Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-01 / 239. szám
1974. szeptember 1. ' DUNÁNTOL! NAPLÓ Farradalei Esjlidás a iiázaiermeszlásliea Több a várakozásnál A fejlődés forrásai A szovjet fajták sikere Hol a felső határ? A mezőgazdaság IV. ötéves tervi célkitűzései folyamatosan megvalósulnak. Szocialista társadalmunk előnyeiből származó ponteciális lehetőségek gyors fejlődést hoztak a mezőgazdaság termelésének különböző területein. Ez alaklommal a kalászos gabonák. ezen belül is elsősorban az őszi búza termés nagyszerű eredményeiről szeretnék számot adni. Baranya megye — de hasonlóan országosan is — az utóbbi években számottevő eredményt ért el a búzatermesztésben. Az alábbi táblázat jól érzékelteti, hogy ez a fejlődés töretlen, most már minden eddigi elképzeléseinket felülmúló eredményt hozott A paksi atomerőmű éléskamrája? Épül a Gesztenyés bányaüzem Tisztítják a vetőmagbúzát a beremendi termelőszövetkezetben. Kalászos gabona — őszi búza termésátlaga társadalmi szektorok szerint He« r. evezés * 7 d-!::•! :V :-T'k 1770. q/ha. 1971. q/ha. 1972. q/ho. 1973. q/ha. 1974.* q/ha. 1974, az 1970. évi %-ában A !V. öt éves terv 4 évi átlaga KHá' v’ -r ts n ’ a24,0 35,0 32,8 38,6 42.2 175,8 37,06 fiabor G *j. Tsz. 30,7 22,9 41.6 33.9 3C.5 3?,0 44.7 37.7 47,0 41,4 153,1 180,8 42,80 35,94 l íböl: gazdaság 24,5 36,0 33,8 39,7 43,2 176,3 38,04 búza .. jő|i ; AG Mg. Tsz.* 31,0 23,3 42,2 34,8 39,7 3V 45.5 38.6 48,0 42,3 154,8 181,5 43,76 36,98 pedig tavasszal rendszerint rövid ideig tartó periódus. Ilyen okok, miatt is helyes, hogy ha repülőgéppel végzik a vegyszerezést, de ezen túlmenően a jelentős taposási kar sem következik be. Szokolai felv. Az utóbbi években a megye legjobb búzatermesztési ered- j ményeit a Babarci Béke Mg. Tsz érte el, kidolgozta a termelési rendszerét is, amelyhez több mezőgazdasági üzem csatlako- i zott. t-iegjegyiés: • = Operativ előzetes Éghajlati és talajadottságaink ö'-ológialag már korábban is lehetővé tették a nagy termésátlagok elérését, de tulajdonképpen csak az utóbbi évtized- bsn• bontakozhatott ki a tudományos technikai forradalom és hozhatott ilyen nagyszerű ered menyeket a mezőgazdaságban. A búza 43,2 q-ás ha-kénti megyei termésátlaga 1974-ben Kiváló eredménynek fogadható cl. s ha még figyelembe vesz- szük, hogy 1974-ben is volt jégkár, ami a búzában 41 263 m/ Ft értékű kart okozott, a megye termésátlaga — ezt az értéket ászámílva — további 2 q-val lehetne több. A búzatermesztés eredményeit több tényezőnek köszönhetjük. Mindenekelőtt a szocialista nagyüzemi előnynek, ami lehetővé teszi a korszerű termelést, továbbá az időben, jó gépekkel végzett talajművelésnek, a nagy adagú műtrágya-adagolásnak, a szakszerű növényvédelmi munkának, a genetikailag értékes vetőmagok használatának. A szubjektív tényezők — mindenekelőtt a szakmai hozzáértés, a szakmaszeretet — is jelentősen hozzájárult a sikerekhez. Baranya megye mezőgazdasági szakemberei jói reagálnak a tudomány legújabb ismereteire, s munkájukban igyekeznek időben alkalmazni azokat Nagy Fajtaarány jelentőségűnek tartom ebből a szempontból a helyes fajtamegválasztást és azt a követ- keietes, kiváló szakmai munkát, amely során ilyen nagy téi’ség mezőgazdasága, mint Baranya, képes volt a fajtaváltásra. A búzatermesztésben a Szovjetunió területén a krasznodSri térségben érnek el nagyszerű eredményeket, és ugyanott működik a Szovjetunió egyik legjobb eredményt elérő növénynemesítő intézete Lukjanyenko akadémikus vezetésével. Az ő irányításával előállított búzafajták kiváló genetikai értékeikkel nagy segítséget adtak Magyar- országnak a búzatermesztés kimagasló eredményeinek eléréséhez. Ilyen átütő nagy eredményeket adó és a Szovjetuniótól vásárolt növény, egyetlen más területen sem hozott hasonló sikereket. A köztermesztésben levő búzafajták többsége jelenleg is az említett kutatóintézet által előállított fajtákból kerül elvetésre. A Bezosztája, az Auróra, a Kavkáz búzafajták az ösz- szes vetésterületünknek mintegy 70%-át képviselik. A Baranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztály szakemberei több évtizede minden évben fajtaösszehasonlító kísérletekkel állapítják meg, hogy térségünk egyes területein milyen fajta vetése indokolt tm. én% Ubelulla 24.7 27,0 Kannája 5,3 4,0 B ez o sí táj® 40,4 35,0 Kavkáz 2,7 Auróra 17,1 — Fertőd* 2,0 5,0 Egyéb 3,2 — Kiszomborf «.4 Összesen mSK 100,0% A magas termésátlag elérését — mint mát említettem — az optimálisan felhasznált múltét db JOHN DEERE 970-es KOMBÁJNNÁL 1974. szeptember 15-től válla! BÉRMUNKÁBAN A BATASZÉKI „BÚZAKALÁSZ" MGTSZ Ügyintéző: Siovölgyi József föagr. Te!.: Bátaszék 135. trágya Is megalapozza. Mező- gazdasági üzemeink többsége talajvizsgálattal állapítja meg, hogy milyen mennyiségű és minőségű műtrágyát használjon fel. Szerencsére az ipar az esetek túlnyomó többségében az igényeket ki is tudja elégíteni. Nagyra értékelhető az a tevékenység, amelyet a vegyszeres gyomirtás területén végeznek mezőgazdasági üzemeink. Itt is a korszerű módszerek terjednek, s egyre nagyobb területen végzik el a növényvédelmet repülőgéppel. Közismert, hogy a vegyszerek csak akkor fejtik ki optimálisan hatásukat, ha a hőmérséklet és egyéb időjárási tényezők kedvezőek. Ez A legjobb búzatermelő- gazdaságok eredményei; Termelőszövetkezetek Állami Gazdaságok 1970. év: Szajk 38,4 q/ha Szentlőrinc I 37,0 q/ha Lippó 35,3 q/ha Boly 34,2 q/ho I Szabadszent' Villany-Siklós 33,0 q/ha ! király 33,7 q/ha 1971. év; Oj Barázda M. 50,9 q/ha Szentlőrinc 48,8 q/ha Szajk 50,6 q/ha Bél, 46,0 q/ha Naqynyárád 49,2 q/ha Bikái 45,5 q/ha Bóíy 46,2 q/ha ' 1972. év: Szajk 52,4 q/ha Szentlőrinc 49,2 q/ho Lippó 46,0 q/ha Boly 43,7 q/ha Üj Barázda M. 43,8 q/ha Villóny-Siklós 40,7 q/ha 1973. év; Szajk 60,2 q/ha Oj Barázda M. 56,1 q/ha Szentlőrinc 51,9 q/ha j Lippó 52,9 q/ha Boly 49,3 q/ha Somberek 52,0 q/ha Bikái 47,7 q/ha j Név szerint is a megye legjobb búzatermesztőjének tartjuk Husti Mihály szajki. Harmatos József mohácsi tsz. fóagronó- must, az állami gazdaság területéről Szabó János bólyi és Pallér Gáspár szentlőrinci állami gazdasági szakvezetőket Az idei óv is bebizonyította, hogy a Szovejtuniótól vásárolt CK kombájnokkal képesek vagyunk időben a nagy termés betakarítására. Közel 600 kombájn dolgozott a megyében, s hadd j emlékezzem meg ez alkalommal j is arról a hősies munkáról, amit j a megye kombájnosai végeztek. Megtermett az ország kenyere, jut exportra, magtárba. A Baranya megyei Gabonafelvásárló Vállalat a mezőgazdasági üzemekkel együttműködve 1974- ben is jól oldotta meg a felvásárlást A mezőgazdasági termelés ilyen nagyszerű eredményeit ismertetve fehnerül a kérdés: vajon hol a határ, növelhetők-e ezek az eredmények, von-e további fejlődésre lehetőség? Hadd feleljek gyorsan es egyértelműen: igen. Miben jelölhetők meg erek a tartalékok? Mindenekelőtt ab. ban, hogy a mezőgazdasági üzemek egy része az elvárható termésátlag alatti eredményeket ért el. Egy kicsit bővebben részletezem, hogy az átlag alatti eredményt elérő üzemek milyen hibákat követnek el a búzatermesztés területén: Több mezőgazdasági üzem. ben a szakszerűtlen növény- védelmi munka — különösen az elövetemények esetében — komoly károkat okoz, s a búza egy része kikelés után elpusztul. A vetőmag megválasztásánál még mindig előfordul bizonyos „takarékosság", pedig az intenzív fajták mindenképpen nagy adagú vetőmag Használatát igénylik, ugyanis a vetendő mennyiség esetében az élettér figyelembevételével a csiraszámot kell tulajdonképpen megállapítani. Közismert, hogy a búza jól előkészített, üllepedett, beérett magágyat kiván. Előfordul az is, hogy a talajelőké- szités nem történik meg időben, ami kb. 20—25%-kal csökkenti az eredményeket Azt mindenképpen jónak tartjuk, hogy nagy adagú műtrágyát használunk a búza- termesztésnél, egyes mezőgazdasági üzemek azonban az NPK összhangját nem biztosítják. A talajvizsgálat a műtrágya összetételének ismerete lehetővé teszi, hogy e téren is megszűnjenek a hiányosságok. Mit tegyenek a legjobb eredményt elért gazdaságok? Vannak-e ott tartalékok? Igen. A fajtaválasztás továbbra is fontos búzatermesztési követelmény. A világ különböző térségeiben, de elsősorban o Szovjetunióban újabb, az eddiginél is értékesebb fajtákat állítanak elő és azokat mindenképpen termelésbe visszük. A búzatermelési rendszer még csak kezdeti eredményeket ért el. Hasonlóan nagy területen indokolt a termelési rendszert meghonosítani, mint ahogy azt tettük a kukorica termelési rendszereknél. Ezek a termelési rendszerek a ma ismert valamennyi korszerű módszer alkalmazására képesek. A búzatermesztési tapasztalatok tehát egyértelműen pozitívak. Tartalékokkal e területen meg mindig rendelkezünk, ezért' a jó eredmények elismerésén túl mindent kövessünk el, hogy a búzatermesztésben újabb sikereket érhessünk el. dr. Földvári János, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A támadás három felöl kéz dődött, Két sereg csaknem párhuzamosan nyomul előre. A tá- i madó ékek között azonban óriási a különbség: Tánc sáél< a Petőcz bányaüzem legmélyebb szintjén, ezeregyszáz méter mélységben indultak a Mecseki Ércbányászati Vállalat leg- ! újabb, mintegy 2600 méterre épülő aknája felé. Róluk már j hírt adtunk — ők hajtják a hi res kongresszusi bányavágatot. \ Az Állami Építőipari Vállalat j munkásai a petöczi légaknánál indultak, s északnyugatra I haladnak. A harmadik sereg | felderítői egyedülálló módsze szerekkel az akna majdani helyén 1200 méteres fúrással szinte feltárták a hegyet az ak- namélyitők számára. Szép erdőben A terepjáró Gaz bukdácsol az úton. A légaknánál véget- ér az aszfalt, az út tükre itt csak terméskövei van kitöltve. Néhányszáz méter után a már elkészült betonszegéllyel, vízelvezető árokkal övezett legyalult földön, talán még néhány hónapja sűrű erdővel borított területem a sárban küszködünk a Gesztenyés üzem felé. Dózerok, markolók, teherautók, maradnak el mellettünk, néhol egy-egy földbabát kerülve emlékezünk a hajdani kubikus hagyományra. Az eredeti szint- magasságban meghagynak egy asztalnyi területet. Ez q „baba", amely a kitermelt úttükörben szoborként jelzi, hogy valójában milyen vastagságban termelték ki a földet, követ. A földbaba itt a gesztenyési útnál két méter lehet. Szelídgesztenye fák között vezet az út: a majdani ércbányát a munkások máris Gesztenyés üzemnek nevezik. Harmad km!-nyi írtásr0 érünk, ötven-hatvan esztendős gyönyörűséges erdősóq veszi körül o területet. — Szerettük volna megtartani azokat a fákat, facsoportokat, amelyek az üzem épületei között nem lesznek útban. Sajnos a terepszintből még közel két métert le kell faragni, ötvenezer köbméter földet kell meg itt megmozgatnunk. Várhegyi Pál területi főmérnök megelevenítő erővel beszél az épülő üzemről: itt még minden bizonnyal 2000-ben is bányászkodnak, mégpedig olyan módszerekkel, amelyek még ma is álmodozásnak tűnnek a bányászatban. — Ez még a petöczi üzemnél is sokkal korszerűbb lesz, félautomata berendezésekkel termelünk, s szállítjuk ki az ércet. Az erdőszélen dózerok gyalulják a földet, két óriási billenős teherautó a markolót szolgálja ki. Délen a Jakab-hegy északi oldala látszik. Másfél vagon cement 90 perc alatt A főmérnök két vascsankot mutat: g fúrólyukak bélés csövei látszanak ki a földből. Az acéltoinyokról már csak a betonalapzatok árulkodnak. Talán Borogás Aladár is elfelejtette a mostani felhőszakadásokban elpusztuló idei nyarat, amely talán a legnehezebb volt életében. Kifelé jövet legalábbis úgy tűnt — az Üjmecsekaljai ABC áruháznál vidáman ballagott deindoli szőlője felé. Néhány hétig pokol volt itt a munka. Borobás a fiával — hasonlóan nagy termetű ember — másfél óra alatt másfél vagon cementet öntött a fúrólyukba. Ha a hivatásos va- gonrakók jól akarnak keresni, két embernek három óra alatt ki kelj rakni egy vasúti kocsit. Tucatnyi munkás hordta a cementet, ők ketten feltépték a zsákokat s a tölcsérbe kiürítették. Testükön o műszak végére szinte megkötött a cementpor, A petöczi akriaban egyszer 27 atmoszféra nyomású víz tőrt a fúrólyukakon keresztül az aknamélyítőkre. Volt olyan lyuk, amelyen egyetlen perc alatt 1,5 köbméter víz lövellt az aknába. Petőczön, a mélyítéskor 102 méter volt a rekordteljesítmény, a vízdús rétegek harántolásakor örülhettek, ha harminc métert mélyült az akna. A talpon 24 ötvenméteres lyukat, kellett fúrni, azokba nyomatták a cementtejet. A munkások a műszak végén úgy érezték, mintha viharos tengerből jutottak volna csendes partra. Fülükben még otthon is zúgtak o fúrógépek .zakatoltak o szivattyúk, gyomruk emelkedett a rázkódástól. Általában eqy méter akna mélyítése hetvenezer forint — Petőczön, a 400 meteres kritikus szakaszon 240 ezer forint volt. Később, az akna elkészülte után is még hónapokon keresztül kellett küszködni, mire a vizet ki lehetett zárni az aknából. Sikeres aknatengely fúrás A Gesztenyés üzem a világon először alkalmazott eljárással épül. Már az aknamélyítést megelőző aknatengely túrás önmagában is csoda: két hónap alatt készült el az 1200 méteres fúrólyuk — az egész hosszból sikerült a fúrómagot kinyerni. Geológusok, geofizikusok a hegyet milliméter pontossággal megismerhetik. Az akna mélyítése közben a munkások pontosan tudják majd milyen rétegekbe érnek, mikor kell vízre, puhább, keményebb kőzetre számítani. Ez azonban még nem minden. Az 1963-as technikai felkészültséq alapján állapították meg, hogy mekkora lehet egy fúróíyuk elferdü- lése. A normák szerint 1200 méteres lyuk 120 méterre térhet el a függőlegestől. A Gesztenyés akna fúrólyuka 37 méterre tért el. Recsken, ugyanez a hét millió forint értékű kanadai berendezés még csodálatraméltóbb eiedményt ért el: mindössze két méter a fúrólyuk szája és talpa közötti vízszintes távolság. A szerénység miatt nehéz kinyomozni, hogy kinek az ötlete volt: megpróbálták az akna majdani Helyén fúrt két lyukba cementtejet préselve kizárni a vizeket. — Sikerültí — Én is szeretném tudni. Várhegyi Pál, • úgy tűnik óvatos- Az azonban tény, hogy 8600 zsák cementből 860 köbméter cementtejet készítettek, ehhez 150 mázsa bentonitot kevertek, hogy sűrűbb legyen, a víz nehezebben mossa ki, majd 40 mázsa calciumkloriddal az iszapot gyorsan kötővé tették. Azért volt szükség arra, hogy Borobásék 90 perc alatt az elkészített masszát a fúrólyukba préseljék. Ennyi idő alatt megkezdődik a kötés, 10 méter sugarú körben (az elmélet szerint) szilárd, a repedéseket, vizet kizáró rétegnek kell kialakulnia. — Ha csak őt méteren sikerül, máris megtérült a ráfordított költség — mondja a főmérnök. — Ha az egéfiz vizdús rétegen sikerül normális, cement's álás nélküli aknamélyitéssel át- \ haladni, az új aknában 80— 100 milliós megtakarítást érhe- ; tünk el a mélyítés során. 75 ezer köbméter kőzet A Gesztenyés akna nyolc méter átmérőjű lesz — 75 ezer köbméter kőzetet keü a mélyítésnél kirobbantani. Mire az aknamélyítők ezerszáz méter mélységbe érnek, a föld alatt Tan- csáék kihajtják a -bánya fő vágatát. Az út még az idén elkészül, a második és harmadik támadóék talán csak három- négy esztendő múltán találkozik. Sikeresebb haditervet azonban aligha sikerült bányanyitásra kidolgozni. í ; A geológusok, geofizikusok, s j tervezők csaknem évtizede j munkálkodnak rajta . Lombos! Jenő
