Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-08 / 246. szám
1974, szeptember 8. DUNÁNTÚLI NAPL6 Álmodozásnak nincs helye Beszélgetés a BCM jövőjéről mm illÉ — A technológiai vonalak, a a járulékos létesítmények lehetővé teszik a gyár fejlesztését. — Százötven új munkással 500 ezer tonna többlet cementet lehetne gyártani, — Csak a népgazdasági tervekkel összhangban érdemes „új BCM-ről" beszélni, — A beremendi gyár máris úgy dolgozik, mint a tervezők elképzelték. — Jövőre megoldódik a porleválasztás. Baranya iparról álmodik- Természetesen minden kínálkozó lehetőséget szeretne a megye megragadni, minden ipartelepítéssel kapcsolatos terv, elképzelés, sőt még ábrándozás is tucatnyi támogatóra talál Baranyában, Az újságíró a BCM fejlesztési lehetőségeit feltáró tanulmányterv hallatára hajlamos a lerendezésre. Nem ilyen egyszerű azonban: a Szilikátipari Kutató és Tervező Intézet munkatársaival beszélgettünk — a realitások sajnos kijózan ítóak. Péntek László, a cementtechnológiai tervező osztály vezetője, Pákozdi Veronika, 0 BCM létesítményi főmérnöke, mindketten e beremendi gyár és a boranyai lehetőségek alapos ismerői, a SZIKKTI-ben készült tanulmánytervről csak a népgazdasági összefüggések és érdekek messzemenő figyelembevételével beszélnek. Álmodozásnak nincs helye. Gyár épül, de hol? Mfl még mindig nagymennyiségű cement behozatalra szorul az ország. Az elkövetkező esztendőkben a már épülő cementgyárokon kívül szükséges új beruházásokat Indítani, Ez tény. Az előkészületek megkezdődtek, előtervek elkészültek. Csak még a hely nincs kijelölve, A BCM apróbb hibái ellenére is beváltotta a tervezők elképzeléseit, jól szolgálja a népgazdasági érdekeket, rendelkezik olyan lehetőségekkel, amelyek alkalmassá teszik az' 500 ezer tonna kapacitású, harmadik vonal megépítésére. A tervezésnél figyelembe vették azt — a harmadik vonal helye a BCM kerítésén belül rendelkezésre áll. Hogyan szobád erről beszélni? Az új beruházás költségei, a bővítés során nyert cement önköltsége kevés — csak nép- gazdasági összefüggések figyelembevételével lehetséges. Nézzük mindjárt a cementszükségletet: 50—80 kilométeren belül (ez a távolság, amelyre méq gazdaságos a cementet szállítani) jelenleg nincs nagy vákuum, különösen a téli hónapokban csökken nagymértékben a kereslet. A vállalatok nem rendelkeznek nagyméretű tárolókkal, a magánépítők pediq nem vállalják azt a veszélyt, hogy tavaszig tönkremenjen az építőanyag. így történhetett, hogy az elmúlt télen is a BCM-ben tárolási gondok voltak, három technológiai vonal esetén egyik kényszermegállásra ítéltetett volna. A szállítás, a környék cement-szükséglete tehát elsőrendu szempont. Beremend közvet lenül a határ mellett van — a cement jelentős része az amúgy, is szűk keresztmetszetű vasúton Pécs felé áramlik, önmagától adódik a lehetőség: miért nem szállítunk Jugoszláviába? A határ másik felén valószínűleg szívesen fogadnák a beremen- di cementet, Nagyon meggondolandó, hogy amíg az ország egyik határán beérkezik az import, a másikon exportáljuk. Aztán a bánya is gond. A jelenlegi beremendj kőbánya 30 esztendőre képes a BCM-et ellátni. Dupla kapacitás esetén természetesen élettartama felé, re csökkenne. Érdemes egy 3 milliárd forint értékű gyárat 15 esztendőre építeni? Nem lehet vitás, hogy nem. Adódik a másik lehetőség: Nagyharsány. Itt azonban figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat. Fokozott mértékben pusztulna a természetvédelmi terület, a falun áthaladó, a mostaninál kétszerte-háromszorta nagyobb autóforgalom, vagy akár kötélpálya is még jobban megkeserítené a nagyharsányi lakók életét. Nagyon meg kell gondolni — a lehetőségeket mérlegelni. Beremend — Beocsin Szánt szándékkal először a Beremend ellen szóló tényezőket csoportosítottam — józanabbui lehet így a BCM fejlesztési lehetőségeinek előnyeiről szólni. Igaz, hogy nem volna ésszerű az ország egyik határán be-, o másikon kivinni a cementet Azonban lehetne azon gondolkodni, milyen előnyökkel járna, ha a BCM-ből Slowoniába szállítanánk cementet — Beocsin- bő| pediq azonos minőségű és mennyiségű cementet hoznánk Szeged környékére. Kizárólag csere alapon. Más lehetőségei fs vonnok a BCM termékének terítésére. A KPM-ben már réq foglalkoznak azzal a tervvel, hogy Dél-Mc- gyarországot körvasúttól kötik össze. Sokáig már nem lesz tartható, hogy a Budapestről sugarasan kiinduló vasútvonalak biztosítsák a vasúti közlekedés legnagyobb hányadát A terv realizálódása eseté" egycsopásra érdemes lenne a beremendi gyárat fejleszteni, Zalától akár Békéscsabáig, egyszerű és kifizetődő lenne a vasúti szállítás. Érdemes elgondolkodni, hogy mennyi Összetevője van egy új gyár létesítésének. A BCM építésével csaknem egyidőben, de attól teljesen függetlenül tervezte a NIM a Dél-Baranyát érintő villamos-távvezeték építését. Kicsiny határidő finomításokra volt csak szükség, a BCM beruházási költségét nem terhelte a távvezeték építése, ha véletlenül a NIM terveiben nem szerepelt volna a beruházás is a beremendi építkezés költségeit növelte volna. A távbeszélő hálózattal fordított volt a helyzet: az elavult dél-baranyai telefonvonalakat a BCM beruházásának terhére újították fel. A kitérő dtán beszéljünk a BCM már meglévő, s «■ harmadik vonal után szinte kiáltozó előnyeiről. A technológiai vonalon most már szembetűnően kialakulnak azok a pontok, melyek kapacitása lehetővé tenné a kapcsolódó harmadik vonal kiszolgálását is. Ilyen a homogenizáló, a keverő siló, a cementtárolók (persze csak folyamatos szállítás esetén, amely viszont összefügg a körvasút vagy a Beremend—Beocsin kon* cepcióval) a csomagolok. A járulékos létesítmények méq nagyobb előnyöket kínálnak: iroda, műhely, Iparvágány, olajlefejtő állomás, kazánház, utak, közművek ... Még nagyobb hangsúllyal szólnak azonban Beremend mellett q munkások. Rövid idő alatt jól megtanulták Őszi szobanövényvásár! SZEPTEMBER HÓNAPBAN 30 százalékos árleszállítás! Egészítse ki lakásának dísznövényeit a PÉCSI KERTÉSZETI VÄLLALAT VIRÁGÜZLETEIBŐL a hagyományostól teljesen eltérő korszerű gyár irányítását, nagyobb gondot nem okozna a harmadik vonal sem. Sokkal nagyobb létszámot sem követelne: o mostani 800 munkás 1 millió tonna cementet gyárt majd — 950 munkás másfél millióra is képes lenne. Nem kell több igazgató, sem több portás . . . Mit tud a BCM? A gyár tervezőivel, a beruházás egyik felelősével beszélgetve kár lenne nem kihasználni a lehetőséget: a BCM jelene is hasonlóan izgalmas téma. Szerintük Beremenden korszerű, viszonylag olcsó, gazdaságosan termelő gyár épült. Legnagyobb előnye azonban, hogy magas szellemi szinten, s már sok tapasztalattal is rendelkező munkásgárda dolgozik. Végezetül (Pákozdi Veronika néhány napja járt az NSZK-ban a LURGI cégnél) folyik a porleválasztók tervezése, a téli nagyjavítással egyidőben a szükséges feltételek biztosításakor programozzák a naqy hatásfokú elektrofiltereket, amely után fokozatosan megszűnik a porfelhő a BCM felett... Lombosi Jenő A Dunai Kőolajipari Vállalat te ületén, egy 400 tonnás, csaknem 80 méter magas desztilláló tornyot, több daru és csörlő segítségével állítottak a helyére. Képünkön: Az emelés. Nagy szövetkezet, nagy tervek Egy nagyüzem — 13 község Iparszerű termelés a földeken A községek is jól járnak Ahol a mohácsi út leágazik Kozármisleny felé, ott lépjük át az új termelőszövetkezet határát és csak Siklós alatt hagyjuk magunk mögött. A 26 kilométer hosszú útszakaszon áthaladva négy termelőszövetkezeti névtáblát számolhatunk meg: Ko- zármislerry Damjanich, egerógi Gyöngyvirág, újpetrei Petőfi, Vókány Űj Élet. Tíz évvel ezelőtt sokkal több volt itt az ilyen tábla — hisz 13 faluban alakult annak idején termelőszövetkezet. Most csak négy helyen von, s december végén ezeket is leszedik. Újévtől már csak egyre lesz szükség — a novemberi közgyűléseken azt is eldöntik, hova kerüljön — mert 1975. január 1-től egy nagyüzem gazdálkodik itt 26 kilométer hosszúságban, 10 kilométer szélességben. Tizenhárom falu — Kozármisleny, Pécsud- vard. Személy, Egerág, Áta, Kisherend, Szőkéd, Kiskassa, Üjpetre, Pécsdevecser, Vókány és Kistótfalu — 1800 főt számláló termelőszövetkezeti tagsága, egy szebb jövő reményében, létrehozta itt a múlt héten Baranya megye legnagyobb termelőszövetkezetét. Kozármislenyben a tagok 83 százaléka, Vókányban 81,6 százaléka, Egerágon 76 százaléka, Üjpetrén 91.3 százaléka leszavazott és igent mondott, Hatéves terv A hatéves terv, ami 1980-ig szabja meg a főbb célokat, legfőbb jellemzője, az eirtber- centrirmus, s bár ez a terv a legteljesebb összhangban áll a népgazdasági célokkal, mégis mindent a szövetkezeti tagság összérdekének rendel alá. Ez nem újdonság, szép hagyományai vannak az egyesült szövetkezetekben. És talán a legszebb hagyományuk éppen az ifjúsággal kapcsolatos. Nem véletlen, hogy éppen itt épüft fel a megye első termelőszövetkezeti uszodája — az újpetrei — és az sem, hogy az új nagy tsz első közös alkotása' — mert ezt már a négy tsz együtt hozta létre félmilliós költséggel — éppen egy ifjúsági park, a Kiskassa és Uj- petre közötti erdőben kialakított gyönyörű nyári napközitábor, ahol az idén már 10 napos turnusokban nyaralhattak a termelőszövetkezeti tagok gyermekei. Úgy tervezik, hogy jövőre újabb beruházással megduplázzák itt a férőhelyet, hogy minden család gyermeke eljuthasson ebbe a kis nyaraló- paradicsomba. A gondoskodás a dolgozó ta- , gokról című fejezetben, a sző- I vetkezeti mozgalom talán leg- j fontosabb célkitűzéseit fogai- j mázták meg. Általánossá te- j szik a dolgozók kulturált körül- | menyek között történő munkahelyre és haza szállítását, ipari szinten biztosítják mindenkinek a munka- és védőruha ellátást, és cserét, a kedvezményes üzemi étkeztetést. Általánossá teszik a szabad-szombat rendszert, ipari szintűre egészíti ki a szövetkezet a családi pótlékot, ösztöndíjjal segíti a tsz- tagok / gyermekeinek továbbtanulását, a munkaidő-kedvezménnyel illetve fizetett tanulmányi szabadsággal a dolgozó továbbtanulását. Családi ház és lakásépítési alapot hoznak létre és megszervezik — máris von nyolc jelentkező fiatal — az ifjúsági lakásépítő akciót. A számítások bizonyítják, hogy a négy tsz egyesülésével egy korszerű, anyagilag és szervezetileg egyaránt erős nagyüzem jön létre. 187 milliós közös vagyon A kiindulási alap a közös földterület és eszközállomány tehát a jelenlegi vagyon. És ez nagyon figyelemreméltó. A közős földterület 18 174 katasztrá- Hs hold, még megközelítőleg sincs ma ilyen nagy tsz Baranyában. A szántóföld 11 és félezer hold. Kevés számú növényt termelnek ezen — búzát, kukoricát, borsót és takar- ményféléket, — de azt ipar- szerűen. A jövő évtől már megtehetik — a nagy tsz közös alapjából csak gépvásárlásra 17 millió forintot tudnak fordítani. A szántón kívül van 1260 hold legelőjük, közel 400 hold rétjük, összesen 260 hold gyümölcsösük, szőlőjük és kertjük. Van továbbá 2037 hold erdejük, amelyből az évente kitermelt fát saját üzemükben maguk dolgozzák fel. A szövetkezet tiszta vagyona 187 millió forint, az 1973. évi zárszámadás szeiint. Ebből a beruházott vagyon közel 90, a forgó vagyon több mirtt 96 millió. A termelési érték a négy szövetkezetben 185 milliós volt, jövőre elérik a 200 milliót és a következő években a negyed milliárdos szintet. Ekkora termelésből olyan nagy _____ fe jlesztési alap képezhető, amibői nagyon komoly létesítmé i Aranyérmet nyert a lipcsei őszi vásáron a magyar almakompót nyék — kukorica vagy sertés- I Képünkön (balról): Heinz Mehnert, a vásárigaiqatóság képvi- feldolgozó üzem — építhetők, selője, Tóvári Ágota, a HUGAROFRUCT munkatársa, Kicska Ezek nem légből kapott tervek, | Imre. a magyar kiállítók képviselője és dr, Ullrich Herrman a bi«en a nyersanyag bázisukat minősítő hivatal reszerőL ’ maguk termelik meg. A nagy szövetkezet évente 18 ezer hízottsertést állít elő — részben saját szakosított telepén, részben a háztájiban. Ez akkora mennyiség, amit 10 évvel ezelőtt az egész pécsi járás termelt meg. A fejlesztéshez a saját erőforrás koncentrálódott 1976-ban már 20 milliós, 1980- ra pedig már több mint évi 30 milliós fejlesztési alappal rendelkezik a szövetkezet. Erőteljes fejlesztést terveznek o szarvasmarha-tenyésztésben. A tehénlétszámot már az első évben 160-nal növelik, s így az egerági, az újpetrei, a kozár- mislenyi és a vókányi férőhelyek kihasználásával 1200 tehén tartására nyílik lehetőségük. A sertés-tenyésztést az újpetrei modern szakosított telepen és a kisherendi telepen folytatják. Állatállományuk értékét már az első évben 10 millió forinttal növelik. A fejlesztési tervük összesen évi 54 millió forint bruttó jövedelmet biztosít, ezen belül 26 millió nyereséget. A jövedelemből 32 millió a tagok részesedésére, 2 millió a szociális alapra jut. Nagy figyelmet fordítanak a biztonsági alap képzésére, melyet 1980-ig 16 millió forintra kívánnak növelni, Fejlődő falvak Nagy számok ezek $ mögöttük nem kisebbek a feladatok sem. Tizenhárom község gondja is társul ezekhez, hisz az egyesült közös gazdaságnak is alapvető érdeke, hogy ezek a falvak fejlődjenek. A falvak kulturális, kommunális, oktatási, szociális és sport létesítményeihez a támogatás eddig négy helyről érkezett, ezután egy kézből jön, koncentráltan nagyobb összegben, így egy-egy község is nagyobbat tud előre lépni. Rné Elfojtják a tihgécokot Nagy jelentőségű kísérletek a budafai meddőhányón A szén-, az érc-, az ásványbányák. valamint a kohászat; üzemek meddőhányói a környezet egyik legnagyobb szennyező forrásai. Ez alól a Mecsek sem kivétel. Példaként elég csupán ha a budafai völgyben levő meddőhányót, vagy a pécsi salakdombot említjük. Előbbi* mint általában a szénbányák meddőhányói kéndioxiddal szennyezi a környezetet. Ennek csökkentése, illetve megszüntetése a legfontosabb feladatok egyike. A Mecseki Szénbányák kutatási osztályán működő levegő tisztaságvédelmi csoport feladatai között egyebek mellett a budafai meddőhányó környezet szennyezésének megoldása is szerepel. Ugyanis széljárástól függően a mérges gázok Komló, illetve Mánfa légterét szennyezik, A feladat tehát adott: meg kell szüntetni a por, illetve a gázkibocsótást. A határ, idő meglehetősen szoros, hiszen a munkát még az esztendő vége előtt be akarják fejezni. Az előkészületekben a levegőtisztaság védelmi csoport együttműködik o kutatási osztály tűzvédelmi „alakulatával" is. A végleges megoldás előtt nagyarányú kísérletekbe kezdenek a közeli napokban a budafai meddőhányón. Különböző kemikáliákkal illetve olyan anyagokkal vonják be a meddőhányó felületének egy részét, amely hermetikusan elzárja e levegő útját a tűzgócoktól. így a tűz oxigén híján elalszik, illetve a kipermetezett anyag megakadályozza az öngyulladást. Jelenleg a megfelelő túz- gátló keverék előállításán dolgoznak. A kísérlet eredményeitől függ a meddőhányó végleges lokalizálása. Az öt fős csoport egyébként a hazai bányászat levegő tisztaság védelmének profilgazdája. Az elmúlt esztendőben kidolgozták a kőolaj- és földgázbányászat, a tőzeg-, az érc- és ásvónybánvászat emissziós normáit Azóta is figyelemmel kísérik a szennyezőgócokat, s a helyzet javítására javaslatokat készítenek. Jelenleg a legnagyobb téma, a meddőhányók szennyezésének megszüntetése. Hazánkban mintegy hatvanra lehető a bányák és kohászati üzemek meddőhányóinak a száma: por és gázszennyezésük igen jelentős. A budafai kísértelek tehát nagyban befolyásolják a többi hányó sorsát is. Ha az alkalmazott módszer eredményes lesz, azt minden bizonnyal másutt is hasznosítják, S. Gy. 1
