Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-05 / 213. szám

Kike! sújt az új adórendelet? Csak a luxuscélokat szolgáié házak, üdülök, vitorlások, motorcsánakok tulajdonosainak kell alaposan kinyitniuk a pénztárcát A hózértékadóról szóló ren­delet nyilvánosságra hozatalo után vészes gyorsasággal ter­jedt el: munkások, parasztok, kisemberek hosszú esztendők alatt felépített házaik, illetve az évtizedek alatt összetakaré­koskodott nyaralóik után most majd csaknem annyi adót kell fizessenek, mint amennyibe a kis vagyon megteremtése ke­rült Mi hát az igazság? A rendelet megalkotói, — re­méljük — s végrehajtói a kö­rülmények maximális figyelem- bevételével járnak el. Nem az állami bevételek növelése ugyanis a cél — az átlagosnál lényegesen nagyobb értékű in­gatlannal rendelkező tulajdo­nosoknak kell csak a társadalmi terhekből súlyosabb részt vállal­niuk. A július 1-én érvénybe lépett rendelet a 800 ezer forintnál értékesebb családi házak, örök­lakások, szövetkezeti lakások után kötelezi a tulajdonosokat házértékadófizetésre. Az üdülők­nél 500 ezer forint a figyelembe­veendő értékhatár. A házérték- adó a mindenkori forgalmi ér­ték fél- vagy egy százaléka, az üdülőknél a szobák számától, s oz alapterülettől függően, egy vagy másfél százalék. A fél szá­zaléknál magasabb házérték- adót a hat szobásnál — 144 négyzetméter alapterületnél na­gyobb — családi házra kell fi­zetni. A többlakásos épületek öröklakására, szövetkezeti laká­sára csak akkor lép érvénybe a magasabb adótétel, ha a la­kás alapterülete meghaladja a 125 négyzetmétert Kedvezmények üdülőknél a magasabb hóz- értékadót a 3 szobásnál, 80 négyzetméter alapterületűnél nagyobb családi üdülőkre vagy a 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű társasüdülő lak­részre vetik ki. Közös tulajdon­ban álló osztatlan ingatlan ese­tén csak arra az épületrészre kell házértékadót fizetni, amely meghaladja a jogszabályban előírt értékhatárt. A lakásingatlan házértékadó- jóra a nagycsaládosok ked­vezményt kapnak. Három kis­korú gyermek esetében gyer­mekenként 100 ezer forinttal kell az ingatlan értékét csök­kenteni, ha a jogos lakásigény alsó határát az ingatlan nem haladja meg. Ha az ingatlan kisebb, mint amennyire a csa­lád jogosult lenne, akkor teljes egészében mentesülnek a ház- értékadó fizetése alól. Említettük az írás elején, hogy munkások, parasztok, kis­emberek évtizedek takarékos­ságával, kölcsönökkel teremtet­tek otthont maguknak. Ezek a családi házak, üdülők, lakások többnyire nem milliós értékűek. Kivétel természetesen lehetsé­ges: nos, azoknak az ingatlan- tulajdonosoknak, akik építési kölcsönnel, vagy a vételár rész­leteivel tartoznak az OTP-nek, az érték megállapításánál a hátralékot leszámítják. A ren­delkezés különbséget tesz az üdülőknél: az említet kedvez­mény az üdülőkre nem vonat­kozik. emelkedés A hárértékadó hazánkban új, edig nem alkalmazott adózási e'ein. A jövő esztendő első napján érvénybelépő új rend­szerű házadó nem tévesztendő össze a házértékadóval. A ház­adó legfontosabb vonása az, hogy a jogszabály különbséget tesz a lakás és az üdülő között. A lakásingatlanok házadója változatlan marad, az új lakást, családi házat építtetők, a régi lakásingatlant bővítők viszont a korábbi 15—20 év helyett most akár 35 esztendeig is hazadó­mentességet kaphatnak. A ház­adókedvezményt az eddigiektől eltérően nem kell évente kér­vényezni, csak akkor kell új adóbevallást kiállítani, ha az ingatlan jelentősen megválto­zott, például új lakószobával bővült. Két szobásnál nagyobb, vala­mint az országos üdülőterülete­ken fekvő nyaralók hózadója viszont jelentősen emelkedett. Nagy mértékű az adózás a négyszobásnál nagyobb üdülők esetében: az 5 szobásnál 10-, 7 szobásnál már 30 százalék­kal emelkedik a házadó. Tehát amíg az új rendelet a lakás- ingatlanoknál könnyítést jelent. az üdülőknél mivel ezek nem elsődleges igényt elégítenek ki, a házadó is értékarányosabb tehertételt jelent a tulajdono­sok számára. Ugyancsak sok demagóg szónoklat hangzott el a közel­múltban arról, hogy végre a munkásemberek vitorláshoz, motorcsónakhoz juthatnak, s lám az új adórendelet ezt az örömet is megtagadja a dolgo­zóktól. Nem készítettünk felmé­rést, hogy kinek a tulajdoná­ban vannak általában a vízijár­művek. Annyi bizonyos, hogy a 125 köbcentis csónakok után fizetendő évi 120 forint (ez a legkisebb adótétel) még nem visz senki anyagi romlásba. A legnagyobb virtolások és motor­csónakok után viszont már a legnagyobb, évi 14 400 forint adót kell fizetni. De hát aki­nek százezer, több százezer — forintja van jachtra, motorha­jóra, talán kibírja ezt az össze­get is.. .1 L J. Mindenkinek igaza van A nívódíjas házak pere Nem lehet vitás: a Szaiai András utcai 10 emeletes „pi­zsama házak” perében vala­mennyi érdekeltnek van igazsá­ga. A lakásszövetkezet beperel­te a Pécsi Tervező Vállalatot, mert az épület díszítésére hasz­nált kopilit üveglemezek törnek, s a nagy magasságból leeső sú­lyos üvegdarabok veszélyeztetik a járókelők, a ház előtt játsza­dozó gyerekek testi épségét, életét. Másrészt mindhárom ház­ban az északi oldalon levő el­ső szinti lakások loggiájának üveg mellvédjébe beleszalad az épülő áruházsor beton tetőszer­Háromszázhúsz eladó a pultok mögött „Felszínen“ a pécsi Konzum áruház- Hórom héten belől kijö­vünk a földből. — Fogadott Rá- nics István, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat mű­vezetője, aki a pécsi Konzum áruház építésének parancsno­ka. A Pécs centrumában épülő szövetkezeti áruház mellett el­haladók hónapok óta szinte semmi változást nem észlelnek. A munkaterületet palánkok ta­karják. A mozdulatlanság per­sze csak látszólagos, hiszen az áruház első szintjének zsaluzá­sa szinte teljes mértékben el­készült. Ránics István szerint augusztus végére befejezik az első szint födémének betonozá­sát, aztán már meggyorsul az építés. Ügy tervezik, hogy az év végére tető alá kerül a Konzum. Jelenleg a betoncölöpök ré­selését végzik. Megjegyzendő, hogy a cölöperdőre támaszkodó négyszintes áruház tartó pilléreit hosszabbra méretezték, mint kellett volna, így aztán szinte valamennyiből egy-másfél mé­tert kell lefaragni. Persze ez többletmunkát jelent, amelynek egyáltalán nem örülnek az épí­tők. Az áruház leendő nyugati bejáratánál a pincefal szige­telésén dolgoznak, az észak- nyugati sarkon hamarosan' el­tűnik a volt mélypince, amely egy áthidalónak volt útjában. A tömedékeléssel napokon be­lül végeznek. Az említettek gá­tolták tehát a munkák gyorsabb végzését. Az ország legnagyobb vidé­ki áruháza alig két év múlva nyílik meg, de már megkezdő­dött a Konzum eladóinak kép­zése. Az áruház igazgatójának, Szemere Ferencnének tájékoz­tatása szerint eddig hatvan leányt és fiút iskoláztak be. Az építkezés előrehaladásával fo­kozatosan nő a létszám, s mire a Konzum ajtajai megnyílnak, 320 eladó áll a pultok mögött. Jelenleg egy dolog nem tisz­tázott még. A havi másfél mil­liós forgalmat lebonyolító áru­házhoz étterem kapcsolódik majd. A pályázatra a Konzum Szövetkezeti Vállalat is nevezett. Döntés szeptember végére vár­ható. A Steinmetz téren épülő két­szintes áruházát a BARANYA- KER építteti. A költségeken a Városi Tanáccsal közösen osz­toznak. A kétezer négyzetméter alapterületű áruház profilja még nem teljes. De az mór biztos, hogy a városrész lakói itt sze­rezhetik be az illatszer-, a ház­tartási és vegyi cikkeket, egy másik osztályon hőelektromos és híradástechnikai készülékeket árusítanak majd. Külön osztályt alakítanak ki az edényeknek és az ezer apró cikkeknek, vala­mint a Bulgáriából importált népművészeti áruknak, ajándék- tárgyaknak. Mint ismeretes, megyénk párt- és állami vezetői a közelmúlt­ban a bulgáriai Slivenben jár­tak, s megegyezés született ar­ról, hogy a Steinmetz téri áru­házát Pécs testvérvárosáról, Slivenről nevezzük el. Az építők most az alagsor vakolását, az épület északi ol­dalának klinker burkolását, va­lamint a tető szigetelését vég­zik. Emellett megkezdték a szak­ipari munkákat is. Kása Ferenc, Zsivkó János és Jaczkó Mihály brigádja garanciát vállalt ar­ra, hogy jövő év májusa he­lyett ez év december véaére át­adják az áruházat. Vállalásu­kat a pártkongresszus tiszteleté­re tették meg. S. Gy. kezete. Elveszi a kilátást, s a te­tőről bárki könnyűszerrel belép­het a lakásokba, A panaszok jogosságához nem férhet két­ség. Mit mondott Einstein? Viszont Tillai Ernő Ybl-díjas tervező jószándékát sem lehet vitatni. Az építész most némi ke­serűséggel jegyzi meg: Einstein azt mondta a halálos ágyán Szilárd Leónak, hogy Leókám ne csinálj semmit, abból nem lehet baj. Építészek, tervezők, urbanisták, újságírók, írók — az emberek százezrei évek óta ag­godalommal figyelik a panel­városok növekedését, az egy­hangúságtól. a kaszárnya jelleg, tői, az ember elidegenedésétől rettegve szemlélik a jellegtelen épületek tömegét. Ugyanakkor az emberek — ugyancsak száz­ezrek — évekiq várnak arra, hogy végre sóját otthonuk le­gyen, a lakáskulcsot átvéve de­hogyis érdekli őket, hogy az új lakásba költözve ők — a mos­tanában divatos szóval élve — a homo-panel lesznek. Tillai Er­nő és tervezőcsoportja egyszerre szerette volna elérni azt, hogy a lakások továbbra is nagy meny- nyiségben, gyorsan épüljenek, ugyanakkor a házak szépek és változatosak is legyenek. A Szá­lai András utcai „pizsama há­zak” kerámia- és üvegdíszítése kizárólaq ezt a célt szolgálja. Az alkotásnak minősülő házakért a tervezők és kivitelezők 100 ezer forintos nívódíjat kaptak. A szakértők szerint lehetséges, hogy az üveq minősége nem megfelelő. Korábbi szilárdsági számítások ez esetben nem vál­nak be, hiszen 33 méteres ma­gasságban, hasonló igénybevé­telnél, hasonló feszültségeknek és terhelésnek kitéve nem volt alkalom kipróbálni, az üvegdí­szeket itt alkalmazták először. Gondot okoz az is, hogy az üveglamellák felszerelésénél a kivitelezők tapasztalatok s meg­fejelő anyagok (rugalmas gitt, impregnált farostlemez) hiányá­ban nem pontosan a tervezők elképzelései szerint szerelték fel az üveglemezeket. A feltételezé­sek szerint a törés okai ezek is lehetnek. Az áruház építése az eredeti tervek szerint egyszerre kellett volna, hogy történjen a házalt építésével. Ez esetben a la­kók az első naptól kezdve a te­tőre nyíló loggiás lakásokat kaptak volna. Hogy ez mennyi­re változtatna a helyzeten? Ta­lán a lakások felértékelésénél figyelembe lehetett volna venni, hiszen a tervekből a jövendő tulajdonosok is láthatták, hogy az áruház megépülte után a la­kásuk szinte összefut az üzlet­sor tetőszerkezetével. A per folyik. Az érdekelt lakók lakásonként 46 ezer forint kár­térítést követelnek. Nem akarunk az IPARTERV szakvéleményé­nek, s nem a bírósági ítéletnek elébevágni, úgy tűnik, ebben az ügyben mindenkinek igaza van. Sajnálatos lenne, ha egy leeső üvegdarab keserű emlékeket hagyna a házak díszítésével kapcsolatban. Hasonlóan sajná­latos lenne, ha a tervezők le­mondanának az alkotás, az újért, a szebbért való törekvé­sükről. Azért csak csináljuk.« A per közben a tervezők mór- is kitalálták, hogy az üvegek helyett színes műanyaglemez- díszítést is lehetne alkalmazni. Talán amíq az üveglemezeket balesetmentesen nem tudják al­kalmazni, az is megfelelő díszí­tőelem lesz. Az áruházak tető­szerkezetéből „kitörtek” egy da­rabot, most már nem fut a log­giákba, bár a kilátást továbbra is rontja. A per végső kimenete­létől fügqően a „pizsama há­zak” tanulsáqa bizonyára meg­marad. reméljük, ez a tanulság nem az lesz, hogy ne csináljunk semmit, mert abból nem lehet baj... Lombosi Jenő rrmreirpn KA ég alig hafnalodik. A nyugodt Dunát csak itt-ott töri meg egy-egy hal kiváncsiskodása, amikor a MAHART egyik gabonaszál­lító uszálya útra készül Mo­hácsról. Az uszály kormányo­sa Papp György, a matróz pedig, vagy ahogy a kaland­regényekből ismerjük, a ha­jósinas a 20 éves Pásztor György. Felhúzzák a lobogót, eloltják az éjszakai jelzőlám­pát, a ferdekeket leöntik vízzel, hogy az éjszakai har­mat ne kösse meg a porti majd lelvonják a több má­zsás horgonyt, amely bizony alaposan bekapott a kemény. mederbe. Megleszül a slepp- szál és vontatónk, a Tata­bánya nevű motoros, rövide­sen már a hajózóútban küsz­ködik a megduzzadt folyó ár­jával. Papp György a kormányállás­ból figyeli a vizet. Minden ere­jével igyekszik a vontató mögött maradni. A hatalmas, ember­nagyságú kormánykeréknek jó- néhányszor inkább q víz párán­Uszályosokkal a Dunán csői, mint a vezető. Lassan ha­ladunk. A matróz ez idő alatt reggelit készít. Az uszályon mindenki sa­ját maga gondoskodik az éle­lemről. — A lányok matróz férjről ál­modoznak — mondja Pásztor György —. mert azok jól tud­nak főzni. Gyakran főzünk, az evésre azonban néha mór nem kerül sor, mert ha hullámzik a folyó, úgy pattognak a tányé­rok, mint a szöcskék. Eloltják a petróleumlámpákat, teljesen kivilágosodott. A kor­mányos örül, hogy beszélgetünk vele, legalább nem álmosodik el. Kellemes zajjal csapódnak a habok az uszály farához. Az egyik bakról kötél csüng a víz­be. — Gyuri fiam, emeld csak ki a snapszot! A matróz ugrik, s máris húz­za a kötelet, amelynek a végén egy palack himbálódzik. — Tej van benne ... Ez a mi hűtőgépünk. Mindig jól műkö­dik, kivált télen. Ha nem figyelnénk a parto­kat, talán unatkoznánk. Hajós mondás, s nagyon találó: Itt mindenre van idő, de végül is semmire sincs, Mindent megha­tároz a körben csobogó víz. A bári kanyarban egy jugoszláv vontával találkozunk, üresen jön lefelé. Az ifjabb György kék zászlóval integet nekik. Jelt ad a kerülésre. Jobbról halad el mellettünk, általában ez a sza­bály. Később néhány zátonnyal és egy homokkotróval találkozunk. — Odanézzen! — mutat a kormányos a part felé. Őzek állnak nyakig a vízben, így vé­dekeznek a rengeteg szúnyog ellen. Most már kevés tennivaló akad, egyenesben haladunk. — A hajós ember nem érzi jól magát a parton. Víz, víz, mindig csak a víz. Néhány é* múlva nyugdíjba megyek, és el­mondhatom, hogy jó néhányszor körülhajózhattam volna már a földet. Ha nem vagypk szolgá­latban, akkor már csak pihe­nek, alszom, hallgatom q vizet, szinte a zajokból tudom, hogy merre járunk — mondja Gyuri bácsi. A hojósinas nem innen akar nyugdíjba menni. — Érdekes munko, nem mon­dom, de már nem sokáig ma­radok. A szabad időmet nyelv- tanulással töltöm, és olvasok. Készülök a külföldi utakra. öt órájq vagyunk úton, átla­gosan hat kilométeres sebesség­gel, ahogy q partot nézzük, a fák alig mozdulnak el. A távol­ban feltűnik a bajai híd. A von­ta lassít, miközben az uszály ol­dalához simul egy motorcsónak, amely értünk jött. Búcsút intünk a távolodó hajósoknak. akik még csak egy jó nap múlva ér­nek Budapestre, Füzes János i

Next

/
Oldalképek
Tartalom