Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-20 / 258. szám

I 197i- tieptember 20. DUNÄNTOlf NAPLÓ Befejeződött az szakszervezet. Háromnapos tanácskozás után csütörtök délután a SZOT székházában befejeződött a szakszervezeti nőkonferencia, amelyen 14 európai ország kül­döttei a dolgozó nők és min­denekelőtt a dolgozó anyák helyzetéről tárgyaltak. Szinte valamennyi felszólaló rámutatott, hogy a nők munká­ja egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ anyagi ja­vainak létrehozásához, és ki­emelték, hogy a nők foglal­koztatása nincs ellentétben az anyai hivatással. Ahhoz azon­ban, hogy kettős feladatuknak eleget tehessenek, mindenütt biztosítani kell a munka korsze­rű feltételeit, és messzemenő támogatást kell nyújtani a nők­nek anyai hivatásuk teljesíté­séhez. A szocialista országok küldöt­tei rámutattak, hogy hazájuk­ban a munkáshatalom sokolda­lúan segíti, védi a nőket, az anyákat Többen hangsúlyozták azonban, hogy o tőkés orszá­gokban továbbra is csak éles harc órán válhatnak a nők a európai pökonfereucia munkában és a társadalmi élet­ben teljes jogú emberekké, s o szervezett munkások összefogá­sa szükséges ahhoz is, hogy fel­számolják a hallgatólagosan megtűrt egyenlőtlenségeket. A szocialista országok küldöt­tei is elemezték szakszervezete­ik nőpolitikái feladatait. Mint mondották, a szocializmus vi­szonyai között az állam intéz­ményesen biztosítja a nőknél a teljes egyenlőség lehetőségét; a szakszervezeteknek az a fel­adatuk, hogy valamennyi terü­leten segítsék a lehetőségek tel­jes kihasználását. Valamennyi felszólaló egyet­értett abban, hogy támogatni kell a nőket korszerű szakmai ismeretek megszerzésében, A vitában elhangzottakat dr. Czerván Mártonná, a SZOT nő- bizottságának elnöke foglalta össze, majd Duschek Alajosné, a SZOT titkára zárta be a ta­nácskozást. Csütörtök este Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke fogadást adott a konferencián részt vett kül­döttségek tiszteletére. Á regionális vállalatoké a jövő A cél: fejleszteni Pécs vízellátását A Dunántúli Regionális Vízmű üzemelteti a mohácsi víz-távvezetéket Baranya megye és Pécs város távlati vízellátásának megoldá­sa lesz a legfőbb feladata an­nak az üzemfőmérnökségnek, amely 1975. január 1-én kezdi tevékenységét Pécsett. Átveszi a Pécsi Vízmű Vállalattól a mo­hácsi vízkivételi művet, a táv­vezetéket és az üszögi víztisz­tító telepet. A létesítéssel kap csolatos tennivalókról tegnap tárgyaltak Pécsett a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat és a Pécsi Víz­mű szakemberei. Rózsavölgyi Imrét, a regioná­lis vállalat igazgatóját először , arái kérdeztük, hogy mi indo- I kolja az üzemlőmérnökség <et- ! reliozását? — Baranya és Pécs több cél­ra hasznosít vizet, s az ipar, i mezőgazdaság, valamint a la- | kosság vízigényének megfelelő i kielégítése miatt már most I szükséges a jövőre gondolni. Az I üzemfőmérnökség lényegében a j távlati vízgazdálkodási problé­mák megoldására hivatott. Amennyiben az üzemfőmérnök- séggel szemben támasztott víz­igények növekednek és az egy­ség megteremti a szükséges gazdasági alapot, akkor a jö­vőben önálló regionális vízmű és vízgazdálkodási vállalattá szerveződik. — Pécs vízellátásáról is az Üzemlőmérnökség gondoskodik? — A város belső területén történő vízelosztás távlatban is a Pécsi Vízmű Vállalat felada­ta. Gyorsan porig éghetett Tűz a siklósi villányinűlomban © Több órás küzdelem a lángokkal © Megkezdték a milliós kár helyreállítását Szerdán éjszaka néhány perc­cel éjfél előtt üzemzavar során tűz keletkezett a siklósi villany­malomban. Erős súrlódás követ­keztében meggyulladtak a gép­szíjak, a lángok pillanatok alatt végigkígyóztak a háromszintes épület faszerkezetén. A pécsi, szigetvári és mohácsi állami tűz­oltók, valamint a helyi önkén­tesek több órás megfeszített küzdelemben fékezték meg a tüzet. A megmentett érték több mint 10 millió forint, a becsült kár meghaladja az egymilliót. * Az üszkös gerendákról még tegnap délután is csörgött a víz, a korábbon patikotiszta- ságú falakon vastag korom, a megperzselődött gépek alatt fe­kete latyak. Több mint 600 négyzetméter területen pusztí­tott a tűz, az ablakok kipattog­tak, a legalább fél évszázados malom száraz fenyógerendái, a szinteket elválasztó deszkafö­dém égett Ám a legfőbb ér­ték; az úgynevezett vezérgépek megmaradtak, s 2 mázsa liszt is biztonságban, fóliával letakart zsákokban áll az udvarorv. A tüzek történetében alig akad példa arra, hogy valaha is megmentettek volna égő mal­mot A siklósi is könnyen porig éghetett volna, mégis áll, s re­mélhetően néhány hónap múlva újra búzát őröl. Érdemes vissza pergetni az eseményeket, hogy választ kap­junk: miként sikerült megmen­teni az üzemet Gernert Gábor, a körzeti üzem helyettes műsza­ki vezetője, a mentésben részt­vevő első szemtanúk egyike. — Itt lakom az üzemben, en­gem riasztott elsőként Földin- szki István hengerőr. Akkor már a harmadik emelet is piroslott, recsegett-ropogott minden. Sze­rencsére a járási tűzoltópa­rancsnok, Huber Dezső is má­sodperceken belül a helyszínen volt, s azonnal intézkedett. Pa­rancsnokunk egyébként itt nőtt fel, mindig is szívügye volt a malom, minden szöget ismer az üzemben. Ez a helyismeret nagy segítséget jelentett abban, hogy időveszteség nélkül tehette azt, amit kellett. Korábban sokan békétlenkedtek szigora miatt, »cgkövetelte a tűzrendészeti előírások betartását, o próba­riadók fegyelmezett végrehajtá­sát. Ennek köszönhető, hogy a valós riasztás mintaszerű volt, mindenki a saját helyén azt tet­te, amit kellett Méltán büszke az önkénte­sekre Huber Dezső járási tűz­oltóparancsnok. Közülük nem egy, így Nagy József II., Gugo- ra Árpád, Studinger János, Óz­di Péter és mások az éjszakai mentés után, pihenés nélkül folytatta a helyreállítást — Mire az állami egységek kiértek, sikerült előkészíteni a „teljes bevetést” — mondta Hu­ber Dezső. — Miközben önkén­teseink oltottak, a Vízmű siklósi kirendeltsége feltöltötte vízzel a közeli strandmedencét és gon­doskodott állandó utánpótlás­ról. A környék lakói, ismerősök és ismeretlenek, egykori önkén­tes tűzoltók hordták ki a zsáko­kat mentették a lisztet a ve­szélyeztetett raktárból. Röviddel a tűz keletkezése után már a helyszínen volt és mindvégig irányított részt vett a mentés­ben Kosteleczky Sándor tűzoltó ezredes, a Baranya megyei Tűz­rendészed Parancsnokság veze­tője. A veszélyeztetett üzembe sietett Szendró Károly, a Gabo­nafelvásárló- és Feldolgozó Vál­lalat igazgatója is. — Ezúton szeretnék köszöne­tét mondani mindazoknak, akik megmentették az üzemet Azt hiszem, amit itt tettek a bara­nyai tűzoltók, az a mentés ma­gasiskolája. Nagy volt a veszély, mégis megnyugodtam, látva az óramű pontosságú összmunkát, mintaszerű szervezettséget, ál­dozatkész, életüket kockáztató fegyelmezett tűzoltóinkat Úgy gondolom, az itt megmentett értékkel kiérdemelték, megke­resték a tűzoltók tízévi fizeté­süket Nem a milliókról van szó, az üzem pusztulása pótolhatat­lan veszteséget jelentett volna vállalatunknak. A helyreállítás­ról egyébként már gondoskod­tunk. Gépészeti szakembereink felbecsülték a károkat, a tenni­valót. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat pedig soron kívül vállalta el az építészeti munkákat. Bízom abban, hogy néhány hónapos kényszerszünet után ismét termel majd az üzem. Addig is más baranyai malmok I Technikai felkészültség, vállaltak többlet-őrlést, így a la­kosság és sütőipar ellátásában nem lesz fennakadás. A tűzoltók szerint mintaszerű rend, tisztaság volt a siklósi ma­lomban. Ezzel is magyarázható, hogy az ilyenkor szokásos porr robbanás nem következett be, a tűz megfékezhető volt. Ugyanakkor figyelmeztető: a harmadik szinten nyitva maradt egy vasajtó, s a lángok átter­jedhettek a szomszédos raktár tetőzetére. pos megelőző munka, a tűzol­tók, hivatásosak és önkéntesek, valamint a lakosság együttmű­ködése példát ad: ilyen súlyos malomtüzet is meg lehet fé­kezni. * A nagy kárt okozó tűz kelet­kezési okát szakértők bevoná­sával vizsgálja a Baranya me­gyei Rendé 'őkapitányság. Wesztl M. A Vörös Hadsereg nyomában — A szabadság térképe r Élményt adó programok az úttörőknek — Az öszSgl telepen a pécsi 'állglat szakemberei különböző usérlstéket folytattak a vizmi nőség javítására . . . — A kísérletek folyamatossó- ga nem szakod meg, ugyanis mi a vállalat ott dolgozó szak­embereivel együtt vesszük ót a telepet — Miként kezdik Pécsett a feladataik gyakorlati megvaló­sítását? — E hónap végéig elkészül a Pécsi Vízmű Vállalattal közös programunk, melynek alapján december végéig befejezzük az átadást, átvételt. Ezzel párhu­zamosan meglehetősen sok munkánk lesz, hiszen Pécsett ki kell alakítani az üzemfőmér­nökséget a megfelelő műhe­lyekkel, raktárakkal, irodákkcl. A csaknem hatvanfős üzemfő­mérnökség létesítéséhez szük­séges pénzt részben az Orszá­gos Vízügyi Hivatal, részben a vállalatunk adja. Mohácson pe­dig egy üzemvezetőség kialakí­tását tervezzük, mely a pécsi egység irányításával tevékeny­kedik majd. Mindenesetre bő­ven lesz feladatunk, hiszen a rendszerhez tartozik majd a borjádi és szederkényi vízmű­fejlesztés, valamint a mohácsi öntözőfürt üzemeltetése. — Pillanatnyilag mi a legfon­tosabb tennivalójuk és cél/uk? — Műszakilag meq kell vizs­gálnunk az átveendő műveket. Tudni akarjuk, hogy miként és rrr'yen fejlesztéssel leszünk Ké­pesek tartani, illetve fejleszteni a jelenlegi vízellátás, vízszol­gáltatás színvonalát. Célunk | pedig, hogy jó kapcsolatot ala­kítsunk ki a pécsi vállalattal, hiszen az üzemfőmérnökség te­vékenységéhez rendkívül fontos o támogatásuk. Solti Dezső, a Pécsi Vízmű Vállalat lömérnöke: — Egy a célunk. Az adott le­hetőségeken belül — attól füg­getlenül, hogy ezeket a müve két ki üzemelteti: Pécs város­nak jó és elegendő vizet kell adnunk. Ez közös felelősségünk is. Pécsett óriásiak a vízkövettsl- mények egyrészt lakossági, másrészt minden egyéb fejlődés kapcsán. Az üzemek, vállalatok, gyárak fejlődését, esetleg újak kialakítását nem akadályozhat­ja vízellátási probléma. Amit mi ez idáig tettünk a vízgon­dok orvoslásáért, tapasztalat­ként átadjuk a siófoki vállalat­nak. A jövőre vonatkozó elkép­zeléseinket is elmondjuk. Ezek megvalósításában szoros együttműködéssel mielőbb eredményeket akarunk elérni. A távlatban ugyanis a villamos­energia és gázellátáshoz ha­sonlóan a vízgazdálkodásban is a regionális vál'alntoké a jövő. Török Éva Tegnap délelőtt ülést tartott 1 Emléktúrékat szervernek, fefte­a Magyar Úttörők Szövetsége Baranya megyei Tanácsa és El­nöksége a TIT Bartók klubjában. Az ülésen részt vettek Kiss György, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­társa, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának titkára. Benkő Gyula, a Magyar Úttörők Baranya me­gyei Elnökségének elnöke. Mos­nál Miklós, a Magyar Úttörők Baranya megyei Elnökségének titkára. Az ülésen az 1974—75-ös út­törőév feladatait vitatták meg. Ebben az évben tovább folyta­tódik a „Nem térkép e táj” ak­ció, melyet elsősorban hazánk felszabadulásának évfordulójá­ra való készülés határoz meg, resik a veteránokat. Feldolgoz­zák a 30 év alatt történt esemé­nyeket az egyes csapatokban, ismerkednek Magyarország új, szocialista létesítményeivel. Az elmúlt évihez képest sokkal gaz­dagabb lesz ez a program. Az újabb akciók közül a legna­gyobb érdeklődést Baranyában a „Vörös Hadsereg nvomában", és o „Vörös csillog” váltották ki. Kidolgozzák az úttörők o fel­szabadító harcok térképét, ún. „Szabadság térképet”, megis­merik a szovjet—magyar fegyver­barátság tényeit. A „Védetté nyilvánítjuk” program keretén belül a környezet védelmére, tisztaságára vigyáznak, parko­kat, erdőkben tisztásokat kap­nak őrzésre az úttörők. Minder csak ízelítő volt abból a gazdag, sokrétű tervből, me­lyet erre az évre kaptok a csa­patvezetők. A módszertani kér­dések közül a leglényegesebb — fokozni kell a gyerekek ön­állóságát, öntevékenységét, ön- kormányzati szerepüket. Érvé­nyesíteni kell a fiatalok egyéni elképzeléseit. Nagy szerepet kapnak ebben az évben a szim­bólumok is. Erősítik a társadalmi szervekkel kapcsolataikat, így jobban megismerhetik a gyere­kek közvetlen környezetüket. Él­ményszerű túrákat, közös akció­kat szerveznek a KlSZ-szervezet- tel. Az időszerű feladatok mea- beszélését vita követte, melynek során a résztvevők elmondták az egyes iskoláknál jelentkező problémákat. mwwmmltonrw P £ c s HÁZAS5AGOT KÖTÖTTEK Konrád László és Végh Mária, Fil­ler József és Kaiácsonyi Márta, Mol­nár Janos és Hubi Magdoma, Sítől» József és Orosz Agnes, Horváth Sán­dor és Laky Erzsejet, Kovács Vendet és Regenye Veronika, Dobó László és Barkóczi Mária, Imre Sándor es Far­kas Mária, Fodor János es Zetz Te­rézia, Szekeres László és Váradi Er­zsébet, Varga István és Béta Edit, Gál Lcjos és Gillai Györgyi, Csermák József és Bezctrédy Judit, Csermák Jenő és Papp Margit, Salamon István és Papp Zsuzsanna, Hohmann Péter és Fülöp Éva, Baronek Béla és Ka­nizsai Lrzsóbet, Balanyi Zoltán és Vincze Mária, Kadiicskó István és Horváth Magdolna, Pinkóczy László és Pap Erzséoet, Heidt Tibor és Vár­völgyi Mário, Knizsek-Pál István é* Gobi Erzsébet, dr. Török Árpád és Kelemen Gabriella, Rudolf Árpád és Pintér Mária, Dobszay Károly és Fiskor Marianna, Giroszász Sándor és Kovács Sára, Kovács László és Schmidt Zsuzsanna, Bányai János és Boros Mária, Geiii István és Czigler Mária, Fekete Mátyás és Szántó Má­ria, Derka László és Mikula Mária, Szofcodi László és Nagy Agnes, Györ- kő Ernő és Kotró Edit, dr. Horváth Sándor és dr. Pomozi Agnes, Pintér László és Horváth Ilona, Barcsa Gyula és Mester Mária, Borbás Imre és Nagy Valéria. MEGHALTAK Solymosi Gyuláné Tóth Rozália, Ba­logh Dezső, Varjú Jenő, Király Lo- josné Kovácsics Irén, Csordás And­rás, Blum Nándorné Kiér Anna, Be- rényi István, Majer Ferenc, Bozsnó- novics Istvánná Kundár Katalin, Bakos Kálmán, Kalónyos Ernő, Németh Ist­ván, Hajba Józsefné Németh Erzsébet, Lauber Gyuláné Mlevay Katalin, Wittchen Béiáné Kovács Rózsa, Dré­gelyi László, Hegedűs József, Wejs* Albinná Holczer Margit, Kordély Gyuláné Hengl Anna, Mayer János­áé Feil Mária, Meszler József, Kiss Ernő, Koleszárics Mátyás, Gapp Kó- rolyné Basák Otilia, Úri Jánosné Pirgl Viktória, Halász Nándorné Lénárd Erzsébet, Szabó Jánosné Baráth Má­ria, Wichte- Andor, Pocskai Jánosné Vö ös-Sene Rozsa, Bahn Andrásné Kimich Krisztina, Gál József, Kővári Ferenc, Bocsa Pálné Szabó Mária, Nagy Istvánná Veingertner Julianna, Kungl Lászlóné Bayer Anna. Pap Ist­vánná Musza Júlianna, Lauterer Ja- kabné Windheim Mária, Zsifkó Ist­ván, Várkonyi László, Koncsek Jakab- né Auth Magdolna, Deli János, Ho­nor József, Simon József. KOMLÓ SZÜLETTEK Lukács Zsolt, Páll Szilvia, Fülöp Ró­bert, Horváth Anett, Mutter Attila, Kuti Ibolya, Szabó Gyöngyi, Bércet Zsolt, Leipold Arnold, Simon János, Vaiga Tibor, Ház Attila, Schwarcz Anita, Jakab Izabella Ambrózi Ist­ván, Mazso László, Biaikó Ildikó, Schvab Roland, Littmann Márton, HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Barna János és Bertáidé Julianna, Kádár Antal és Krámos Anna, Kardos Pál és Somogyi Mária, Somosy László és Nuszpl Terézia, Fügedi Ferenc és Cserfalvi Erzsébet, Fülöp Árpád és Schieszer Katalin, Niedling János és Tiszberger Mária, Csőm József és Dézsi Judit. MEGHALTAK Füzes József, Izai Istvánná Vig Má­ria. MOHÁCS SZÜLETTEK Bohner Andrea, Sánta Norbert, Mándy Ildikó, Vida Ildikó, Kovács Diána, Balog Henriett, Mihálovics Júlia, Zsifkovics Gyu'a, Krepp György, Kla*z Éva, Königsfelder Ferenc, Csapó Gábor, Balogh Anikó, Szűcs Endre, Leib Norbert, Tóth Mária, Harsányl Ágnes, Várhalmi Krisztina. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK lloskics János és Kókity Hona, Ko- ! Tsimér Mihály és Pápai .Aranka, Ritt* | linger János és Sümegi Mária, Dö­römbölő Kálmán és Aksz Márta. MEGHALTAK Illés Mihá’yné Burány Luca, Mistina István, Gerbl Tamásné sz. Facskó Aranka, Zsilies Mártonná sz. Graics Mária. Ünnepi műsorok ' a 80 éves Péchy Blanka tiszteletére Péchy Blanka, a magyar színházművészet, kezdettől a magyar rádiózás, az előadó­művészét; íróként, műforaí- tóként pedig mai élő iro­dalmunk, valamint a nyelv- tudomány kimagasló clakia; 3 szép magyar beszéd ápo­lására hivatott Kazinczy-díj megalapítója és művészeti közéletünk ma is rendkívül aktív szereplője a napokban tölti be 80. életévét. A mű­vészvilág és a magyar szel­lemi élet több meghitt ün­nepségen köszönti Pécs vá- os szülöttét: a 80 esztendős Péchy Blankát, a Magycr Népköz;ársaság érdemes i művészét. Közülük *öbbet a Magyar Televízió és a Magyar Rádió hozzánk is eljuttat. Ma, pénteken dé'után a Kossuth Rádióban 16.05-kor egyebek közt dr. Benczodv lózsef, Földes Anna. Ke* j resztury Dezső. Páqer Antal, ; Ruttka; Éva és Várkonyi Zol­tán közreműködésével ün­nepi műsorral mond köszön­tőt a Magyar Rádió. Szom­baton, szep'ember 21-én es­te a budapesti Irodalmi Színt? td 5Z-~r-ői este' rendez I Péchy Blanka tiszte'ötére g j VI. kerületi Fáklya Klubban. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom