Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-08 / 246. szám
Baranyai táj (Túrony) Október 20-án Pécsváradi leányviisár Detrői Ernő képei a Fegyveres Erők Klubjában Szabálytalan filmlevél M/ lesz veled filmvígjáték? Eszmei disco... Nagy közönségnek örvend o beat. Most a beat mozgósító erejét pozitív, társadalmi, emberi, politikai, erkölcsi és filozófiai mondanivalókhoz kívánják kapcsolni, egy új zenei klub, az ún. „Eszmei disco" megalapítói o pécsi Ságvári Endre Művelődési Ház pinceklubjában. Földes! Mihály, a művelődési ház művészeti előadója mindössze 23 éves és a lemezlovas teendőit látja el: — Felrázni akarunk, gondolatokat ébreszteni, túllépni az öncélú zenén. Nemcsak a világ nagy eseményeihez, de mindennapjaink gondjaihoz, lényegének megértéséhez akarjuk közelebb vinni a beat kedvelőit a zene segítségével. A disco megalakulásánál jelen volt Csizmadia Sándor énektanár is: — Az Illés-klub próbálkozott azzal, hogy a beatzene rajongóit politikai témák felé fordítsa. Debrecenben is működik egy pol-beat-klub, persze ők nem a zenére alapoznak, vagyis nem a muzsikából bontják ki a társadalmi, közéleti kérdéseket, aktualitásokat Beszélgetnek, vitáznak. Míg mi a háttérzenét felerősítjük, olyan lemezeket válogatunk ki, amelyek eleve politikai tartalmakat hordoznak és a zeneélvezethez kapcsoljuk az azonnali spontán vitákat, társalgásokat Első alkalommal hetven fiatal látogatott el az „Eszmei discoba". A tánc, játék, zene mellett felfigyeltek Csizmadia Sándor dalaira; a passzív, önmagát sajnáltaié kisember történetére, aki csak magának kapar, oz olyan megénekelt figurákra, akik csak saját érdekeik miatt olvadnak be a közösségek életébe. A zene kigúnyolta azt a tévénézőt is, aki befogadja a nagyvilágot, míg a szomszédját nem ismeri. Meghallgatták Victor Haro chilei mártír dalénekes számait és amíg a zene szólt, versek, prózai felolvasások hozták közelebb a tragikus chilei eseményeket. A komor hangulathoz jól illett a régi, ősi magyar sirató ének, amelynek sorait már próbálták is megtanulni. feg is, hogy tanuljunk, szakmánk legyen, tehát minden tekintetben ő volt az, oki elindított engem egy bizonyos életúton.- Sorsfordulók. Események, melyek átalakítják crz embert. Nyilván az ön életében is voltak ilyenek.- Az első az iskola volt 1949-50-ben szakérettségit tettem. Elküldték, azt mondták, nincs mese, tanulni kell. Nem voltam valami kiváló diák, ez biztos, az is tény, hogy más emberként tértem haza... Aztán ilyen sorsforduló volt ötvenhat is...- Sorkatona volt, korhatal- mista. Részt vett a Rádió védelmében .,.- A szombathelyi zászlóaljnál szolgáltam. Néhány nap hiányzott már csak a leszereléshez, amikor furcsa dolgokat kezdtek suttogni az emberek. Emlékszem, mezőgazdasági munkán voltunk, krumplit szedtünk egy gép után, amikor az egyik este azt mondta egy öreg: meglássátok fiúk, nagy baj lesz . .. Reggel aztán jött It a távrhóndat: vissza a laktaPécsett a Fegyveres Erők Klubjában rendezték meg Detrői Ernő festményeinek kiállítását. A fővárosi közönség már korábban találkozott Detrői nevével és képeivel a Képcsarnok tárlatain. A pécsi kiállításon látott képek festésére elsődlegesen a baranyai táj ihlette. A természet, a vizek, a fák, virágok, a fények ragadják meg, s az ember. A nonfiguratív képek sokaságához szokott tárlatlótogató számára Detrői mindenképpen realista, olykor naturalista festőnek tűnik, bár nagy biztonsággal alkalmazza azokat a formajegyeket és technikákat, amiért az impresszionistákat még a valóság meghamisítóinak nevezték a múlt században. Szemléletében a plein air festőkkel tart rokonságot, artisz- tikus dekorativitást árasztó képei sokszor Fényes Adolf munkáira emlékeztetnek. (Baranyai falu, Dunakanyar. Napraforgós táj stb.) Széles ecsetkezéssel, vastagon felhordott markáns színekkel elsődlegesen folthatásokra törekszik csendéletein. A sokszor „spaklival" felhordott vastag színrétegek áttüzesítik a vásznat, s a foltok a szem számára hívebben teremtik meg a virágban való gyönyörködés élményét, mintha precízen festett szirmokat szemlélnénk. (Csendélet, Napraforgók, Tavasz a szőlőhegyen, Csend, stb.) Izgatják a perspektíva játényába! Fényes reggel volt, amikor beérkeztünk, fürdés, reggeli, s aztán takarodó... Aludni, nappal?! Tehát tényleg készült valami, ha így vigyáztak ránk, így pihentettek bennünket... Éjfélkor szólaltak meg a szirénák ... Éles lőszert osztogattak, kézigránátokat Sose felejtem, álltunk az alakulótéren, s csak azt tudtuk, megyünk Pestre ... — Egy éjszakát töltöttünk fent, amikor jött a parancs: leváltani a Rádió őrszakaszát... Elindultunk, hát, pedig az utat se tudtuk. Egy szovjet páncélautó elől, aztán a mi teherautóink. Nem tudnám megmondani, melyik utcában lőttek ránk először. Ropogott a géppuska, s mi nem tudtuk, hová, kire kell lőni... Kitörtünk ebből az utcából, s végre elértük a Rádiót Az órsza- kasznak ekkor már tizenkét halottja volt... Két nap és két éjjel voltunk a Rádió épületében, aztán részt vettünk a Közvágóhíd megtisztításában .,. Ezek nem olyan dolgok, miről szívesen mesél az ember. December 21-én szereltem le, hazamentem Bélavárra, de ném tudtam aludni.. Puska ropó- gott a fülemben heteken át, falak dőltek,,. kainak kompozíció« problémái. A mélybe, messzeségbe vezető út — vagy folyó — nála sohasem oldódik föl az ábrázolás során az óttetszős bizonytalanba. Szerkesztési elveit a rend tisztelete irányítja. A képalkotó formaelemek közül a messzeségbe mutató motívumoknak mindig konkrét folytatását érezzük. (Falusi utca, Város széle, Baltaköz, Pilisi nyár, Táj /., Csarnótai határ stb.) Minden képén a konkrét ábrázolási igény érezhető. Az ábrázolási mód tekintetében azonban meglehetősen széles skálán mozog. A Baranyai dombok című festményt konstruktív szerkereti rend, a hangsúlyozott kontúrok, a fények kiszűrése jellemzi. A két világos mezőt — a termőföldet, s az eget — az erdővel borított dombok sötét hullámzása választja ketté. Ellentétben a Felkelő nap című képpel, amelyen a napkorong s a horizont kontúrjai adottak, csak a körben párás-fény mozog, mintha az egész kép vibrálna. Az egymás alatti színrétegek eredményezik, hogy más-más nézőpontból változó valeurt kapunk. Béla bácsi című zsánerképe felvillantja mindazokat az értékeket, amelyek az emberi jellem mélyén rejtőznek, A Rozi című portréján a folthatást talán a legeredményesebben aknázza ki. A kiállítás szeptember 14-ig tekinthető meg. B. L kkel- Beszélgessünk a családról ■- A kisfiam ötödikes. Orosz tagozatos, de eszperantót is tanul. Rokonszerető, s persze minden érdekli. Állítólag nagy szervezőkészsége van.- Feleségem szakmabeli: ugyanakkor került Dunaújvárosba annakidején, mint én. ö átképzésként lett központifűtés- szerelő, én ipari tanuló voltam. Persze, egy tizennyolc éves lányhoz képest egy 18 éves fiú még gyerek .. A véletlen azonban úgy hozta, hogy amikor Pécsre kerültem dolgozni, 1957-ben ő is itt dolgozott. Dolgoztunk együtt Bakonyán, aztán az új erőmű építésén, majd itt, Újhegyen ... 1959-ben házasodtunk össze...- Jelenleg is a szakmában dolgozik?- Már huszonnégy éve szakmunkás, s villany- és autogén- hegesztő jelenleg is. Persze most már elég gyakran panaszkodik; majd egy negyedszázad férfi- szakmában, nagy idő ...- Mindketten Jól keresnek .,.- Neái mondom, hogy nem, De áz fájt, amikór art hallottam: annyi pénzük ván, mint egy mérnöknek... Könnyű áthárítani a vészharang kongotás vádját: a kérdést e sorok írója csak összegezésképpen tette fel. Tulajdonképpen sok apró részlet felvetésével ért kérdezték nemrégiben a balatoni filmvígjáték napok szakmai tanácskozásának résztvevői is. 5, hogy nemcsak egyszerűen szakmai kérdés, azt a mozinézők igazolhatják, akik bizonyára felsóhajtottak felállván o közelmúlt valamely középszerű vagy még annál is gyengébb filmvígjóték-bemutotója után. Végülis nem a vészharang kon- gatás a lényeg. Egy aszt-alnál A filmvígjáték alkotás és gyártás gondjai fórumot követeltek, és követelnek. Talán még szélesebbet is mint amilyen a fo- nyódi volt. A Balatoni Filmhetek rendezvénysorozatát immár nyolcadszor rendezte meg a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat. Az ügybuzgalom dicséretes, a közönség érdeklődéséhez és a nyári Balaton-part „karakteréhez" illően elsősorban hazai és külföldi filmvígjátékokat és kalandfilmeket vetítettek. Hagyományos volt egy-egy ősbemutató is, az idén Révész György filmjét a Pendragon-legendát mutatták be. Általában kevés alkotó vett részt, s nehéz volt egy asztal- Autót- Egy használt Wartburg, ötvenezerért vettem, de ma már több mint' hentvenezerben van.- ön, szakember, ha több szabad ideje lenne, rengeteg pénzt kereshetne ..,- Kereshetnék... A mi brigádunkban hetvenketten vagyunk, ebből tizenegy munkás- őr... Ha vasárnap munka von oz üzemben, dupla a pénz, ami azt jelenti, hogy minimum háromszáz forint... S ezek az emberek mégis inkább gyakorlatra. foglalkozásra, szolgálatba mennek, ahol legfeljebb egy húskonzerv a „bér”. Van, aki nem érti, van, aki érti. Ezt tudom erre mondani..,- Es olyan van-e, amire őzt mondia: ha újra kezdhetném, nem így csinálnám ,.,- Nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam. Olyan előrmények után, ahogy ón felnőttem, ez nagyon is kielégít, de ha újra tizennyolc éves lehetnék, akkor egy kicsit többre törnék, bár mondom, nincs panaszra okom, Nem rangra, pénzre vágyók - tanultabb ember szeretnék lenni, Nem ártott volna •rt akkor, fiatalon komolyabbon A hagyományos „Pécsváradi leányvásárt” ismét megrendezi 1974, október 20-án a Pécsváradi Közös Tanács a Népművelési Intézettel egyetértésben. Itt nyerhetnek részvételi jogot Dei- Magyarország: Csongrád, Bács- Kiskun, Tolna, Baranya Somogy és Zala megye hagyományőrző tánccsoportjai és szólistái a Duna-menti Népek Foklór Fesztiváljára. A rendezvényen erősen koreog- rafált táncszámokkal ielent- kező együttesek nem vehetnek részt. Ugyanakkor csak olyan pávakörök jelentkezzenek, amelyeknek műsorában legalább 50 százalékban táncmozgás: például lépegetés, karikázás fordul elő. A résztvevőknek a 15—20 percig tartó színpadi műsoron kívül megadott helyen és időpontban menettáncot is be kell mutatniok. hoz ültetni a szakmabelieket. Az idén sikerült — ha kissé szűk körben is. Filmlevelünk tehát szabálytalan hiszen nem az alkotásokról — egyes filmekről vagy irányzatokról — szól, hanem az alkotók gondjairól. Ahogy Palásthy György filmrendező mondta el egy beszélgetés során: arról kell szólni Fonyódon, ami a filmek mögött van: témakeresés, a szórakoztatófilm megítélése, az alkotói közérzet, a gyártás nehézségei. S ezek csak első látszatra szűkén vett szakmai kérdések. A gyártók, a forgalmazók és az alkotók szűk körének megbeszélése — már a megbeszélés ténye önmagában is eredmény, könyvelte el egy rendező. Kissé különös, nem? Mindenesetre szemléletesen megvilágítja a „mögöttes" dolgokat. A szakmai kérdések megoldása — az itt felvetődött „diagnózissal” és megoldási javaslatokkal együtt is — végülis a szakma feladata. Néhány kérdés azonban szélesebb publicitást érdemel. Hálátlan feladat? Elgondolkodtató az alkotói közérzet néhány megnyilvánulása. Sokan úgy érzik, hogy nyűg, hogy hálátlan feladat ma Magyarországon filmvígjátékot készíteni. Azt hiszem, Palásthy György nagyon helyesen vetette venni,.. Nincs is más vágyam, mint hogy a fiam ezt megértse, ötödikes, de ha beszélgetünk, mindig úgy irányítom, hogy lássa, mit jelent többet tudni... Legyen muskásember, rendben van — persze hasonló gondolkodású, mint én —, de iskolázott legyen, akinek soha, semmilyen társaságban nem kell félszegen meghúzódnia ,,. Békés Ssmder A vásári környezetben Játszódó leányvásáron a rendező szerv a csoportok külön kelésére minősítést is végez és a következő címeket írja ki: ..A legjobb csoport", ,,A legjobb szóló, illetve szólópár", ,,A legjobb menettánc" (Kötelező minden együttes részére és a menettáncot 200 méteres útvonalon mutatják be), „A legjobb zenekar”. (A következő követelmények szerepelnek itt. például a zene és a tánc. összhangja, a zenekari hangzás stílusossága, a zeneelőadás tisztasága, valamint hangulota). A szépségversenyre minden együttes két leányt és két part nevezhet be. A zsűri főként a táncosok megjelenése és népviselete alapján dönt és ítéli oda a „Pécsváradi leányvásár szépe" és a „Pécsváradi leány- vásár legszebb párja" címet föl, hogy a vígjátékok többsén ge túlzottan forgatókönyv —• centrikus. Túlteng benne o dialógus, kevés a „képi történés”. Kovács András a Filmművészek Szövetségének főtitkára azt javasolta, hogy jobban előtérbe kellene helyezni az alkotó közösségek szerepét. Bacsó Péter filmrendező a közéleti témákra, a közéleti érzékenységre, a „hu- morra-nevelésre” hívta fel a figyelmet. Szalay Károly filmesztéta a filmkomikusok jelenlétét hiányolta, Magyar József filmrendező a filmvígjáték-ellenes hangulatért a rossz filmkritikát okolta. S itt álljunk meg. A fonyódi tanácskozáson azért tisztázódott: egyelőre érdemesebb arról beszélni, hogy miért gyengék a magyar filmvígjátékok, semmint arról, hogy gyengék-e a magyar filmkritikák. A fentiekben természetesen csak jeleztük a tematikát, s még nem is teljes egészében, hiszen szó esett a filmpropagandáról, a film és közművelődés viszonyáról, a filmesztétikai oktatás hiányosságairól. Érdemes egy kissé a filmvígjátékok témáinak területén maradni. Mert néha azon is bosz- szankodunk, hogy miről szólnak — és miről nem szólnak — a magyar filmvígjátékok. Két véglet tapasztalható, s mindkettő összefügg az alkotói közérzettel ugyanúgy mint a néző elégedettségével. Többen úgy érzik akkor jó a vígjáték, ha annak adnak egy kis — vagy nagy — szatirikus élt. Ha megfejelik „aktualitásokkal." Alapjában rosszul veit vagy támasztott elvárás ez. A másik véglet o közéleti merészséggel való kérkedés ... Egy biztos: önmagában egyik sem erény. Arisztofanész már megtanította nézőit arra, hogy ne önmagában , a közéleti lövések merészségének, hanem a totálatoknak örüljenek. És ezeken derüljenek. Új tématerületek kellenek hangsúlyozta Bacsó is, Kovács András is, — ő még hozzátette azt is, hogy ennek legjobb fedezete a közösségi alkotás, a közös alkotómunka. Jövőre egy sem? Mi még azt tegyük hozzá — ilyen új terület lehet moga a történelem is. A történelmi vígjátékok, különösképpen a szatírák nem jelentenek okvetlenül deheroizálóst. Deheroizálni csak héroszokat lehet! Vannak viszont olyan történelmi alakok és szituációk, melyek mejelené- se a vígjátékban tanulságos és mulatságos is lehet a ma számára. Abban egyetértettek a résztvevők: a balatoni filmvígjáték napokra szükség van, a mostani is jó fórum volt, s a jövőben még jobb vitafórum lehet. Csak filmvígjáték is legyen. Ugyanis úgy hírlik jövőre egy sem készül,.. Tröszt Tibor Ví ÚÍNífi MÍUf KIÉT y vere
