Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-21 / 228. szám

Keskenyek a csuklós busz ajtajai A HDN csütörtöki telefonj a fórotok sűrűn követik egy- ügyelete számos levelet is kap, mást, utazási sebességük is természetesen ezekkel js foglal- nagy, oz utas, néhány perces kozik. Kárpáti János mérnök- útját akár állvo is megteszi. Vé- közgazdász, pécsi olvasónk kér- leményem szerint a belső vá- dezi,_ miért olyan nehézkes a rosj közlekedésben használt le- és felszállás a csuklós au- buszokon az ülőhelyek részará- tóbuszokon. Kéri, hadd vála- nyának a busz befogadó ké- szolja meg maga a kérdést, pességéhez viszonyítva jóval a Tessék! harminc százalék alatt kell len­— Az Ikarus 180-as csuklás nie, míg a városkörnyéki for- autóbusz nyílásai — mert nem galmat lebonyolító buszoknál nevezném őket ajtónak — kés- ötven százalék fölött, kenyek, főleg a leszállás — gyerekekkkel és csomaggal — * nehézkes. A nyílások háromféle ffj. Aradi Henrik bólyí olva- méretben készülnek, mégpedig sónk kérdezi: Egy Montevideó- 800, 1100 és 1600 millimétere- ba kivándorolt személy után hol sek. Ezzel szemben a négyten- lehet érdeklődni? (Utolsó leve- gelyű csuklós villamos (FW le anyjához 1964-ben kelt, az 1200-as sorozat) nyílásai mind akkori címe is megvan.) Van-e egyformák, éspedig 1200 milli- Uruguay-nak Magyaroszágon méteresek. követsége, s ha igen, mi a cí­— Véleményem szerint cél- me? Felhívtuk a Külügyminisz­szerűbb inkább kényelmes és térium sajtóosztályát, ahol meg. biztonságos fel- és leszállást adták az uruguayi nagykövet­biztosítani, mint ülőhelyeket rséq címét: Budapest, Vérha- predukálni, Mennyivel kényei- lom utca 12—16, 5-ös számú mesebb lenne az utasáramlás, épület. Postai irányítószám: ha mondjuk legalább 1900 mii- 1023. Telefon: 368-333. Bólyi liméter széles ajtókat tervezné- levélírónk tehát erre a címre nek. írhat, tudomásunk szerint azon­— A csuklós villamos 21 een- ban az ismeretlen helyen tar- timéterrel keskenyebb, mint a tózkodók felkutatására általá- esuklós autóbusz, mégis, itt ban a Vöröskeresztet kérik, A egyenletesebb a közlekedés, Magyar Vöröskeresrt Országos normálisabb az utasáramlás. Központjának címe: Budapest, Javaslom, a csuklós autóbusz- V. kerület, Arany János utca nál is biztosítsák az egyenletes 31. A keresőszolgálat telefon- szélességű mozgásteret. Ezt száma: 318-847. 1000 milliméterben állapíthat- ^ nánk meg. A busz kiképzésé­nél a túlzott kényelemre való Továbbra rs várjuk olvasóink törekvésnek nincsen gyakorlati kérdéseit minden csütörtökön, jelentősége. Az utas inkább délután 4-től 6 óráig, a 10-057- kényelmesen akar állni. Miután es pécsi telefonszámon. Ismét nyerhet Olvasóink feladata megállapítani, hogy az egyes kérdések­re megadott 3 válasz közül melyik a helyes és a válasz után álló jelet (1, X vagy 2) a tipp-oszlopba beírni. A tippszelvényt LEVELEZŐLAPRA felragasztva loll beküldeni legkésőbb augusz­tus 24-én (szombat) déli 12 óráig beérkezőleg a szerkesz­tőség címére (Hétfői Dunántúli Napló, 7601 Pécs, Pf. 134.). A helyesen kitöltött tippszchrényt beküldők között egy ér­tékes könyvet sorsolunk ki. 1. Melyik a világ leghosszabb folyója? Amazonas-Ucayalí (1) Nílus (x) Mississippi (2) 2. Melyik század művészeti irányzata volt a „quattrocento”? (13. sz. (1) 14. sz. (x) 15. sz. (2) 3. Az Athéntól Münchenig rendezett olimpiák közül melyiken nem vett részt Magyarország? 1916-os berlini (1) 1920-as antwerpeni (x) 1924-es párizsi (2) 4. Mikor jött létre a Béke-Világtanács? 1949 (1) 1950 (x) 1951 (2) 5. Ki festette a „Fázó nő” e. képet? Székely Bertalan (1) Munkácsy Mihály (x) Derkovits Gyula (2) 1. kérdés 2. kérdés 3. kérdés 4. kérdés 5. kérdés Az augusztus 12-i számban közölt pályázat helyes megfej­tése: *X — 1 — 2 — X — 1. A sorsoláson Makány Imre 7633 Pécs, Dr. Veress E. u. 13. olvasónknak kedvezett a szerencse. A nyert könyvet részére postán küldjük meg. Pénz semmittevésért A kanadai kormány három éven keresztül biztosítja a lét­minimumot 2500 család számá­ra — semmittevésért. Pszicholá- ' gusok és szociológusok ki akar­ják deríteni, képes-e az em­ber teljes dologtalanságban él­ni, vagy a tesztidö alatt is fog­lalkozik-e valamivel. Az USA- ban már folytattak ilyen kísér­leteket. Az eredmény: az álla­milag támogatott semmittevők ugyanúgy dolgoztak, mint ko­rábban, egy különbség mégis volt: az anyák többet foglal­koztak a gyerekekkel. ,,£LETELIXIR’’ — MELLÉKTERMÉKBŐL Kazahsztánban, a fehér arany fellegvárában, eljárást dolgoz­tak ki a gyapotolaj gyártása során keletkező melléktermék hasznosítására. E-vitamint állíta­nak elő belőle, amely regene-á- rólag hot az emberi szervezetre és meghosszabbítja az életet. A KALOCSAI D 601-ES. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai Fűszerpaprika Kutató Állo­másán szépen fejlődik a Kalocsai D—601-es csokros fűszerpaprika. Képünkön: Greksa Zsuzsanna és Lakatos Tiborné az öntözési kísérleti parcellá kon a termés fejlettségét méri. A Föld 20 milliárd embert is eltarthat... Enni mindenki tud — táplál­kozni kevesen. Az aforizmasze­rű mondat dr. Tarján Róbert professzortól, az Országos Élel­mezés- és Táplálkozástudomá­nyi Intézet igazgatójától szár­mazik. Az intézet laboratóriumaiban mo már az új élelmiszerek mik­roelemeit is fel tudják tárni, vagyis a gramm egy milliomod részét is kimutatják. Állatokon próbálják ki, hogyan szívódnak fel az újfajta ételek, fogyasz­tásuk nem jár-e káros kísérő- jelenségekkel. Megvizsgálják, hogy egy-egy ételnek mennyi idő alatt változik a fizikai ösz- szetétele. Ezzel választ kapnak arra, melyek azok, amelyeket feltétlenül frissen kell elkészí­teni, s azok, amelyek néhány órával később is megőrzik ere­deti tápértéküket. Főszereplő marad a hús A mezőgazdaság fokozott ke- mizálása újabb feladatokat ad az intézetnek: megvédeni az ember egészségét az élelmiszer­be jutó vegyszerektől. Szopta­tós anyáknak különböző diétás étrendeket javasoltak, s megfi­gyelték, milyen ételekből jut a legtöbb tápanyag az anyatej­be. Kutatók egy kis csoportja szűrővizsgálatokat végez annak kimutatására, mi van az or­szágos táplálkozási átlagok mö­gött. De ez már a szociológia területére vezet. A sokrétű ku­tatások között azzal is foglal­koznak, mit eszünk 2000-ben. — Meggyőződésem, hogy Földünk 20 milliárd ember ré­szére is egészséges táplálékot tud biztosítani — mondja Tar­ján professzor. — Ehhez nem­zetközi összefogással kell meg­teremteni a feltételeket, hiszen Mit eszünk holnap? Nem lesz sem algaszendvics, sem élesztőtabletta rengeteq tartalék van még, el­sősorban a fejlődő országok­ban, de ezek feltárásához ta­pasztalatokra és anyagi esz­közökre egyaránt szükségük van, így az ezredfordulóra el­érhető a jelenlegi terméshozam há ro m- n égyszerese. — És mi Magyarországon mit eszünk 2000-ben? — Alapjában véve ugyanazt, amit manapság, csak egy ki­csit más formában. Táplálko­zásunkban főszereplő marad a hús. Az első helyen, azt hi­szem, az ezredfordulón is a sertés áll majd, de a fajtane­mesítések eredményeképpen főleq húst ad. s csak másod­sorban zsírt, A nemzetközi ke­reskedelem bővülése nyomán asztalunkon bizonyára egyfor­mán megszokott hétköznapi fo­gás lesz a folyami mellett a tengeri hal is. A főzelékek, gyümölcsök eqyre nagyobb sze­rephez jutnak, akárcsak a tej. — Mindezeket azonban mai szemmel nézve még kissé szo­katlan liofilizált állapotban lát­juk viszont. A liofilizálás porí- tási eljárást jelent, amelynek során az élelmiszerből alacsony hőfokon párologtatják el a vi­zet, s ezért az megőrzi a vita­mintartalmát, eredeti aromáját. Tubusban, paszta vagy por alakban vásárolhatjuk majd a gyümölcskivonatokat, a fekete­kávét. Ennek már ma sok kez­deti jelét tapasztalhatjuk: ha­gyományos módon sem tudunk jobb kakaót főzni, mint a bol­tokban kapható porból. Kitű­nőek a tejporok, a nescafék és a levessűrítmények is. Sok te­jes italt fogyasztunk majd, de nem biztos, hogy kávét, kakaót, inkább turmixokat, erjesztett tejféléket. — Ezekkel kevesebb lesz a gond, hamarabb és könnyeb­ben készíthetők el. mint a ha­gyományos élelmiszerek? — A fogalmazás valóban úgy pontosabb, hogy nem any- nyira az ételek, inkább a ház­tartás nem fog hasonlítani a maira. A zöldségféle tisztítását, darabolását, sőt előfőzését is elvégzi majd az ipar. Nem kell krumplit pucolni, zöldborsót fej­teni. Nálunk egyelőre kétirányú fejlődést figyelhetünk meg: bi­zonyos háztartási munkákat társadalmasítunk, ugyanakkor tökéletesítjük a háztartási gé­peket is. Pedig igen költséges dolog egyszerre fejleszteni pél­dául a Patyolat szolgáltatásait és az automata mosógépek gyártását. De hozhatok példát a saját területemről; tizenöt évvel ezelőtt a hazai háztar­tásoknak még csak 8 százalé­kában volt hűtőszekrény, ma pedig 45 százalékában, egy­idejűleg korszerűsödik a hűtő­ipar is. A háztartások technikai felszereltsége az ezredforduló- rq tovább növekszik. Ezért cse­rébe azonban fel kell áldozni sok konzervatív szokásunkat. — Nem lesz tehát algaszend­vics és élesztőtabletta? — Nem, a fantasztikus regé­nyek utópiáival ellentétben, a hagyományos élelemforrásain­kat nem cseréljük fel radikáli­san szintetikus élelmiszerekre. Helyette inkább tejpaszta és gyümölcspor lesz. Kényelmesen, a felhasználási formában kap­juk kézhez az élelmiszereket. S egy felnőtt ember napi élelmi­szeradagja sem változik — másfél kiló marad. Csak az ízek módosulása, legalább annyira, mint az elmúlt negyedszázad­ban. Az ízek változnak — Megváltoznak az ízek? De hiszen nagyjából ugyanazt esz- szükl — Egyáltalán nem. Legalább akkora változás ment végbe az élelmiszeriparban, mint ami­lyen nagy a házi és gyári ke­nyér közötti különbség. Nagy­apáink rá sem ismernének a mai kenyérre. Az ő idejükben otthon dagasztották, eqy hétre- valót sütöttek. Ma mindenki friss kenyeret eszik. Hasonló­képpen más az elmúlt évtized­ben elterjedt gyári csirke és tészta, mint az otthon készült, más a búza, amiből a kenyeret sütjük, és más ízű a tej Is, amit iszunk, mert a tehenek korszerűbb takarmányt kapnak. Ha megkérdeznénk a mai gye­reket. mi az a maláta- vaqy ci­kóriakávé, nem tud válaszolni, pediq néhány évtizede minden­napi reggelink volt. Varga Zsuzsa <3us ultimáe noctis HRffiÄf'^SÄSÄR ŐRSI FERENC drámája nyomán rajzolta: SARLÓS ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom