Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-19 / 227. szám

T9T?. augusztus T9. DUNÄNTOL! NAPLÖ ^ fi /_■■■■ r wr a_ ■ n | Szélesítjük es erősítjük »< Lvov és Baranya kapcsolatait Kitüntetés népfrontmunkáért A; elmúlt héten Baronya szovjet testvérmegyéjéből, Lvov- ból partmunkásküldöttséq érke­zett barati látogatásra. Itt-tar- tózkodásuk során megismerked­tek megyénk párszervezeteinek tevékenységével, látogatást tet­tek többek között az Üjpetrei Termelőszövetkezetben, a Me­cseki Szénbányáknál, a Mecha­nikai Laboratóriumban, megte­kintették Pécs város és Baranya megye néhány nevezetességét. Elutazásuk előtt megkértük Vik­tor Fjodorovics Dobrik elvtór- sat, az Ukrán Kommunista Párt Lvov Területi Bizottsága első titkárát, a küldöttség vezetőjét, hogy válaszoljon kérdéseinkre: Három évtized fejlődése — Lvov terület nemrégiben ünnepelte felszabadulásának 30. évfordulóját Milyen válto­zás történt fejlődés ment végbe területűk életében az elmúlt három évtizedben? — A Ivovi terület Nyugat­Ukrajna területeivel együtt 1939-ben csatlakozott o Szov­jetunióhoz. Ezt megelőzően e területet ,a lengyel uralkodó osztály gazdaságilag, politikai­lag és kulturális területen egy- , aránt elnyomta, elmaradott helyzetben tartotta. Csak pél­daként említem meg, hogy mindössze négy ukrán nyelvű iskolánk volt, az ukrán nyelv használatát üldözték. Gazdasá­gi előrehaladásról szó sem le­hetett, Sajnos 1939 után kevés idő állt rendelkezésre o fejlő­déshez. Rövid idő múlva kitört a második világháború, terüle­tünk ideiglenesen fasiszta meg­szállás olá került, a németek mindent tönkretettek. 30 évvel ezelőtt mindent élőiről kellett kezdeni. Nagy utat tettünk meg, és jelenleg hazánk iparilag fej­lett mezőgazdasági területe va­gyunk, Ipari termelésünk 1939- hez viszonyítva negyvenszeresé­re emelkedett. Hogy néhány példát említsek; ebben az esz­tendőben 12 500 autóbuszt, 13 000 villamos rakodó targon­cát, 500 ezer televíziós készü­léket, melyből 250 ezer színes adás vételére alkalmas, gyár­tanak megyénkben. Évente 10 millió tonna szenet, 2 millió ton­na olajat, 60 milliárd köbméter gázt odúnk az országnak. Külö­nösen erőteljese^ fejlődik terü­letünkön g vegyipar. 500 tonna műtrágyát, egymillió tonna ként termelünk, Üj gyárak, lakóhá­zak, szociális és kulturális léte­sítmények épülnek, melyekre évente 500 millió rubelt fordí­tunk. Mezőgazdaságunk terme­lése az éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodik. Elsősorban a hús- és tejtermelésre fordítjuk figyelmünket. 1973-ban 100 hektárra számítva 800 mázsa tejet, 247 mázsa - húst termel­tünk. Nagy figyelmet fordítot­tunk a dolgozók életszínvonalá- nck emelésére, melynek ered­ményeképpen a vásárlóképes­ség rohomoson növekedett. En­nek kielégítésére, sok új üzle­tet, étkezdét építettünk. Véle­ményünk szerint kereskedelmünk jól dolgozik, kielégíti a lakos­ság szükségleteit. Az elmúlt 3 évtizedben Lvov jelentős kul­Beszélgetés V. F. Öobrik elvtárssal, az Ukrán Kommunista Párt Lvav Területi Hzattsáca első titkárával túrközponttá fejlődött. Jelenleg 120 ezer egyetemista és főis­kolás tanul, 40 tudományos és kutatóintézet működik, melyek­ben 9 ezer tudományos munka­társ dolgozik. Közülük 400-an a tudományok doktora és aka­démikus címet, 3500-an a kan­didátusi címet nyerték el. Az Ukrán Szocialista Köztársaság tudományos akadémiájának fi­náléja működik nálunk, öt színházunk van, melyek mű­vészi színvonalát az országban jól ismerik. Tizennégy múzeu­munk van. A kulturális élet mel­lett sokat fejlődött megyénk sportja is, mind több dolgozó él a sportolási lehetőségekkel, mely egyaránt elősegítette a tömegsport és a minőségi sport kiváló eredményeinek el­érését Az ukrán labdarúgó válogatottban több mint 10 Ivovi játékos szerepel, a külön­böző sportágakban világ- és olimpiai bajnokaink vannak. További cálok — A látogatásuk során szólt azokról a gazdasági, kulturális tervekről, melyek megvalósítása elősegíti a Ivovi terület további fejlődé­sét Kérjük, hogy a legfonto­sabb feladatokról, célkitűzé­sekről adjon tájékoztatást — A párt- és állami szervek, területünk dolgozói jelenleg fő feladatunknak az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtása, a IX. ötéves te™ célkitűzéseinek teljesítése érde­kében tevékenykednek. A kü­lönböző területeken a kitűzött feladatok túlteljesítésében je­lentős eredményeket értünk el. Az ipari termelésben például eddig 60 millió rubellel teljesí­tettük túl a tervet Célunk az ipar termelésének, színvonalá­nak továbbfejlesztése. Minde­nekelőtt a termelés intenzitásá­nak, a munka termelékenysége növekedésére törekszünk. Évente növekszik a termelésben az auto­mata gépek száma, a vállala­tok és üzemek mind jobban a termelési folyamatok komplex gépesítésére törekszenek. Az elkövetkezendő években új gyá­rak, üzemek épülnek. Megkez­dődött a nyugat-ukrajnai ve­gyikombinát építése, mely há­rom év múlva másfél millió tonna műtrágyát termel évente. Jávorovszkijban kénbányászati kombinát épül, ahol évente 2,3 millió tonna lesz a kéntermelés. Folyamatban van autóbusz- gyárunk rekonstrukciója, fej­lesszük a villamos targonca gyárunkat is. Rövidesen mind­kettőben megkétszereződik a termelés. 1975-ben még egy te­levízió-készülékeket előállító gyár építése kezdődik meg. ahol évente 500 ezer színes adás vételére alkalmas készü­léket gyártunk majd. Fejlesz­teni kívánjuk a könnyűiparunkat, I és élelmiszeriparunkat is. A mezőgazdaság terén egyrészt a nagyobb szakosodásra, másrészt a koncentráció növelésére tö­rekszünk. Támogatjuk, hogy az egyes termelési ágazatokban, a kolhozok között, a jobb ered­mények elérését biztosító együttműködések jöjjenek létre. A terület népgazdaságának fej­lesztésében annak a párthatá­rozatnak a megvalósítása a fel­adat, mely kimondja, hogy Uk­rajna nyugati területein bizto­sítani kell a gyorsabb ütemű fejlődést. ,. . T\ ü látogatás tapasztalatai — Dobrik elvtárs és o kül­döttség néhány tagja először tettek látogatást Baranya megyében. Néhány napos itt- tartózködásuk után milyen kép alakult ki Önökben me­gyénkről? — Nemcsak Baranyg megyé­ben, hanem Magyarországon is első ízben járok. Nagyon kevés idő állt rendelkezésünkre, így csak általános megállapításokat tudok tenni. Legfontosabb amit mondhatok; itt-tartózkodásunk alatt arról győződtünk meg, hogy népgazdaságuk erőtelje­sen fejlődik. Ahol jártunk, vál­lalatoknál és termelőszövetkeze­tekben, szervezett munkát ta­pasztaltunk. Az Üjpetrei Tsz-ben különösen sok jó tapasztalatot szereztünk. Az a véleményünk, hogy a hozzáértő vezetés, a modern technika adta lehető­ségeket kihasználva, a gazdaság irányítását a korszerű követel­ményeknek megfelelően végzi, és így jó eredményeket érnek el. Mindnyájunk számára emlé­kezetes marad találkozásunk a baranyai bányászokkal, akik a Zobák-aknai barátság gyűlésen nagy figyelemmel hallgatták mindazt, amit saját megyénk életéről, fejlődéséről, gondjai­ról elmondhattunk. Eredeti fog­lalkozásom építész, ezért külö­nösen nagy érdeklődéssel fi­gyeltem építkezéseiket. Sok új épületük van, és azok nagyon szépek. Különösen nagyon tet­szett nekünk, hoqy milyen ren­dezettek a falvak, sok új házat, szép utakat láttunk. Küldött­ségünk egyik tagja, Marcsenkó elvtárs már néhány évvel ez­előtt járt Baranyában, és el­mondotta, hogy mennyire meg­lepte öt az a nagy változás, fejlődés,' melyeket a falvakban látott. E képből mi is tanultunk, és o tanulságokat otthon sze­retnénk hasznosítani. Küldöttsé­günk számára naqyon érdekes volt a sikondai Bányász Sza­natóriumban tett látogatás, aho| megismerkedhettünk azok­kal az orvosokkal, egészségügyi dolgozókkal, akik lelkes mun­kájukkal segítik a bányászok egészségének védelmét, gyógyí­tását. Nagyon örültünk, hogy alkalmunk volt megismerkedni Harkánnyal, ahol jó szervezés­sel, ügyes ötletekkel, nagy tö­megek pihenését biztosítják. Ebből is sokat tanultunk. Tanulhatunk egymástól — Baranya megye és Lvov terület között több éves test­vérkapcsolat jött létre, mely nagyban .elősegítette a ba­rátság elmélyítését, a kölcsö­nös megismerés szélesítését Hogyan vélekedik e kapcso­latok további erősítésének le­hetőségéről? — Az elmúlt évek során a kölcsönös látogatások eredmé­nyeként sokat tanulhattunk egy­mástól, akár a mezőgazdaság terén, vaqy a bányászatban szerzett tapasztalatok kicserélé­sére gondolok. Ezt a barátsá­got és kapcsolatot a jövőben erősíteni, szélesíteni kell. Láto­gatásunk során dr. Naqy Jó­zsef elvtárssal, a Megyei Párt- bizottság első titkárával erről sokat beszélgettünk. Megálla­podtunk abban, hogy a párt­munkások kölcsönös látogatá­sán tűi a különböző tömegmoz­galmak, szakszervezet, ifjúsági mozgalom közötti tapasztalat- cserét is rendszeresíteni fogjuk. Nagy jelentőséget tulajdonítok a hírközlő szervek együttműkö­désének, akik sokat tehetnek an­nak érdekében, hogy a két test­vérmegye lakói mind több is­meretet szerezzenek egymásról. Elősegítjük maid a népgazda­ság különböző területén dolgo­zó szakemberek kölcsönös ta­pasztalatcseréjét is. Szeretnénk tovább erősíteni kulturális és sportkapcsolatainkat, biztosíta­ni. hogy a két terület sportolói különböző sportágakban rend­szeresen megmérkőzzenek egy­mással, hoqy az öntevékeny együttesek bemutassák tudásu­kat. E kapcsolatok szélesítése, és erősítése mindkét terület fej­lődésének hasznára válhat. Ba­rátok vagyunk, nincsenek titka­ink egymás előtt. Amit egymás­ról megtudunk, az csak előbbre viheti a fejlődést. Amikor a testvérkapcsolatok, a barátság erősítésére törekszünk, hadd idézzek egy szovjet közmondást, mely o legtalálóbban fejezi ki . mindazt, ami bennünket össze­köt: „A baráttal megosztott öröm kettős öröm — a baráttal i megosztott bánat, fél bánat". Mitzki Ervin Bensőséges ünnepséget rendezett tegnap Pécsett o Városi Tanács épületében a Hazafias Népfront megyei Bi­zottsága. A résztvevőket Föl- def Andrásné. az MSZMP Ba­ranya megye* Bizottsága Ok­tatási Igozn.Vó'.ágának veze­tője, a HNF megyei alelnöke köszöntötte. A Hazafias Népfront or­szágos elnöksége augusztus 20. alkalmából a szocialista építőmunka társadalmi segí­tésében, a szocialista nemzeti egység erősítésében kifejtett önzetlen, odaadó és eredmé­nyes tevékenysége elismeré­séül o „Hazafias Népfront kitüntető jelvény"-ét adomá­nyozta Gergely Lajos pécsi nyugdíjasnak, Gálos Antalné kendergyári munkás, vasas! lakosnak, Deszoncs/cs János­nak, a HNF mohácsi járási titkárának. Meskó László hi­dasi postafelügyelőnek, Bárá­ny i András komlói bányász­nak. A kitüntető jelvényeket Piá­két Ignác, Kossuth-díjas, o HNF országos elnökségének tagja adta át. Az ünnepségen jelen volt Kádár Németh Béláné, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága párt- és tömegszer­vezeti osztályának munkatár­sa, valamint a megyei nép­front elnökség tagjai. A Népfront kitüntető jel­vényt adományozták Sztergár Jánosnak, a Hazafias Nép­front Baranya megyei Bizott­sága titkárának, aki a jelvényt Budapesten vette át. A munkapad mellől az egyetemre Megéri? Nagy vállalkozás valamennyiüktől. Csicsók István, Jakács Péter, Ropoli László no­vembertől júliusig átvették a gimnázium első két osztályának anyagát Az »elmúlt két hónap­ban a harmadik és negyedik matekját fizikáját gyúrták, i Ezekben a pillanatokban már j csak órák választják el őket attól, hogy megtudják, bejut­nak-e az egyetemre vagy a műszaki főiskolára. — Érettsé­gi nélkül. A napokban folynak az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák. Talán megvárhattam volna az eredményhirdetést és mint egyetemistákkal beszél­gethetnénk, s akkor még maga­biztosabban, meggyőzőbben válaszolhatnának. — Megéri? Budapesten, a Martos Flóra Kollégiumban ezen a forró au­gusztusi estén csak a külföldi diákok laknak, s azok a szak­munkások, akik érettségi nél­kül szeretnének bejutni vala­melyik felsőfokú műszaki okta­tási intézménybe. A folyosók néptelenek, néha azonban nyí­lik egy ajtó, fürdőköpenyes, melegítas, füzetet szorongató fiatalemberek kopognak át a másik szobába: nézd már meg, neked is ez jött ki? A felvételi vizsgák eredmé­nye a legtöbb kitűnően érett­ségiző diákot is nagy izgalom­mal, várakozással tölti el. A Mecseki Szénbányák három szakmunkása bámulatos derű­látással várja a végső elbírá­lást: szerintük mindenképpen megérte. Hónapokig tartott, amíg agyuk ismét megszokta a tanulást. Aztán a kisebbségi érzést kellett legyőzniük. A bo­nyolult képletek láttán egymást kémlelték: a másik érti-e? Idő kellett, amíg legyőzték a félel­met. Először hetente egy, majd két napot Pécsett, a Műszaki Főiskolán tanultak. Csicsók Ist­ván 30 esztendős, a kis Pista másfél, a kislány hétéves. Meg­szűntek az autózások, a kirán­dulások, a televízió. Takács Péter kicsije háromhónapos. Ha sikerül a felvételi öt esztendős lesz, mire a mérnök apuka vég­leg hazatér Miskolcról. Ropcli Lászlót hónapok óta nem látták a pécsi repülőmodellező klub­ban. A kislány, akinek fél esz­tendeje udvarol, szintén csak a hétvégeken találkozhat 25 esztendős udvarlójával. Buda­pesten reggel 8-kor kezdődik az oktatás, egyórás ebédszü­nettel délután 5-ig tart A Fiúk hazafelé megveszik reggelijü­ket, kicsit pihentetik agyukat, aztán a házi feladatokon a sor. A negyedik emeleti 19-es és 20-as szoba ajtajai néha ki­nyílnak: neked is ennyi jött ki? számoljuk is, közel félmillió fo­rintba kerül a három fiú dip­lomája. Megéri? Nem hinném, hogy hiábavalóan szórják a Szénbányáknál a pénzt Sokéig tanácstalanul állok az Anna-aknai lakás ajtaja előtt, míg végre a kopogásra beengednek. — Ne haragudjon, elaludtam kissé. A gyerek az éjjel rosszul aludt, reggeli után magam mel­lé vettem egy kicsit s elalud­tunk ... A Péter miatt jött? Az egyetem? Nem. Nem örülök, hogy mérnökné leszek. — Hogy-hogy? — Semmink sem volt, ami­kor összekerültünk, ketten dol­goztunk, hogy ezt a kis lakást berendezzük. Nem keres a Pé­ter túl sokat — 2400 forint a fizetése. Ennek a nyolcvan szá­zalékát kapja majd . .. Lassan nyílik az ajtó. Idősebb asszony kukucskál be. — Nem tudod a lottószámo­kat? Nem figyeltem a rádiót. Takácsné nem válaszol. — Látja, így kell majd él­nem. Nincs kopogás, nincs nyugalom. Látták, hogy maga jött, a kíváncsiság mór hozza a szomszédokat. Itt. ebben a lyukban kell kivárnom az öt esztendőt, míg Péter hazajön. Ki sem mozdulhatok a lakás­ból, be sem jöhet senki, hogy ne kíváncsiskodnának. S hallot­tam már olyanról, hogy a férj kitanult, aztán nem volt többé elég művelt a feleség... A Mecseki Szénbányák há­rom kiváló szakmunkását java­solta továbbtanulásra. A szak­munkások is kellenek, de olyan mérnökök, akik az eszterga, a satupad mellett tanulták szak­májuk alapjait, még jobban kellenek. He csak a fizetést — Nem volt módod tanulni az általános iskola elvégzése után, vagy nem akartál? — Volt lehetőségem. A vil­lanyszerelő szakma azonban jobban érdekelt, mint bármi más. — S most? Hogy jutott eszedbe? — Inkább az üzemnek ju­tott eszébe. Éppen a szabolcsi légaknán dolgoztam, amikot jöttek szólni. Csicsók István tizenegy esz­tendeje a Villamos üzem Ist- ván-aknai csoportjánál dolgo­zik, ugyanennyi ideje munkásör, a KISZ-ben még régebb óta tevékenykedik. A szakmunkás- vizsga után rövid ideig ült ba­bérjain. A szakképzettségét ki­egészítő tanfolyamok egész so­rát végezte el, amelyek önma­gukban is szakmaként fogad­hatók el: a villamos gépkeze­lői. önálló villanyszerelői, villa­mos telepkezelői, villamos mű­vezetői tanfolyamok mind egy- egy esztendős elfoglaltságot, je­lentettek. A mestervizsga még nagyobb felkészülést követelt. A mostani tanuláshoz azonban egyik sem volt hasonlítható. Először több jelölt volt. A Pécsi Műszaki Főiskolán egész­napos pszichológiai vizsga ke­retében mérték fel, kivel érde­mes foglalkozni. A fiúk azt mondják, rázós volt Aztán mindegyikükkel több órát be­szélgettek, végül is a szénbá­nyáktól hárman, Baranyából kilencen maradtak. Év közben még egy fiú kiszállt. Először heti nyolc, majd ti­zenhat órán át küzdöttek a kö­zépiskolák matematika, fizika, magyar és a marxizmus—leni- nizmus anyagával. A pécsi fő­iskola oktatói lelkiismeretes munkát végeztek. Kárpáti Fe­renc tanársegéd, aki alig idő­sebb, vagy éppen egykorú Csi- csókékkal, Budapestre is elkí­sérte a csoportot, éjfélig az 6 ajtaja is nyitva áll: igen, ez az integrálás jó, csak csináljátok. Kárpáti Ferenc, a pécsi fő­iskola, a Műegyetem azonban nem egyedül .vállalták maguk­ra a fiúk felkészítésének gond­jait: az előadók között Aczél György, Barabás János, a KISZ K3 titkára, az MSZMP KB osz­tályvezetői nevével is találko­zunk. — Tudom, hogy nehéz at asszonynak egyedül — mondja Takács Péter —, azért is jár­tam haza, amikor csak lehe­tett. Apám a bányában megsé­rült, 1958 óta nyugdíjban van. Anyám szintén. Nem volt le­hetőségem a tanulásra, öten voltunk testvérek, a szakma se­gített leggyorsabban pénzhez. — Most nagyon nehéz le­dolgozni azt a hátrányt — Huszonhét éves vagyok, s elég könnyen tanulok. Bár az eszem nincs mindig ott, ahol kellene, gyakran otthon „já­rok”. Anita szemlátomást nő, ahányszor hazamegyek, mindig másként látom. A kollegáim örülnek, bár néhány technikus csodálkozott eleinte, hogy így is lehet? Végül is valamennyi­en biztattak: vigyem valamire. S ha vissza kell térnem a sa­tupadhoz, akkor is megérte, amit tanultam, megmarad. Ropoli László a legfiatalabb. Esztergályos. — Mi ösztönzött? A rang, a nagyobb fizetés, a fizikailag könnyebb munka? — Ha a meló nehézségétől félnék, nem az esztergályos szakmát választottam volna. A nagy pádon van mit emelni. Egyszerűen kicsit előre akarok lépni. A műhelyben állandóan újításokon törtem a fejem, né­hány sikerült is. Az embert hajtja a becsvágya és erőm is van hozzá. Anyám egyedül ne­velt bennünket. — Qn bizonyára nagyon szomorú, hiszen öt esztendeig egyedül lesz. S utána előfor­dulhat, hogy a Laci azonnal megnősül. Ropoli Lászlónét Laci utolsó­ként hagyta magára a komló- kökönyösi kis lakásban. — Hiányzik, nagyon hiány­zik Laci, de ha egyedül is ma­radok, jó érzés. A jövőjéről van szó. Nagyon furcsa így egye­dül, de csak sikerüljön neki... Lombos! Jenő i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom