voltak a bizal­mas futárok is, akik a szultáni udvarba vitték a hírt, amelynek gyors következményeként a trónörököst az Ejub-mecsetbe vitték. Egyben kérték az új uralkodót, hogy induljon el Szigetvár felé ... Negyvennapos idézés után Szulejmán csapata is dél felé vonult. A szultán mumifikált holttestét zárt kocsiba tették. Haláláról még ekkor sem volt szabad tudniok a katonáknak. Hogy a titok mégis kiszivár-, gott*e,v vagy sem, ezt egészen pontosan nem lehet megálla­pítani. Mendemondák valószí­nűleg szárnyrakaptak ekkor már... A halottaskocsi elindult. A holttest mellett az uralkodó egyik főembere foglalt helyet. A főember egy megtévesztő sze­repet el is játszott a kocsit üd­vözlő török katonáknak. Föltet­te Szulejmán turbánját, félre­húzta a kocsi függönyét, és ki­integetett az ablakon. Ezzel nyilván azt akarta elérni, hogy o török seregben fejét felütő nyugtalanság elcsituljon. Az Isztambulból induló menet és a halott szultánt kísérő csapat Belgródnál talákozott Csak ek­kor lehetett közölni a nyilvános­sággal Szulejmán halálát, és kikiáltani: „Meghalt a szultán, éljen a szultán I” ... A fenti kép, amely a források és az utóbbi időben intenzíven folyó kutatások eredményekép­pen rekonstruálható — többé- kevésbé — pontos. Kováts Valéria, a Janus Pannonius Múzeum régésze, akitől a szul­tán halálának történetét hal­lottam, a közelmúltban mélyre­ható kutatást végzett az ese­mény feltételezett színhelyén és Turbókban, ahol Szulejmán lágy részeit eltemették. A Szigetvárról Kaposvárra vezető úton, a téglagyárral egyvonalban füves, bevetetlen, szántadon halmok emelkednek ki a talajszintből. A környékbe­liek évszázadok óta parlagon hagyták ezt a területet, mível török temetőnek tartották. A „török temető" feltárása előtt olyan vélemények is elerjedtek, hogy ide temették el a szultán lágy részeit tartalmazó urnát is. Kováts Valéria kutatóárkai su­garasan vágták át a területet. Sírokat, csontokat nem talál­tak. A terület temető semmi­képpen sem lehetett. Talállak azonban edénytöredékeket, használati eszközök, tárgyak maradványait. Mindez egyér­telműen bizonyítja, hogy a több ponton megerősített, körülsán- colt magaslaton tábor állott. A magaslatról még ma is jól lát­ható a város. Annak idején, pe­dig, amikor a terület környéké­nek nagy része tavas, mocsa­ras síkvidék volt, a kilátás még jobb lehetett.. . Az elhunyt szultán lágy ré­szeit: szívét, gyomrát, agyát ki­emelték a mumifikálandó test­ből, és egy aranyozott edény­ben helyezték el. Az egyik kora­beli híradás szerint az edényt Szulejmán sátrának közelében temették el. és egy sírkápolrát, azaz türbét emeltek fölébe. A szultán utódai később mindig szépítették, mai szóval él/e, „felújították” ezt o kápolnát. A környékre érkező, vagy átvo­nuló török csapatok első útja a sírhoz vezetett Szent hely, zarándok-központ lett a türbe. azaz Turbék. A türbéhez később derviskolostort és janicsárlakta­nyát illesztettek. Az első hír­adás az épületiól 1664-ből ered. A költő Zrínyi magyar csa­patai feldúlják Turbékot is. Ek­kor mondja Zrínyi — a pusztí­tást némiképpen túlzásbe vivő katonáknak — „Nem halottak, hanem élők ellen jöttünk hada­kozni." Zrínyi téli hadjáratának Eszterházy Pál herceg a kró­nikása. A hadművelet mozzana­tait naplószerűen megörökíti; le­írja a Turbókon átvezető hadi- utat, sót egy pontos alaprajzot is készít a mai turbéki templom korabeli elődjéről. Az alaprajz szinte hajszálpontosan meg­egyezik a templom alapjával. Mikor a törökök visszajönnek, helyreállítják és a korábbinál még szebben felépítik a szul­tán türbéjét A kaposvári út melletti tábor­helyről is maradt egy pontos helyszínrajz. 1688—89-ben Leo­nardo Ariguissola, olasz had­mérnök, császári műszaki tiszt készítette. A rajz is megörökíti a mocsaras, vizenyős területeket; amelyek a szultáni sátor és a város között húzódtak. A turbéki templomi ásatások közben rengeteg korabeli török tégla, építőanyag került elő a kutatóárkokból. Sőt a mostani templom falaiban is kimutat­hatóak a török téglák, faragott kövek. Közvetlenül az oldalbe­járó mellett a jelenlegi szen­teltvíztartó edény is török kéz­műves munka. A kutatások egyértelműin bebizonyították, hogy a koráb­ban „török temetőnek" tartott területen Szulejmán fővezéri tá­bora állott. Ez egyben a szul­tán haláJhelye is. A türbét, vagyis az uralkodó mauzóleu­mát a turbéki templom helyén emelték. Itt helyezték el a 74 éves korában elhunyt Szulejmán belső, lágy részeit tartalmazó aranyozott edényt A türbe ez­után szent zarándokhely volt. A mostani templom falán emlék­tábla őrzi a szultán emlékét. Előtte ma is lehajtott fejjel áll­nak meg a Törökországból érke­ző utasok, vendégek. Bebesr Károly I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom