Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-05 / 243. szám

Az emberek tdaf igyelnek... |J ogyan születik a tekín­' - tély? Tulajdonképpen nagyon egyszerű, köznapi mó­don. A munkások őszintesége, szókimondása hozza létre mű­helyi brigádokban, munkacsd- portokban, vagy bármilyen kol­lektívában. Kezdjen csak el valaki egy ilyen munkában ki­alakult szűlckörű társaságban dirigálni a többieknek, hogy így fogjátok, meg úgy emel­jétek, szinte bizonyosan meg­kapja: „Ne szájalj öre­gem, inkább mutasd meg, ho­gyan kell csinálni!" És ha nem tudja megmutatni kinevetik, vagy elküldik gyufáért... Ha az illető odaáll a gerenda ne­hezebb vége alá, és nem csuk­lik össze, vagy több és hibát­lanabb munkadarabot készít ugyanabból az anyagból, akkor mondhatja, hogy „ide figyelje­tek emberek I" És az emberek odafigyelnek. Ez az igazi titka a legtöbb szocialista brigádvezető tekin­télyének. A munkások kiválaszt­ják maguk közül azt aki példát mutatni képes, az okos és ha­tározott egyéniséget, akire az­után szívesen rábízzák magu­kat, s hallgatnak ró minden körülmények között Ilyen együt­tesekben szokott előfordulni, hogy amikor a brigadvezető magasabb elismerést, esetleg kormanykitüntetést kap, akkor azt nemcsak természetesnek tartják, hanem őszintén örülnek neki, mert a maguk megbecsü­lését is látják benne. Nagyon örvendetes, hogy a pártszerve­zetek is egyre csalhatatlanab- bul fedezik fel a valóságos emberi értékeket, tehát nem a különböző alkalmakkor elpu- togtatott frázisaik, hanem a valóságos teljesítményük alap­ján minősítik az embereket s tesznek mind több javaslatot erkölcsi és anyagi elismerésük­re, kitüntetésükre. Erről a napjainkban teljesen természetessé vált folyamatról azért is időszerű beszélgetni, mert akadnak akik megfeled­keznek róla, s miután megkap­jak a bizalmat, az elismerést, egyszeresek valamilyen furcsa színeváltozáson esnek ót, kez­denek lenézni azokra, akik eket felemelték. Hányszor, de hányszor látni útcsináló vagy házépítő csoportokat amelyek­nek nagyhangú, pöffeszkedő vezető osztogatja a parancsot, az emberek azonban mégis, vagy talon éppen ezért, inkább csak piszmognak, illetve kellet­lenül .kerülgetik a munkát Feltűnő, milyen sokan szere­tik a munkát — nézni. Ezt a megjegyzést egyik tekintélyes nyugdíjasunktól hallattam, aki szintén a szemét legeltette az egyik — elég lassú — építke­zésen. Csakhogy neki már joga van hozzá. Mint legtöbb hat­van esztendőn túli idős ember, idővel bőven rendelkezik, s mivel úgyszólván belerokkant abba, amit egész életében csi­nált, sok-sok tapasztalattal rög­tön észreveszi: kínnal vagy örömmel dolgozik-e a mai úgynevezett aktív korosztály. Nos, szerinte is nagyon so­kaknak kijár az elismerés, oz ,,én sem csinálnám különbül” dicséret. Mint például annak a markológép-kezelőnek, aki a lakótelepi építkezésnél minden idegszálával, figyelmével mun­kájában él, s szemlátomást kedvét leli a rábízott feladat­ban. Másodpercek alatt egész • kubikoscsapat teljesítményét produkálja, miközben fönt a gép fülkéjében össze sem so­rozza magát. Fogantyúkat lök­dös előre-hátra, s másfél-két perc alatt púposra buggyantja földdel a billenős platójú te­herkocsikat. Kár, hogy aztán hosszabb ideig üresen kényíe­(folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő fogadta dr. Raul Roát Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán a Központi Bizottság szék- házaban fogadta dr. Raul Roát, a Kubai Köztársaság külügy­miniszterét Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán az országházban fo­gadta dr. Raúl Roát Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szintén fogadta a kubai külügyminisztert az Országház­ban. A szívélyes, baráti találkozó­kon jelen volt Púja Frigyes kül­ügyminiszter, dr Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársaság ha­vannai nagykövete, valamint Floreal Chomon, a Kubai Köz­társaság budapesti nagykövete. Kádár János szerdán fogadta dr, Raúl Roát, a Kubai Köztársa­ság külügyminiszterét Budapestre érkezett V. A. Kirillin, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökhelyettese. A Ferihegyi repülő­téren Huszár István, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese fogadta Huszár István és Kirillin tárgyalásai Huszár István, c Miniszterta­nács elnökhelyettese és M. A Kirillin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese szerdán a Parlament delegáci- ós termében tárgyalásokat foly­tatott a két ország tudományos­műszaki együttműködésének időszerű kérdéseiről, A tárgya­lásokon részt vett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipa­ri miniszter, dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke, dr. Erde y- Grúz Tibor, az MTA elnöke, va­lamint a szovjet küldöttség tag­jai és V. J. Pavlov, g Szovjet­unió budapesti nagykövete. Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szerda este a Parlament Gobe­lin termében vacsorát adott a szovjet küldöttség tiszteletére. NDK—USA diplomáciai kapcsolatok A hidegháború történe­tének egyik lezáratlan fe­jezetére tettek szerdán dél­ben pontot az amerikai külügyminisztérium 8. eme­letén, amikor az NDK ne­vében Herbert Suess rend­kívüli nagykövet, az Egye­sült Államok nevében pe­dig Arthur Hartman, a kül­ügyminisztérium európai főosztályának vezetője, kül­ügyi államtitkár aláírta a két ország diplomáciai kap­csolatainak felvételéről szó­ló megállapodást A megállapodás aláírása után a Fehér Ház bejelen­tette, hogy Ford elnök John Sherman Cooper volt ken- tucky-i republikánus szená­tort nevezte ki az Egyesült Államok új berlini nagykö­vetévé. A Szovjetunióban járt barátság vonat utasai megérkeztek a pécsi pályaudvarra. (Tudósítás a 3. oldalon) Erb János felvétele 237 millió forintos beruházás Korszerűsítés a porcelángyárban Ma ünnepi ülés a Parlamentben 25 éves a magyar—szovjet tudományos-műszaki megállapodás A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa a magyar—szov­jet tudományos-műszaki együtt­működési megállapodás aláírá­sának 25. évfordulója alkalmá­ból csütörtökön, a Parlament Heves harcok Cipruson kongresszusi termében ünnepr ülést rendez, ünnepi beszédet mond Hu­szár István, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. A Pécsi Porcelángyárban a széntüzelő kemencék bontása, valamint a korszerű gáztüzelésű kemencék építéséhez szükséges kapcsolódó munkák megkez­dődtek. Eddig az építők mintegy 77 millió forint értékű murjkát végeztek el. Jól halad tehát a Zsolnay gyár 237 millió forintos műszaki rekonstrukciója és a levegőszennyezódés csökkenté sét szolgáló beruházása. Ezt állapította meg a napokban a beruházás állasát ellenőrző bizottság, amelynek tagjai — az ÉVM. az ÉMI, a megyei és városi tanács szakemberei — látogatást tettek a nagyhírű gyárban. Tisztább levegő A beruházás több célt is szolgál: egyiészt a korszerű technológia megvalósitasaval is jár, mely az ott dolgozók munkakörülményeit is megjavít­ja, valamint a beruházás befe­jeztével Pécs levegőszennye­zettsége jelentős mértékben csökken. A Pécsi Porcelángyár alapí­tásakor, 1868-ban még a vá- rós szélén, a várostól külön­állóan helyezkedett el. Azóta a település fejlődésével körül­épült lakónegyedekkel. A gyár 54 kemencéje közül 17 szén-, 19 gáz-, 3 pedig fatüzelésű, valamint a többi 15 elektromos fűtésű. A széntüzelésű kemen­cék nagymértékben szennyezik a város levegőjét. Különösen vonatkozik ez az úgynevezett redukáló égetésekre, amikor a szénrészecskék tökéletlen égés- j sei kerülnek a szabadba, — ilyenkor füstfelhőbe burkolózik a gyár és a városrész. Ezért a széntüzelésű kemencéket gáz- tüzelésűekké alakítják át. Technológiailag a meglevő széntüzelésű kemencék már korszerűtlenek. Nagy helyet fog­lalnak el. Körülményes a ki­égetendő tárgyak kemencébe rakása és onnét a kirakás ne­héz, káros az egészségre. Kéz­zel kell a kazánokat fűteni, a salakot pedig talicskával lehet elszállítani. A beruházáshoz az országos levegötisztaságvédelmi alapból a gyár 20 millió forint vissza nem térítendő támoga­tást kapott. A rekonstrukciós munkák 1972 őszén kezdődtek. A tervek sze­rint két ütemben valósul meg az építés: az első ütem 1975- ig tart, a második 1980-ban fe­jeződik be. A beruházás első szakaszá­ban a széntüzelésű porcelán­égető kemencék bontását, az épületek födémátépítését, új csarnok építését végzik el, va­lamint korszerű porcelánégető alagutat és kamráskemencéket létesítenek. A második szakasz­ban kerül sor a csőgyári kemen­cék bontására, az üzemépület átalakítására, majd o még meglévő szén- és fatüzelésű pirogránit égető kemence bon­tását végzik el. Ezt követően az építendő kemencecsarnokba ke­rülnek az új gáztüzelésű kemen­cék. Bontják a kemencéket Mit végeztek el eddig az építők? A gyár saját építőrész­lege és a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. Megkezdték a 6-os számú épület kiviteli munkálatait, hoz­záláttak az 5-ös számú épület átépítéséhez. Megindult a Zsolnay Vilmos utca alatti köz­műalagút építése. Már épül a nagykapacitású, modern tüzelő­berendezésű eozin kemence is. A gyár széntüzelésű kazán­jaiból négy használaton kívül van, hatot pedig már lebontot­tak. A többi kazán bontását 1975 januárjától tervezik foko­zatosan elvégezni. Az új technológiai berende­zéseket a gyártó cégeknél már megrendelte a pécsi gyár. Az ENSZ ciprusi békefenntar­tó haderőinek szóvivője és a nicosiai kormány egybehangzó­an közölte, hogy szerdán Cip­ruson az augusztus 16-á.n ki­hirdetett tűzszünet óta legheve­sebb harcok zajlottak le. A tűz­szünet megsértésével a szem­benálló felek kölcsönösen egy­mást vádolják. Mint az ENSZ szóvivője beszámolt róla, a tö­rök csapatok a nemzeti gárdá­val megvívott rövid tűzharc után elfoglaltak két görög falut — Galiszit és Varisát, a fővá­rostól 50 kilométernyire nyu­gatra. A ciprusi törökök sze­rint csak azután lendültek tá­madásba a török csapatok, mi­után a nemzeti gárda tűz alá vette állásaikat. Az ENSZ szóvivője azt js kö­zölte, hogy a görög nemzeti j gárda az ENSZ megbízottait i megakadályozta 0 Limassol ' melletti mészárlás ügyének ki- ! viisgálásában. j A török csapatok szerdán be fejezték a Maratha falu mellett talált tömegsír feltárását. ENSZ- forrósból megerősítették, hogy a tömegsírból 84 holttestet ás­tak ki. A török falu lakosai kö­zül csak hatan élték túl a mé­szárlást. Beszámolójuk szerint az áldozatok mind ciprusi törökök, akiket egy szomszédos görög faluból jött fegyveiesek gyilkol­tok meg. Készül az elektromos eozin égető kemence Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlo XXXI. évfolyam, 243. szám 1974. szeptember 5., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja \ \ t

Next

/
Oldalképek
Tartalom