Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-10 / 218. szám

WM. augusztus 10. DUNANTOll NAPLÓ 3 Beszélgetések pártéletünk demokratizmusáról (I.) Megyénk pártszervezeteiben szélesedett a pártén belüli demokratizmus A továbbfejlesztés feladatainak vitája a megyei párt-végrehajtóbizottság ülésén Az MSZMP Központi Bizottsága 1969 novemberi ülésén fog­lalkozott o pártdemokrácia helyzetével, fejlesztésének lehetősé­geivel. A megyei párt-végrehajtóbizottság ennek alapján 1970 áprilisában jelölte meg saját és az alsóbb pártszervek, szerve­zetek feladatait. A közelmúltban a megyei párt-végrehaitó- bizottság a XI. pártkongresszusra, a megyei pártértekezletre való felkészülés jegyében, ismét napirendre tűzte a tapasztalatok megvitatását, a további előrelépést segítő feladatok meghatáro­zását Erről a vitáról kértünk tájékoztatást Rózsahegyi István elv- társtól, a Megyei Pártbizottság Párt- és Tömegszervezetek Osz­tályának vezetőjétől. Lényeges változások a párttagság szemléletében Átadták rendeltetésének a Sá­toraljaújhelyi Kórház Rendelő­intézetét. Létesítésére 6 millió forintot fordítottak. Az új ren­delő Sátoraljaújhely, Sárospa­tak és a környező községek mintegy 100 ezer lakójának egészségügyi ellátását biztosít­ja. Az épületben kapott helyet az anya- és gyermekvédelmi tanácsadó szolgálat is. Újabb tervjavaslat a lépcsőzetes munkakezdésre Cél: a zsúfoltság enyhítése Tizenhétezer utas hét és nyolc óra között Elsősorban az iskoláknak kell változtatni ok — Az 1970-től eltelt időszak tapasztalatainak összegezését hogyan végezték el, és milyen eredményeket állapított meg a végrehajtó bizottság? — A tapasztalatok reális Számbavétele érdekében vala­mennyi járási, városi és járási jogú pártbizottság megvizsgálta és testületi ülésén megtárgyal­ta a pártdemokrácia helyzetét, ezek megállapításait a végre­hajtó bizottság elé kerülő je­lentésünkben figyelembe vet­tük. Ezenkívül több száz, külön­böző területen dolgozó kom­munistához kérdőíveket küld­tünk ki, melyben a véleményü­ket kértük a pártdemokrácia alakulásáról. Válaszaikkal nagyban segítették a felmérő munka alaposságát. Mindezek alapján állapíthattuk meg, hogy megyénk pártszervezetei­ben az utóbbi években széle­sedett a pártonbelüli demokra­tizmus. Minden szinten többet foglalkoztak az 1970-es határo­zat után a pártélet kérdéseivel, ezen belül a pártdemokrácia fejlesztésének feladataival. Mindezek eredményeként lé­nyeges szemléletbeli változás következett be a párttagság gondolkodásában, nagy része magasabb igényeket támaszt a párt belső életének erősítésére, a szervezeti szabályzat betar­tására, a határozatok követke­zetes végrehajtására. Erősödtek a választott párttestületek — A pártélet demokratizmu­sának erősödésében nagy je­lentősége van a választott párt­testületek tevékenységének. A vita során a végrehajtó bizott­ság hogyan értékelte a munká­jukat? — Megyénk választott párt­testületeinek tevékenysége, munkamódszere és munkastí­lusa a szervezeti szabályzatra, a pártélet lenini elveire épül, az elmúlt években sokat fejlő­dött. Megnövekedett önállósá­guk, élénkebb lett kezdeménye­ző készségük. Az egyes terüle­teken minden lényeges kérdést a testületi üléseken megvitat­tak. Nagy figyelmet fordítot­tak a párt káderpolitikai elvei­nek helyi érvényesítésére, a ha­táskörükbe tartozó káderek ki­választására, nevelésére. A szervezeti szabályzat szellemé­ben foglalkoztak a pártépítés­sel, a tagfelvétellel, fegyelmi jogkörük érvényesítésével. Rendszeressé vált, hogy a vég­rehajtó bizottságok munkájuk­ról beszámoltak a pártbizottsá­goknak, szélesedett a testületi tagok tájékoztatásának rend­szere. — Ugyanakkor a végrehajtó bizottság néhány kedvezőtlen jelenségre is ráirányította a fi­gyelmet. Helyenként a demok­ráciát abszolutizálják. elvá­lasztják azt a centralizmus elvé­től, A testületekben történő sze­mélyi változásoknál esetenként megsértik a demokratizmus el­vét, a választások titkosságát. Ugyanakkor nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy az olyan testületi tagokat, akik érdem­telenné válnak funkciójuk be­töltésére, visszahívják. Még kö­vetkezetesebbé kell tenni a pártfórumokon elhangzott ész­revételekre történő érdemi visz- szatérést. — A párton belüli demokra­tizmus erősítésében fontos sze repe van a taggyűléseknek. A t A személygépkocsik javításának helyzete Baranyában A Statisztikai Hivatal 1972- ben 17 382, 1973-ban pedig 21 219 személyautót tartott nyil­ván Baranyában. Ebben az év­ben is nőtt a személyautó-tulaj­donosok száma és jövőben is mind több autó fut útjainkon. A gépjárművek nemcsak meg­felelő utakat igényelnek, hanem állandó karbantartást, javítást is. Megyénkben nő a javítószol­gálat kapacitása, újabb szerviz- állomások létesültek, épülnek. De fontos annak megvizsgálá­sa is: milyen a javítások minő­sége, elégedettek-e a gépkocsi­tulajdonosok ezzel a szolgálta­tással? A Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság 1974. évi II. félévi munkatervében többek között A személygépkocsi-javí­tás helyzete megyénkben című vizsgálat is szerepel. A vizsgá­lat céljáról és tartalmáról ér­deklődtünk dr. Szabó Józseftől, a Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökétől. — A vizsgálat célja; nagyon tárgyilagosan, őszintén és se­gítőszándékkal felmérjük a sze­mélyi tulajdonban lévő gépjár­művek javításának kapacitását, a javítás szervezettségét, szín­vonalát, átfutási idejét, minősé­gét, az alkatrészellátás helyze­tét, a javítások költségének el­számolási módját — kezdte tá­jékoztatóját az elnök. — Eze­ken kívül a hatósági műszaki felülvizsgálatok előkészítésének, végzésének tapasztalatait is ősz­szegyűjtjük. A vizsgálat kiterjed az állami, szövetkezeti és a ma­gánkisipar gépjárműjavító tévé kenységére, valamint a KPM műszaki felülvizsgálatot végző egységeire.- Mikor és milyen módon végzik a felmérést? — Augusztus 15-én kezdjük és szeptember végén fejezzük be a vizsgálatot, amiben mintegy fél­száz társadalmi népi ellenőr vesz részt. Köztük vannak e munkához értő szakemberek, autó- és motorszerelők, tech­nikusok, mérnökök, pénzügyi, számviteli és hatósági szakem­berek. A részvevők döntő több­sége személygépkocsi-tulajdo­nos, lesz közöttük a javító-szol­gáltató szervezetekben dolgozók és az Állami Biztosító alkalma­zottjai is. Ami a módját illeti: alkalmazzuk a kérdőíves meg­kérdezés formáját is. Mintegy 250 személygépkocsi-tulajdonos­nak kérdőívet küldünk. A kitöl­tött kérdőívek alapján kapott válaszok megfelelő rendszerben feldolgozásra kerülnek. A kije­lölt javító szervezeteknél és a magánkisiparosoknál helyszíni vizsgálatot, felmérést, ellenőr­zést végzünk. Itt a szervezetek vezetőivel, dolgozóival, a legkü­lönbözőbb kérdésekben a hely­zetet feltáró őszinte és segítő­kész megbeszéléseket folyta­tunk. A vizsgálat harmadik mód­ja: a javító szolgáltatást végző szervezetek és más, illetékes ve­zetők véleményét, állásfoglalá­sát is kérjük.- A kérdőívek tartalmazta kérdések közül ha említene né­hányat ...- Érdekel bennünket többek között: a gépjármű-tulajdonos milyen típusú járművét rendsze­rint hol javíttatja, — a javító- szervezet mekkora távolságra van a gépjármű-tulajdonos la­kásától, — a javítóhelyen ho­gyan bánnak gépkocsijával, — a javítási igény bejelentése után mennyi időt kell várni a javítás elvégzésére, — milyennek tartják a javítások minőségét, — mi a véleményük a javítási költségek számlázásáról, — milyennek tart­ják az alkatrészellátást, — szok­tak-e a javításért borravalót adni?- A kérdőívekre kért válaszo­í /elentes hogyan értékérté a pártélet e jelentős fórumának eredményességét ? Javult a pártvezetőségek irányító munkája — A megye pártszervezetei­ben a taggyűléseket a szerve­zeti szabályzatban rögzített elő­írásoknak megfelelően tartják meg, azokon a tagság 70—90 százaléka rendszeresen részt vesz. Az alapszervezetek több­sége munkatervben jelöli meg a taggyűlések fontosabb napi­rendi pontjait. Még' jelenleg is a munkahelyi jellegű témák szerepelnek leginkább a tag­gyűléseken, de jobb lett a párt belső életével összefüggő kér­dések aránya is. Megnöveke­dett a párttagok aktivitása, mely az alapszervezetekben erősödő őszinte, nyílt légkör­nek, a pártvezetőségek jó irányító munkájának az ered­ménye. Sokan szólalnak fel a taggyűléseken, jó javaslatokat tesznek, ezeket általában a ve­zetőségek elfogadják, a későb­biek során azokra visszatérnek, választ adnak. Egyre jobban ér­vényesül a kritikai szellem, a ; párttagok, ha szükséges, bátran bírálnak, szóvá teszik az ész- I lelt hibákat, problémákat So­kat javult a pártszervezetek határozathozatali munkája is. A párttagok véleményét kikérve indokolt esetekben hoznak ha­tározatokat, figyelmet fordíta- | nak a végrehajtás megszerve- j zésére, és ellenőrzésére. Nyílt, őszinte légkör — A pártdemokrácia további j erősítése érdekében milyen ton- l ] fos feladatokra hívta fel a fi- : gyeimet a végrehajtó bízott- \ ság? — Figyelembe véve az al- ] sóbb pártszervek értékelését, I tapasztalatait, a kiküldött kér- | dőívekre beérkezett válaszokat, néhány fontos kérdésben ól- lástfoglalt a megyei párt-végre- hajtóbizottság. Tovább kell erő­síteni a taggyűlések jelentősé­gét, biztosítani, hogy azokat mindenhol rendszeresen meg­tartsák, mind több kommunista vegyen részt a vitákban, a na­pirendek tartalmukban tpvább szélesedjenek, a pórtélét min­den kérdésével foglalkozzanak. Változatlan feladat erősíteni a kritikai szellemet, biztosítani a viták nyílt és őszinte jellegét, megakadályozni, hogy a bírá­lókkal szemben bármilyen meg­torlással éljenek. A pártveze­tőségek munkájában rendsze­resíteni kell, hogy a két tag­gyűlés között végzett munká­jukról számoljanak be a tag­ságnak, a megválasztott alap­szervezeti vezetők aktívan te­vékenykedjenek, akik nem vég­zik el feladataikat, azokat a párttagság hívja vissza funk­ciójából. A pártszervezetek egy j részében gondot jelent a párt- '• megbízatások rendszerének szé- | lesítése. Arra törekszünk, hogy I mind több kommunistának le- j gyen pártfeladata, annak el­végzésére a vezetőségek készít­sék fel a párttagokat, segítsék munkájukat, rendszeresen szá­moltassák be őket, legyen fo­lyamatos az értékelés, ha kell a bírálat, ha megérdemelt ak­kor a dicséret és a jutalmazás. Több figyelmet a párt legkisebb egységére I — A pártdemokrácia erősí- j tésének fontos lehetősége a | pártcsoportok . munkájának fej­lesztése. Tevékenységük az utóbbi években rendszeresebbé vált és ezt kell biztosítani a jövőben is. Végezetül: mint már említettem, a kiküldött kérdőívekre a kommunisták sok ! értékes választ adtak, jó javas­latokat, kritikai észrevételeket tettek. Irányító, segítő munkánk­ban ezeket is hasznosítani kí- j vánjuk! Mitzkí Ervin utaslétszám 1,1 százaléka uta­zik reggel öt óra előtt. Még öt és hat óra között sincs prob­léma, ekkor 11 643-on utazna! a munkahelyükre, hat és hél között már 16 678-an, hét és nyolc között 17 310-en, nyolc és kilenc között pedig isméi csökken az utasok száma 10 782-re, A számok alapjár kézenfekvő a következtetés: ki kell egyenlíteni a reggeli csúcsot, azaz „le kell farag­ni" a hét és nyolc óra közötti utasszámból, s azt elosztani hét előttre és nyolc utánra Magyarán: be kell vezetni a lépcsőzetes munkakezdést, maximum fél órával el kell tol­ni a nyolc órakor kezdő intéz­mények munkaidejét Ezek nagy többségét pedig az is­kolák alkotják. Délután négy és öt óra között A napi csúcsforgalom egyéb­ként négy és öt óra között te­tőzik 18 700 utassal. A megle­Az új utak építésén túl a városi tömegközlekedés gyorsí­tásának — körülményeink kö­zött — egyetlen, s ami szintén nem elvetendő szempont, leg­olcsóbb módja a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése, E megoldást indokolják a május­ban megtartott utasszámlálás adatai, tapasztalatai is. Nézzük hát a számokat. Hu­szonnégy órára elosztva órán­kénti átlagban 8667 utast szál­lítanak a pécsi autóbuszok. Reggel hét és nyolc óra között — tehát egy óra alatt — vi­szont a kétszeresét, 17 310 em­bert. A 17 310 utasra a reggeli csúcsórában is 18 739 férőhely jut Csakhogy az egyik járaton jelentkező szabad kapacitást nem irányíthatják a másik já­ratra, hisz ha félig kihasznál­va, de azoknak a kocsiknak is járni kell. Ugyanakkor túlzsú­folt a 20-as, a 10-es és általá­ban a belvárost érintő járatok. A legtöbben tehát — s ezek nagy többsége diák — hét és nyolc óra között utaznak, ek­kor tetőzik a csúcs. A napi Mit bizonyítanak a számok? A reggeli és a délutáni csúcsforgalomban három kocsira ■aló utas is várja az autóbuszt egy-egy megállóban. Ideges em- >erek lökdösik egymást, késnek a munkahelyükről, bosszanko- lással kezdődik nap. Zsúfoltak és késnek a kocsik. Megszokott i kép, de vajon így kell-e lennie? A Volán szerint hiába is íllitanak be több kocsit egyes vonalakra — bár a következő ivekben jelentősen megnő az ai'tóbuszpark — nem lesz számot- evően gyorsabb a tömegközlekedés. Gondoljuk csak el: a Rá- tóczi úton kétszer ennyi csuklós csak lassítaná a forgalmat, hisz it iitnnlr íc vÁnPt fiT nthnr«itó kénpsséae. pő eredményt elemezni fogják a szakemberek, hisz ebben oz időben már az iskolások nem. utaznak. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a délutáni csú­csot nem lehet eltolni, befolyá­solni, mert munkája végezté­vel nem mindenki utazik azon­nal haza. Az útasszámlálás adataiból idekívánkozik még kettő: napközben 38 százaié'; kos az autóbuszok kihasznált­sága, ugyanakkor meglehetől­sen nagy ilyenkor is az utas- forgalom. Kilenctől tizenhárom óráig utazik a napi utaslét­szám 24,7 százaléka. A nagyszabású utosszámlá- lássol egyidőben számítógé­pes adatfeldolgozással részle­tes tanulmányt készített az UVATERV kollektívája a Pé­csett bevezetendő lépcsőzetes munkakezdésről. A tervjavbs- latot előzetes véleményezésre megküldték á városi tanács­nak, s a vállalatokkal, intéz­ményekkel való egyeztetések után ez év végén várható a megvalósítás. A tanulmány rögzíti az olop- elveket. Eszerint: a változás le­hetőleg ne sok munkahelyet érintsen, mértéke főként ne­gyedóra legyen, s csak indo­kolt esetben félóra. A szolgál­tató jellegű munkahelyeket (egészségügy, posta stb.) ne érintse. A módosítás a 6,30 és a 8,30 közötti időszakban tör­ténjék. Azonos iskolatípusokon belül az oktatás kezdési idő­pontja lehetőleg azonos le­gyen. Az adatok elemzése és a budapesti, valamint a miskol­ci példák alapján megállapí­tották az egyes iskolatípusok optimális kezdési időpontját Pécs belvárosában végül is 21 iskolát és 47 munkahelyet érint' a javasolt lépcsőzetes ' munkakezdés. Szám szerint 14 233 tanulót, 556 iskolai aol- gozót — vessük csak ezt össze a hét és nyolc óra között uta­zó 17 310-es létszámmal! — 7376 üzemi dolgozót, összesen több, mint 21 ezer embert. Az UVATERV tanulmánya végeze­tül — s ezt most nem sorol­juk fel — az egyes iskolákra, üzemekre, intézményekre „le­bontva" állapítja meg az egy­mással is összehangolt optimá­lis munkakezdést. Az érdekek egyeztetése Sajnos az új tanév meg a régi rend szerint kezdődik, hisz a lépcsőzetes munkakezdés nem csupán elhatározás kérdé­se. Hosszas körültekintő mun­kára, számtalan egyeztetésre van még szükség. Egy azonban bi­zonyos: az iskoláknak, üzemek­nek, vállalatoknak türelemmel, megértéssel kell lenniök a lép­csőzetes munkakezdés megva­lósítása során, hisz az egyén, a szűkebb közösséq érdekei nem helyezhetők a nagyobb közösség, egy város érdekei fö­lé. Már csak azért sem — s ezt kell belátni — mert g két érdek egybeesik, Panics György kon kívül a Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak van-e előzetes kéré­se a gépjármű-tulajdonosok­hoz és más, arra illetékesek­hez? — Igen, mégpedig többirányú is. A vizsgálatban részvevőktől kérjük a hozzáértő, lelkiismere­tes, felelősségteljes munkát, ér­tékelést és javaslatokat. A vizs­gált helyek vezetőitől, dolgozói­tól kérjük az őszinte és segítő­kész együttműködést a helyzet megítélésében, a gondok feltá­rásában és a jövő tennivalói­nak megfogalmazásában. A gépjármű-tulajdonosoktól kér­jük: levélben, vagy élőszóban minél többen közöljék a Népi Ellenőrzési Bizottsággal, népi ellenőreinkkel véleményüket, el­ismerő vagy kritikai észrevételü­ket, megalapozott igényeiket, javaslataikat Mindezeket fi­gyelembe véve jól tudjuk majd összegezni a megyei tapaszta­latokat és reméljük, hogy ez a vizsgálat jelentősen hozzájárul országosan is a helyzet feltá­rásához, megyénk javítószolgá­latának fejlesztéséhez, e terü­leten dolgozók munkájának ja­vításához, a gépjármű-tulajdo­nosok örömeinek gyarapításá­hoz, gondjainak enyhítéséhez. — Mikor kerül a vizsgálat a NEB asztalára? — Előreláthatóan októberben tudjuk megtárgyalni, a szüksé­ges intézkedéseket kezdemé­nyezni. Az érdekelteket pedig minderről a sajtó hasábjain is tájékoztatjuk. (rsrl NEB-vizsgálat kezdődik O Kérdőíveket küldenek # Napirenden az alkatrészellátás is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom