Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-22 / 260. szám

Szlivenben jártunk Baronyo és Stliven. Néhány hónapja még csak műszaki szakemberek, tudományos kuta­tók kölcsönös együttműködése jelentette a két megye egymás­ra figyelését. Ma már szélese­dő testvérkapcsolatokról számol­hatunk be. Szíiven Bulgária 27 megyéjé­nek rangsorában, nagyságát te­kintve valahol középen helyez­kedik el. A megyének '"270 ezer, o városnak 100 ezer lakosa van. Szófiától a Fekete-tenger parti Burgas városába vezető út mentén, a Balkán hegység keleti vonulata lábánál települt Szliven városa, mely baráti ke­zet nyújtott megyénknek. A testvérkapcsolatok megte­remtésének kezdeményező lé­pését Baranya párt- és állami vezetőinek tavaszi látogatása jelentette, amikor fontos meg­állapodásokra került sor. Ezt kö­vette néhány pártmunkás, köl­csönös előadó körútja, majd most szeptember elején me­gyénk küldöttségének részvétele Bulgária nemzeti ünnepének szliveni rendezvényein; Egy hétig tartózkodtunk test­vér megyénkben. Forró hangu­latú, nyílt szívű fogadtatásban volt részünk, gazdag programot biztosítottak szántunkra. Köte­lességünk élményeinkről beszá­molni, még akkor is, ha vala­mennyi felelevenítésére nincs le­hetőségünk. Mire emlékeztet a Xutelka? Bármerre is jártam az ott töltött egy hét alatt, a város­ból az 1081 méter magas Kutel- ka nevű hegycsúcs vonzotta a legjobban tekintetemet. Ott-tar- tózkodásunk első napján kül­döttségünk ide tett kirándulást. Igaz ugyan, hogy amikor meg­álltunk a csúcs aljában, egyi­künk sem hitte el, hogy felju­tunk oda. Állandó kísérőnk, Ma rin Pecanszki elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, aki egyéb­ként kipróbált hegymászó, biz­tatása átsegített a nehézsége­ken és feljutottunk o csúcsra. Amikor hazajöttem, egyik kol­légám megkérdezte, hogy mi volt ott? Ott csak egy kőtáb­lát találtunk, rajta az 1081 mé­ter magasságjelzéssel. Amiért érdemes volt feljutni: a lete- kintés látványa! Alattunk terült el az egész város, központjá­ban a 17 emeletes Szliven szál­lóval. egyre jobban rendeződő városközpontjával, az ezt körül­vevő sátortetős, piros-cserepes lakóházakkal, a várost övező új lakónegyedekkel, ipari üzemek­kel, s a távoliján láthattuk az új szőlő- és gyümölcstelepe­ket. Mindez Pécsre emlékezte­tett bennünket, s már a környe­zet is igazolta, hozzánk hason­lóbbat nem választhattunk bol­gár testvérmegyénknek. A ké­sőbbi ismeretség csak igazolta mindezt! A hagyományok tisztelete Hajdúeskü. A Kék-kövek tegység sziklák pvezte völgyé­ben elevenítették meg az ün­nepségre érkező szovjet, német, magyar' küldöttségek tisztele­tére. Hagyományos népviseleti ruhába öltözött férfiak és nők fogadták, fegyverek dörrenései közepette, a völgybe érkezőket. Miután meggyőződtek arról, hogy nem „ellenségek” érkez­tek, befogadtak bennünket. Elő­ször a próba következett: ho­gyan tudnak célbalőni az újon­nan érkezettek, majd az eskü, mely fogadalom a megszállók elleni harcra. Aki ezeknek meg­felelt hajdú öltözetet kapott, beállhatott a kólót táncolok sorába, beléphetett a lombsá­torba, ehetett, ihatott, a haj­dúkkal. Emlékművek. Szliven főterén, a megyei pártbizottság épületé­nek szomszédságában áll a haj­dú emlékmű, melyét egy orszá­gos pályázat után emeltek. Egy magas oszlop tetején a fegyvert fogott hajdú áll, az emlékmű Oldalán azok domborművei, akik a bolgár nép szabadságáért, kulturális felemelkedéséért ma­radandót tettek. Az egyik domb­oldalon a szovjet hősi emlékmű kapott helyet, ahonnan az egész várost, látni lehet. A legszebb A szeptember 9. szliveni felvonulás résztvevőinek egyik csoportja. Orosz, német és magyar nyelvű feliratokkal üdvözlik az ünnepségen résztvevő testvérmegyék küldöttségeit. sük a régi hangulatot idézi, fel­szerelésük eredeti. Hasonló tí­pusú házat láttunk Szlivenben is, a városi múzeum kezelésé­ben. Szeptember 9-től háromna­pos munkaszünet volt Bulgáriá­ban, így kevés lehetőségünk volt üzemekbe látogatni, köze­lebbi betekintést nyerni a nép­gazdaság helyzetébe. Amiről tudomást szereztünk, az elisme­résre méltó volt. Az ünnepet megelőző napokban ország­szerte számtalan új üzemet, ter­melőegységet adtak át. Látoga­tást tettünk két agráripari kom­binátban is. Az egyikben a magaskultúrájú szőlőtermesztés­sel ismerkedtünk meg. Tájékoz­tattak arról bennünket, hogy milyen nagy gondot fordítanak az öntözésre, a jégelhárításra. Sajnos ez évben aszály sújtotta a bolgár mezőgazdaságot, és ez kedvezőtlenül hatott a tér felkelés és az ország felszaba­dulása 30. évfordulójáról való megemlékezések már 6-án megkezdődtek. A megyei párt- bizottság ünnepi plénumot ren­dezett, ahol Velicsko Petrov első titkár mondott beszédet, felszó­laltak a külföldi testvérmegyék küldöttségeinek vezetői is. For­ró hangulat, lelkesedés jelle­mezte ezt a gyűlést, a résztve­vők nagy érdeklődéssel fogad­ták a felszólalásokat Ü nnepi hangulatban Az ünnepségek kiemelkedő napja szeptember 9. volt, amikor Szlivenben katonai díszszemlé­vel, tüzérségi sortűzel, felvonu­lással köszöntötték az évfor­Látogatósunk során alkal­munk nyílt megismerkedni a megye szabadságharcos, mun­kásmozgalmi, forradalmi és an­tifasiszta hagyományaival. Küz­delem a tötök elnyomás ellen, felkelés a tőkés kizsákmányolás­sal szemben, dicsőséges parti­zánharcok, melyek egy pillana1- nyi nyugtot sem hagytak a fa­sisztáknak, 1944. szeptember 9. után fegyveríogás a német ha­digépezet szétzúzásának segí­tésére - ezek emlékeivel talál koztunk egymást követő látogo tásáink programjában. Kedves népszokások, tisztelet­re méltó emlékművek, múzeumi gyűjtemények, népi műemlékek e haavománytisztelet bizonyíté­kai Szliven megyében. E SlaSVASARNAe,|TV|| LatiMtLtEvttT ILLLU Velicsko Petrov elvtárs (a kép i ünnepségre érkező testvérmegyék parkban: Lenin szobrát koszo- rúzták meg az ünnepségre ér­kező küldöttségek. A város múzeumában. A tör­téneti emlékek mellett, a leg­nagyobb helyet a munkásmoz­galom küzdelmeinek bemutatá­sára biztosították. Szliven mun­kásainak küzdelmei az egész or­szágra nagy hatást gyakoroltak, elősegítették a szeptember 9. fo: du latot. Fegyveres harc a fasizmus ellen. Ez nemcsak emléktáblá­ban megörökítve, képekben, dokumentumokban kiállítva él testvérmegyénkben, hanem az emberek szívében, emlékezeté­ben. Bármerre is jártunk, talál­koztunk olyanokkal, akik részt­vevői, életben maradt tanúi vol­tak a bolgár hadsereg Dráva- menti harcainak. Drávaszabolcs, Harkány, Siklós nevét szinte mindenki ismeri. Ha valahol megtudták, hogy magyarok va­gyunk, s Ha beszélni nem is tudtak velünk, e községek ne­vének említésével hozták tudo­másunkra, hogy tudják honnan jöttünk, barátnak tekintenek. Népi műemlékek. Zserevna, Kötél, Neszebar nyújtotta szá­munkra a legtöbbet,a népi mű­emlékek, építkezések őrzésében. Zserevna faházai még a török megszállás éveiben épültek, s a na is itt élő emberek a hangu­latos, díszes házakban laknak, melyeknek helyreállítására je­lentős pénzösszegeket biztosít az állam. A török megszállásra, a forradalmárok üldöztetésére emlékeztet a házak rejtélyes belső elrendezése, melyekben az egvik szobából a másikba rej­tett ajtókon, folyosókon keresz­tül lehetett eljutni, majd vala­hol kiszökni az udvarra, esetleg egy másik utcába. Bereridezé­obbszélén), a Szliven megyei pártbizottság első titkára at küldöttségeinek vezetőivel. méseredményekre. jártunk Szil- ven ben egy konzvervgyárban, mely a legmodernebb gépsorok kai felszerelve végzi a gyü- mölcsíartósítást. Elhaladva a gyárak sora mellett többek kö­zött láthattuk műszergyárukat, villanyégőgvárukát, szövödéiket. A szőr nélküli őszibarack Szliven megye az ország gyü­mölcstermelésének 45 százalé­kát adja, és ugyanennyit bizto­sít az exportra szállításból is. Itt működik a plovdivi gyümölcs- termelő intézet kihelyezett tele­pe. Jordan Nikolov Grigorov tu­dományos kutató mutatta be küldöttségünknek ezt a nagy­szerű telepet. Százötven féle őszibarack terem a telepen, a legbüszkébbek az 1970 óta kikí­sérletezett Nektarin fajtára, melyből 26 féle fordult már ter­mőre. Ez egy szőr nélküli őszi­barack fajta, élénk piros bőrű, friss fogyasztásra, szállításra ki­válóan alkalmas, étkezésre kel­lemes, ízléses, jól tárolható, kevésbé puhul meg. A gyü­mölcstermelő szakemberek nagy reményeket fűznek e fajtához úgy a belföldi, mind a külföldi fogyasztásban. Még néhány év és Bulgária mellett külföldön is megjelenhetnek vele. A mezőgazdaság további fej­lesztésének legfontosabb fel­adataként bolgár barátaink az állattenyésztés, a hústermelés növelését jelölték meg, mert ezen a területen a lakosság el­látásában jelenleg komoly ne­hézségekkel küzdenek. Szlivenben a szeptember 9. duiót. Ragyogó napsütéses idő­ben került sor erre a demonstrá­cióra, mely valamenyi résztvevő számára felejthetetlen emlék maradt. Külön érdekessége volt az az impozáns rendezés, mely a szépséget, a hangulatot biz­tosította. A dísztribün a város központjában állt, egy hatalmas tér szélén. A tér másik oldalán épített emelvényen kb. 2 ezer fiatal helyezkedett el, akik a fel­vonuló/ egész ideje alatt színes zászlókkal jelmondatokat alakí­tottak ki, képeket formáltak. Egy­mást követve jelentek meg a szocialista országok pártvezetői- nek arcképei, köztük Kádár Já­nos elvtársé, a különböző ríyelvű feliratok között: a BARÁTSÁG jelszava magyar nyelven. A fel­vonulás a fiatalok gimnasztikái bemutatójával, népi táncokkal • "Sí.- ' fejeződött be, majd a legvégén a fiatalokkal, a népi együttesek tagjaival együtt járták a hatal­mas téren a kólót az elnökség tagjai, élükön Velicsko Petrov elvtárssal. Testvérmegyénk párt-, állami és tömegszervezeti vezetői nagy jelentőséget tulajdonítanak kap­csolataink további szélesítésé­nek. Látogatásunk során erről többször szó volt. Velicsko Pet­rov elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára is erről beszélgetett a legtöbbet, amikor Bocz József, megyei titkárunk vezetésével, delegációnkat fogadta. Szliven és Pécs város közötti kapcsola­tok megteremtésének jelentősé­gét hangsúlyozta találkozásunk alkalmával Ászén Panajotov elvtárs, Szliven város tanácsel­nöke. Az agráripari kombinátok vezetői, szakemberek, a kulturá­lis együttesék vezetői, tömeg mozgalmi vezetők, mind-mind kifejezték reményüket, hogy kap­csolataink szélesedése szá­mukra is megteremti a kölcsö­nös ismerkedés, barátság lehe­tőségeit. Szélesedő kapcsolataink Látogatásunk alkalmából két fontos együttműködési megálla­podás aláírására került sor. Go- cso Szíoev, a Komszomol Szli­ven megyei bizottságának első titkára és Petőházi Szilveszter, a KISZ megyei Bizottságának el­ső titkára írta alá a két ifjúsági szövetség együttműködéséről szóló megállapodást. Ez lehető­vé teszi, hogy a két megye fia­taljai a kölcsönös látogatások­kal, tapasztalatcserékkel, kultu­rális és sportkapcsoiataik meg teremtésével jobban megismerje egymást. Ugyancsak együttmű­ködési megállapodást kötött a Szliveszko Gyelő és a Dunántúli Napló is. A közeljövőben újabb vendé­geket várunk testvérmegyénk­ből. Együttműködésünk, kapcso­lataink egyre szélesebbek lesz­nek, mind több embernek nyílik majd lehetősége megismernie egymást. Kapcsolataink eredmé­nyesen járulhatnak majd hozzá a magyar és a bolgár nép ba­rátságának erősödéséhez, Ta­pasztalatainkat kicserélve azo­kat kölcsönösen hasznosíthatjuk mindennapi munkánkban, s ezek hozzájárulhatnak további eredményeink eléréséhez. Megyénk küldöttségének szeptember elejei látogatása eredményes volt, jelentős állo­mása a két megye testvérkap­csolatainak további erősödésé­nek, Mitzki Ervin Vidám közös tánccal fejeződött be « hajdúeskü Ünnepség a Kék-kövek hegységben. A hajdúvá fogadott külföldi vendégek, már a „kiérdemelt” harci felszerelésben láthatók. A fülemüle ház Diana és Kolju Radev bol­gár nyugdíjasok, sumeni to­kosok, környékszerte „neve­zetesek" madártenyésztési hobbyjukról: a különböző fajtákhoz tartozó „albérlőik” száma több mint háromszáz! A gyönyörű tarka madara­kat a világ minden részéből a bolgár kikötőkbe befutó hajók segítségével szerzik. A házaspár kora reggeltől késő estig ápolja a madara­kat, és egyebek között azzal próbálkoznak, hogy énekelni tanítiák a hímeket Ebből a célból énekesmadorakat szó­laltatnak meg, vagy .magne­tofonról játszanak le „ma­dárdalokat”, melyeket ked­venceik utánozni kezdenek. A már betanított madarak kalickáit kiakasrtják az ud­varba, ahol a kis „dalnokok” vclósáqos hangversenyt ren­deznek, (BUDAPRESS—SOFIAPRESS) Csodabúza A növények világában a mennyiség és a minőség fo­galma rendszerint ellentétes fogalom. A búzánál e két tényező összefügg egymás­sal: minél nagyobb a fajta termőképessége, annál ke­vésbé tűri a hideget Az örök „ellenfeléket” most el­ső ízben sikerült barátokká kezesíteni a búzaszálban. Fjodor Kiricsenko szovjet ne­mesítő akadémikus. hosszú évek kutató munkája után új búzafajtát nemesített ki, amelynek termőképessége és minősége is kiváló. A késő őszi vetésű búza- fajták rendszerint jó termést adnak, minőségük azonban nem a legkiválóbb: a sze­mekben kevés a fehérje- és a sikértartalom. A tavaszi búzafajtáknál éppen fordított a helyzet így rendezte el a természet Fjodor Kiricsenko távoli ro­kon-keresztezéssel kezdte el a munkát, a behatásokra nagyon fogékony egyedeket sikerült kialakítania. Ám a csoda-búzának az egyik nemzedékről a másikra át­öröklődő legstabilabb fajta- jellegzetességeK: a talajmen­ti fagyokkal szembeni ellen­állóképességet fi magas ter­méshozamot, a nagy fehérje- és sikértartalmat a sok ezer hibridből nem tudta kialakí­tani. Hosszú évek elemző mun­kája után három őszi és öt tavaszi kemény búzafajtát választott ki. Ezeket keresz­tezte artán különböző sor­rendben, párokat, csoporto­kat állított fel. Végül a kí­sérleti parcellán a kereszte­zés ötvenhárom kombináció­jának a magtermését ve­tette el, ezek között kereste azt az egyetlen anya- és apanövényt, amelyeknek a kívánt utódokat kellett létre- hoznlok. Közben különböző „mesterfogásokat” alkalma­zott: hol az egyik szülő „vé­rét” oltotta be ismételten az utódba, hol pedig más faj­tákhoz folyamodott a fajta­bélyeg kialakításában. Minden újabb keresztezés után szigorú válogatást vég­zett: ha az utódnál a leg­csekélyebb gyanú merült fel, azonnal kiselejtezte. így telt el tizenöt év. A hibridala­koknak az őszi búzafajtók- kal végzett ismételt kereszte­zése a növényeket hidegtd- róvé tette. Végül is az ogyesszal nemesítő a termé­szetben sohasem létezett nö­vényt tenyésztett ki — a ke­mény őszi búzát Ennek fagy­állósága nem haladja meg a szokásos ószí búzafajták fagyóllóságát Termőképes­sége is nagyjából azonos azokóval: hektáronként 40— 50 mázsás termést ad. Mi­nősége azonban minden ta­vaszi kemény búzafajta mi­nőségét felülmúlja. CBU DAPRESS—APN)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom