Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-02 / 240. szám

Hidason, a „Falusi vasárnap” keretében egésznapos kulturális műsort tartottak. A Bartók Béla Művelődési Otthon szabadtéri színpadán fellépett az egyházasfcozcri Pávakor, a Szász­vári Általános Iskola úttörő-lúvószenakara, a hidasi Székely Pávakor, a Bonyhádi I. sz. Álta­lános Iskola fúvószenekara, a szebényi népi együttes, a véméndi német együttes, valamint a bátai táncegyüttes. Képünkön a szebényi népi együttes lakodalmas tánca. Képzőművészeti díjakat adtak át Zalaegerszegen EGERVÁR ’74 Szombaton délben nyitották meg Zalaegerszegen a Göcsej Múzeumban az Egervár ’74 c. kiállítást, amely az Egervári Művésztelep utolsó két évében készült alkotásait mutatja be. A Zala megyei kastélyban nemzet közi művésztelepet hoztak létre a faszobrászok részére, s egy­ben biztosítják a megyében élő, más műfajban tevékenykedő képzőművészek jelenlétét is. A kiállításon a hazai művé szék mellett szovjet, román, cseh, finn, jugoszláv és lengyel szobrászok munkáit láthatja a közönség. A kiállítás megnyitá­sán adta át Varga Zoltán, a Zala megyei Tanács Népműve­lési Csoportjának vezetője a he­lyi szervek díjait a legeredmé­nyesebb kiállítóknak. A Zala megyei Tanács nagy­díját Erdős Jánosnak ítélte a zsűri 360 cm-es Sámánfa c. kör­plasztikájáért. (A pécsi képző­művésznek eddig csak festmé­nyeit és grafikáit ismertük.) 4 Városi Tanács díját Szabok; Péter zalaegerszegi szobrász- művész nyerte Göcsej c. szob­rával. A Városi Tanács, a Me gyei KISZ-Bizottság, a ZALA- TERV és a Kőolajipari Tröszt kü iöndíjait kapták: Benyó Ildikó budapesti grafikus fametsze­teiért, Bodó Levente, erdélyi szobrászművész kompozíció­jáért, Stano Dusik cseh grafikus fametszeteiért és Erdős László nagykanizsai festőművész akva- relljeiért. Készül Bertha Bulcsu új filmje Stonehenge — Pécsi szerzők új könyve Főszerepben Solti Bertalan, Mészáros Ági, Kállai Ferenc, Váradi Hédi Hiánycikk a T-34-es és a Tigris Az utolsó előkészületek foly­nak a Magyar Filmgyártó Válla­latnál, hogy szeptember elején megkezdődhessenek a Pécsről elszármazott Bertha Bulcsu Tűz­gömbök című regényének felvé­telei. A felszabadulásunk 25. évfordulójára kiírt irodalmi pá­lyázat első díjas művét Feher Imre rendező viszi filmre, akár­csak Bertha Bulcsu korábbi re­gényét, a Harlekin és szerelme­sét. A készülő alkotásról a for­gatás előtti napokban beszél­gettünk Fehér Imrével. 0 Nem újkeletű tehát ez a kapcsolat a mű írójával. .. — Évekkel ezelőtt ismerked­tünk össze, valamelyik filmszem­lén, Pécsett. Ebből a futó talál­kozásból azután barátság, majd alkotói kapcsolat született. Úgy érzem, hogy művészi elképzelé­seink terén nagyon közel ál­lunk egymáshoz. Alighogy meg­íródott a Tűzgömbök, én már filmet akartam belőle, lehetőség azonban most nyílott erre, de felszabadulásunk 30. évforduló­ja talán a legjobb alkalom. 0 Milyen elképzelésekkel és tervekkel fogott a regény film- reviteléhez, hiszen háborús filmről van szó? — Csábító lehet egy nagy statisztériát és haditechnikát felvonultató háborús film készí­tése, de ezekből az utóbbi idő­ben olyan kiváló alkotásokat láthattunk, amelyeket c mi sze­rény lehetőségeinkkel túlszár­nyalni úgysem tudnánk. Csak egyetlen példa: ma már szinte lehetetlen beszerezni T—34, vagy Tigris típusú harckocsikat. De nem is ez a célom, ebben a filmben a háború csak hát­tér lesz, a borzalmaknak, az emberi szenvedéseknek nem lát­ható okozója. De ezeket az érzelmeket Bertha Bulcsu sok­kal szebben írta meg: „Akinek szép, emberséges félelme van, az szűköl a csendben, mert érzi a messzi verejtékcseppeket, ahogy a földre hullanak... A nagy szorítások csendje külön­bözik más földi csendektől. Az ég színe is különbözik, a föld színe is. így van ez rendjén. Ha nem így lenne, jeltelenül fordul­na ót az idő, a történelem, a sors." Ezeket az emberi rezdü­léseket akarom ábrázolni, me­lyek vibrálása rengetőbb lehet minden túlharsoghatatlan csata­zajnál. 0 A regénybén táj kiválasz­tása is bizonyára nagy gondot okozhatott, hiszen az író olyan környezetet álmodott, amely megtalálása csupán az élményt adó eredeti környezetben lehet­séges. — Mint már annyiszor, most is beigazolódott, hogy a helyszín­keresés a legnehezebb felada­tok közé tartozik. Végül is úgy döntöttünk, hogy a Marcal mentén készítjük a felvételeket, »«lohol Mórichida táján, de ugyancsak ezen a környéken, Csikvándon találtuk meg Tha- j liék házának hasonmását. A 30 j évvel ezelőtti kisváros jelene­teit pedig Szombathelyen for­gatjuk. 0 A film egyik főalakja gye­rek, s mindvégig nemcsak le­ien van, hanem aktiv részese is a történésnek. Miként sike­rült megtalálni a Tűzgömbök Ambrus gyerekének alakítóját? — Igazán nem túlzás, ha azt mondom, 20 ezer gyerek közül választottuk ki a légmégfelelőb- bet. Úgy hiszem, sikerült. A próbafelvételek is azt bizonyít­ják, hogy egy különleges tehet­ségű és színészi adottságokkal rendelkező gyerekre akadtunk. 0 Ahogy mondani szokás, már csak a csapó hiányzik, min­den együtt áll a filmhez... Bi­zonyára az is eldőlt végérvé­nyesen, hogy kik alakítják a szerepeket ■ .. Kik a film alko­tói? — Mi rendezők erre azt mondjuk, hogy a szereplők rész­vétele csak akkor biztos, ha a film már a mozikban van. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, ak­kor elmondhatom, hogy Thali házaspárt Solti Bertalan és Mészáros Ági, Gilmesiéket Kál­lai Ferenc és Váradi Hédi, a gyermek Thali Ambrust pedig Szűcs Gábor alakítja. A filmre- vitelnél olyan kitűnő segítőtár­saim vannak, mint Illés György operatőr és Petrovics Emil zene­szerző. 0 A mozikban mikor láthat­juk először a Tűzgömböket? — A nagyközönség előrelát- hatólaq májusban láthatja majd az alkotást F. I Számítógép a kókorszaklíi...? A nyári napéjegyenlőség idején napfordulókor a Heel Stone, a sarokkő fölött kel fel a Nap, mint évezredekkel ez­előtt. Egyes tudósok — számuk nem is kevés — azt állítják, hogy ez nem puszta véletlen, jóval több annál. A megalit- kolosszust építők magasfokú csillagászati tudásukat örökítet­ték meg ebben a mai embert is lenyűgöző alkotásban. Az ilyenfajta állítások képviselői közül néhányon alig tudnak ha­tárt szabni lelkesedésüknek. A Nature című angol folyóirat egyenesen „neolitikus komputer, nek" nevezi Stonehengé-t. Ez kétségtelen túlzás, mint aho­gyan ugyanilyen túlzás amolyan róhibázós „kőkorszaki szakik­nak" tekinteni az ókor hasonló rejtélyes monstrumainak létreho­zóit. A dolmenek és megatitok rejtélye még nincs megold­va véglegesen. Tény az, hogy igen sok van belőlük szétszór­tan a világ különböző pontjoin. Létezésüket egyesek a halottkul­tusszal, mások a hajózással hoz­zák kapcsolatba. Kiemelt áldo­zati helyek, a tájékozódás irányadói voltak, vagy egyéb szerepet is betöltötték? Ezt is, azt is . . . Egy bizonyos Stone­henge roppant köveit nem volt gyerekjáték jelenlegi he­lyükre szállítani, különösen nem abban az időpontban, amikor ez föltehetőleg történt, időszá­mításunk előtt 1900 és 1600 kö­zött. Hogy miért szállították — kétszáz kilométerrel a lelőhe­lyüktől távolabb, miért úgy, és ‘éppen úgy állították fel őket, ahogyan felállították? — fantá­ziánkat megmozgató kérdések ezek. Fiekataiosz időszámításunk előtt írott könyvében csodálattal emlékezik me<j Stonehengéról. „A szigetet óceán veszi körül, a kelták országában fekszik, a Medve csillagkép alatt. Azt mondja, hogy ott egy gyönyö­rű, kőből épült, kör alakú szen­tély áll...” ■ Amely, tegyük hozzá, mit sem veszített azóta sem gyönyörűsé­géből. Nem csoda, hogy óriási élmény erejével hatott a fiatal pécsi fotós-házaspárra, Sellei Saroltára és Spányik Istvánra is, akik fotósorozatot készítettek Stonehengéről — ottjártukkor. A fotósorozatból fotóalbumot szer­kesztett a Corvina Könyvkiadó szerkesztője, S, Avarosy Éva. A rejtélyes kövek látványa azon­ban önmagukban csak a szé­pet szerető szemeket bűvölik el. Szükség volt egy kultúrtörté­neti ismertető tanulmányra is, amely megválaszolja, milyen építmény voltaképpen Stone­henge, és hol tartanak napjaink­ban a vele kapcsolatos kutatá­sok. A munkát dr, Várkonyi Nándor kultúrtörténész, a Szíriát oszlopai írója végezte el. így azután megszülethetett a könyv, öt nyelven fog megjelen­ni — jövőre. Bebes? Károly ma este KIÁLLÍTÁS Pécsett a Kisgalériában Er­délyi Zoltán Ybl-díjas építész nyitja meg Gettó József építész kiállí ását 17 órakor. MOZI Park: A fej nélküli lovas (4, n7, f9). Petőfi: Ne hagyd ma­gad Pitkin! (4, 6, 8). Park kert: Az utolsó völgy (f8). Kossuth: Az inkák kincse (10, 12, f3, f5), Ma éjjel kár lenne ipeghalni (f8). Art Kino: Gyerekkocsi (f9) JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ 17.30: Róma: Atlétikai EB. 19.00: Tegeződve ... RÁDIÓ Kossuth: 19.30: Tudósítás az Öttusa VB-ről Moszkvából. — 19.45: Humorfesztivál. Petőfi: 20.13: Nagy mesterek, világhírű előadóművészek. Mo­zart C-dur zongoraverseny és Beethoven VII.. szimfónia. URH: 18.30: Ha teve legyen kétpupú. — Rádiószínház. Pécsi Stúdió: 18.45: Régi kedvelt melódiák. ESEMÉNY Évnyitó az általános és közép­iskolákban, valamint az Orvos- tudományi Egyetemen. (i jugoszláv W mii söreiből KEDD: 15.50: Róma: Atlétikai EB. 18.30: Alice csodaországban. SZERDA: 17.10: Atlétikai EB. 20.30: Gyengédség — játékfilm. Második műsor: 22.15: A Vajdaságon át. CSÜTÖRTÖK: Második műsor: 21.50: Repülő csészealjak. PÉNTEK: 16.15: Atlétikai EB. SZOMBAT: 16.10: Labdarúgás: Rijeka— Crvena zvezda. 18.00: Atlétikai EB. 21.20: Éjjel és nappal — amerikai játékfilm. Második műsor: 21.45: A vörös madarak szigete — dokumentumfilm. T űzgömbök TELEVÍZIÓ Kecskemétről közvetítik kedden este Kleist: Heil- bronni Katica avagy a tűz- p'óba c. kétrészes játékát, amely a lovagdrámák vilá­gát idézve, a namis értékek között jeleníti meg a cso- uálatos erényű és szépségű címszereplőt, Katicát. Szer­dán a második műsorban közvetítik a Thália Színház előadásában Hubay: Tüzet viszek c. tragédiáját, amely­nek szereplői saját múltjuk­ról állnak konfliktusban. A középiskolásoknak ajánljuk csütörtökön délután a Talpalatnyi föld c. kla:-z- szikus magyar film megle- kintését. A második műsor­ban e napon Schisgal: A gépírók c. tévéjátékát látjuk, | amely egyetlen napba sű- i rítve mutatja be két kishi- j uatalnok életét. Csütörtökön | Napok a háromszázhatvan- cíből c. láthatjuk Vészi End- re háromrészes, gondolko­dásra késztető tévéiótékát. A második csatornán Be­szélgetés Siqueirosz-szal címmel a nagy mexikói fes­tőről készült olasz film sze­repel a műsorban. Szombaton a Híres szöl'é- ,-ek sorozatban Kempelen Farkas sakkautomatájá-ól tudunk meg újabb érdekes feltételezéseket. Éjszaka a Hajnali négykor c. — locar- nói nagydíjas — angol fű­met iáthatjuk. Vasárnap Shaw jókedvű, okos játékát, o Sosem lehet tudni-t kínál­ja a tévé. A római atlétikai EB - > ől csütörtök kivételével minden nop láthatunk közvetítést. HANGVERSENY Kedden este 8 órakor ma- gvarnóta-estet rendez a pé­csi szabadtéri színpadon az ŐRI. Vasárnap rendezi Pécsett a KŰRI a bányász fúvósze­nekarok napját. A Székes- egyház előtti téren délelőtt fél 11-kor a Mecseki Szén­bányák fúvószenekara és a Mecseki Ércbányák fúvósze­nekara ad hangversenyt. MOZI Színes, szinkronizált szov­jet kalandfilm a Gejzirvölgy titka (képünkön). Izgalma­san jeleníti meg a bennszü­löttek öntörvényű világát. A ■ film főként az ifjúság és a tudományos-fantasztikumot Kedvelők körében számíthat népszerűségre. Az Aranyláz és a Kutya­élet c. Chaplin filmek viszont minden korosztály elismeré­sére számithatnak. Az 1925-ben készült Aranyláz c. némafilmet ze­nével és szöveggel az író, rendező és főszerepet játszó Chaplin egészítette ki. A nagy alaszkai aranyláz ide­jén játszódó film egy kis­ember útját kíséri végig a meggazdagodás reményé­ben Északra tóduló kalan­dorok körében. KIÁLLÍTÁS Nagykanizsán a Thury György Múzeumban csütör­tökön délután kerül sor Kus- tár Zsursa grafikusművész kiállításának megnyitására. Zalaegerszegen a Göcsej Múzeumban és az Ifjúsági Parkban és Egervár '74 c. képzőművészeti kiállítás lát­ható, amely az egervári mű­vésztelep utolsó két évének alkotásait demonstrálja. ESEMÉNY Vasárnap emlékünnepsé­get tartanak Szigetvárott a Várban az 1566-os hősi vár­védelem évfordulója alkal­mából. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom