Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-06 / 214. szám
1974. augusztus 6. DUN ANTOLI NAPIÓ a KSH Baranya megyei Igazgatóság jelentése 1974.I. félévről Tízmillió kilowattóra többlet Fejlődött megyénk gazdasága (Folytatás az 1. oldalról) A tanácsi ipar a múlt évek dinamikus fejlődését az idén nem ismételte meg, az ipari szövetkezetek viszont együttesen 26%-kal termeltek többet a tavalyinál. Az önálló vállalatok és szövetkezetek I. félévi értékesítése folyóáron 8%-kal volt több, mint egy évvel korábban. A belkereskedelmi célú átadás 9, a külkereskedelmi célú értékesítés 18%-kal nőtt. Volumenében néhány termékből ebben a félévben kevesebb került országon kívülre, mint a múlt év azonos időszakában (porcelánszigetelő, bőráruk, nyershús, konfekcióipari termékek). A tanácsi ipar külkereskedelmi célú értékesítését számottevően növelte (41,6%-kal), a belkereskedelem számára pedig ebben a félévben is kevesebbet értékesített, mint egy évvel korábban. Az iparban ez év első felében 68 158 főt foglalkoztattak, 2,3%-kal többet, mint egy évvel ezelőtt. A termelékenység az ipar egészét tekintve lassú javulást mutat, az egy foglalkoztatottra jutó termelés indexe 102,3%. A szocialista ipar szintjén a termelés emelkedésének nagyobb részét a létszám bővítése, kisebb részét (38%-át) az élőmunka hatékonyságának javulása fedezte. Több mint hét százalékos béremelés Az állami ipar munkásainak átlagbére viszonylag jelentős mértékben (6,7%-kal) emelkedett. Baranya megye munkásainak 2 756 Ft-os átlagbérét 100-nak véve a nehézipari jellegű Borsod megyében a szocialista ipar munkásainak átlagbére 93,8 %-ot, a szomszédos Somogy megyében 78,2%-ot, Tolna megyében pedig 76,5%-ot tett ki. A központi bérintézkedések következtében az ipar kisegítő alkalmazottainak átlagbére 1974. I. félévében 7,4%-kal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A megyei székhelyű szocialista építőipar 633,5 millió Ft értékű építési-szerelési munkát teljesített 1974. első félévében, folyóáron számítva 10,1, változatlan áron számolva kb. 7%- kal többet, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Főként a szövetkezeti szektor termelése növekedett, de az állami szektoré is több volt, mint tavaly. A munka termelékenysége is mindkét szektorban számottevően javult. A munkások átlagbére az állami építőiparban nagyobb, a szövetkezeti építőiparban kisebb mértékben növekedett, mint a termelés. Az építőiparban foglalkoztatott munkások havi átlagbére 2 448 Ft-ot tett ki 1974. első félévében, legmagasabb a tanácsi építőiparban volt (2538 Ft), legalacsonyabb pedig az építőipari szövetkezeteknél (2370 Ft). A munkások átlagkeresete az átlagbéreknél nagyobb mértékben növekedett (7,8%-kal, szemben az átlagbérek 6,8%-os növekedésével). Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés ez évben 444 ezer hektár területen folyik Baranya megyében. A művelési ágakban kisebb eltolódás tapasztalható az intenzívebb ágaktól (szántó, szőlő, gyümölcsös, rét) a kevésbé interzivek (legelő, erdő) felé. A megye gazdaságainak vetésszerkezetében ez évben a kalászosok 31,1%-kal részesednek. Az 1973-as év csúcsnak vélt magas búzatermését — az eddigi eredmények ismeretében — meghaladja az idei. A várható termésátlag búzából 43,5 q ha lesz, ami 3.8 q-val több az 1973. évesnél. A zöldségterület minimális, 2.5%-os csökkenése mellett a zöldségfélék értékesítése az első félévben 1%-kal (17 tonnával) volt több, mint egy évvel korábban, az árak átlaga 13%- kai haladja meg az elmúlt év azonos időszakáét. Az állattartás megyénkben — az állományadatokat tekintve — kedvező képet mutat. A szarvas- marha állomány 4%-kal (3 és fél ezerrel), a sertés állomány 10%-kal (42.5 ezerrel) nőtt a múlt év június 30-i mennyiséghez viszonyítva. Mind a szarvas- marha, mind pedig ebből a tehén állomány a nagyüzemekben lett több, a háztáji és egyéb gazdaságokban párszáz darabbal csökkent. Az élőállat és állatitermék értékesítése a baromfihús kivételével nőtt. A tej értékesítésének növekedése tartósnak bizonyul, az 1973-as évi nagy volument is meghaladja a jelen év i azonos időszakáé. A marhahús- | bál 5%-kal, a sertéshúsból 50 I %-kal volt magasabb az érté- i kesítés az egy évvel korábbi időszakénál, azonban a sertéshús mennyisége még így sem érte el a jó húsellátású 1972-es év első félévi értékesítését. Tojásból 22%-kal '(közel 7 millióval) volt több az értékesített meny- nyiség, mint egy évvel korábban, de ugyanennyivel kevesebb az 1972. év első félévinél. 1974. I. félévében a lakosság összes pénzbevétele 8%kal volt több, mint egy évvel korábbon. A fejlődési ütem azonos a tavalyival. A munkás-alkalmazotti keresők bér- és bérjellegű bevételei az előző évinél mérsékeltebben, 6%-kal nőtt, amit az okozott, hogy az idei központi bérintézkedések szűkebb kört érintettek és átlagosan kisebb mérvűek voltak a tavalyinál. A gazdálkodó szervek saját erőből történő bérfejlesztésének egyrésze a második félévre húzódott át. Emellett a kifizetések összegét ugyancsak növelő foglalkozta- totti létszámbővülés is csak 1—• 2%-ra tehető. Az iparban 2.3%- , kai, az építőiparban 1.2%-kal, i a kereskedelemben csak 0,7%- kal nőtt a dolgozók létszáma. A mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakossági bevételek 17%-kal emelkedtek, ezen belül a felvásárló szervek részére történő termékértékesítés 28 %kal nőtt Az előző évinél nagyobb ütemben, 7%-kal emelkedtek az mg- tsz-ek munkadíj és munkabér kifizetései is. Az összes pénzbevételek reálértéke az előző évinél valamivel nagyobb mértékben nőtt, mert a kiskereskedelmi árak kevésbé emelkedtek, mint 1973. I. félévben. (1973-ban a növekedés 3.5% volt, az idei I. félévben 1.4%). Ennek kapcsán a fogyasztói árszínvonal emelkedése felét sem tette ki a tavalyi növekedésnek. I szövetkezeti kereskedelem 8.0%- kal, az állami kereskedelem 7.2%-kal növelte forgalmát. 820 lakás épült | 1974 első felében 820 lakás ' épült a megyében a használat- ! bavételi engedélyek szerint (eb- | bői Pécsett 397). A lakások j többsége, (432) magánerőből 1 épült. A félév folyamán több I lakás készült el, mint az előző év hasonló időszakában, de kevesebb, mint két éwe| ez- , előtt. A bölcsődei férőhelyek száma a megyében 11%-kal, Pécsett 16%-kal növekedett az elmúlt év első félévi állományához j képest. Ez év félév végéiq 15 | férőhely bővítés valósult meg I Beremenden és Szentlőrincen. j Pécsett az idénre tervezett 60 | férőhelyes új bölcsőde beindu- | lása az év második felében | várható. Két új általános orvosi körzet megszervezésével (Pécsett és Hirden) a körzetek száma 168- 1 ra emelkedett, ebből azonban hét betöltetlen. A gyógyintézeti ágyak számában bekövetkezett közel 5%-os emelkedés, részben új fejlesztés (Mohácsi Városi Kórház elimepavillon), részben eddig szünetelő ágyak újbóli beindulásának következménye (Megyei Kórház belgyógyászati osztály), A megye táppénzes helyzete az előző év azonos időszakához képest nem javult, a táppénzben részesültek aránya továbbra is magas (6,6%, 1973. I. félévben 6,5%). Némi csökkenés állt be a nehéziparban, melyet főleg a szénbányászat táppénzes állományának kedvezőbb alakulása befolyásolt. 1974. I. félévében Baranya megye útjain 371 közlekedési baleset történt, 13,5%-kal több, mint eqy éwef korábban. Az összes baleseteken belül csökkent a halálos kimenetelűek száma, egyúttal kevesebb volt a baleseti halálozás is. Lényegesen több ember sérült azonban meq súlyosan (13,9%-kal), illetve könyebben (26,4%kal). Figyelmet érdemel, hogy idén a 6-os főútvonal balesetveszélyes- séqe fokozódott. 1972-ben az említett útvonalon történt az összes baleset 18%-a, 1973ban 23%-a, 1974. I. félévében pedig 31%-a. Az „építsünk óvodát’' akció keretében 1974 januárjában ; megkezdte működését Pécsett j a Szabadság úti 100 férőhelyes j új óvoda, és további 95 férő- j helybővítés történt még az év ! első felében. A megyében j Mozsgón 50 férőhelyes új óvó- , da épült, Hidason és Szigetváron pedig összesen 50-nel bővítették a meglevő férőhelyek számát. Közoktatás A megye 5649 általános iskolai 8. osztályos tanulója közül 5274 — 93% — jelentkezett továbbtanulásra. A jelentkezők száma abszolút értelemben kevesebb, mint a tavalyi évben, az összes végzőshöz viszonyított arányuk azonban 2%-kal magasabb. Valamivel kevesebben kérték felvételüket a középiskolákba (46,4%) és valamivel többen a szakmunkásképző intézetekbe (52,5%), mint egy évvel korábban. . A szakközépiskolák változatain belül lényeges túljelentkezés csak az óvónői szakközép- iskolában volt, közel négyszeres mértékben. A gimnáziumokba és szakközépiskolákba jelentkezők 95%-a nyert felvételt. A fizikai dolgozók gyermekeinek aránya megközelítőleg azonos, a leánytanulóké viszont lényegesen magasabb, mintegy évvel korábban (1974-ben 61%, 1973-ban 45%). A pécsi egyetemeken és főiskolákon ismét többszörös túljelentkezés volt tapasztalható. A Pécsi Tudományegyetem Állom- és Jogtudományi Karán közel hatszoros, az Orvostudományi Karon négyszeres volt a túljelentkezés, A Tanárképző Főiskola biológia—testnevelési szakára és a német nyelvvel kapcsolt szakokra 8—-10-szer többen jelentkeztek, mint a betölthető férőhelyek száma. Rövidesen üzemel a befejezés előtt álló ötös számú turbina A Pécsi Hőerőmű példája Harminc százalékkal teljesítették tűi a felajánlást Kereskedelem ^aranya megyében a munkás és szellemi háztartások élelmiszerfogyasztói árindexe mértékét tekintve 1970 óta a legkevésbé, 1.2%-kal emelkedett. A ruházati cikkek áremelkedése nem érte el az 1%-ot, az iparcikkeké és szolgáltatásoké 1—2% között volt Ez évben az idényáras cikkek órának emelkedése is mérsékeltebb volt, mint 1972. vagy 1973. I. félévében, a zöldségfélék 13%-os drágulása azonban figyelemre méltó. A lakosság áruvásárlási kiadásai 4%-kal, szolgáltatási kiadásai 2%-kal emelkedtek. Rendkívüli mértékben gyarapodott viszont megyénk lakosságának takarékbetét állománya. 1974. I. félévében közel kétszer annyi került betétbe, mint egy esztendővel korábban. A lakossági betétek állománya így a félév végén meghaladta a 2.4 milliárd Ft-ot, ami az elmúlt év I. félév véginél 14%-kal több. Baranya megye teljes kiskereskedelmi forgalma folyóáron 7.4%-kal emelkedett. A fejlődési ütem mérsékeltebb a tavalyinál és az idei országosnál is. Az igen dinamikusan — 57%- kal — növekvő közületi forgalom nélkül a kiskereskedelem eladási forgalma 4.0%-kal volt több, mint egy évvel korábban. Tavaly az állami kereskedelem forgalmának növekedése kétszeresen felülmúlta a szövetkezeti kereskedelemnél mutatko zott fejlődést E tendenciától eltérően ez év első felében a i Mi sem természetesebb, mint az, hogy mozdítunk egyet a kap csőién, és ég a villany. Vagy a nyári kánikulában jéghideger vesszük elő a hűtőszekrényből a sört, colát. Akik viszont az országos, illetve nemzetközi energiahálózatba termelik a villamosenergiát, sokkal több akadállyal találják szemben magukat. Hivatkozhatnának objektiv nehézségekre, legfeljebb az erőmüvek drágábban adnák az áramot. És akkor mi történne: drágább lenne ar étel, ital, az iparcikk és minden más, mert az elektromosság mc már a legegyszerűbb mindennapokban is nélkülözhetetlen. Nehézség a Pécsi Hőerőműben is van, nem is kevés. De ők nem hi vatkoznak. Dolgoznak! Erejükön felül vállaltak Ritkán látni ilyen gondosan megtervezett, szinte órára és fillérre részletesen szerkesztett munkaverseny felajánlást. Ez önmagában látványosság lenne, csak a jószándékot bizonyítaná. Az eredményességet az állandó kontroll és az a valóban munkatársi kapcsolat biztosítja, amely a Pécsi Hő- , erőmű dolgozói, szakmai és tömegszervezeti vezetői között már régen gyakorlattá vált. Mert a munkaversenynek itt hagyományai vannak. Túl a hagyományos munkaversenyeken, a brigádok, üze mek, a vállalat egésze, sőt egyénileg is többlet felajánlásokat tettek a XI. pártkongresszus tiszteletére. — Utólag bevallom — mondta Ficzkó Sándor főmérnök —, eleinte azt hittem, hogy erejükön felül vállaltak. Az első félév vállalati eredményei ' azonban a dolgozókat igazol- I fák. Mintha egy rutinos dráma- í író szerkesztette volna meg a I 9-es kazán és a hozzá tartozó turbogenerator rekonstrukciós főjavításának történetét. Ilyen még nem volt az erőmű történetében. Az éves főjavítások általában 24 napig tartanak, ez 90 napot vett volna igénybe — feltéve, ha a külső kivitelezők is tartják az ígéretüket. A karbantartási, a villamos és az üzemviteli osztály { szocialista brigádjai vállalták, hogy saját erőből elvégzik a > nagyjavítást | — A határidő csúszás, nem j túlzók, itt katasztrofális következményekkel járt volna — mondta a főmérnök — egy 50 megawattos turbina esett vol na ki az ország energiaháló zatából. Embertelen munka ’/olt. 22 ezer darab csövet kellett kiszabadítani, méretre vágni, majd visszahegeszteni. Mind- l ezt szűk helyen, legalább 50 í fokos hőségben. Közben szo- ! cialista szerződést kötöttek a j Hőtechnikai Vállalattal, hogy 1 szinkronban az ö munkájukkal, határidő előtt egy héttel befejezhessék a munkát. Az eredmény: 9 nappal a határidő előtt ismét megindult a 9-es blokk. A haszon: 10 millió kilowattóra plusz energia az országnak. (Ez annyi, mintha 100 millió darab villanyégő I égne 1 órán át.) A kulisszák mögött A közismert olajhiányra való tekintettel vállalták, hogy éves szinten — kizárólag műszaki I és szervezési intézkedésekkel j — 3400 tonnával csökkentik a I pakura felhasználását. Az el- | ső félévben több mint 2800 j tonna megtakarítást értek el. Pécs vízszegénységét nem j kell külön hangsúlyozni. A | Hőerőmű dolgozói vállalták, hogy 1974-bpn ’*•200 ezer köbméter Duna-vizet takarítanak meg, és ezt a mennyiséget Pécs város rendelkezésére bocsátják. Mór az első félévben túlszárnyalták az egész évre tervezettet: 204 ezer köbmétert takarítottak meg! öt év átlagában, évente 80 üzemzavar miatt állt le egy- egy gép, hosszabb-rövidebb ideig. A szocialista brigádok azt tűzték ki célul, hogy idén 10 százalékkal csökkentik az üzemzavarok számát. Az első félév kimagasló eredményt hozott, mindössze 26 üzemzavar fordult elő. így, csokorba szedve mintha túlságosan olajozottnak tűnnének a teljesítések. A látszat mögött megbúvó valóság sok mást mutat. Éppen a negyedéves értékelésnél derült ki, hogy a pótvállalások csaknem többet tartalmaznak, mint az eredetiek. A brigádok ugyanis nem a felsőbb utasításra várnak, hanem ha fel- j fedeznek egy hibát, illetve hi- ! balehetőséget, megbeszélik a j szakmai vezetéssel, és vállal- i ják annak soronkívüli kijavítását. Például a villamos osztály ' szocialista brigádjai felhívták j a figyelmet, hogy a malomtéri kábelek cseréjével nem jó i megvárni a tervezett nagyja- | vitást, mert a nagy hőségben megrongálódtak, rövidesen üzemzavarra lehet számítani. Pótvállalást tettek, és úgy végezték el a kábelek áttelepítését, úgy szervezték meg a munkát, hogy közben a terv szerintiben sem volt fennakadás. i Az igazi érték Amj másutt nagyon ritka, itt egyéni felajánlásokat is találunk, Azok a mérnökök, technikusok, akiknek képzettsége lehetővé teszi, de nem tartozik a munkaköri kötelezettségeik kó- zé, különféle korszerű, új berendezés megtervezését vállalták. Nem egy közülük az egész iparágban egyedülálló. így például megoldották a porszén- adagoló tirisztoros, automatikus vezérlését, vaqy például a hazánkban eddiq egyedülálló, úgynevezett „zavaríró" berendezést. Ez utóbbi az 50 megawattos blokkok leállásánál a hibalehetőségek dzsungelében egyértelműen megmutatja, hogy mi okozta és hol kell keresni a hibát. Ha a nagyközönségnek nem is, a szakembereknek mindenképpen sokatmondó teljesítmények az előbb felsoroltak. De — és ezt jól tudják a Hőerőmű gazdasági és társadalmi vezetői is — a vállalat mind az 1250 dolgozójának jó munkája együttesen kell a jő eredményekhez. A munkaverseny-felhívás nemcsak a feladatokat, hanem az anyagi és és erkölcsi elismerés mértékét is tartalmazza. A mozgalom kezdetekor minden dogozóro 1000 Ft jutalmat számoltak. Ez az öszeg azonban éppúgy nem volt végleges, mint ahogy a vállalások sem voltak azok. A többletért több pénz jár. így — ismerve az eddigi eredmé' nyékét — könnyen lehet, hogy az előre tervezett egymillió 250 ezer forint jutalom akár egy- harmadával is megnövekszik az év végére. Mindenesetre a verseny első negyedévére előirányzott 200 ezer helyett mór 270 ezer forinttal számolnak. Egyszerűen azért, mert már 30 százalékkal túlteljesítették a versenyvállalásokat A verseny nem kampány Ha már a dolgozók igyekeznek mindent megtenni a közös eredményekért, miért ne tenne meg mindent q vállalat a dolgozókért. A korábbi öt óráról nyolc órára emelték az üzemorvosi rendelési időt. A különösen zajos helyeken hangszigetelt fülkéket állítottak fel, harminc hűtőszekrényben tárolják a védőitalt, éjszaka mindenki ingyen kávét kap. Az erőmű területén eqy kis fedett uszodát létesítenek majd, ahol munka után felfrissülhetnek a dolgozók (a melegvíz kéznél van), és nem utolsósorban, már a tanácsnál van elbírálás alatt egy üdülő terve, amelyet Orfűn szándékoznak felállítani a vállalat pihenni, kikapcsolódni vágyó dolgozói részére. Talán minden pillanatnyi eredménynél többet ér az, amit a Pécsi Hőerőműnél felismertek: nem a kampányszerű, munkaversenyen elért kimaaasló eredmény az igazi érték, hanem az, hogy iqy feltárva a belső tartalékot, meglátják mi az elérhető szint, honnan lehet és kell továbblépni. Kurucz Syulo
