Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-28 / 266. szám

6 DUNÁMTÓL! NAPLÓ 1974. szeptember 28. Pécsi napok ! Tokajban Vasárnap délelőtt nyílik meg ünnepélyes keretek kö­zött Tokajban a Zi la hy György Művészetbarátok Kö­re rendezésében sorrakerülő egyhónapos Pécsi napok To­kajban című rendezvénysoro­zat. Egyben sor kerül két ki­állítás megnyitására is. Kelle Sándor festőművész tárlatát a Helytörténeti Mú­zeumban Csorba Tivadar, Pécs m. Város Tanácsa mű­velődésügyi osztályának ve­zetője nyitja meg. A megnyi­tón a Mecsek Fúvósötös és Balatinecz Mária énekmű­vész adnak ünnepi műsort. Kelle Sándor elsősorban j olyan képeket állított ki a j hegyaljai városban, amelyek a baranyai, dunántúli táj ihletésében születtek, s ame­lyek a mozgás és nyugalom — az intimitás és monumen­talitás ötvözetéből formálód­tak a művész konstruktív lá­tásának törvényei szerint, j A Mecseki Fotóklub kiállí- I tásának anyaga a szűkebb j pátriáról, Pécsről és Bara- i nyáról vall. Ezt a kiállítást Várady Géza közművelődési csoportvezető nyitja meg va­sárnap délben a tokaji Mű­velődési Otthonban. A Pécsi Napok része an- ' nak a sorozatnak, amelyet egy éve indítottak a helyi patrióták „Tokaj legyen az országé" jelszó alapján. E ( gondolat jegyében egy-egy város kultúrájából adnak íze- I lítőt a tokaji közönségnek, s l egyben módot kerítenek ar­ra, hogy az ország különbö­ző részein élő művészek és közéleti személyiségek Tokaj­ba látogassanak, s megis­merkedjenek a város hagyo­mányaival s jelenével. '* *Á'J Pécsi Napok keretében kerül sor a továbbiakban a „Bűbitp bábeavüttes gyermek­éi felnőtt műsorára, Haraszti Pál és Gazder Antal közös kiállításá-a, amelvnek meg­nyitóján Paláncz. Tamás kla­rinétművész és Varga Márta zongoraművész működnek közre, valamint dr. Varga Gyula Pécsről készült színes diáinak vetítésére, Csorba Győző és Pákolitz István Jó­zsef Attila-díjas költők szer­zői estjére, a Pécsi Amatőr Színpad tagjainak tolmácso­lásában. Országos kórustalálkozó Pécseit Szeptember 28—29-én Pécsett rendezik meg a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszerve­zete kórusainak első országos találkozóját a VOLÁN közhasz­nú autóközlekedés 25 éves ju­bileuma alkalmából. A találko­zó egyben országos minősítő kórushangverseny is lesz. A ren­dezvényeken közreműködik a Budapesti Közlekedési Vállalat Egri Ferenc Férfikara (vezényel: Makó Zoltán), a VOLÁN 16. sz. Vállalat vegyeskara (Zalaeger­szeg, vez.: Dömötör Ilona), a VOLÁN 18. sz. Vállalat Vegyes­kara (Tatabánya, vez.; Gajdár István), a VOLÁN 20. sz. Válla­lat Férfikara (Budapest, vez.: Bánfalvi Miklós), a VOLÁN 12. sz. Vállalat Bartók Béla Férfi­kara (Pécs, vez.: Jobbágy Va­lér). A műsort Tamási Eszter ve­zeti 28-án Pécsett, a Leöwey Klára Gimnázium dísztermében, este fél hétkor, ahol közremű­ködik Borsay Pál (zongora), Bukics Tiborné (zongora). Az egyesített összkart Agócsy Lász­ló vezényli. Másnap, vasárnap Szigetváron, a várbeli dzsámi­ban a budapesti, a zalaeger­szegi és a pécsi együttes hang­versenyezik délelőtt 11 órakor, ugyanebben az időpontban Komlón, a Zrínyi Miklós Műve­lődési Ház színháztermében koncertezik a tatabányai és a másik budapesti kórus. Felavatták a bevonulási központot Tanácselnöki értekezlet Kukoricabemutató Mohácson A fegyveres erők napjának ünnepségsorozata keretében avatták fel tegnap Pécsett a megyei bevonulási központot. Az ünnepségen megjelent Me- gyaszai József, a Megyei Pád­bizottság osztályvezetője és dr. Földvári János, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese, a fegyveres' erők pécsi alakulatainak és az államigazgatási apparátus kép­viselői, valamint a bevonulási központ építői. Dr. Lehmann István alezredes mondott ünne­pi beszédet, amelyben méltattc az új létesítményt, s megállapí­totta :' mindenki, aki a kivitele­zésben közreműködött, megér­tette, milyen fontos honvédelmi célokat szolgál a bevonulási központ, s ennek köszönhető, hogy a tervezettnél két hónap­pal előbb átadhatják rendelte­tésének. Az ünnepi beszéd utón Újvári László ezredes, a Megyei Kiegészítő parancsnoka kitünte­téseket és jutalmakat adott ót. Előléptetésben részesült Illés Sándor főhadnagy, Szolgálati Érdemérmet kapott 25 évi szol­gálatáért Peti Sándor alezredes és Papp István őrnagy. A Haza Szolgálatáért érdemérem ezüst fokozatát Andirkó Sándor őr­nagy, bronz fokozatát pedig Bogdán István alhadnagy kapta meg. Elismerő oklevelet és ju­talmat kaptak azok, akik tevé­kenységükkel hozzájárultak a központ létrehozásához. A katonai igazgatás korszerű­sítésének első lépcsőjeként, az államigazgatás korszerűsítésé­nek részeként 1968-ban hozták létre a megyei kiegészítő pa­rancsnokságokat. Az összevont szervezet összevont elhelyezést is kívánt, ennek feltételei azon­ban akkor még nem voltak adottak Pécsett. 1971-ben meg­épült a Kisfaludy utcában a fő­épület új szárnya, s ezzel egy helyre kerültek a katonai igaz­gatás szervei. Néphadseregünk általános továbbfejlesztése azonban új követelményeket ál­lított a kiegészítő elé is, a soro­zás, valamint az újoncok és tar­talékosok bevonultatásának ed­digi decentralizált rendjét is korszerűsíteni kellett. E cél ér­dekében kellett létrehozni a me­gyei bevonulási központot, ahol az összes tömeges feladat vég­rehajtható. A megvalósításban nagy anyagi segítséget nyújtottak a városi tanácsok, a járási tanács­hivatalok, valamint tíz baranyai nagyvállalat. A létesítmény ter­veit a Pécsi Tervező Vállalat KISZ-szervezete társadalmi mun­kában végezte el, a Baranya megyei, Építőipari Vállalat pe­dig a kivitelezés soronkívüliségét biztosította. Az épület földszintjén nagy előadóterem van, az első eme­leten találhatók a sorozóhelyi­ségek, amelyek kulturált felté­teleket biztosítanak a sorköteles ifjúság és a Néphadsereg első találkozásához. A második eme­leten képességvizsgálatra, pá­lyairányításra berendezett helyi­ségek lesznek. A hasonló irányú tevékenységet folytató pécsi szervek segítségével a sorköte­les fiatalok olyan vizsgálat alá kerülnek, amelynek célja eldön­teni: ki milyen fegyvernemnél felelhet meg legjobban. A kiegészítő október 1-től Me­gyei Hadkiegészítési és Terület- védelmi Parancsnokság néven folytatja működését, az új be­vonulási központban októberben lesz a sorkötelesek első bevonu­lása. Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat, Komló MEGVÉTELRE KERES: NKR—100 M-típ. fúrógépekhez 0 63,5 mm-es fúrórudakat Ügyintéző; Bély Telefon: 81-534 Telex; 12-384 70 mázsás rekordtermés A korai fajták sikere Kiszorulnak a köztermesztés- í bői a három—négy éve még j első helyre favorizált kései éré- 1 sű kukoricák, mert a kisebb kockázattal termelhető, korán vagy közepesen érők is tudnak rekord termést adni. Erről győ­ződhettünk meg pénteken dél­előtt a mohácsi Új Barázda Ter­melőszövetkezet kukoricaara­tási és fajtakísérleti bemutató­ján, amelyen a Duna és Kara- sica menti Tsz Szövetség ku­koricatermelő üzemeinek szak- I emberei és a két nagy kukorica­nemesítő intézet — Marton- vásár és Szeged — kutatói vet­tek részt. A bemutatót a tsz szövetség'és a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya azzal a cél­lal rendezte, hogy az itt szerzett tapasztalatokat felhasználják az 1975. évi megyei fajta és ter­melés kialakításában. A tapasztalatok kedvezőek, megerősítik azokat a hazai kutatási és termelés-irányítási törekvéseket, amelyek mind na­gyobb súlyt helyeznek a korán érő kukoricák kinemesítésére, termelésére. A mohácsi Új Ba­rázda Tsz közel ezer hektáron a gyakorlatban bizonyította be, hogy a korai és kpzépérő faj­tákkal a terméshozam növelés éppúgy biztosítható, mint ko­rábban a kései érésű fajtacso­portokkal. A szövetkezet négy­öt éve végez kisparcellás faj.a összehasonlító kísérleteket a Martonvásári és a Szegedi Ku­tató Intézet fajtáival, s ezekből egyre több korán érő fajtát emel ki és visz át nagyüzemi termelésbe. Mint azt Huber Ádám szakmérnök a kísérletek bemutatása során elmondotta, korai fajták aránya ma már el­éri náluk a 40 százalékot, a többi középérésű. A kései faj­ták grányát 20 százalékra csök­kentették. A jövőben csak siló­nak kívánják termelni ezeket. Céljuk az érési idő széthúzása, a biztonságos betakarítás felté­teleinek megteremtése volt Az idén a megyében a legelsők között már szeptember 18-án megkezdték a kukorica aratá­sát, s — a KSZE rendszer gé­peivel — napi 20—22 vagonnal avagy betelt-e a pohár? Ejnye. bejnye! Klampi mester­rel egyszer foglalkoztam már, de most megint muszáj napi­rendre tűznöm. Képzeljék el ott van az a gyö­nyörű jobbkéz! Szép napszitta, ping-pong ütő fogásában meg- edzett szépséges jobb, amivel legendás hírű tenyereseit és fo­nákjait ütögette. Ez az egy volt a jobb, minden más bal. Még a közönség is. Bai-ek. Efölött a gyönyörű szép te­nyér fölött ott trónolt az a gö­rög-római tudósszerű ábrázat és bár nem látszott Arsene Lupine- nak, mégis ami a svihákságot illeti, rendkívüli Intelligenciáról takarítanak be, s lényegében 33 nap alatt megbirkóznak a kukorica-betakarítással. Az ed­dig betakarított korán érő faj­táik a következő termést adták': a szegedi intézet G KMSC— j 267-es hibrid — ez a legkoraibb — hektáronként 76,76 mázsa, a martonvásári DC—350-es I hibrid 72,6 mázsa, a keszthelyi I SC—360-as hibrid — a világ I legjobb korai hibridé — £}5,4 ! | mázsa termést adott hektárbn- • ként. A középérésűek közül kü­lönösen a martonvásári SC— j 530-astól várnak rekordot. A 37 hektáros kísérleti telep 22 faj­tája közül 4—-5 hazai fajta ki- j emelkedett, köztük a felsorol- , tak is, ezek bármilyen összeha- i sonlításban megállják helyüket I a világon. Rekord termést takarít be az I Új Barázda Tsz a nagyüzemi j tábláin is, s ez nem kis részt j azért van, mert a saját kísér- | I léteikből mindig a legjobb faj­tákat tudják kiemelni. Az el- múlt ugyancsak jó évben, hek- | táronként 55 mázsa kukoricát termeltek, most 70 mázsa, azaz hét tonna kukoricájuk termett meg, s ezt be is tudják takarí­tani. Ez természetesen májusi j morzsolt, szárított kukoricában í értendő, hisz a John Deere j | kombájnok, mint tegnap is lát- [ tűk, 90—100 mázsa nyeiskuko- ricával birkóznak hektáronként. A víztartalom azonban még mindig eléggé magas, 30—33 százalékos, ezt részben a saját szárító üzemükben, részben a Gabona Vállalat mohácsi szá­rítójában — tekintettel, hogy ott ilyenkor még holt szezon * van — megszárítják. Rekord mennyiséget, 750 vagon kuko­ricát állítanak elő az idén, ami­hez a kedvező időjárás és a modern technológia mellett az új kukoricafajták is jelentősen hozzájárultak. Dr. Magassy Dániel, a Sze­gedi Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese és dr. Bajai Jenő, a Martonvásári Kutató Intézet tudományos osz­tályvezetője az 1975. évi vető­magellátás kedvező kilátásairól tájékoztatta a termelőket. Az , . 1 intézetek, illetve szaporító gaz­daságok az ideinél lényegesen nagyobb mennyiségű korai és középérésű kukorica vetőmagot hoznak jövőre forgalomba. feff tanúságot. Néhányat Izeli- tőül közöl a Népsport vasárnapi i száma: „New-York város bajnoksá­gon nyert arany vándorserleget többszöri erélyes felszólításra adta csak vissza jogos tulajdo­nosának." Szegény New York-iak! Miért í bizzák rá. Csak rá kellett volna l nézni, már látszott, hogy arany serleget nem szabad a kezébe adni. Az erélyes felszólítási nem részletezték. Klampár mester felszólításai egy irodalmi lexi­kon vastagságú kötetet tesznek ki. Szerintem megrugdosták. „A női tornászok és evezősök edzője követelte, hogy — nyom­dafestéket nem tűrő szavai miatt — távolítsák el a tábor­ból." Képzelem, milyen fejlett szó­kincse lehetett! Erről nyilatkozik Magos Judit is. „Néhány évvel ezelőtt még csak legyintettek, hogy még gyerek. De ma dur­Komolytalan fOvot VITÉZ KLAMPÁR a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitká - nak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével tanácselnöki értekezlet volt teg­nap a Parlamentben. A megyei, a megyei városi, valamint a fő­városi tanácsi vezetők idősjerű kulturális és oktatási feladatok­ról tájékozódtak. Dr. Orbán László kulturális miniszter vita­indító előadásában a tárca leg­fontosabb teendői között emlí­tette a párt közművelődési ha­tározatának végrehajtását. Dr. Polinszky Károly oktatási szólt, hogy feladataik közép­pontjában az oktatáspolitikai határozatból fakadó munkák állnak, de lényeges szerepük van a munkásosztály helyzeté­ről, a közművelődés továbbfej­lesztéséről . szóló határozatok valóraváltásában is. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnö­ke vázolta egyházpolitikánk idő- | szerű kérdéseit, majd dr. Hor- I váth Lajos megyei tanácselnök j előterjesztésében megvitatták a i Baranya megyei községi közös j tanácsok munkájának tapaszta­latait is. Mikor kell bejelenteni a balesetet? Az utóbbi időben kevesebb szó volt arról, hogy a közúti közlekedési balesetek esetében mikor, milyen körülmények kö­zött kötelező a rendőrhatóság értesítése. A KRESZ 40. paragrafus 2, bekezdése kötelezően előírja, hogy amennyiben a baleset ha­lált, személyi sérülést vagy 15 ezer ferintot nyilvánvalóan meghaladó dologi kárt okozott, a balesetről a rendőrhatóságot vagy a legközelebbi rendőrt ér­tesíteni kell. A gyakorlatban az tapasztal­ható, hogy a KRESZ rendelke­zéseit a gépjárművezetők közül többen nem tartják be. Ezzel nemcsak a rendőrhatóság fel­derítő tevékenységét nehezítik meg, hanem magukkal szem­ben eljárás alapját képező okot szolgáltatnak. A gyakorlatból a következő esetet említem: A kellő vezetési gyakorlattal nem rendelkező vádlott a tu­lajdonát képező személyképko- csival a sötétedés beállta után Homorúd község belterületén balesetet okozott. A balesetért kizárólag ő volt a felelős, mert a gépjárművet a KRESZ 57. paragrafus 2. bekezdés rendel­kezései megszegésével túlzott sebességgel vezette. A baleset során egy személy a karján csonttöréssel járó sérülést szen­vedett, míg a gépkocsiban he­lyet foglalt személyek élete és testi épsége közvetlen veszély­be került. A vádlott a sérültet a sze­mélygépkocsival Mohácsra a kórházba szállította, majd la­kására távozott. A kórházban a csonttörés okaként nem a köz­úti balesetet jelölte meg és a balesetről a rendőrhatóságot nem értesítette. A vádlott azt hitte, hogy a balesetről a rendőrhatóság nem szerez tudomást és elmarad a felelősségrevonás. A kórház or­vosa értesítette a rendőrséget. | A bíróság a balesetért a vód- ] lőtt felelősségét megállapította I és — bár a fent említett KRESZ j 40. paragrafus 2. bekezdés megszegésé a baleset bekövet­keztével okozati összefüggés- ! ben nem állt, a büntetés kisza­bása során utalt arra a hely- j télén vádlotti magatartásra, mi­szerint a baleset bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget. Dr. Kamarás István bíró, a KBT Jogi Szak- bizottsága elnöke. Közlekedési hírek Elkészült a lánycsóki bid a | pécs—mohácsi úton. Műszaki á.adása-átvélele megkezdődő.t, forgalombahelyezése a jövő hé­ten várható. Lánycsók község úi bekötőutat kapott, melynek műszaki átadását a jövő héten tartják * Ideiglenesen szünefel az asz­faltszőnyeg terítése a 6-os úton. A géplánc a pécsi felüljárón dolgozik, s csak annak teljes elkészülte után folytatják a munkát a 6-os úton. Remélik, bár sok fügq az időjárástól, hogy még ebben az évben Pécs haláráig jutnak az aszfaltozás­sal. ■k Megkezdődött a 66-os út Ma­gyarszék és Oroszló közötti sza­kaszának átadása. Az útra fel­festik méq a burkolati jeleket, és jövőre folytatják az építést Sásd irányában. * Megfordítják az elsőbbség­adást a Déli ipari út és a Lég- szeszgyár utca torkola'ában. Ed- diq q Légszeszgyár utcán ha­ladóknak volt elsőbbségük, a következő napokban kihelyezés, re kerülő táblák szerint ezután a Déli ipari út lesz a csomó­pontban a főútvonal. vábban káromkodik és Ízléstele­nebből viselkedik, mint bármikor ezelőtt." Gondolom fejlődött a fiú. Az­előtt csak minden második sza­va volt káromkodás, most már négy közül három., Trágárság nélkül használ ilyen szavakat: izé, hogy, és, pedig, de. A to­vábbi szókincsét a teljes magyar lexikonból lehetne csak nagy fáradsággal összegyűjteni. Egyébként nem érdemes. Sportbelileg is vitézül áll a fiú! Hol letérdelve ping-pongo- zik, hol elveszti a mérkőzést, pl. Újvidéken, nehogy Gergely Európa-bajnok legyen. Ezenfelül pedig kifogásol. Ezt tegyék, amazt ne tegyék be, hisz az övé volt a szentséges jobb, mellyel ütötte azokat a bizonyos tenye­reseket. A vezető jogász szerint, ami­ket elkövetett, azért büntetőjogi eljárást is lehetne indítani el­lene. Mi tehát csak néhány mazso­lát tudunk róla, ezt az újság ír­ja is. Idézem: „Ha még azt is leírnánk, ami nem újságba való . .. női ver­senyzőink nem mernek a köze­lébe menni stb..." Ismerve azt, hogy miket lehet az újságba kiírni, el tudom kép­zelni, hogy mi az, amit nem. Itt tág tere van a fantáziának. Klampár mestert tehát mind­ezért leírták a listáról. Pedig mit nevelték! Hányszor bocsá­tottak meg neki! Klampár mes­ter a pedagógia csődje. Úristen I Nyugtassanak megI Csak nem történik meg ezzel az emberrel, hogy végül dolgozni kénytelen? Legalább is arra a néhány hónapra, amíg újból meg nem bocsátanak neki?! Azért lenne egy tanulságom! • Olyan sok magyar akad a vi­lágban, aki amúgy is rongálja a hírnevünket, akkor miért küld­jük ki az ilyeneket állami pén­zen? Már úgy értem, hogy azokat, akik rongálják, mert ha jól rém­lik, a Balczó nem rongált, az úszók, vízilabdázók, a tenisze­zők se. Ha nem küldjük ki Klampár mester, akkor mi lesz? Legfeljebb nem leszünk elsők. Vagy vele együtt olyan gyakran vagyunk? Hát akkor talán mondjunk le róla. Elvégre minden újságban szól­nak róla, hogy az erkölcs és a sport rokonok. Szőüősy Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom