Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-01 / 239. szám

Főiskolai kinevezések Oj vezetőket neveztek ki a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán és új vezetője van a Pécsi Ta­nárképző Főiskola angol szakcsoportjának. Mérnö­kök, tanárok, de nem „hi- degfejü” műszaki embe­rek, akiket csak a pontos méretek érdekelnek. Hi­szen a mérnökképzés cél­ja sem lehet más; általá­nosan művelt szakembe­reket nevelni. Ezt akarja az amatőr újkor-történész, a muzsikus, a pedagógia lelkes híve, akik mind­emellett persze kiváló mér­nökök is, és így kerülnek azonos világba a humán szakemberrel, az angol nyelv tanárával. Köszönt­jük a négy új felsőoktatá­si szakembert I K özépiskoláit Kolozsvárott végezte, az Apáczai Cse­re János Kollégiumban és Zala­egerszegen. A Budapesti Műsza­ki Egyetem Építészmérnöki Karán 1954-ben végzett. Diplomamun­kája egy áruház és bevásárló- központ egységes rendszerű ter­ve volt, akkor még újszerű mó­don, előregyártott nagy panel­ből. Mestere, dr. Pelikán József professzor, a kar tartószerkezeti tanszékének vezetője. Utána a POTE műszaki osztályán, a Dé- DÁSZ-nál dolgozott, majd 1958- bon a Budapesti Általános Épü­lettervező Vállalathoz ment, ahol öt évig mélyépítési létesítménye két tervezett; műtárgyakat, hida kát. Pécsett nem végzett látvá nyos munkát, hiszen alkotásai zömmel a föld alatt vannak. Ta Ián a POTE 400 ágyas kliniká jának a mélyépítési jellegű mun kái és az Ifjúság útját szegélye Nagy Zoltán zó támfal látható o művei kö­zül. A Pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán tartószerkezetek tanszékére került, s megbízott tanszékvezető docensből most nevezték ki tanszékvezető do­censnek. A statikus munka igen felelősségteljes, ezért ettől a tárgytól bizony félnek a főiskola hallgatói. Hiszen ha statikushi­bából történik valamilyen építé­szeti katasztrófa, akkor milliós károk keletkezhetnek és ember­élet is elpusztulhat.- Nyilván nehéz tehát a kép­zés. Milyen pedagógiai módsze­rekkel próbálják oldani a hall­gatóban lévő „statikai feszültsé­get"? — Ezt a tárgyat nagyon komo­lyan kell venni. Kevés is a stati­kus tervező. Igen nehéz ellensú­lyozni, illetve feloldani a hallga­tók szorongását. Nagyon alapos mechanikai és matematikai tu­dást kell megkövetelnünk, s ez talán már kissé növelheti a biztonságérzetüket. Vagyis ép­pen a szigorítással próbálunk valamit elérni, elsőként a szá­molás pontosságát szigorítottuk. Nagy Zoltán szobájában Kós Károly kinagyított aláírása függ. Még kisgyerek korában találko­zott a nagy erdélyi magyar író­val, történésszel és építésszel, amikor Sztánán meglátogatta a szüleivel. Előbb mint írót, majd mint történészt ismerte meg, és az amatőr újkor-történész Nagy Zoltánnak példaképe Kós Károly, aki műszaki és humán tudomá­nyokat tudott egyaránt magas színvonalon művelni. Módos Ferenc wwawwwwo A budai Szent Imre Gimná­ziumba járt, majd orgonista­ként végigmuzsikálto Svájcot Kölnt, Milánót, Párizst. Édesap­ja is mérnök volt és tehetséges grafikus — 1930-ban József ná­dor jubileumi dijat nyert — azon kívül jól hegedült. Módos Ferenc a sokféle hatás közül a mérnökinek engedett, s 1954- ben az oroszlányi színház-mű­velődési ház tervével megsze­rezte o mérnöki diplomát a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen. Csepelen palléroktól, kőműve­sektől, munkás beosztottjaitól tanulta meg iqazán a szakmát azután lett a sokoldalú Buda­pesti Általános Épülettervező Vállalat tervezője — tizennyolc évig. De a muzsika nem hagy­ta nyugton, külföldet megjárva, nagy improvizatív készséggel játszott. Egyszer a rádió vokál- kvartettet keresett. Három mér­nök barátjával jelentkezett és ebből lett az ismert Módos Együttes, amely 1957-től tizen­két éviq énekelt, de még ta­valy is tv-felvétel készült róluk. Henthy Hannától a gregorián énekig és a bugi-vugiig min­dent kísértek — eqyszer Ránki György egy felvételen oroszlán­hangot ordított velük, mert ép­pen az kellett Mellette a mérnöki munka igen sok szép eredményei: a szarvasi főiskola, a 400 fős keszthelyi egyetemi kollégium, vagy a nyíregyházi felsőfokú technikum. Szarvason Módos Ferencnek — mások terepkitű­zési hibája miatt — egy csodá­latos fenyőfát kellett volna ki­vágatnia. De inkább kissé át­alakította az épületet, mert házat építhetünk, de egy ritka szép fenyőhöz évszázad kell. Megérte, mert a fa remek ha­tást nyújt a főiskolának. Aztán jött a pályázat a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főis­kolára. Módos Ferenc meg­nyerte, majd amikor elkészült az intézmény, lehívták őt az épületszerkezettan tanszékre docensnek. Juhász Jenő főigaz­gató ugyanis olyan intézményt akart szervezni, ahol nemcsak pedagógusok, hanem a szakma gyakorlati életéből meghívott szakemberek oktatják az ifjúsá­got. Most pediq kinevezték a kar igazgatójának. Tudomá­nyos és pedagógiai feladata­ikról így beszél: — Más egy szilikátipari mérnök és más egy építész kutató munkája. A tervezés is lehet kutató tevékenység és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni. Egy Anna utcai foghíjjra kerü­lő épület tervezése kutató szinten kell hogy történjék, mert várostörténeti, műemlék- védelmi, épületszerkezettani, vagy a felszíni vízelvezetéssel kapcsolatos sajátos feladatokat kell alapos kutató tevékenység­gel megoldani. Ezt mindenkinek el kell ismernie. Nekünk prob­lémánk ez, mert sokszor nem úgy kezelik, ahogy kellene. De a karnak vannak határozottan kutatási munkái is, például a pécsi pincetömedékelés vonat­kozásában, vagy a bátaszéki vázkerámiagyárban. A pedagó­gia? — Országos viszonylatban már most „jegyzik” a főisko­lánkat, s a szakemberképzés­beli rangunkat még tovább sze­retnénk növelni. , ;■ A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Bognár József A kispesti — Wekerle-telepi — polgáriiskola után Székesfehér­várott szakérettségizett, s 1954- ben iratkozott be az Eötvös Lo- rónd Tudományegyetem Bölcsé­szettudományi Karának magyar —angol szakára. Szakdolgozatát Austenröl írta, és friss diplomá­val érkezett Pécsre, a Nagy La­jos Gimnáziumba, 1958-ban. Ki­váló nyelvtanári képességei és az angol nyelv iránti óriási igény egyre több munkát és egyre több eredményt hoztak a számára. Hiszen korszerű mű­veltség és korszerű tudományos képzés ma már lehetetlen Shakespeare nyelve nélkül. A párt- és kormányszervek is felis­merték ezt, és a 60-as évek ele­jén a közép-, majd néhány évre rá az általános iskolákban is megszervezték az angol tagoza­tos osztályokat. Az első angol tagozatos gye­rekek közül érettségi után csak négy jelentkezett angol szakos tanárnak, de mind előnyt élve­zett ezzel a nyelvvel. Egy fiú el­méleti matematikus, a másik ki­bernetikus akart lenni, s ezért szovjet ösztöndíjat pályáztak meg, s azt azért kapták meg, mert tudtak angolul. A Nagy Lajos Gimnázium az angol nyelv oktatásának egyik központja lett. 1964-ben Bognár József vezeté­sével az angol szakos tanárok országos továbbképzését itt ren­dezték meg, Angliából jött ok­tatók segítségével. Aztán 1970-ben megindult az angol szak a Pécsi Tanárképző Főiskolán, s Bognár József mos­tantól ennek a tanszéki jellegű nyelvi szakcsoportnak a kineve­TyTagykanlzsön érettségizett, i-N s egy szállító és emelő­berendezés és annak technoló­giai folyamatáról írott diploma­munkájáért 1956-ban kapott közlekedésmérnöki oklevelet. A MÁV Pécsi Igazgatóságához ke­rült, s az igazgatóság terüle­tén a szállító- és emelőgépek tartoztak hozzá. Majd 1959- ben átment a Sopiana Gép­gyárba, s tulajdonképpen ott, az élelmiszeripari gépek és be­rendezések qyártása során sze­rezte meg az igazi gépészeti szakmai gyakorlatot. Mint szer­kesztőmérnök — korábbi alap­típusokból — három év alatt három qépet alkotott; egy vá­góhídi ferde kezelőjárdát, egy új típusú hústöltőgép autómá­rkáját, s egy vályológépet, amely a sertésbőrön rajtmaradt zsiradékot szedi le. Édesapja, nagyapja pedagó­gus volt, két nagybátyja úgy­szintén. A nevelés finomságait CsaM-lr karbon Ismerte meg. el­Kosaras Gellért méletíleg is. Aztán egyetemista korában tanulócsoportjában rendszeresen foglalkozott a gyengébbekkel, marxizmusból, mechanikából. Olyan baráti kö­re volt, hogy állandóan vitat­koztak a tananyagról, s mire a professzor elé kerültek, már jó vitakészségű, és az anyagot jól ismerő, önállóan alkalmazni tu­dó mérnökjelöltek voltak. A gépészet, mint természettudo­mány mellett, egész életét vé­gigkísérte egy humán tudo­mány; a pedagógia. így aztán szinte természetes volt, hogy jó tíz évvel ezelőtt, az akkori Felsőfokú Vegyipari Technikum és a mellette létesí­tett iközépiskola tanári karában már az első időkben ott talál­juk. Mindkét intézményben ok­tatott. Azt mondja; nagyszerű feladat volt, különböző korú, különböző életkor] sajátossá­gokkal küszködő gyerekeket ta­nítani. Pediq nem volt könnyű munka. — M; volt a legfontosabb es alatt a tizenegy év alatt, mióta a pécsi üzemmérnököket oktat­ja? — Állandóan ügyeltem arra, hogy sohasem ismételjem ma­gamat, A felsőoktatásban is nagyon fontos a változatos, szí­nes előadás, a kellemes légkö­rű, nem sablonos hangvételű gyakorlati óra. Nem volt köny- nyű. De én minden évben a a tantárgyak átalakításán dol­goztam. Ez állandó újraalkotás volt. Irt öt főiskolai jegyzetet, és egy középiskolai tankönyvet, a Gépelemek tankönyvét. Acél- szerkezetet. mechanikát tanit, mint általános gépészeti tan­székre beosztott főiskofai tanár. Mostantól a gépészet; kar igaz­gatóhelyettes«. zett vezetője. A haflgatők kép­zésének középpontjába — szem­ben az elsősorban tudományos képzést nyújtó egyetemmel — mindjárt a beszélt nyelvet állí­tották. A lényeg: meg kell ta­nulniuk a nyelvet, elsősorban a hétköznapi beszélt nyelvet, s el­sajátítani a megtanítási módsze­reit. Az idén végzett 24 hallga­tóból 13 már harmadéves korá­ban levelezőtagozatra iratkozott át, mert diploma nélkül is al­kalmazták őket a pécsi iskolák. A tanszék tehát elsődleges feladatának tekintette, hogy megtanítsa hallgatóit angolul beszélni. Ennek érdekében si­került kapcsolatot teremteni az angliai Exetery város főiskolá­jával, s így valutamentes csere képpen évente húsz hallgatót küldenek ki nyelvgyakorlás cél­jából. Aztán Bognár József egy új nyelvészeti tudománnyal kez­dett el foglalkozni, a kontrasztív nyelvészettel. Vagyis azzal, hogy két nyelv összehasonlítása során, melyek a nyelvi szerkezeti azonosságok, és melyek az el­térések. Ebből írta doktori disz- szertációját, amely belépője lett az Akadémia egyik nagyszabá­sú kutatási programjába. Az Akadémia és az Egyesült Álla­mok Nyelvkutatási Intézete ugyanis közös programot valósí­tott meg, s ebben Bognár József az igével kapcsolatos kutatási feladatokat végezte. Elutazott az USA-ba, s négy hónapon át széles körben tanulmányozta a nyelvészeti, nyelvoktatási prob­lémákat. Sőt, a Columbia Egye­temen sikeres előadást is tar­tott azoknak a magasan képzett amerikai nyelvtanároknak, akik | a külföldieket oktatják amerikai i nyelvre. Az Akadémia ezen műn- j kája egyébként a nyelvészet el­méleti alapjainak a megfogal­mazása, s erre épül a most in­duló második szakasz, amelyben a tanszéknek, és személy szerint Bognár Józsefnek vannak fel­adatai. őrá bízták ugyanis an­nak a munkának a megszervezé­sét, amely egy 15 éves további kutatásnak az alapja: az óvo­dás, általános iskolai és tanár­képző főiskolai angol nyelvtaní­tás minden problémájának a feldolgozását. Eqyébként szep­temberben jelenik meg új főis­kolai tankönyve. AZ OLDALT IRTA: FOLDESSY DÉNES DN TUDOMÁNYOS KRÓNIKA A közigazgatás-tudo­mány oktatásának meg­szervezése a Német Szö­vetségi Köztársaság egye­temein és más képzési rendszerében címmel dr. Roman Schnur, a tübinge- ni egyetem professzora tart előadást szeptember 10-én 16 órakor a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia vendégeként a PAB székházában. Schnur pro­fesszor szoros kapcsolatot tart fenn a szocialista or­szágok jogászaival. Több nemzetközi konferenciát szervezett már, s ezeken mindig biztosította a szo­cialista országok megfe­lelő képviseletét. Háromtagú orvoskül­döttség utazik szeptem­ber 2-án Ausztriába. Dr. Varga Ferenc, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetének docense, dr. Decsi László, az intézet adjunktusa és Fischer Emil tanársegéd a háromnapos gróz/ gyógy­szerész-kongresszuson vesz részt. Nemzetközi karszt- és klímakonferenciát rendez a Magyar Karszt- és Bar­langkutatók Társasága és a PAB műszaki, kémiai és földtudományi szakbizott­sága. A konferencián a magyarokon kívül szovjet, csehszlovák és román szakemberek is részt vesz­nek. Szeptember 3-án nyí­lik meg a rendezvény a PAB székházában, majd másnap az abaligeti bar­langban és a kísérleti szanatóriumban tanács­koznak. Két pécsi szerzőnek, dr. Borsy Józsefnek és Mózsik Gyulának a gastrin gyo­morhormont és hatásait ellensúlyozó gyógyszerek­ről írott angol nyelvű mű­ve jelent meg Gastrin and it's antagonists címmel. Ezen kívül nagy sikert ara­tott és nehezen kapható már a könyvesboltokban dr. Jávor Tibor professzor­nak és dr. Mozsik Gyula adjunktusnak a fekélybe­tegség kutatásairól írott Az ulcus pepticum kutatás 10 éve Magyarországon (1960-1970) című munká­ja. Kun Tibor, a Mar* Ká­roly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem Pécsi Tagoza­ta nyelvi tanszékének ta­nársegéde franciaországi tanulmányútra indul. A ta­nulmányút háromhónapos. Nyelvművelés és be­szédtechnika címmel meg­jelent a Pécsi Tanárkép­ző Főiskola két oktatójá­nak, Rónai Bélának és Kerekes Lászlónak a tan­könyve. A mű érdekessé­ge, hogy megelőzte a Magyar Tudományos Aka­démia Nyelvtudományi Intézete Nyelvművelő Osz­tályának munkaközössé­gében készülő Nyelvmű­velő Kódexet, amely csak két év múlva jelenik majd meg. Dr. Végi János, a Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségügyi szervezési tanszékének tanársegéde és szakszervezeti bizott­ságának titkára egyhóna­pos tanulmányútra a Szov­jetunióba utazott. Két angol orvoskutató, P Johnson és Maureen Young érkezik a jövő hé­ten a Pécsi Orvos tudomá­nyi Egyetem Gyermekklini­kájára. írni Ili JvASARNAPi k k M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom