Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-31 / 238. szám
1974. Augusztus 81, DUNANTOtl NAPLÓ Az információáradattal meg lehet birkózni Segít a gyorsolvasás »Olvasási készségünk hosz- szú évszázadok alatt csupán annyiban fejlődött, Hogy a középkori szerzetesek tagolt, hangos olvasásáról, betűzgetéséről áttértünk a teljes szavak és szóképek olvasására" — írja dr. Dezső Zsigmondné A gyorsolvasás programozott tankönyve című művében. Miért, lehet másképpen is olvasni, mint ahogy ezidáig tettük? — adódik jogosan a kérdés. Lehet, sőt kell is! Ez a gyorsolvasós. 5000 szó percenként? Tartsunk egy kis önvizsgálatot, hogy jelenlegi módszereinkkel milyen eredményekre vagyunk képesek? A gyakorlation olvasó 90—160 szót képes olvasni percenként, a gyakorlott átlag pedig 200—250 szót, természetesen a különböző nehézségi foknak megfelelően — állapították meg számos felmérésen. Fogadjuk el, hogy rbssz módszerekkel olvasunk, de hát mire lennénk képesek, van-e lehetőség a fejlődésre? Hazai adatok híján csupán a külföldi gyorsolvasó tanfolyamok eredményei alapján tájékozódhatunk: Az általános tapasztalatok szerint a tanfolyamra beiratkozott hallgatóknak legfeljebb 3 százaléka nem ér el semmiféle eredményt Az átlagról azt mondhatjuk el, a résztvevők 90—95 százaléka két- háromszorosára fejleszti olvasási készségét, a kezdeti 200— 250 szó/perc sebességet 500— 800 szó/percre fokozza, miközben a felfogóképesség aránya 50—60 százalékról 70—80 százalékra nő. Természetesen itt is akadtak kimagasló eredmények, állítólag 5000 szó/perces teljesítmény is előfordult. Magyarországon alig néhány esztendeje foglalkoznak komolyabban a gyorsolvasás technikájával, szakirodalma pedig még alig van. Csupán a legutóbbi időben jelent meg dr. Dezső Zsigmondné már idézett műve, amely nálunk elsőként ad 28 napos felosztású, önállóan is elvégezhető tanfolyamanyagot. A továbbiakban dr. Dezső Zisgmondné lapunknak adott szíves szaktanácsai és e cikk írójának gyakorlati tapasztalatai alapján ismertetjük a gyorsolvasás legalapvetőbb sajátosságait Miért is van szükség a gyorsolvasásra? Információ áradatról, már mint közhelyről beszélünk, nyomasztó voltát azonban nap mint nap saját bőrünkön tapasztaljuk, követése pedig mind lehetetlenebb. Ugyanakkor nézzük csak meg a már korábban említett adatot a 250 szó/per- cet, amely csupán fele, vagy negyede annak a sebességnek, amelyre az ember a veleszületett adottságainál fogva képes lenne. Vizuális érzékeléskor pedig képességei 1/5-ét használja ki. Kézenfekvőnek látszik a megoldás: a módszeren kell változtatni) Erre az ellentmondásra és a gyorsolvasás szükségességére az Egyesült Államokban már,a huszas évek elején felfigyeltek. Keresni kezdték az új módszert amelyekkel a korábbi hibák leküzdhetők, s a harmincas években pedig már megindultak az első gyorsolvasó tanfolyamok. Gyorsabb olvasás — jobb felfogás Nézzük meg, hogy mi is ennek az új olvasási eljárásnak a lényege. Dr. Dezső Zsigmondné írja: „Szemünk mozgását kis izmok irányítják. Azt még karunk vízszintes mozgásán is kipróbálhatjuk, mennyivel nagyobb izommunkát jelent az előrehaladás apró kis ugrások és megállások váltakozásával, mint azonos távolságon ritkább megállásokkal végzett mozgás. A szavankénti olvasás csökkenti a megértést nagyobb munkát rá az agyra, a nehezebb szellemi tevékenység kövekeztében természetszerűleg hamarabb kifáradunk, azaz megfordítva, ha kevesebb megállással olvasunk, sebességünk felgyorsul és ez a gyorsaság — kevesebb erőfeszítés mellett — elősegíti a jobb felfogás mértékét is. Hogyan juthatunk végül is mindezen képességek birtokába? A programozott tankönyv három alapvető módszert említ: — ritmikus szemmozgás begyakorlása, — látószög növelése, — értelmes szócsoportok felismerése egyetlen megállással. Ezek közül a ritmikus szemmozgás begyakorlása az egyetlen mechanikus művelet, amelynél szellemi tevékenységünknek semmi szerepe nincs. Szokás kérdése csupán, hogy két-há- rom pillantással olvassunk el egy sort. A látószög növelése már igen komoly szellemi munka. Nézzünk csak egy példát! Igyekezzék az olvasó egyetlen pillantással megjegyezni a következő jelcsoportot: 4 p 6 bizonyára nem okozott nehézséget, szemünk hagyományos és természetes látószögébe még belefér. No, de itt a következő : D 9 7 i I p 5 k valószínű, hogy a felét sem sikerült megjegyezni, hiszen szemünk nem szokott hozzá. Rendszeres gyakorlás után azonban képes lesz 30—40 be- tútávolságnak megfelelő szakaszt befogni. Példaként említve: ez már megfelel az újság hasábszélességének. A harmadik módszer pedig abban segít, hogy a szöveget értelmes gon- lati egységenként olvassuk és ne pedig úgy, ahogy épp a hasábok diktálják. A sebesség növelésének érdekében, — amint art a szerző is említi — le kell szoknunk az úgynevezett belső, hangos olvasásról, amelyről nagyon sokszor tudomást sem veszünk. Ugyancsak állandó hibának tekinthető a már olvasott részekre való visszatérés is. Gyakran előfordul, hogy szemünk már jóval előrébb jár, mint a felfogásunk és úgy érezzük, agyunk nem követte a mű gondolatát. Ez esetben szemünk visszaugrik néhány sorral, hogy megismételjük az olvasottakat. Ilyenkor döbbenünk rá, feleslegesen tettük, mert mégiscsak emlékezünk a lényegére. Miként győzhetők le mindezek a hibák? Először is a koncentrált figyelemmel, aktív, figyelmes olvasással, az utasítások pontos követésével, a reprodukálás érdekében pedig a szókincs nagymértékű fejlesztésével. Skimming, skipping — nem is gondoljuk, hogy ezek az idegen szavak olyan tevékenységet takarnak, amelyet már ezidáig is alkalmaztunk, csaknem tudatosan és következetesen. A skimming nem más, mint ismerkedés az olvasmány egészével. Ezt tesszük tulajdonképpen a könyvesboltokban, amikor a megvásárolandó könyvet nézegetjük. A skipping pedig egy- egy keresett adat kiválasztása — például lexikon használat Beszéltünk arról is, hogy a gyorsolvasásnál nem szavakat, hanem szócsoportokat, gondolategységeket olvasunk. Nos, ennél még továbblépünk a kővetkező módszernél, a gondolatok követésénél. Hogy a leírt vagy kimondott szavak közül nem mindegyik egyformán fontos, az talán nem is meglepő. De, hogy a szerző mondanivalója akkor is érthető maradjon, ha a szavaknak mintegy 50 százalékát elhagyjuk, ez már szinte hihetetlenül hangzik. A szerző, amikor az információit közli, nem írhat távirati stílusban. Ahhoz, hogy gondolatait rögzítse, a stílus szabályai szerint kellő szómennyiségre van szüksége. Amikor azonban visszafordítjuk a szerző gondolataira, ehhez már nincs szükségünk valamennyi szóra, elég, ha a lényeget hordozó kulcsszavakat és a gondolatok áramlását jelző kötőszavakra figyelünk, s felhasználjuk az írásjelek segítségét is. \ Nem felületesség! Viszonylag rövid pályafutása alatt nagyon sok támadás érte a gyorsolvasást. Ellenzői a gyorsaság ürügyén felületességgel vádolják, pedig e kettő közé nem tehető egyenlőségjel. Sokan a szépirodalom esztétikai értékét féltik a gyorsolvasástól. Erre dr. Dezső Zsigmondné a következő választ adja: „Nem győzzük eleget hangsúlyozni: a gyorsolvasás módszere az olvasással járó munkát igyekszik megkönnyíteni, csak a gyakorlati prózára, vagyis azokra az olvasmányokra vonatkozik, melyek munkával, tanulással, ismeretszerzéssel függenek össze, ez pedig olvasmányainknak több mint 70 százalékát teszik ki — tehát érdemes elsajátítani." Mire számíthat végül is a tanfolyam elvégzője, ha a gyorsolvasás programozott tankönyvének anyagát lelkiismeretesen elsajátította? Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy semmiképpen sem tekinthető csodaszernek, amellyel egycsapásra megoldódik minden. Nagyon sok gyakorlással, figyelemmel érhető el és tartható meg komolyabb eredmény. A 28 napos kurzus elvégzése után olvasási sebességünk várhatóan háromszorosára növekszik. Ez pedig azt jelenti, ha eddig naponto 3 órát töltöttünk olvassóssal, az most égy óra alatt elvégezhető, a fennmaradó időt pedig újabb ismeretek szerzésére fordíthatjuk. Füzes János Országos búzatanácskozás Bóiyban Csütörtökön munka tanácsra ültek össze a Bólyi Állami Gazdaságban az or- j szág legjobb búzatermelő i állami gazdaságainak szak- I emberei, hogy megvitassák az idei búzatermelési tapasz- j talataikat, és összegezzék a további teendőket. A tanácskozást az Állami ] Gazdaságok Országos Központja rendezte, Bolyba azokat a gazdaságokat hívták meg — mintegy 35—40 üzemet — amelyekben az idén hektáronként 40 mázsánál több búzatermést takarítottak be. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hoqy búzatermelési tapasztalataikat írásban is összegezik, s ezt hozzáférhetővé teszik valameny- nyi állami gazdaság számára. Januárban kezdődik a népességnyilvántartási összeírás Készülnek az utca-, házszámlakás jegyzékek Baranya 98 tanácsánál — 2S a, hozzájuk tartozó 319 településen — megkezdődtek az előkészületek a népessegnyil- vántartás alapját képező összeírásra, amire 1975. január 2- ótól kerül sor. Az óllamigazga tás széleskörű korszerűsítésé nek egyik láncszeme a népességnyilvántartás. Megszűnnek az időről időre megismétlődő -összeírások — sorkötelesek tankötelesek összeírása, válasz tói névjegyzékek elkészítése stb. — és lényegesen egyszerűbb lesz az ügyintézés, hiszen adatszolgáltatás helyett elegendő lesz az a személyi szám, ami mögött a nyilvántartásban meg- lalálhatók az állampolgá, legfontosabb személyi adatai. A januári összeírás előkészületeinek első szakaszában mái folyik Baranya megye községeiben az ún. utca-házszám-la- kásjegyzék összeállítása. A megye városaiban — Pécsett kivéve — és Siklóson szeptember 15-ig végzik el ezt a mun: ; kát. A községekben a tanácsi dolgozó:;, a városokban pedig összeíró biztosok keresnek fel j minden házat, s az ott lakók 1 bemondása alapján veszik I lajstromba utcánként a házakat. a házakban o lakásokat, s o lakásokban a lakókat, tehát az albérlőkét is. E jegyzék ; alapián alakítják ki az összeíró körzeteket, s ugyancsak e jegyzékből derűi ki, hol van szükség utca elnevezésre, (több azonos utcanév esetén ..átkeresztelésre”), házszámok módosítására, stb. A népességnyilvántartási ösz- szeírás következő előkészületi szakaszában — a pécsihez hasonlóan — valamennyi tanács átveszi a rendőrhatóságtól a lakcím ki- és bejelentések intézését. Erre előreláthatóan ez év novemberében kerül sor. A leállóöbölben „topog” az autóbusz, nehéz betömi a gépjármű folyamba. Hacsak.,. nem akad egy udvarias vezető. * Autóbuszon „A 39-esre felszállt egy anyuka karonülő kisgyerekkel. Az ülőhelyeken nem mozdult senki. — Kérek egy ülőhelyet a gyermekes anyának — szólt kö- telességszerűen a kalauz. Többszöri felszólítása is süket fülekre talált. Erre a gépkocsivezető elvesztette a türelmét: — Addig nem indítok, amíg valaki át nem adja a helyét. Mire az egyik utas: — Adja át a kalauz, ő úgyis egész nap ül.. Szakonyi Lajos, a pécsi Volán személyforgalmi üzemigazgatója kifogyhatatlan az ilyen és hasonló történetekből. Az utasok nem angyalok... De milyennek látják őket és a közlekedés többi résztvevőjét, a forgalmat, azok, akik kenyerüket az autóbuszon keresik meg? A gépkocsivezetők, a kalauzok, a forgalmisták. Amíg Markó Imre forgalmi előadóval az újmecsekaljai végállomáson új csuklósra várunk. Kőhalmi Lajosné forgalmista arról panaszkodik, megint elromlott egy kocsi, s nem is lehet a helyszínen megjavítani. — Ilyenkor kimarad a járat? — Ritkán. Ahhoz öt-hat kocsinak egyszerre kell meghibásodnia. Persze történt már ilyen is, s ekkor valóban tehetetlenek vagyunk. Ebben az esetben például a 10-es gépkocsivezetője pihenőidejét feláldozva azonnal ráfordul a 20- asra. Felszállónk a 20-asra. Az új 180-as csuklós Ikarus a délutáni csúcsforgalomban is könnyedén nyeli az utastömeget. Senki nem marad le. Csak a menetidő. A Hal téri leállóöbölből — néztük az órát — másfél percig nem tudtunk elindulni. Nem akadt egyetlen udvarias gépkocsivezető sem ... — Ez a legnagyobb baj — Mit tud az új csuklós? A sorompó „elveri” a menetidőt Az utasok sem angyalok Életveszélyes az Alkotmány utca szól Papp Lajos a volán mellől. — Minden autós siet. S valamennyi jobban siet, mint a buszon utazó száznál több ember. — Milyen az új csuklós? — Nem is lehet egy napon említeni a régivel. Ide mindenki felfér, több, mint kétszáz utas. Persze csak akkor, ha nem állnak meg az ajtóban. Mert akkor hiába a négy ajtó, hiába a nagy kocsi, ha szűkké teszik. Debát ilyen a közönség. Aztán persze a Volánt szidják, pedig a következő megállóban várakozók inkább utastársaikat szidhatnák. A 39-esen a sorompó és a jegyautomata okozza a legtöbb gondot. Az előbbit csak szidni lehet, az utóbbit viszont megtanulni. Sokan azt állítják, hogy rossz a konstrukció, pedig nem ismerik a kezelését Mellesleg a Szovjetunióban több, mint 10 éve kifogástalanul működnek. Persze ott rászólnak az utasok arra, aki rongálja ... Nálunk meg tíz-, húszfilléresekkel etetik. Pedig egy- és kétforintossal kiválóan működik, A kertvárosi pályaudvaron egymás szavábo vágva panaszkodnak a sofőrök, kalauzok. — Nem lehet tartani a menetidőt, a sorompó mindig elveri. — Ez a járat mindig zsúfolt. Itt a bőrgyár, a temető, a vágóhíd, a kertészet, a kórház, aztán az új lakótelep. — Nem adnak előnyt a busznak. Leszámítva a teherautóso kát, s egy-két úrvezetőt, a többiek fütyülnek az udvariasságra. a megértésről. Erdélyi Sándor gépkocsivezető szerint sokszor nincs megértés az utasok és a személyzet között sem. — Kihajolnak, kikönyökölnek a nyitott ablakon, pedig tilos és veszélyes. Elhiszem, hogy meleg van, de ha mi órák hosz szat bírjuk, tíz-tizenöt percig ki lehet bírni. Egyes utasok lené zik a sofőrt Igen, ezt tapasztó lom. Néha olyanokat monda nak, mint egy futballbírónak .. Pedig nem én hagyom az alma csutkát az ülésen, nem én ve rekedek a kocsiban, s nem én tanítok másokat arra, hogyan kell autóbuszt vezetni. Nem zsúfolt a 30-as reggel nyolc előtt sem. — Majd ha kezdődik az iskola — mondja Balogh János gépkocsivezető. — De nekem nincs problémám az utasokkal. Annál több a többi autóssal. — Éspedig? — A Jókai köz elején tilos a parkolás, de semmibe veszik. j Csak próbálnának egyszer a Skodával centizgetve befordulni. Az udvariassággal, pontosabban az udvariatlansággal nekem is van problémám. A teherautósok kiengednek a megállóból, de az egy-két udvarias személygépkocsi-vezetőre rádudálnak a többiek. Meg mutogatnak is . .. A főpályaudvari forgalmista, Karádi Józsefné az emberi koccanásokról beszél. — A minap is beállított ide egy kissé italos ember és nagy hangon szidott bennünket, amiért a busz nem válla meg e vonatot, pedig at esők tfz percet késett Nehezen lehetett megmagyarázni, hogy aki a következő megállóban várja a buszt, azt a legkevésbé sem érdekli, hogyan járnak a vonatok. A helyi közlekedésben szigorúan tartani kell a menetidőt A legtöbben arra hivatkoznak, hogy a bérletükért utcz- ni akarnak, s hogy-hogy késik a busz? Akad persze olyan is, aki augusztus végén a júliusi bérletével akar utazni. — Én soha nem szólok visz- sza az utasnak. Kéréssel többre megy az ember — mondja Meiszterics Imre, aki 12 éve ,ái a 30-assal, — Mit változtatna o pécsi közlekedésen? — Megtiltanám a parkolást a Széchenyi tér felső sarkán, a Nagy Lajos Gimnázium előtt. Néhány várakozó autónak már elvittük az oldalát. Azonnal rendbe hozatnám az Alkotmány utca burkolatát, mert az élet- veszélyes, s mióta az eszemet tudom, ilyen. Tönkre mennek a futóművek, s a múltkor az egyik ; utas a fejét verte a tetőbe, kép- | zelheti, mekkorát döccent a ko- gsi. Az Alkotmány és az Ifjúság utcában úgy belógnak az ágak, hogy csupa karcolás az új kocsi ... Aztán nézze csak, itt a Széchenyi téri gyalogátkelőhelyen egyszerűen erőszakoskodni kell, csoda, hogy nem történt még súlyos baleset. Viszont ha udvariasan elengedem a gyalogosokat, egész életemben itt állhatnék. Együtt szidjuk az utat, dicsérjük a Skodát. — Ezen álom a munka, szinte nem is fárad el az ember. Automata a váltó, nem kel! kup- lungolni, s olyan jó a kormányszervó, hogy tél kézzel könnyedén lehet kanyarodni. Az enyémben 40 ezer kilométer van már, de jóformán egy csavart sem kellett utánahúzni, S még valami: felfér 140 utas, nincs tumultus, nincs veszekedés, könnyebb az időt tartani, szóval még az utasok is mások ,. Páni** György V
