Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-03 / 241. szám
I 1974. szeptember 3. \ DUNÁNTÚLI NAPLÓ REFLEKTORFÉNYBEN A textilipar A második világháború után eltelt két és fél évtized során hazánk textilipara nagyon elmaradt a nemzetközi átlagszínvonaltól. Nem csoda, hiszen az iparfejlesztés pénzügyi alapjait az energiaipar, a vegyipar, az építőipar, a fémipar stb. nagy beruházásai kötötték le, miközben a könnyűipar „legkönnyeb- bikét" — kénytelen-kelletlen — háttérbe kellett szorítani. Negyedszázad múltán, 1971- ben érkezett el az ideje, hogy az ország belevághasson a textil- és textilruházati ipar átfogó rekonstrukciójába, a lakosság ruházati termékekkel való jobb és olcsóbb ellátása érdekében, olymódon, hogy a termelés mennyiségének növekedését erőteljes minőségjavulás is kövesse. Kezdeti eredmények A rekonstrukciós program kezdeti éveit a gépek nagymértékű cseréje jellemezte. Három esztendő alatt kiselejtezésre került kb. kétmilliárd forint értékű gép, és üzembe helyeztek közel 3,4 milliárd forintriyitl Ez a pamutiparban több mint 13 ezer új rendszerű fonófej (turbina) és közel 8 ezer egyéb fonóorsó üzembe helyezését jelentette. De mintegy 1700 automata ke- resztcsévélő fej, közel 2600 új szövőgép — köztük 1700 automata szövőgép — megindulásával is járt. Négyezer fonva- cérnázó orsó, hét irezőgép és kilenc nyomógép is a pamutipar legújabb beszerzései közé tartozik. A gyapjúipar korszerűsítéséhez eddig 6600 új fonóorsó, 3500 kettőssodratú cérnázóorsó, 560 automata keresztcsévelőfej és 144 új rendszerű szövőgép beszerzésével járult hozzá az ipa rvezetés. Budapesten Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián megkezdi^ munkáját a VII. nemzetközi neuropatológiai kongresszus. Az egyhetes tanácskozáson — melynek megnyitóján jelen volt dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter és dr. Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, öt kontinens több mint 25 országának csaknem 700 szakembere vitatja meg az ideg- és elmegyógyászat aktuális kérdéseit A tanácskozás fő témái az idegrendszer gyulladásos megbetegedései. E témakörben a vírusok okozta fertőzésekkel foglalkozik a legtöbb előadás. A legújabb kutatások ugyanA len-kender iparban 5 ezer új fonóorsóval, több mint 500 kettőssodratú cérnázóorsóval, 100 automata keresztcsévélőfejjel és 700 automata szövőgéppel gyarapodott a termelői kapacitás. A selyemipar 66 új rendszerű szövőgépet kapott és ugyanott közel 2 ezer hamissodró orsó, terjedelmesító kapacitás lépett üzembe. A rövidáruipar 13 új kártológéppel és 3 új automata szövőgéppel frissítette fel a gépparkját, és 33 lánchurkoló, lánckötő és körkötő géppel tette korszerűbbé a kelmetermelést Nagyarányú fejlesztés és gépcsere zajlott le a kötő-hur- koló iparban is. A kötszövő- ipari kapacitás mintegy 25 százalékában jelent korszerű műszaki színvonalat a 62 sík-, lánc- és körhurkoló gép és a 137 körharisnyagép beállítása. Az iparág konfekcionális fells arra engednek következtetni, hogy rendkívül ritkán, de előfordul: a védőoltással a szervezetbe kerülő vírus — o szervezet immunissá válását követően is megtelepedhet, beépülhet az idegrendszer sejtjeibe. Majd hosszú — akár húsz évig terjedő — lappan- gási idő után is — újra megtámadhatja a szervezetet Célunk tehát, hogy úgy szervezzük meg a védőoltásokat: a védelem maximális legyen, a lehetséges veszély pedig a minimálisnál is kisebb. A kongresszus másik fontos témája az öröklött anyagcsere megbetegedések idegrendszeri következményei elleni harc. adatainak ellátását 2 ezer új gép segíti, amelynek háromnegyedrésze speciális varrógép. A konfekcióipar fejlesztését 6200 új varrógép üzembe he- I lyezése szolgálta (40 százalé- j kuk speciális varrógép). Ezekkel az új gépekkel a legterme- I lékenyebb géptípusok mennyi- : sége 60—70 százalékkal nőtt! A rekonstrukciónak még nincs vége A felsorolt adatok a nagyszabású rekonstrukciónak csupán első lépéseit tükrözik, a feladatok tekintélyes része ugyanis még hátra van. A tervezett program a pamut-, gyapjú, és ruhaiparban összesen 105 ezer fonóorsó és 7600 szövőgép ki- selejtezését irányozza elő. Ugyanakkor a kötöttárugyárakból 500, a konfekcióüzemekből pedig 25 ezer varrógép megy majd „nyugdíjba". A rekonstrukció során a 105 ezer fonóorsó helyére közel 160 ezer új fonóorsó lép majd, és kb. 6 ezer új géppel gyarapodik a szövőgéppark, amivel a szövődéi automatizáltsági fok 31 százalékról 60 százalékra fog emelkedni. A kötöttárugyárakban 430 kör-, lánc- és síkkötő, kör- és lánchurkoló gépet állítanak üzembe, miközben 28—30 ezer új varrógéppel látják el a konfekcióüzemeket. A gyorsvarrógépek aránya 25 százalékról 75 százalékra, a speciálgépeké pedig 30 százalékról 55 százalékra emelkedik majd. Felzárkózás a nemzetközi átlag• színvonalhoz A nagyarányú rekonstrukciós erőfeszítések eredményeként a IV. ötéves terv során elérhet- j jük a fejlett szocialista qrszágok fejlődési színvonalát. Erre annál is inkább szükség lenne, mivel nem elhanyagolható nagyságrendű exportlehetőségekre is kilátásunk nyílna. A magyar textilipar termékei már ma is az ország exportjának 6—7 százalékát teszik ki. A textilexportnak közel a fele szocialista országokba irányul, a nem szocialista exportnak pedig mintegy kétharmada a fejlett tőkés országokba kerül. Textilipari termékeink felvevő piaca tehát igen nagy kiterjedésű, sokféle ország állandóan változó igényeihez kell alkalmazkodnia és állandóan növekvő minőségi követelményeinek kell megfelelnie. Ha a fokozódó minőségi követelményeknek eleget tudunk tenni, kis- és középüzemeink rugalmassága révén további jelentős sikereket érhetünk el a tőkés országokba irányuló exportban. Ez egyben azt is jelentené, hogy a nagyobb devizabevételek birtokában még jobb, még korszerűbb gépeket vásárolhatnánk. Megjutalmazták a legjobb kombájnvezetőket Nemzetközi neuropaidógiai kongresszus Amit a pénzen felül adunk — Ünnepség a mohácsi tsz-szövetségnél — 38 nap alatt 120 ezer tonna gabonát arattak A Pécs környéki községek nagy változáson mennek keresztül. Bővítik a csatornahálózatot utakat építenek, parkosítanak, állami erőből,, a tsz-ek, az áfész-ek, a vállalatok segítségével és társadalmi munkában. A társadalmi munka értéke a pécsi járásban tavaly 331 forint volt egy keresőre számítva Községenként így alakult a helyzet (csak a legkiemelkedőbbeket említve): Berkesd 819 forint egy keresőre, ez a művelődési ház építésekor, valamint az utak építésénél realizálódott. Kővágószöllősön minden dolgozó 620 forintot adott munkájával a községnek. A lakosság vállalásán kívül jelentős segítséget kaptak a vállalatoktól is. Utakat építettek, ifjúsági klubbot hoztak létre, felújították a sportöltözőt. Hirden egy dolgozóra 623 forint értékű társadalmi munka jutott, legtöbbet — a község lakói és a válla latok dolgozói — az óvoda építésénél segítettek. A fiatalok a „100 óra a kultúráért” elnevezésű akció keretében végeztek dicséretes munkát Ebben az évben már most, a félév értékelése után is igen szép eredményeket találhatunk. Valószínűleg, hogy ebben az évben jóval több lesz — forint értékben is — a lakosság által végzett társadalmi munka. A legjobb eredményt elérő községekben így alakult a kép: Kővágószöllős most első helyen van. 694 ezer forint értékű társadalmi munkával, amit parkosításra, valamint utak, járdák építésére fordítottak. Boksán 435 ezer forint az összérték. Pellérd lakói 386 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Szentlőrincen 369 ezer forint értékben parkosítottak, valamint kulturális létesítményeket hoztak ( létre. Pécsváradon a 241 ezer forint értékű társadalmi munka jelentős része iskola. óvoda, kultúrház építése, renoválása közben történt. A társadalmi munka közhasznú és önként vállalt munka. Fizetség mégis van. Lesz óvoda, ahová gyermekeinket vihetjük, betonjárda, park, klubbok, kul- túrházak, könyvtárak, — Ez a fizetség. B *Á. A^ idei aratás hősért, a kombájnvezetőket ünnepelték tegnap délután Mohácson, a Duna- és Karasica-menti Tsz-ek Területi Szövetségének székházéban. Minden kornbájnos természetesen nem lehetett jelen. A szövetség versenybizottsága a területen dolgozó 260 kombájnvezető munkáját értékelte és az 50 legnagyobb teljesítményű kornbájnos közül választotta ki a három kategória győztesét és a helyezetteket. Haraszti László, - vókányi tsz- elnök — a versenybizottság elnöke nyújtotta át a területi betakarítási verseny győzteseinek a kitűzött jutalmakat, az első helyezetteknek járó ezer forintot, a másodikat, harmadikat, illetve negyediket megillető 800, 600, illetve 400 forintot, valamint a díszoklevelet. A John Deere és Claas kombájnkategóriában a verseny győztese Pávics Tibor, a Szalán- tai Hunyadi Tsz kombájnvezető je lett 398 hektáros, 18 700 mázsás, kimagaslóan jó teljesítményével Az NDK E—512-es kombájnok versenyét Korsós József dunaszekcsői kombájnvezető nyerte meg, aki 338 hektárról 14 850 mázsa gabonát takarított be. Az SZK-típusú kombájnok betakarítási versenyében Palotai Miklós, a Belvárdgyulai Közös Üt Termelőszövetkezet tagja szerezte meg az első helyet. Teljesítménye 221 hektár, azaz 9176 mázsa volt. Második Ditrich János, lánycsóki kombájnvezető 195 hektárral, illetve 10 094 mázsa teljesítménnyel, harmadik | Siklósi János, a Pécsváradi Dó- | zso Tsz kombájnosa, aki 222 hektárt aratott le és 8119 irá- | zsa gabonát csépelt el, Kovács i Ofíó kozármislenyi kombájnvezető lett a szovjet kombájnok népes mezőnyében a negyedik helyezett, teljesítménye 207 hektár, azaz 7230 mázsa gabona. A versenybizottság elnöke a díjak átadása alkalmából elismerését fejezte ki a tagszövetkezetek valamennyi kombájnvezetőjének, akik az idei esős időjárási körülmények között, szép helytállással 38 nap leforgása alatt — ebből 12 nap esős volt — augusztus 15-ig befejezték a nyári gabonabetakarítást. A 260 kornbájnos kerek 30 ezer hektár termését takarította be, összteljesítményük 120 ezer tonna gabona volt Uj iskolatípus Szakmunkások középiskolája Két humán, három természettudományos, egy fakultatív tantárgy Üj iskolatípus kezdi meg működését szeptember 16-án Baranya megyében is: a szakmunkások középiskolája. Létrehozásának okaira világít rá az MSZMP KB ezévi márciusi párthatározata, mely szerint fokozzák a munkások szakmai és általános műveltségét, segítséget nyújtanak számukra a szabad idő kultúrált eltöltésében, valamint a közéletiséqbe való jobb bekapcsolódásban. » ; Kedvező feltételek . A hároméves iskolában kor- j határtól függetlenül bárki tanul- i hat, aki elvégezte az általános iskola nyolc osztályát, szakmunkásképesítést szerzett és munkaviszonyban áll. Felvételi nincs. Esti és levelező tagozat között választhat az érdeklődő. Az estin hetente három napon tartják az órákat, a levelezőn pe- diq heti egy-két foglalkozásra kerül sor. A tananyagban két humán tantárgy: a magyar, történelem, három természettudományos tárgy: matematika, fizika, kémia szerepel. A hatodik tantárqy, a közgazdasóqi és állampolgári ismeretek a matron való helyes eligazodáshoz, véleményalkotáshoz, az óllamrend belső életének megértéséhez nyújt segítséget. Fakultatív tantárgyként elsősorban az emberekkel foglalkozó intézményi, vállalati oktatóknak bevezetik a pedagógiát, amely a munka-, szervezéslélektan, az oktatáselmélet legfontosabb alapismereteit nyújtja. Az órarend havonként osztályfőnöki órát is engedélyez. Az oktatásra kijelölt iskolák í igazgatói arra törekednek a vál- ! latok vezetőivel megegyezve, hogy a foglalkozások, konzultációk jól igazodjanak az üzemi munkarendhez, ezen kívül a részvételt, a tanulmányi szabadságot, időkedvezményt, a biztos es qyors közlekedést biztosítsák. Fél évenként és év végén vizsgáznak a munkás-diákok tanárjuk és a bizottsáq előtt, valamint írásban és szóban. A harmadik év végén érettségizhetnek. Ha valaki nem megy érettségire, akkor csak a középiskolai végzettséget igazoló végbizonyítványt kapja meg sikeres évvégi beszámoló után. Az érettségi bizonyítványban eqyéb- ként feltűntetik a szakmunkásoklevél eredményeit is és ezek alapján később technikusi minősítő vizsgát tehetnek a hallgatók. Erre a tanévre Baranya megyében hat oktatási in ezményt jelöltek ki, ahol a szakmunkások középiskoláját megszervezik. Pécsett az 508-as Péch Antal Szakmunkásképző Iskolában estire több mint százan, levelezőre pedia legalább ötvenen adták be kérelrnüket. Szeretnék az órák egy részét szombat délelőtt megártani. Komlón, az 501-es Czizmazia Gyula Szuk- munkásképzőben eddig nyolcvanhárom munkás iratkozott be az első osztályba. Többségükben 25—30 éves lakatosok, esztergályosok, hegesztők, autószerelők, női szabók. A Mohácsi 502. számú Radnóti Miklós Szakmunkásképzőben többségben vannak azok, akik aliq 2—3 éve kaptak szakmunkásbizonyítványt. Az elsősök száma jelenleq harminc. 48 fiatal, 20—35 év közötti munkás — többségében géplakatos —, várja a tanév kezdetét a Szigetvári 509-es Szakmunkásképzőben. A Villányi Mezőqazdasági Szakmunkásképzőben a 43 elsőéves diák: kertész, gépész, állattenyésztő közül sok néhány éve szakmunkásvizsgázott. Kihelyezett tagozatot indít Pécsett a Szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazda- sági Szakközépiskola a Sütőipari Vállalatnál és a Dohánygyárban. Az 56 elsős 5—10 éve dolgozik több mint tíz pécsi élelmiszeripari vállalatnál. Főként helybeliek, de bejárnak Pécsváradról és Sásdról is. Ötszáz jelentkező Beszélgettem három jelentkezővel. A húszéves Pongrácz Gyula, a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalatnál kárpitos, A nyár elején méq harmadikos volt: — Benne vagyok a tanulásban, igy most könnyebb, Szeretnék bútoripari technikus Jen- ni. Lovas György 26 éves és 12 éve dolgozik a Pécsi Szikra Nyomdában. Családot, otthont alapított, most már jobban jut idő a tanulásra: — Nehéz lesz, mert szellemileg nagyon kifárad a nyomdász. Munkahelyemen megígérték, hogy délelőttös lehetek. Knopf Éva húsz éves és még csak két éve cipőfelsőrész-készítő. Jelenleg a Pécsi Cipőipari Szövetkezet dolgozója: — Két éve tervezem az újbóli tanulást és most végre sikerült. Ugv vélem, az érettségi ma már fontos és nagyon is természetes. Baranya megyében az új típusú iskolába, a szakmunkások hároméves középiskolájába eddig majdnem félezren jelentkeztek. A hat említeti helyen még szeptember 15-iq várják az érdeklődőket. Cikkünk nyomán Áz első tanítási napra elkészült a kisvaszari iskola „ ., , A kisvaszari iskola fel újítási munkálatait még az év elején megrendeltük a Sásdi Nagyközségi Költségvetési üzemnél, de eddig még sem mit sem végeztek el. Félő, hogy emiatt másodikán nem indulhat meg a tanítás ..Az idézet a Vásórosdombó Községi Közös Tanács V B. — augusztus 16-án délelőtt lezajlott — ülésén hangzott el. Kisvaszar egyébként tagközsége Vásáros- dombónak. A községi tanács nagyon a szívén viseli az iskolák állapotát, minden évben — anyagi erejéhez mérten — je lentős összeget fordít fenntartásra, tatarozásra, felújításra. Ennek jegyében került sor a kisvaszari iskola rendbehozatalára, pontosabban ez mint terv szerepelt az ezévi költ- | ségvetésben. 100 ezer forint rá- j fordítással kellett volna elvégezni a munkát. Az említett vb-ülés napjáig azonban jófor mán hozzá sem kezdtek. Érdeklődtünk a községi vb-titkártól, Rajczi Józseftőh I — Amikor sérelmünknek önök j hangot adtak a Dunántúli Nap- • lóban, az nap már vagy húsz j embert átcsoportosítottak az ' iskola felújítására. Jelen pilla- \ natban már olyan állapotban van a kisvaszari iskola, hogy I szeptember másodikán a kisiskolások megkezdhetik a tanu- I lást újjávarázsolt iskolájukban. Hogy „jó órában mondjuk", most már mi is bízunk abban, : hogy a Sásdi Nagyközségi Költ- j ségvetési üzem valóban rendbehozza az épületet és a pedagóguslakást a mai évadkezdésre. Mindenesetre azonban az a véleményünk, hogy ezt az „átcsoportosítást” az üzem már korábban megtehette volna, hogy elkerüljék ezeket a kínos nézeteltéréseket. Lehet, hogy egy-egy iskola, vagy óvoda felújítása nem jár különösebb „haszonnal”, de ez nem is gazdasági ügy. hanem kultúrpolitikai kérdés, amelyet alkalmasint az építőiparosoknak is figyelembe kell venniök. Mert emberi kötelességük, 9, F,-x
